Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-26 / 71. szám
1957. márciu s 28, lsed ti KELETMAGYARORSZAG m (Folytatás a vasárnapi | tzámunkból.) Azután Rezembe került az Irodalmi Újság, s meghallgattam a Petőfi-kör vitáit — folytatta. Olyan emberek vitték ott a szót, akik nem ismerik és nem ^tudják, mi volt a Horthyfasiszta Magyarország és olyan újságírók és írók, akiket mi tanítottunk meg írni. Miért nem száll szembe velük a párt, hiszen, amit állítanál?, nem igaz! >— kérdeztem én. Miért engedi a párt, hogy lekopjék a munkásosztály múltját, becsületét, mártírjait? Aztán elolvastam Háy Gyulának „Miért nem szeretem Kucsera elvtársat” című írását. Ha Háy Gyula azt írta volna, hogy a politikai bizottságnak valamelyik tagja, vagy egy gyár igazgatója életkörülményei, vagy magatartása miatt Kucsera, akkor ezt megértjük, de kissé sok volt, hogy Háy Gyula minden munkáskádert be cksrt szennyezni. De nézzük csak meg, ki 'L* az a Háy Gyula. **áy Gyula 1956-ban «*0.000 forintot vágott esebra, 5 szobás lakása, BftJ&t autója van, s villája Leányfalun. Ne értsen félre senki, nem sajnálom tőle. Büszke vagyok arra, hogy népi demokráciánk a művészeket, írókat és másokat bőkezűen jutalmazta. De ugyanakkor szomorúan kell gondolnom arra, hogy József Attilát 1938-ban a nyomorúság és üldöztetés öngyilkosságba kergette. Ezért is ízléstelen dolog, hogy Háy Gyula beállt azok közé, akik igyekeztek szellemi feltételt teremteni az ellenforradalom számára, — Az ellenforradalom sok eredményünkről úgy beszél, mintha azt ők harcolták volna ki, ők valósították ! volna meg, pedig mi már a múlt év június 18-án előkészítettük mindazokat a terveket, amelyek most sorra megvalósulnak. Napirendre tűztük már akkor a munkástanács kérdését, az életszínvonal emelését és más hasonlókat. Ekkor az ellenség is észrevette, hogy a párt vezetése szakítani akar a régi hibákkal, s az életszínvonal gyorsabb emelése érdekében módosítani akarja a terveket. Ekkor egyszerre megindult a koncentrált támadás. Nagy hangon üvöltözték, hogy Magyarországon nyomortanyán él a munkás. Emelni kell a béreket. Egyszerre csak az egész országban féktelen izgatás, lázítás kezdődött. Már senki sem ismerte ki magát. Mindenki félt, vagy úszott az árral, Ezután arról beszélt, hogy az októberi események két vezérmotívuma a nacionalizmus és a szociális demagógia volt, majd a szovjet csapatok beavatkosásának körülményeivel foglalkozott. Nos, elvtársak, itt áll maguk előtt az az ember, aki október 23-ról 24-re virradó éjszaka nem kérte, hanem követelte a szovjet csapatok tűzbevetését. (Viharos taps.) Azt mondtam: ha 1919-ben vitéz Nagybányai Horthy Miklósnak joga volt ide behozni más országok fegyveres erőit, köztük a szenegáli franciákat és vérbetaposni a Tanácsköztársaságot, akkor Munkásnagygyűlés Csepelen nekünk sokkal inkább jogunk van a népi hatalom védelmére segítségül hívni a szovjet' csapatokat. (Úgy van. úgy van!) — (Lelkes taps.) Miért tartom lényegesnek ezt a csepeli gyűlést? — folytatta. — Azért, mert odakinn a ' művelt nyugaton nagyon sokan üvöltotték, hogy „még Csepel is harcolt.” Nem igaz! Itt csak huligánok . es lumpenproletárok harcoltak! (Nagy taps.) Minden kommunista köteles megvédeni a csepeli munkásság| Marosán oivtárs beszéde történelmi múltját', és: be-|| sizmus. Ha van Rákosi Mácsületét. | tyásnal? bűne, akkor két Az öntudatos csepeli -Bűne t bizonyosan- van: az munkás kezébe — az árulás következtében — nem jutott puska. Pedig ha eljut a kezükbe, meg sem mer itt mukkanni az ellenség. Tartozom megvédeni nemcsak a csepeliek, hanem a. budapesti nagyüzemek becsületét is. A régi szeryezett munkások, a munkásosztály hű harcosai passzívak voltak az igaz, de nem fogtak fegyvert a munkáshatalom ellen. (Úgy , van, úgy van. Taps.) egyik az, hogy a proletárdiktatúrát a kommunisták .ellen ■ alkalmazta, . a másik, hogy kiölte az öntevékenységet a párt tagjaiból. Igazuk volt a kínai elvtársaknak abban, amit a nii október előtti proletárdiktatúránkról mondottak. Valóban nem semmisítettük meg az ellenforradalmat 12 éven át, de most megsehunisítjük! (Lelkes taps.) Iliiért nem fogott fegyvert a parasztság? .1 népszerűtlen feladatokról Az októberi események nagy pozitívuma —, amiről az ellenség nem szeret beszélni, — hogy 1 a magyar parasztság nem vett részt a fegyveres felkelésben. —Ennek a magyarázata egész egyszerű: kitől kapott a magyar paraszt földet? 