Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

T#57. márclm ?1. csütörtök KFXETMÁGYARORSZAG » 5 pari, a munkástanács és a gazdasági vezetés szilárd egysége lesz az eredmények záloga Érífíkflsleiet tartottak as állami gazdaságok vezetői Saabolcs-Szalmár me- Cya állami gazdaságainak vezetői kétnapos értekez­leten vitatták meg az 1950-os év termelési ered­ményeit s aa ezévi fel­adatokat. Molnár János, az iga» gatóság vezetője elemezte az simult év eredményeit » be&zédébea rámutatott: —• Kétségtelen, hogy ai ' ellenforradalmi esemé­nyek idején jelentős ká­sák érték a gazdaságokat, ezt elismerjük, de túlzott az a búzgóság, amellyel — elsősorban a veszteséges gazda­ságok — „forradalmi . számlára." szeretnék 1 ráírni « nem megfele- 1 ló gazdálkodásukból • eredő veszteségüket. • Ahhoz sem fér kétség,; — folytatta Molnár elv.; társ —, hogy még vannak X ’yapok o-'—lóságainkban J is, akik gátolni akarják ’ előrehaladásunkat. A ve­zetők szilárdan egy tala­jon, a szocializmus építé­sének talaján álljanak s küzdjenek minden rossz­indulatú megnyilvánulás ellen. Hogy ezt sikerre vi­gyék, támaszkodni kell az MSZMP szervezetek­re, a munkástanácsok becsületes többségére. Molnár elvtárs részlete­sen elemezte ágazaton- . ként az elmúlt évben elért ♦ eredményeket s a felme-1 rült hiányosságokat, be-} szélt az üzemek magas ál- f talános költségének tart- f felhasználás 7* --fzalékát Az általános költségek nö­­yekedése egy-egy gazda­ságban a vezetők hiányos szakmai felkészültségéről tanúskodik. Amennyire nagyvona­lúak egyes gazdaság­vezetők r~ éVnm ' .­­zenek elhasználásá­ban, ar. . ._ ' i tt viszahú­­zódnak sok nagyüze­mi követelmény meg­valósításától. Ilyenek például: a vetésforgók kialakítása, a vegysze­res gyomirtás s a gé­pek fokozotabb ki­használásának valóra váltása. Ezek a követélmények el­engedhetetlenek nemcsak azért, mert minden felté­tel biztosított, de mint leg­fejlettebb gazdaságoknak kell kipróbálni a fejlett, tudományos módszereket s bebizonyítani azok hasz­nosságát. A, beszámolónak a bére­zési kérdésekkel foglalko­zó része nagy érdeklődést váltott ki. Molnár János elmondotta, hogy az. álla- $ mi gazdaságokban jelen­leg a legnagyobb zűrzavar uralkodik ezen a téren. Fokozza ezt az a tény is, hogy az orr'-*__. főigazga­tóság sem foglalt él halá-t rocott álláspontot Véleményem szerint — hangsúlyozta — a legmegfelelőbb bére­zési forma a szak­­■mánybér. Ez egyesíti ■magában a szocialista bérezési forrnák elő­nyeit. »%/ámolása egyszerű, át­­‘■•^c.inthető, kizárja s bü­rokratikus módszereket. Ennek feltétele egyenlő erejű és fegyelmű munka­csapatok. kialakítása. A szakemberek munkája *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ sem merül'így ki a" hol •szóöalásban, hanem i'öíi­­gyelmüket az. ellenőrzésre fordíthatják, .. • -Másik bérezési forma áz időbér. Egyes munkák ter­mészeténél fogva helyét kell adni, de ez nem me­het az alapvető szocialista bérezés rovására. Viszont a szőlő és gyümölcstermelésben a minőség messzemenő biztosítása érdekében " szS,1;ségés a metszés . , és az almaszüret műn-. :..