Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-15 / 38. szám
1957. február 15, péntek KELETMAGYARORSZAG 3 Kínai szakszervezet! lap a proletárdiktatúra helyes értelmezéséről Peking. A Kungzsenzsipao, a kínai szakszervezetek lapja hosszabb cikkben elemzi azt a kérdést, hogyan is kell helyesen értelmezni a proletariátus diktatúráját. A kínai lap mindenek előtt leszögezi, hogy jóllehet a demokrácia és diktatúra kifejezéseknek egymástól eltérő jelentésük van, mégis a legszorosabban összefüggenek egymással. A kínai lap szerint az állam politikai és gazdasági fejlődése eredményeként a demokrácia és a diktatúra hangsúlyozása Időnként váltakozhat, Ho! az egyik, hol a másik kerülhet előtérbe. A reakció és az ellenforradalom feletti legteljesebb diktatúra azonban sohasem lazulhat meg, mindenkor szoros velejárójaként kell együt funkcionálnia a legszélesebb népi demokrácia, vagy más kifejezéssel a szocialista demokrácia gyakorlásával. Nyilvánvaló, — szögezi le határozottan a kínai szakszervezeti lap, — hogy nem igazi népi demokrácia az, amely nem gyakorol határozott és soha nem lazuló diktatúrát a reakció népellenes erői felett. A magyarországi események többek között arra is fényt derítettek, hogy Magyarországon a régebbi vezetők hibái következtében nem valósították meg a szocialista demokráciát, ugyanakkor az ellenforradalmi erők felett sem gyakorolták a feltétlenül szükséges, s éppen a népi demokrácia maradéktalan megvalósítása érdekében elkerülhetetlen diktatúrát, így azután a reakció erőinek nem került nagy erőfeszítésébe a magyar nép jogos elégedetlenségének meglovagolása és végső soron egy ellenforradalmi felkelés kirobbantása. Célunk — írja a kínai lap — a kommunista társadalom felépítése, s ehhez az út a szocialista demokratizmus, a kollektivizmus következetes fejlesztésén át vezet. E nagy feladat megvalósítása közben követhetünk el hibákat. Egyes vezetők bürokratákká válhatnak, s a tömegek adott esetekben felléphetnek a demokrácia szélesítésére irányuló jelszavakkal. Ezek a követelések azonban nem szabad, hogy a szocializmus építése elleni tüntetéseKkel, sztrájkokkal és más módszerekkel lépjenek fel, demokráciát követelve. A nép rendszerében, a proletariátus diktatúrájának körülményei között azonban minden lehetőség megvan arra, hogy a^ kritika, a vita és a meggyőzés módszereivel rendezzük a vitás kérdéseket. Nem szabad odáig jut-Veszedelmes csalót köröz a rendőrség o A budapesti rendőrffíkapitányság körözést adott ki Duka Dezső Sándor 35 éves, többszörösen büntetett előéletű lakás- és állásnélküli gépkocsivezető ellen. Duka — kihasználva az októberi eseményekkel kapcsolatos helyzetet — több budapesti és vidéki lakost rábeszélt, hogy disszidáljanak Ausztriába. Nyomban fel is ajánlotta segítségét, s vállalkozott rá, hogy a disszidálni szándékozókat személyenként 12.000 forintért „minden kockázat nélkül” átviszi a határon, többen éltek az ajánlattal, s hogy a pénzt megszerezzék, eladták ingóságaikat, majd az összeget előre kifizették Dukának, mert ő ehhez ragaszkodott. A pénzen kívül ékszereket és egyéb értéktárgyakat is kicsalt ügyfeleitől. A pénz átvétele után a disszidens-jelölteket előre meghatározott helyre rendelte, ahonnan indultak volna. Dukál azonban hiába várták a megbeszélt helyen és időpontban, mert a kicsalt pénzzel „odébb állt”. A budapesti rendőrfőkapitányság kéri a lakosságot, hogy — saját érdekében — Dukától, vagy más hasonló trükkel jelentkező személyektől óvakodjék. Duka Dezső Sándor személyleírása: 167—168 centiméter magas, szőke, hátrafésült hajú, dús, összenőtt szemöldökű, kerekarcú, kissé kiálló