1945-ben „ruszki” fegyverek jelenlétében osztottunk földet, államosítottuk a bányákat, a bankokat, a gyárakat, s felépítettük a munkáshatalmat Magyországon. (Lelkes taps.) (Közbekiál'tááok:: úgy van!) Ha az angolszász csapatok, jöttek volna ide, lehetett volna földet osztani? (Felkiáltások a hallgatóság soraiból: nem!). A magyar paraszt nagyon jól tudta ezt 1956 októberében is; Marosán György . ezután azt az ellenforradalmi híresztelést vette bonckés alá, amely szerint hazánk „szovjet gyarmat” lenne. Voltunk gyarmat,' valóban — hangoztatta, — legutóbb 400 évig osztrák gyarmat, s aligha lehetne másnak nevezni a Horthy- Magyarország 25 éves „füg-í getlenségét.” — Aljas, gonosz ez a „gyarmati vád” a ma Magyarországával kapcsolatban. Nincs más célja, mint hogy bizalmatlanságot keltsen a .szocialista tábor ellen. Kétségtelen, hogy voltak hibák a magyarszovjet viszonyban az elmúlt években, de nem ezek a hibák a döntőek a kérdés megítélésében, nem ezek jellemezték a magyarszovjet viszonyt, Rákosi Mátyás követhetett el hibát, sőt bűnöket követett el! De nem igaz, hogy e 12 évet a hibák, a bűnök jellemzik, —• hangoztatta Marosán György a hallgatóság lelkes helyeslése .közepette. A következőkben arra az időszakra pillantott vissza, amikor a forradalmi munkás-paraszt kormány november első hetében megérkezett Budapestre, Jöttek hozzánk küldöttségek, egyik a másik után. Követeléseket állítottak: vegyük be Nagy Imrét, Maiétert a kormányba, vagy sztrájkba lépnek! Es követeltek még sok minden mást is. Mi azt mondtad erre: ám sztrájkoljatok! Az utca hangosai nem fogják még egyszer megszabni, ki legyén a párt első titkára, ki legyen a miniszterelnök — ezt a munkásosztály, á párt fogja megszabni?!' Ezúttal is — mint a beszéd során annyiszor — lelkes taps szakította félbe az előadót, aki ezután így folytatta: Első lépésünk az volt, hogy fegyvert adjunk azoknak, akiknek a szíve, az esze a helyén van. Hogy ne engedjük meg még egyszer, hogy a kommunisták, a munkások fegyver nélkül maradjanak. Szólt a következőkben az „összkomfortos” sztrájk, rói. . ZüUesztette ez- a különös, sztrájk a munkásosztályt, de Volt egészséges hatása is: áz öntudatos dolgozói? mindinkább felismerték,' hogy miről van szó, s így kezdődhetett meg a minőségi változás. Megkezdődött akkor, amikor a becsületes, a bátor, á harcra kész kommunisták kimentek az utcára, jelezve, hogy az utca -miénk volt és a mién'^ marad. Ott volt azr Utcán a karhatalom is, ott volt Csepelen is! (Yaps.) Elmentünk a bányászokhoz is, szenét kértünk tőlük, és itt. önök, csepéli munkások előtt kell mélységes köszönetét mondanom bányászainknak, akik ma már soktízezer tonna szenet adnak! Nagy taps köszöntötte hős bányászainkat, - majd Marosán György az eddigi béremelésekről beszélt, rn.jd hangoztatta: Ezért kell látniok mind- ■ azoknak, akiknek béremelésre eddig nem; került sor, most előterjesztik; kérelmeiket: a’ további emelésekhez gazdasági előfeltételek kellenek. Ezek nélkül csak az inflációhoz közelednénk, ha a kéréseket nyomban kielégítenénk. Átszerveztük, megerősítettük a karhatalmat, létrehoztuk a munkásőrséget. A híres MŰK kudarcba fulladt. A kormány a jövőben is keményen visszaüt bárholis jelentkezne a fasiszta banda?! Október. 