Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-21 / 67. szám
k. KELETMAGYARORSZAG 1957. március 21. csütörtök Megérkezett Moszkvába a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Moszkva. A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt megérkezett Moszkvába j. Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Kádár János elvtársnak, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöliének vezetésével. A küldöttség tagjai: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal iparügyi miniszter, Horváth Imre külügyminiszter, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának titkára, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter és Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A szovjet főváros népe nagy szeretettel fogadta a magyar kormányküldöttségét. A szerda reggeli szovjet lapok nagy részletességgel foglalkoztak a küldöttség látogatásával. Valamennyi lap közölte Kádár János elvtárs és Dobi István elvtárs fényképeit és életrajzát. A Pravda és az Izvesztyija vezércikkben foglalkozott a magyar-szovjet. barátsággal, a két nép kapcsolataival és a küszöbönálló tárgyalások jelentőségével. A Trud, a Szovjet Szakszervezetek lapja külön cikkben köszöntötte a magyar kormányküldöttséget. A magyar kormányküldöttség fogadására az ünnepi díszbe öltözött vnukovói repülőtéren megjelentek a szovjet állam és a J Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői: Bulgcnyin, Hruscsov, Vorosilov, Mikojan, Malenkov, Szuszlov és Zsukov elvtársak. Ott volt a Szovjetunió Minisztertanácsának sok tagja, a Szovjetunió marsaH- jai, a szovjet hadsereg tábornokai, a szovjet politikai, gazdasági és kulturális élet kiemelkedő képviselői. Megjelent a küldöttség fogadásán a Moszkvában működő diplomáciai képviseletek számos vezetője. A nagy hideg ellenére nagy számban gyűltek össze a repülőtéren a szovjet föva-. ros lakói, hogy köszöntsék a baráti Magyarország küldötteit. A magyar kormányküldöttséget szállító TU—101. típusú repülőgép pontosan 10 órakor érkezett meg a repülőtérre. A felsorakozott díszőrscg tisztelgés* közben szálltak ki a gépből a küldöttség tagjai, akiket elsőnek Bulganyin, Hruscsov és Vorosilov elvtársak üdvözöltek. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a küldöttség tagjainak bemutatták a fogadásukra megjelenteket. A magyar vendégek üdvözölték Moszkva város lakosait, akik nagy szeretettel, zúgó tapssal köszöntötték a küldöttség tagjait. Ezután a díszőrség díszmenetben vonult el a küldöttség tagjai előtt. Ezt követően N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke köszöntötte a magyar kor\ mányküldöttséget. Bulganyin elvíárs üdvözlő beszéde — Kedves Kádár elvtárs! — Kedves Dobi elvtárs! — Kedves elvtázsab, a magyar kormány, és pártküldöttség tagjai! — Üdvözlöm önöket a szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és az egész szovjet nép nevében. Örömmel fogadjuk Önöket hazánk fővárosában, Moszkvában. — A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttségének megérkezése a Szovjetunióba nagyon fontos esemény nemcsak or. szágaink viszonyának szempontjából, hanem a nemzetközi élet szempontjából is. — Moszkvai baráti látogatásuk abból a célból, hogy tárgyalásokat folytassunk, amelyek feladata a Szovjetunió és Magyarország testvéri viszonyának é$ gyümölcsöző együttműködésének további fejlődése, nagyszerű tanúsága a szocialista világrendszer nagy életerejének, e rendszer állandó előrehaladásának. — Mély meggyőződésünk, hogy az Önök látogatása és tárgyalásaink a Szovjetunió és Magyarország mind nagyobb közeledését, országaink barátságának és testvéri együttműködésének további fejlesztését fogják szolgálni. — Szeretettel üdvözöljük Önöket, kedves elvtársak! — Éljen a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság! Kádár János elvtárs beszéde Az üdvözlésre Kádár János elvtárs, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke válaszolt. — Kedves Bulganyin elvtárs! — Kedves elvtársak, kedves barátaink! — Szívből köszöntőm Önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány küldöttsége. valamint a magam nevében. Engedjék mag, hogy átadjam Önöknek és Önökön keresztül a Szovjetunió népeinek és Moszkva város lakóinak a magyar dolgozó nép szeretetteljes üdvözletét. — Őszinte küszönetünket fejezzük ki önöknek e meghívásért. E meghívásnak örömmel tettünk eleget. Megtisztelő ez pártunk *s kormányunk, népünk számára. Bizalommal telt szívvel lépünk a Szovjetunj ó földjére, hiszen leghívebb, legigazibb barátunkhoz jöttünk. A magyar nép nagy várakozással es figyelemmel tekint tárgyalásaink elé. Népünk e tárgyalások eredményeitől a fennálló jóviszony, a barátság további elmélyítését és megerősítését varja. — Vészterhes napokat ált át a közelmúltban a magyar nép. Súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül munkás-paraszt államunk, a Magyar Népköztársaság. A belső reakció, a nemzetközi imperializmus vezérletével és annak támogatásával — kiaknázva a régi vezetők hibái keltette elégedetlenséget — ellenforradalmat robbantott ki Magyarországon. El aka.ták pusztítani népi demokratikus rendszerünket, ki akarták szakítani hazánkat a szocialista 1ab< rból és népünk veszedelmére, szocialista cpítömufikát folytató békés szomszédaink fenyegetésére Magyarországot háborús tűzfészekké akarták változtatni. — E megpróbáltatások súlyos napjaiban a Szovjetunió — a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kérésére — sokoldalú segítséget nyújtott és fegyveres erővel ia segített a magyar népnek, hogy felszámolhassa az ellenforradalmat, megvédhesse szocialista vívmányait és gyorsan kigyógyulhasson az ellenforradalom ütötte súlyos sebekből. — Most nyilvánvalóvá lett az egész világ előtt, hogy nagy bajok, veszélyek és megpróbáltatások idején a szocialista tábor bármely állama bízvást számíthat valamennyi testvéri szocialista ország támogatására, legfőképpen a Szovjetunióra. Most kitűnt, hogy a szocialista tábor országait semmilyen erő nem szakíthatja el egymástól. Ezeknek az országoknak népeit egybefűzi a szocializmus építésének nagy közös ügye, a proletárinternacionalizmus legyőzhetetlen eszméje és ereje. — A magyar nép most keményen dolgozik, hogy mielőbb helyrehozza az, ellenforradalom okozta károkat. rendületlenül haladjon' tovább a szocializmus építésének útján és a proíetá/internacionalizmus szellemében maga is kivegye ré-' szét a szocializmus ügyének1 védelméből. — Küldöttségünk azért jött a Szovjetunióba, hogy kölcsönös kapcsolatainkat érintő fontos kérdéseket megtárgyaljunk és baráti látogatást tegyünk a szovjet dolgozóknál. Magam is és küldöttségünk minden egyes tagja biztos abban, hogy mostani tárgyalásaink még közelebb hozzák egymáshoz népeinket és még szorosabbra fűzik országaink baráti kapcsolatait az állami szuVerénítás, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás lenini elvén épülő együttműködés alapjan, Hiszem, hogy miként a magyar nép. a szocialista tábor minden népe, a haladó és a békeszerető népek mindenütt a világon örömmel fogadják majd ezt. — A magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, ne-, vében köszönetét mondok a megtisztelő és szívélyes fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. , Éljen a magyar és a szovjet nép barátsága! A nagy tetszéssel, fogadott beszédek után a küU döttség tagjai a magyar ét szovjet zászlókkal feldíszít tett utcákon keresztül haj taitak szállásukra. Az úti'o* nalakon a szovjet főváros lakói nagy szeretettel fcőszöntötték a magyar kor* mányküldöttsóg tagjait. | (28. folytatás.) Óvatosan odalépett a hátsó ajtóhoz, elővette karikára fűzött kulcsait és megkereste a zárba való kulcsot. Beledugta a zárba és elfordította. Csak egy kis nyikorgás hallatszott. Egy pillanatig figyelt és amint sikerült megnyugtatnia magát, hogy ez a kis nesz senkinek sein tűnhetett fel, kinyitotta az ajtót és belépett. De azért arra ügyelt, hogy az ajtót nyitva hagyja. Jeff ott állt a zárkaterem sötétjében és Sam Brinson nehéz lélegzését hallotta. Sam jelenléte még fokozottabb biztonságérzettel töltötte