Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-21 / 67. szám
4 ^Ültág pz&Utarjai eqyeuitjefek Ara* 50 fillér XIV. évfolyam, 67. szám 1957. március 21, csütörtök Megérkezett Moszkvába a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége WwN/yAA»SAíWvVVWAVV*wVVVVwVVwV«»VVW/AVwW/vWAVwWvVVVWvWvWvWVVvVWVWvVW Megyei emlékek a dicső Tanácskoztál*saságról %\-V\V<*.-V.'VC*;\. .VtVWW.VkxVv’VX'VWWS’V .V.V.X\V;V.VA.\V \XVVV*,VVVVV WVV\' :v,VnXW A. W.VVS A feloszlás káros voll az újrakezdőknek és a kintmaradéknak is •iiiiaimi ii un nti in min mi iiiiiiiuiMiiimiiiiiiimniiminiiiiii ii mi iiiiimi Iliim hm ti ii mi iiiiiiu Mit várhatunk tavaszra az árudákból ? Hodásxi képek Lassan bontakozik az ifjúsági élet Az ifjúság mozgalma igen vontatott. Még nem alakították meg az ifjúsági szervezetet. A sportélet megindult, járnak a szomszéd községekbe futballozni, de a kulturális munka, a szórakozási lehetőség gyenge. Az 1943- ban felépített kultúrház tatarozása még mindig nincs elvégezve, a mozi is rosszul néz ki, s amellett kicsi is. * Se pénz, se - járda A hodásziaknak is régi vágya, hogy építsék, szépítsék községüket. Ta-Négyszáznál több vető-permetezőgépet, Iákapát, szöiőprést kölcsönöznek a földművesszövetkezetek Számos dolgozó paraszt vásárolt földművesszövetkezeteinknél az utóbbi években vetőgépet, lókapát, permetezőgépet és egyéb kisgépet. Sokan vannak azonban, akik nem tudják még megvásárolni a szükséges kisgépeket. Nem volt tehát kicsi az öröm, amikor k földművesszövetkezetek elhatározták, hogy kisgépeket vásárolnak és azokat csekély használati díj ellenében kölcsönzik a szakcsoportoknak és egyéni dolgozó parasztoknak. A megyében ezidőszerint több mint 120 vetőgép, 110 permetezőgép, 70 lókapa, és közel 100 eke, szórórosta izőlőprés és mézpergető segíti ílymódon a termelést. A nyírbátori, nagykállói járásban, Rakamazon és meg sok helyen már az egész idényre előjegyezték a földművesszövetkezeti kisgépeket. Az 1957. évi első negyedév. adózási kötelességüknek a gazdák március valy elhatározták, hogy a községfejlesztési alapból járdát építenek. A volt vb. titkár — akit ellenforradalmi megnyilvánulásai miatt azóta leváltottak. — meg is egyezett Ráthi Miklós aranyosapáti betonépítővel 1956 szeptember 15-én 1000 méter járda megépítésére. Nyomatékül ki is fizette Ráthinak a 25.000 forintot. Azóta többszöri felszólítás ellenére sem történt semmi. A „vállalkozó” nt\n hajlandó se a pénzt viszszaadni, sem pedig a munkát megkezdeni. * Hz adófizetés miatt nem kell szégyent vaiianiok 1919 19-re 100 százalékosan eleget tettek. Az általános teljesítés mögött vannak elmaradók is, de ezek száma 50 százalékkal kevesebb, mint a múlt évi volt. Vontatót vásárolt az Últörö TSz Az ellenforradalmi események következtében az Űttörő TSZ-ben alig maradtak öten, hatan. Ma már 45—50 körül mozog a tagok száma. S nap, mint nap gyarap.zik. Üjra munkához kezdtek teljes lendülettel. Vásároltak egy vontatót, megkezdték egy 12 holdas gyümölcsös telepítését. A talajforgatást már elvégezték. Művészeti élményt nyújtó, meleg hangulatú est volt a dohányfermentálógyárban Szovjet katonák Imi túr együttese lépett fel nagy »ikerrel Kedden csle a dohányí'er men tálógy árban nagyszámú közönség előtt (mintegy 700 érdeklődő töltötte meg a gyár művelődési otthonát) tartotta meg a Nyíregyházán állomásozó szovjet csapatok műkedvelő együttese színvonalas előadását. A katonákból alakult fúvószenekar magyar csárdásokat, szovjet indulókat, keringőket, közkedvelt dallamokat (például Dunajevszkij kedves melódiái) játszottak. Harmonika kíséret mellett karban katona-nótákat énekeltek, s ezt oly tökéletességgel, mint ahogyan már szovjet emberektől megszoktuk, —, hiszen a közmondás is azt tartja, „ha két szovjet ember énekel, mindjárt három szólamot kezdenek.” A legnagyobb sikert talán mégis a táncosok biztosították. Különösen egy csoportos tánc nyerte meg a nézők, illetve a hallgatóság tetszését, mely egy kihallgatásnak táncban tolmácsolt paródiája volt. A táncosokat cgyegy szám után nem akarták leengedni a színpadról. A műsor körülbelül 7 óra tájt ért véget, mely után 3 órán keresztül tartó bál következett. Kitűnt, hogy a szovjet harcosok nemcsak a színpadon, — hanem a bálteremben is kiválóan táncolnak. A fermentálóéval dolgozói a kedves est viszonzásaként elhatározták, hogy saját öntevékeny együttesükkel látogatnak el a szovjet katonákhoz. Egy ellopott erdő Az ellenforradalom idején uralkodott