23 megtanított minket arra, hogy kormányozni csak kemény kézzel lehel! Nem szabad elfelejtkezni néhány dologról -— folytatta —, ha a közelmúlt eseményeinek rugóit vizsgáljuk. Nem szabad elfelejtkezni' arról, hógy Hitler utolsó csatlósa voltunk, nem szabad elfeledkezni arról, ho°y munkásosztályunkat is fertőzte ü fa-Van, bátorságom népszerűtlen. feladatokról is, beszélni/., Vállalom., mindazt, amit Rákosi 1949 májusáig csinált, együtt , csináltuk, nincs,; okpm szégyenkezni. Az 1949-es választásokig a kommunista párt az -ország legnépszerűbb pártja volt, vezetői köztiszteletnek örvendtek. Rákosi bűne azért nagy, mert ezt kockára tette, — mindegy, hogy személyi kultusz, vagy más címen. . Ebben az országban ártatlan, becsületes embereknek nincs okuk félni. Nincs és nem is lesz koholt per, mert van elég rabló és gyilkos, akiket bíróság elé kell állítani! Most már nem kell Olyan keményeknek lennünk, mint eddig, mert a törvényes rend' helyreállítása egyenesbe jutott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bűnösökkel szemben nem alkalmazzuk a törvény szigorát., A demokratikus eletet most rhár ' mindenki számára biztosítjuk! Ezzel a csepeli gyűléssel a munkásgyűlések korszaka kezdődik Budapestén: A kommunistáknak ki kell menniöl? az üzemekbe a tömegek közé, -Nincs okunk szégyenkezni azért, mert kommunisták vagyunk. — Mindig büszke vagyok arra, hogy résztvettem abban a mozgalomban, amely megváltoztatta és új vágányra lendítette ennek az országnál? a sorsát. Minél bátrabban és határozottabban lépünk fel, annál csendesebbek lesznek a reakciósok. . Voltak, akik azt várták, hogy a Kádár-kormány nyilatkozatai majd további fényt derítene!? egyes dolgokra, ezek- még tétovázlak. Szemüket nem nyitották ki az októberi események dokumentumai, a „MŰK” , és sok minden más, így a kommunisták agitációja. Ml. a kommunisták figyelmét másók fejé szeretnénk fordítani. A munkásoknak nagyon komoly rétege azért nem jön a pártba, mert szégyeli magát. Érzi, hogy az MSZMP vezetőségének és a munkás-paraszt kormánynak igazi volt és igaza van. Valaki azt mondta nékem: „Mcst lépjek be, amikor az a,ktívaüléseken szememre hányják, miért nem jöttem előbb?” Kérem a kommunistákat, forduljanak efelé a réteg feR. Ez a szé. gyenérzet1 a becsületességet jelenti, ■ Felhívom a kommunisták figyelmét a jószimatu karrieristákra i?, akik látják, nogy á csata ., eiuoit, '' ‘kin jönnek ‘ az ' ENSZ-csapatuk, nincs remény arra, hogy megforduljon a helyzet — tehát igyekeznek újból kihasználni , az , alkalmat. A párt 220.000 /tagja , között legalább 10.0Ö0 karrierista van, aki meghúzódik,1 sodródik velünk, í de van 210.000 olyan , kommunistánk, aki nemcsak kézzel, észszel, szóval és tollai, deli a kell fegyverre! is helytáll. (Nagy taps.) A budapesti kommunisták eddig csak felszínesen agitáltak! Végétért a zárt aktívaülések korszaka. , Meg! kezdődött a nyílt pártnapok . és, munkásgyűlésék időszaka, a.' felvilágosítás kemény munkája. Még nem vettem részt olyan munkásgyűlésen, amelyen anynyi fiatal is megjelent volna, mint a inai gyűléseit. RehdsZeriní az idősebbek jelenték meg és ez nem véletlen, hiszen ők ismerték a fasiszta Magyarországot és tudták,' mit veszítenek, ha győz az ellenforradalom. Jelentkeztek •’ tehát pártmunkára és nem könyököltek írőásztalért. Minden tiszteletem és megbecsülésem azoké a karhatalmistáké, akik a. legnehezebb időkben fegyvert fogtak, otthagyták családjukat, nem kerestek írósztalt. hanem helytálltak, amikor nehéz volt helytállni. (Taps.) Ez a mi aranytartalékunk! (Taps.) Néhány nappal ezelőtt Moszkvába indult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. és a párt delegációja, hogy tárgyaljanak a hazánkat érintő politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kérdésekről. Ez a tanácskozás fokmérője annak, hogy Magyarország népének es kormányának á tekintélye és súlya megnőtt. Az egész világot