el; hiszen most már ő maga is itt van és ettől a pillanattól kezdve mindennek úgy kell mennie, mint a karikacsapás. Jeff tapogatózott a két cellasor közötti keskeny közben. Kor&mcötétség volt az egész helyiségben és szinte centiméterről centiméterre úgy kellett erre-arra nyúlkálnia mindkét kezével, mint bogárnak a csápjaival, nehogy valaminek nekiütközzön. A karikára fűzött kulcsok között könnyen megtalálta annak a zárkának a kulosát, amelyet- ki akart nyitni. A rácsos ajtó. rozsdás forgó-' pántjai a kelleténél hangosabban csikorogtak, de Sam Briósán nehéz légzése egy-pillanatra sem szakadt meg. Szántszándékká!' áaéli oldalra néző zárkák egyikét választotta ki, mert határozottan emlékezteit, hogy Sam-ot a másik oldalon helyezték el. Jeff lassan behúzta az ajtót maga mögött és nagyon ügyelt arra, hogy csak éppen annyira nyikorogjon, amennyire éppen elkerülhetetlen. Amint készen volt, kinyúlt az acélrácson, magára zárta az ajtót és a kulcscsomót messzire elhajította. A seriff tudta már, mit mond majd másnap reggel Bérinek, ha idejön, hogy Sam Brinsoftnak beadja a reggelit. Azt mondja majd, hogy éppen Ben Allen bíró rendelkezéseinek megfelelően akart eljárni, amikor egyszerre öt álarcos férfi rohanta meg a brósági épület előtti téren és megfenyegették, hogy félholtra verik, ha mukkanni mer. A fogházhoz cipelték, elvették a kulcsait, bezárták, a kulcsokat eldobták és meglógtak, mielőtt segítségért kiálthatott volna.. Ügy tervezte, hogy Ben Allen bírónak majd azt mondja, hogy az emberek azért zárták be saját fogházába, nehogy valamiképpen beleavatkozhasson a Flowery Branc-i dolgokba. Azt mondja majd a bírónak, hogy az emberek megsejtették a bíró tervét. Allen bíró nem vonhatja őt 54 felelősségre, mert nem teljesítette a parancsát, ha egyszer külső erők megakadályozták abban. És ami éppen olyan fontos volt, nem kell kimennie Flowery Branch-ba, hogy ott maga ellen ingerelje a választókat. Megmenekült a politikai öngyilkosságtól. Jeff jóízűen kuncogott magában, amikor arra gondolt, milyen szerencsés ember ő, hiszen egy egyszerűségében is olyan nagyszerű tervet sikerült kiokoskodnia, amely semmiképpen sem üthet ki balul. Szentül meg volt győződve, hogy Corra is ujjong majd az örömtől, amikor meghallja, milyen gondosan ügyelt férje politikai érdekeinek leghatásosabb védelmére. Bizonyára megbocsájtja neki azt is, hogy nem rejtőzött el idejében -a Lord-öbölnél. — Emberfia! — suttogta maga elé. — Ha én meggondolatlanul kimentem volna oda, Flowery Branch-ba, ez ugyanaz lett volna, mintha fognám magamat és elvágnám a saját torkomat. Bolondos, irdatlanul cifra dolog lett volna ez tőlem. A szíve megesett a kis néger fiún, Sönny Clarkon. De hiába minden, tehetetlennek érezte magát. Rossz volt rágondclni, hogy az emberek majd nekiesnek annak a fiúnak és megölik. De az ügy most már túlságosan előrehaladt és saját politikai jövőjét fenyegette. El volt tökéivé, hogy saját érdekeit mindenáron megvédi. Érezte, hogy nagyon álmos és ez kapóra jött. Ha alszik, nem kell Sonny Clarkra gondolnia. A zárkában két hálórekesz és mindegyik hálórekeszben két-két', prices volt. Jeff a baloldalon lévő alsó pricshez tapogatózott. Alaposan végigkotorászta mindegyik zsebét, hogy egy doboz gyufát találjon, de egyetlenegy szál sem került elő. Mindenesetre • eói!t és lehúzta a cipőt jét. Nénány pillanat múlva már végignyúlt a deszkaágyon és hamarosan mély siómba merült. Éjszaka csak egyszer riadt fel, amikor emberek kiáltozását vélte hallani. De olyan álmos volt, hogy ki se nyitotta a szemét, a fal felé • fordu't és újra mély álomba merült. i De alighogy hajnalodéit, megint felriadt, mert most már úgy hal. lutta, hogy valóban emberek kiáltoztak valahol a közelben. Az álom men- i en kitöppent a szeméből. A hangok közül egyik-másik izgatottan riicsolt Jeff bizonyosra vette, hogy az egyik kiáltozó Corra, a felesege. Most már valóban megfordult és felült a priccsen. — Mi a baj? — kiáltotta és azon volt, hogy a rácsos ajtón át meglássa, mi történik odakint. 55 (Folytatjuk.) *»