~kálatait időbérben vé­geztetni. • Az, értekezleten, amely kétnapos''szakmai és ide­ológiai tanácskozássá!, volt egybekötve, a megjelent gazdásági vezetők sok i.dő­­szefiT kérdést vitattak meg áz MSZMP, a mujikésta­­nács, a gazdasági vezetés és a szakszervezet viszo­nyáról. Molnár elvtáfs végeze­tül' rámutatott arra, hogy ha a gazdaságok kihasz­nálják a párt és, ... tömeg­­szervezetek egységes ere­jét s jól • gazdálkodnak adottságaikkal, akkór minden lehetőség megvan az 1955-ös eredmények el­érésére • és túlszárnyald sára.,-,. ♦ ■ ■ - - ■: r- ' .... I Rádióműsor ^ A kék sirály című jugoszláv film itt rövidesen bemutatásra kerül Nyíregyházán. Az izgalmukban bővelkedő játékfilm elé nagy érdeklődéssel tckinl városunk mozikedvelő kö­zönsége. MÁRCIUS 21, CSÜTÖRTÖK KOSSUTH RADIO 4.20—8.00: Vidáman — fris­sen. 8.40! KőiUS OK. 9.110: LtKs anyanyelvűnk "Szerkeszti: Lő­rincié Lajos, se b: Maga lóknak jobb c-i/a^oti 3.vi: A Vendel utcai Támtónőképzd Bartók Béla kórusa énekel. 18.10: Rá­­diocgj etem. Zenetörténeti so­rozat. H. évi. 10.50: Glazunov: Hangverseny keringő. íi.oa: Kí­sértél Lublón. Míísizátn Kál­mán regénye folytatásokban. VTI. rész. 11.20: Oláh Kálmán és zenekara játszik. Lukács Ist­ván cimbalrnozilí. 12.10: Opera­­’észletek. ví.OO; Sárguló lapok. Szemelvények az 1819-es újsá­­gckboi. Ifjúsági műsor. H.tO; Sclnibert-mtivek. 14.50: A Ma- Egyar Néphadsereg Művész-' ‘ együttesének kórusa énekel, la,:»: Bökkenő. 16.10: Dél-amc­­rjiai és német népdalok, 17.00: A belterjes gazdálkodás utján. 17.10: Könnyű zene. 18.10: Gershwin: F-dur zongoraver­seny. > 18.45: Akiken nem fo- I*gott idő... Riport. 1,9.00: Ma­­‘“‘gyar dallal a Távol-Kelet or­szágaiba»* Zenés beszélgetés. Kürthy Évával, Domaliidi •Lászlóval és Járóka Sándor ♦ zenekarával, 20,00: Esti króni­­fka. 20.20: A Tanácsköztársaság ♦ emlékére. Zenés irodalmi ösz­{szeállítás. 21.00: Esti hangver­seny. 22.15: Műveszlemezek. X 22.55: Tánczene. 23.3S: Elöadó­♦ rjiüvészein*: hangversenye. ; PETOn radio ♦ ♦ 6.00—8 0«: Reggeli zene. 14.15: ♦ Fúvósindulók. 14.40: Bordalok ♦ operákból. IS.10: Tanczene. ♦ 13.55: Filmzene: 16.20: Gyér* ♦ mekpevelés. Dacos gyermekek ♦ —1 elkeseredett szülök. 17.05: ♦ Proletárok, tiétek az ország! ♦ Emlékezés 1919 tavaszára. 17.25: X Sullivan: A házasságszédeigő. ♦ Kisoperett egy felvonásban. 218.20: Válaszolunk hallgatömk­♦ nak. 18.30: Rádióegyetem. A X világirodalom története. IV, 2Villon. 19.05: 1000 szó oroszuli ♦ Az Ifjúsági Rádió nyelvtan- Xfolyama. 19,15: A mi kis vilá­♦ gunk: Űzd. Az Ifjúsági Rádió X műsora: 19.45: Sporthíradó. ♦ 20.00: Tavasz van... 21.10: Ná- Xdass József írásaiból, 21.30: ♦ Lakatos Vince és zenekara jál­♦ szik. 21.50: Láttuk, hallottuk, •olvastuk... 22.00: Holdfény- 5szerenád. 22,45: Három fiatal ♦ Költő, Gyárfás Endre, Kautzky ♦ László és Murányi Mihály ver­♦ seiből. MÁRCIUS 22, PÉNTEK KOSSUTH RADIO 4.30—0.00: Vidáman — fris­sen!