meglepte a magyar koi-mány- és pártküldöttség .fogadtatása Moszkvában. Ezen a gyűlésen is mélységes szeretettel köszönöm azt az anyagi, politikai és katonai támogatást, amelyet a Szovjetuniótól, Kínától, a Néínet Demokratikus Köztársaságtól, Romániától, Lengyelországtól, | Jugoszláviától és, Albániától kaptunk. (Hosszantartó taps.) Ez a segítség is mutatja, hogy nem vagyunk egyedül — mondotta Marosán György, majd részletesen beszélt- a szocialista tábor. súlyáról, erejéről, ezzel kapcsoltban a megváltozott vezetési módszerekről. Sokan kérdik — folytatta — meddig maradnak a szovjet csapatok, í A szovjet csapatok addig maradnak Magyarországon. amíg ezt a magyar dolgozó nép ér] dekei megkívánják. Addig maradnak Magyarországon, ; amíg amerikai csapatok lesznek Németországban, Olaszországban i és máshol. Ha ezek a csapatok ' elhagyják az említett helyeket, akkor semmi kétség aziránt, hogy Magyarországban, Lengyelországban és máshol sem lesz szükség ' szovjet csapatok jelenlétére.. Egyébként nyugodtan mondhatjuk, hogy nekünk mái* van erős, szilárd és egységes karhatalmunk. Pártunk és mun*» kásosztályunk ma már megy tudja magát védeni. Minket nem lehet ősz' szeugrasztaui a bennünket környez« kommunista vezetés alatt álló államokkal. Ez nem csat? 1 Csen Szlovákiára, vagy ttumaiúara vunatkozik, hanem Jugoszláviára is. Nyíltan megmondom, hogy néha egyik vagy másik jugoszláv politikus, vagy a sajtó és » taűió néha tárcsa hangot- basznál velünk szemben. Mi azonban türelmesek vagyunk, mert meggyőződésünk, hogy mindenki számára elérkezik a teljes tisztánlátás időszaka, A Duna medencében egy ügye van Magyarországnak, Csehszlovákiának, Romániának, Jugoszláviának is, az, hogy a marxista— leninista elvek alapján biztosítsa békéjét, s a szocializmus építését. Ezután a nemzeti egységről szólva aláhúzta: nii egyetlen egységet hiszünk és vallunk: a munkások, a dolgozó parasztok és a haladó értelmiségiek nemzeti egységét. Ki tett. legtöbbet ezért a nemzeti egységért? Tette fel a kérdést Marosán György, — Ki szolgálta becsületesen a magyar nemzetet? Az, aki földet, gyárat, jogot-, emberséget adott neki, —ahogy a költő mondja: magyarságot is! Még egy dologról beszél-, ni kell a gyűlésen. • Fiatalságunk tekintélyes része részt vett a fegyveres harcokban. Gyermeikeink többség»: rosszul vizsgázott cserbenhagytak benn miket. Valami baj vaui a : nevelés körül. Ezért nagyon örvendetes, hogy a, párt végre életrehívta a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy kommunista, nevelést adhassunk a fiatalságnak — mondotta nagy taps közben Marosán György el kell érnünk, hogy a munkásgyermekek az ifjúsági szövetség felé irányítsák figyelmüket, s a dolgozó parasztfiatalok is. Eljön majd az az idő, amikor" a magyar, munkásrftoágkiömban, a pártban ,és a^9Í®9zérvezeti életben is ' számonkénti majd, hogyan állt helyt a legnehezebb napokban, amikor az írók nagyon 1 harcoltak azért, hogy itt nem ellenforradalom, hanem forradalom volt. Tudták, hogy itt mitől félnek. Attól féltek, nem fogják majd lemoshatni homlokukról azt a szégyenDP- veaet. hogy a magyar értelmiségnek ez a része egy döntő pillanatban a/, ellenforradalom előkészítője és kiszolgálója volt. Nagy Imre homlokáról sem moshatja le. senki azt a szégyenbélyeget, hogy kommunista miniszterelnök létére tűrte kommunisták le-;1 gyilkolását. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezése megkezdődött, soi?an aggódtak amiatt, hogy nem lesz tömegbázisa, hogy kicsi lesz a párt. Mi akkor azt mondottuk, nincs szükségünk olyan tömegbázisra, amelybe Rákosi és Nagy Imre is belefér. Olyan tömegbázis kell. amelybe egyik sem fér bele, de mi. kommunisták, becsületen emberek, beleférünk. A beszéd befejezése ut.án a nagygyűlés közönsége helyéről felállva hosszasán, ütemesen tapsolt és lelkesen éltette a Magyar Szocialista Munkáspártot.