arccsontokkal. Ha bárki tud valamit Duka tartózkodási helyéről, azt közölje a legközelebbi rendőrrel, vagy a budapesti rendőrfőkapitányság bűnüldözési osztályával. Telefon; 123—456, 12—24 mellék. Rz EKSz-küzgyilés politikai bizottsága két határozatot hozott az algériai kérdésben New York. Mint az AFP beszámol róla, az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága szerdán délután tartotta meg 9. és egyben utolsó vitaülését az algériai kérdésről. A bizottságnak ezen az ülésén három határozati javaslat felett kellett döntenie. Elsőnek a 18 ázsiai és arab országok határozati javaslatát bocsátották szavazásra. Miután a javaslat két fő pontját a bilottság elvetette, Egyiptom kérésére a javaslat egésze felett nem szavaztak és a javaslatot elutasítottnak nyilvánították. Az olasz-latinamerikai határozati javaslatot a bizottság negyvenegy szavazattal 33 ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután Japán, Thaiföld és a Fülöp-szigetek közös határozati javaslata felett ejtették meg a szavazást. A bizottság 33 szavazattal 27 ellenében és 13 tartózkodás mellett ezt is határozattá emelte. nunk, hogy az utcára vigyünk olyan kérdéseket, amelyeket' a házon belül kell megoldanunk. Erre tanit bennünket a véres magyarországi lecke. Végétért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva. A TASZSZ jelenti: A Legfelső Tanács két házának együttes ülésén kedden délután megkezdték Dmitri j Sepilov beszédének vitáját. A felszólaló küldöttek határozottan támogatták a szovjet kormánynak a külügyminiszter beszédével kifejtett külpolitikáját, mint olyan politikát, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, valamint a világ-béke megszilárdítására irányul, Amint tegnap közöltük, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házának február 12-i egvüttes ülésén D. T. Sepilov külügyminiszter beszámolót tartott „A nunzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikájának kérdései” címmel, hangsúlyozta, Százharmincezer tonna műtrágyát vásárolunk A műtrágyaellátás 1957- ben sokkal jobb lesz a múlt évinél. Különösen a nitrogén műtrágya forgalmában várható jelentős javulás* míg tavaly összesen 103.416 tonnát használtak fel belőle, az előzetes tervek szerint az idén csupán külföldről százharmincezer tonnát vásárolunk, s felhasználása már az első félévben meghaladja a múlt évi teljes mennyiséget. Bevezetőül hogy a szovjet állam külpolitikájának alapelve a két ellentétes társadalmi rendszer békés egymás mellett élése. Külpolitikánk megdönthetetlen alapja —• mondotta nagy és kis országok szuverén jogainak tiszteletbentartása, a más államok belügyeibe való szigorú De nem avatkozás, a teljes egyenjogúság a kapcsolatokban. Sepilov ezután utalt arra, hogy a nyugati hatalmak vezető köreiben harc folyik két külpolitikai irányzat között. A józanabb politikusok belátják, hogy országuk nemzeti érdeke megköveteli a nemzetközi feszültség enyhítését. Ezeknek az országoknak a politikájában azonban 1956 végén egy-egy másik ellentétes irányzat kerekedett felül. A népek együttműködésének elmélyítése nyilván nem tetszik e második irányzat híveinek. Ezért kísérletet tettek arra, hogy nyílt támadásba menjenek át két fő irányban — egyrészt Keleten, a nemzeti felszabadító mozgalom ellen, másrészt a szocialista országok nagy közössége ellen. E tekintetben természetesen nagy szerepet kap az a körülmény, hogy a mo nopolisták a nemzetközi feszültséget féktelen fegyverkezési hajszára használják fel, hiszen a katonai megrendelések óriási profitot biztosítanak számukra. Ismeretes, hogy az cszakatlanti tömb fennállásának hét éve alatt részvevői több