-. Zenés műsor. Közben: 6.30: öt perc tudomány. 8.10: Operettmuzsíka. S.50: Puszták dalai. 9.10: Zenekari hangver­seny 10.10: Cirmoscica az óvó­­daoan. Óvodások műsora. 10.30: Az Állami Tűzoltóság fúvós­zenekar» játszik, vezényel Papp Tibor. 10.53: Rádióegyetem. U.30:\Veiner: II. fisz-moll vo­nósnégyes. 12.10: Tánczene: 13.00: Részlet Fekete István „Kele” c. regényéből. 13,10: Dankó-nóták. Rozsa volgryi-ve: - bunkosok. 14.00: Wagner ope­ráiból. 14.40: iskolások mikro­fonja. 15.00: Apáczai Csere Já­­r‘®i Rádiójáték. 13.40: Mező­gazdasági krónika. 16.10: Sza­­iiarova es Vinogradov énekei,, a Moszkvai Rádió észt rá íi z e n — kara játszik, 16.47: Műsoris- ' mertetés. 16.50: A Hazafias! Népfront híradója. 17.00: Szív küldi szívnék szívesen. 18.10: Szórakoztató zene, 19.00: Az if­júság Fóruma, 19.20: Goethe, Emlékezés a költőre halálának 125. évfordulóján. 19.52: Jóé.i-,: szakát, gyerekek! 20.20: Toki: Horváth Gyuia és zenekara ját­szik, SZobek Márta és Csapó Károly énekel. 20.52: Fischer: Az Alpoktól délre — szvit.; 21.07: Közvetítés Torino-, bői. Az Olasz Rádiótelevízió (RAX) torinói szimfonikus ze­nekara játszik. Közben kb.: 21.50: Hírek, időjárásjelentés. Utána: Néhány perc külpoliti­ka. Kb. 22.10: A hángverseny­­közvetítés folytatása. 23.00: Könnyű zen*. 23.32: örök sze­relem. III. Verses, zenés ösze­­állitás. 24.00: Prokofjev: VIH., szonáta. (Lazarij . Berman — zongora.) PETŐFI RADIO 14.15: Tavaszi, zsongás. 15.00: Balettzene. 15.40: Könyvismer­tetés. 16.00: Suki Antal és ze­nekara játszik, Ki.spál Mária és Andó Mihály énekek 16.40: Árnyék a föld als«. Nyemcov regényét ismerteti Vámosi Pál.- 17.00: Táncok fúvószenekarral, 17.13: Hangverseny a Rádió­­egyetem hallgatói részére. — 18.00: Mukányi. Csíky Gergely vígjáteka. '19.40: Sporthirado, 20.00; Heti -hangverseny kalauz. 20.45: Tánczene, 21.45: Külpoli­tikai kérdésekre válaszolunk, 21.55: Zenei anekdoták. 22.40: Madrigálok, hatatlanságáról. Ez az ősz- ♦< ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*****♦••♦♦*♦♦♦♦*♦♦*♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦!*♦ ♦♦♦♦*♦♦♦♦♦<>♦♦♦♦♦♦ *♦♦♦♦♦♦♦♦ szeg kiteszi a munkabér-1 A feloszlás kárt okozott az újrakezdőknek mint a kintmaradtaknak ugyanúgy«, Tavaszi gondok Tiszátokon a volt Új Elet tagjainál A múlt hét egyik verő­­fényes napján a tiszalöki Rákóczi Vcrmeiúszuvetke­zet tagjai közül egy ki­sebb csoport a szél eny­hében várta a gépállomás vontatóját, hogy trágyát hordjanak, (Az Új Elet helyén és tagjaiból ala­kult ez a szövetkezet.) Re­gi szólás-mondás az, hagy nincs olyan kár, amibűi valakinek haszna ne len­ne. Nem jött a vontató, így alkalmunk volt a be­szélgetésre. Előbb egy kicsit, restel­kedve beszélnek terveik­ről, gazdaságukról, hiszen milliós értékek voltak, lit ebben a tanyában és most az épületeken kívül alig maradt valami. ' Oda van a megyebíres sertésállo­mány, nincs tehén, se ló, a juhokból is csak 300 da­rab maradt, az sem a leg­java. A fűrész a tulajdo­nukban