törvényenkívüli állapot nagy károkat okozott erdőinkben is. A megyében mintegy 1300 hold erdőt, 100 ezer köbűmkaicd acupfimk Dásziiimepség a tisztiklubban 1919 emlékezetére 1919 első szabadságunk reményteljes esztendeje, ami piros szárnyakkal, a munkásgyőzelem diadalmas harsogásával él emlékezetünkben, -fényével világítja tudatunkat, erejével és példájával vezérli mai tetteinket, minden kommunistát, minden be. csületes dolgozó embert. Az örökség büszkesége hozta tegnap este is össze a tisztiklubban azokat az embereket, akik 1919 esztendejében dolgoztak, harcoltak, 19 bukása után szenvedtek a munkáshatalomért, a Tanácsköztársaságért és azok, akik fiatalabbak, de tettek és harcoltak a kommunisták soraiban, a párt zászlaja alatt, a szocializmusért 19‘Í5 után és napjainkban. A megemlékező ünnepség alkalmával megtelt a tisztiklubb nagyterme. — Idős és fiatalabb kommunisták, munkások, parasztok, értelmiségiek gyűltek össze, hogy a Tanácsköztársaság, 1919 örököseiként ünnepeljenek. Az ünnepséget Biró László elvtárs, — a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke — nyitotta meg. Megnyitóbeszéde után Zajáéi elvtárs, az MSZMP megyei elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. —■ Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1919 március 21-én a magyar munkásosztály az összes európai országok közül elsőnek vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicsőséges zászlaját — kezdte beszédét_ Ezután ismertette a Tanácsköztársaság előtti és megalakulásának történelmi helyzetét, majd azokat az intézkedéseket, amelyeket a Tanácsköztársaság fennállása alatt hozott. Államosította a nagybirtokokat, kihirdette a nemzetiségek önrendelkezési jogát, elválasztotta az egyházat az államtól, a nőket egyen jogúvá tette, szocializálta az ipart. a bányát és a közlekedést. Megállapította, hogy: — A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt többet tett, mint a megelőző egész évszázad. Az imperialisták intervenciós seregeket indítottak a munkáshatalom megdöntésére, megtámadták a Tanácsköztársaságot. Lenin aggódva figyelte és tanácsokkal látta el az intervenciós seregekkel bátran szembeszálló népi hatalmat. A szovjet hatalom nem siethetett segítségünkre, mert harcolnia kellett a 14 imperialista állam intervenciós seregeivel a szovjet hatalomért. A Tanácsköztársaság elbukott, de jelentősége rendkívül nagy hazánk fejlődése és a nemzetközi proletariátus harca szempontjából. Az októberi napokban az ellenforradalom újra megpróbálta megdönteni népi demokráciánkat. — Ha a Szovjetunió 1956 novemberében nem népünk szabadsiet segítséggel függetlenségének, ságának megvédésére, úgy jártunk volna, mint 1919- ben — mondotta Zajácz elvtárs. Ezután a Tanácsköztársaság harcainak tanulságaiból kettőt említett meg a hallgatóság előtt: a Tanácsköztársaság nem jöhetett volna létre a kommunista párt nélkül, győzelmeink hordozója ma is az MSZMP. Másik tanulság, hogy népünk nem várhat mást az imperialistáktól, mint a nép szabadságának, hatalmának, függetlenségének eltiprását. —Mi kommunisták és dolgozó népünk fogadjuk ezen az ünnepségen hogy méltó örökösei vagyunk dicső Tanácsköztársaságunknak — fejezte be beszédét Zajácz elvtárs. Az ünnepi beszéd után a szovjet katonai kultúregyüttes és a József Attila Művelődési Ház együttese adott színvonalas műsort. méter fát tettek tönkre, illetve loptak el garázda személyek. Napkoron 300 hold akác- és tölgyerdőt loptak el, ami mintegy 20 ezer köbméter fát tesz ki. Siralmas látvány e terület egyik dombjáról a sok facsonk, a kapkodva végzett „erdőirtás”. 20—30 év szükséges ahhoz, hogy ezen a területen fásítás után ismét erdő legyen. Még most is akadnak olyan személyek, akik megreszkírozzák a falopást. Nemrég például Ugyan József és Szilágyi János napkori lakosokat érték tetten, mint ezt Pásztor József erdőőrtől hallottuk. Ilyen helyen nagyon nehéz dolga van az erdésznek, nagyon sok ellensége akad, fenyegetik családjának kiirtásával is> amiért védi az erdőt, az állam, a nép tulajdonát a fosztogatóktól. 3*5 millió facsemete Az erdei fakárok pótlása sürgeti az erdőgazdaságot a telepítés meggyorsítával. Mintegy 3000 munkás dolgozik erdőinkben, a csemetekertekben. A nagykállói csemetekert 37 kát. holdjáról 3 és félmillió darab fekete és erdei fenyőcsemete kerül kiültetésre a kipusztított erdőkben. A bakta’.órántházi erdészet csemetekertjében is felkészültek a telepítésre, mintegy 350 hold erdősítésére.