mint 361 milliárd dollárt fordítottak fegyverkezési célokra. Sepilov ezután rámuta tott: a külföldről sugalinar zott magyarországi ellenforradalmi felkelés veresége és az agresszorok egyiptomi veresége az imperialista erőpolitika nagy kudarcai, egyben újabb bizonyítékai a kapitalista rendszer gyengülésének. A magyarországi és a közel-keleti események alakulása, az összeesküvők és az agresszorok gyors elszigetelődése és kudarca megerősítette az SZKP XX. kongresszusa azon tételeinek helyességét és igazságát, amelyek szerint a háború a jelenlegi körülmények között nem kikerülhetetlen végzetszerűség, a háborúkat meg lehet előzni cs meg lehet hiúsítani. — Az egyiptomi és a magyarországi események másfelől megmutatták, mennyire időszerű és fontos volt az a figyelmeztetés, amely az SZKP XX. kong»resszusán hangzott el. A kongresszus ugyanakkor, amikor a békés egymás mellett élés politikáját hirdette, azt hangsúlyozta: „A legnagyobb éberséget kell tanúsítanunk. Amíg a földkerekségen lesz kapitalizmus, amíg lesznek a kapitalista monopóliumok érdekeit képviselő reakciós is próbálkozni fognak háborús kalandokkal és agresszióval, megkísérelhetnek háborút kirobbantani.” Sepilov ezután elmondotta, milyen jótékony hatással van a nemzetközi légkörre a szocialista tábor, amely a népek békéjének és biztonságának fő erőssége. 1956-ban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ipari termelése több mint négyszeresen múlta felül a háború előtti színvonalat, ugyanakkor a kapitalista országoké mindössze 90 százalékkal. A szocialista tábor egysege Hajtsuk végre az általános leszerelést Sepilov külpolitikái beszámolója a Szovjetunió legfelső Tanácsának ülésén A nepek azt követelik,! hogy világszerte diadalmaskodjék a békés egymás mellett elés elve. A szovjet kormány e követeléssel összhangban a] legmesszebbmenő kitartást,i türelmet és állhatatosságot] tanúsítja és fogja tanúsí-l tani politikájában. A szovjet kormány min-.] denekelőtt elengedhetetle-i nül szükségesnek tartja a] nemzetközi élet napirendjén szereplő két igen íon-j tos feladat megoldását. Azj egyik a leszerelés, a másiki az európai és ázsiai kollek-1 tív biztonság biztosítása. Sepilov rámutatott, hogy az Egyesült Államok to- I vábbra is akadályozza a. megegyezést a leszerelés; kérdésében, majd kijelen-' tette: — Nem szabad tovább, halogatni a leszerelés problémájának megoldását, Az idő nem vár. Az ENSZ nem tölti be küldetését, ha nemi éri el, hogy 1957 komoly; előrehaladást hozzon ezen' a területen. Az európai és ázsiai kollektív biztonságról szólva a szovjet külügyminiszteri megállapította: — Elérkezett az ideje annak, hogy valóban egy-] ségbe fogják mindazok erő-] feszítéseit, akik a régem megérett kérdés megoldását óhajtják. Sepilov ezután ismertette azt a javaslatot, amelyet a' Szovjetunió kormánya terjesztett az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya elé, s amelyben felhívta e kormányokat, dolgozzák ki a közel- és közép-keleti békéről és biztonságról, valamint az e térség államainak belügyeibe való be nem avatkozásról szóló négyhatalmi nyilatkozati alapelveit, Sepilov beszédének további részében kiemelte: Megérett az idő arra, hogy gazdasági világértekezlet üljön össze. Ezután rámutatott, hogy a Szovjetunió kész a legnagyobb jóindulattal megvizsgálni minden olyan kezdeményezést, amely megkönnyítené a kölcsönös! megértést az Egyesült Ál-] lamokkal, Angliával és Franciaországgal. A szovjet külügyminiszter végül jellemezte a Szovjetunió és néhány más kapitalista ország viszonyát, majd a következőkkel zár-' ta beszámolóját: Javasoljuk az imperialista világ vezető köreinek: hajtsuk végre a gyakorlatban az általános leszerelést. Semmisítsük meg és tiltsuk. el örökre a legújabb háborús pusztító eszközöket. Kereskedjünk, cseréljük ki a tudományos és kulturális értékeket. A bé— Az imperialisták megkísérlik aláaknázni és megbontani a szocialista tábor egységét, azért felhasználják az egyes országokban még itt-ott tapasztalható sovinizmust, a szűklátókörű nacionalista érzelmeket és a múlt egyéb csökcvényeit. Egyebek közölt úgy igyekszenek szétszakítani a szocialista országokat, hogy felkapják az úgynevézelt „nemzeti kommunizmus” eszméit. De a kísérletekre kudarc vár, mivel a szocialista országok közötti viszonyban nincsenek cs nem is lehetnek leküzdhetetlen ellentétek és érdekösszeütközések. — A Szovetunió kormánya az SZKP XX. kong resszusán hozott történelmi döntéseknek megfelelően megtette a szükséges in tézkedéseket, hogy a testvéri országok közötti vi szonyban ne legyen talaja a súrlódásoknak és a meg nem értésnek. 1956 október 30-án nyilvánosságra hozták a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát a Szovjetunió és a többi szocialista államok közötti barátság és együttműködés fejlesztésének cs további erősítésének alapjairól. Ez a nyilatkozat szabatosan kifejti a proletárinternacionalizmus elveit, úgy, amint azok a szocialista országok testvéri együttműködése fejlődésének jelenlegi szakaszára érvényesek. Az előadó rámutatott arra, hogy a szovjet kormány erőfeszítéseinek eredményeképpen — ezekhez az erőfeszítésekhez Jugoszlávia kormánya is hozzájárult — rendeződött a viszony a Szovjetunió és Jugoszlávia között. Mi továbbra is minden szükséges lépést megteszünk — mondotta —, hogy a szovjet—jugoszláv viszony baráti és egyenjogú alapon sikeresen fejlődjék. Ab imperialista országok ellentétei Sepilov beszámolójának következő fejezetében a fő kapitalista hatalmak közötti ellentétek elmélyüléséről beszélt, különösen kiemelve a Közép-Keleten megnyilvánuló imperialista érdekellentéteket. Mintahogy az Egyiptom elleni, angol-francia-dzraeli agresszió kudarcot vallott, az Egyesült Államok túlsúlya vetélytársaival szemben tovább növekedett. Az Egyesült Államok most az új erőviszonyokra támaszkodva napirendre tűzte Anglia és Franciaország teljes kiszorítását a közelés közép-keleti övezetből. Ékesszóló bizonyítéka ennek az úgynevezett Eisenhower-doktrina, amelynek értelmében az Egyesült Államok atomtámaszpontok hálózatával szándékszik beszőni, csapataival akarja elárasztani ezt a térséget ég megfelelő pillanatban ebből a térségből akar támadó háborút indítani. A kapitalista világban az utóbbi időben mind jobban éleződnek azok az ellentétek is amelyek Nyugat-Németország szerepének észrevehető növekedésével függnek össze. Néhány fon_ tos vonatkozásban mindenekelőtt a nyersvas- és acéltermelésben, Nyugat- Németország maga mögött hagyta Angliát, nem is szólva Franciaországról, vagyis a kapitalista világban a második helyre tornászta fel magát, a kőszéntermelésben pedig a harmadik helyet foglalja el. Távol-Keleten a kapitalizmus tábora fokozódó ellentéteinek egyik forrása Japán erősödése. — A Szovjetunió kormánya — mondotta beszámolója további részében Sepilov — a béke megőrzése és megszilárdítása iránti gondoskodásból fakadó kötelességének tartja, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben újabb konstruktív erőfeszítésekre szólítsa a népeket és kormányokat a béke érdekében. A szovjet külügyminiszJIkés munka és a gazdasági; tér ezután élesen bírálta azl versengés küzdőterén muamerikai világuralmi törek-l tassuk meg, melyik társavéseket és kijelentette: 1 dalmi rendszeré a jövő.