van ugyan, de egyénieknek vág, külsők­nek dolgozik a kovács és őröl a daráló. Most ilyen számok röp­ködnek: 6 hold árpa, 0 hold zab, 3 hold cukor­répa és hasonló egyebek. Az új mag, a kovász je­lenleg csak 26 család és 170 hold a földjük. Pente Miklós, Ambrus József, Varga József, Varga Já­­nós, Tóth József és vala­mennyién, akik ott vára-' koztak, a feloszlásért első­sorban a vezetőséget okol­kijclentette, hogy három évig ha egy kapavágást nem csinál, akkor is ví­gan él.: Ezeknek nyilván hasznára vált a feloszlás, /iicxa bácsi a szövctKczclieknek magyarázza, hogy mennyire szeretne újra olyan sertésállományt gondoz­ni, mint az ÍJj Életben volt. mert közelebb ülték ják. Amit elmondtak cs a tények alapján is valójá­ban lehet okét okolni. A volt vezetők szinte mind kívül vannak az újjáala­kult szövetkezeten. Ebből ami következtetnek, ha nagyon akarták volna megtartani a szövetkeze­tét, akkor legalább most közéjük álltak volna. (Természet esen egyik- má­sika I, nem is sajnálják, ha s.oha nem jön hozzájuk.) Van közöltük olyan, aki a tűzhöz. „Most már igazán gaz­dagok lettünk volna.“ „i cjunk se tojna,' hu ni nem oszlik a szövetkezel. „Most kezdhetünk min­dent élűiről.’.’ Ilyen be­szélgetésre toppan oda a volt sertésgondozójuk, a megyeszerte ismert Alexa bácsi, ö még kívül van az új szövetkezeten, de már nagyon érdeklődik, hogy mikorra lesz series­állomány, : Hívták állami gazdaságba,' voltak már nála a tizedik községből is, hogy menjen el sertés­­gondozónak, de nemet mondott. Nem azért, mert annyifa . kedved az egyem gazdálkodást. Ö jól érezte magát az Űj É:et TSZ­­' ben, és ha újra lesz ser­lése a Rákóczi-belieknek itt akar 7—8 malacot vá­lasztani kocánként. A kilépettek panaszát Alexa bácsi mondja el. Felének nincs igavonója, se felszerelése, ezek most harmadába, felébe adják ki földjüket. A földnálkü­­liek, illetve kevésföldüek peuig nem latéinak mun­kát, megélhetést, csak lia elszegődnek a gazdákhoz, panasz kint, panasz bent. A panasznak azonban más a. jelentősége az egyik helyen és különbö­ző, a másikon. Míg zz egyéniek azon gondolkoz­nak érdemes-e éjt nap­pallá tenni, hogy egy rossz szekeret, vagy lovat ragasszanak, eddig ha vannak is nehézségek a cél, az út a szövetkezetiek előtt világos. Az egyéniek jó része tudja, hogy ez a verseny,- amibe fogtak, úgyis a tsz győzőiméi el végződik. Az ilyen indu­lás pedig már eleve bi­zonytalanságot szül. A Rákóczi tagjai nem mondtak nagy szavakat, hogy ekkorra vagy akkor­ra így. és úgy lesz. Hogy 'miként lesz, azt inkábba munkájukból, munkaked-, vükből lehetett kiolvasni.' Ahogy a fagyok elmúltak,' azonnal hozzáláttak an­nak az istállónak a reno­válásához, amit jelenleg átadnak a tanácsnak hasz­nosításra, de tudják, hogy: egy-két év múlva újra az övék lesz. Megéld hát ha jó állapotban adják át. Csikós Balázs. Varga Mihály bácsi az új szövetkezet legöregebb tag­ja, aki az elsők közt állt1 uí a szövetkezeiért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents