Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-14 / 37. szám
XIV. évfolyam, 37. szám 1957. február 14, csütörtök Egy kommunista munkás levele az Alkaloida Vegyészetigyárből Á tavaszi munka kezdete előtt a Vencsellői Gépállomáson (k.X.V'X.V.V.Va V\.\,V.\.\X ,V,V■> V.V.V.X-XX.VÄ-JV.V'.VJk..VCV'.VÄN'V\,VVV.V.XW.V'XWW.X V X.V X Leleplezték u nal»i*a<li eIIenioi*i*a(IaIiiiái*t As EKLASZ javaslata as idei labdarúgóbajnokságra A MUMK ASTANACSOK ÉS A TECHNIKA Akár t'Iszik, akár nem, saját bőrünkön érezzük: ma szegényebbek vagyunk mint tavaly, bár az volt a kívánságunk, hogy holnap jobban éljünk mint ma. Ha közhelynek is hat, mégis el kell mondani, hogy e kívánság teljesítése attól függ, miképpen, hogyan emelkedik a termelés. ’ Nem úgy gondoljuk a termelés gyorsítását, mint légebben: az emberi erő megfeszítésével, hajszával. E nélkül kell a régi eredményt elérni, sőt túlszárnyalni. S ez nem a holnap, hanem a ma égető problémája. Ha nem hajszával, akkor hát hogyan? A technika világszerte hétmérfoldes léptekkel halad előre. Üj és új meglepetéseket tár a tudomány a nagyközönség elé. A technikát kell megnyergelni azért, hogy az üzemben kíméletesen dolgozhasson a munkás. Ez egy olyan fontos momentum, melyről a munkástanácsoknak nem szabad elfeledkezni. Ennek pedig egyetlen egy módja van: a technikai színvonal emelése. Sajnos, egyes munkástanács üléseken, igazgatósági üléseken erről a fontos feladatról beszélni úgylátszik „nem ildomos”, vagy talán „nem időszerű”? Hát akkor miről folyik a vita? Számos munkástanács, olyan dolgokkal törődik, amely az érdekvédelmi, vagy mozgalmi szervek feladata. A munkástanács ne szaladgáljon szénért, autóért, üzemanyagért, — ez az anyagbeszerző, a gépkocsi előadó, stb. feladata. A kulturális és sportügyeket hagyják a szakszervezetre, a dolgozók politikai felvilágosítását pedig az MSZMP-re, a munkásosztály vezető pártjára, annak tagjaira. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mozgalmi szervek „tisztán” csak mozgalmi kérdésekkel foglalkoznak, hiszen azok elsődleges feladatuknak tekintik a munkástanácsok segítését céljai megvalósításában. Ne ámítsuk magunkat. Az ország sebeinek begyógyítása reánk hárul. Ezt pedig csak úgy lehet gyorsabbá tenni, ha élénkítjük a termelést, több és jobb terméket adunk óráról-órára, napról-napra a fogyasztóknak. Igaz, ennek a munkának ezer ágazata van. A módszert megtalálni nem könnyű, de feltétlenül szük•éges. Közülük néhányat említünk meg. Helyes lenne, ha a munkástanácsok a legkiválóbb szakemberekből — mérnökök, technikusok, idős munkások — bizottságokat hoznának létre, amelyek úgy ismerik az üzemet, mint a tenyerüket s e tudás birtokában olyíin problémákat tárnak a munkástanács elé, amely ezt a fontos óhajt, kívánságot testesíti meg: a több, jobb termelést, E tervek felölelhetnék a gépesítés módját, ütemét, Új termelési módszerek meghonosítását, újítások bevezetését stb. Csak ennek birtokában képes a munkástanács az ésszerű gazdálkodás göröngyös útján előrehaladni, csak így tudja biztosítani azt, hogy minden munkás megtalálja a számítását és gyakorlatoan is valósággá váljon: több termék, magasabb bér — jobb élet, fiavul a piaci felhozatal, — csökkennek as árak A napfényes heti piacokon azt lehet tapasztalni, hogy egyre jobban javul az árufelhozatal, A termelők szívesen kocsikáznak be tanyákról, hogy értékesítsék tej, gyümölcs, zöldség, baromfi és terményféleségeiket. Régi szokás szerint az árak csökkenésére jó hatással van, ha minél több az áru, a kínálat. Szerdán az egy héttel ezelőtti árakhoz viszonyítva jelentős árcsökkenés volt a piacon. A zöldség kilója 5 forintról 4-re csökkent, a vöröshagymáé 12-ről 9 forintra, a fokhagymáé 35-ről 28 forintra, a tojás párja 4 forintról 3 forintra, a kukorica ára mázsánkint 450 forintról 400-ra, 380- ra, a burgonya 220-ról 150, 180 forintra csók- t kent. Megjelentek a piacon a ♦ kerti és virágmagvakat árusító asszonyok is, sokan vettek magvakat, hogy a még jobb idő bc-Ilogjan álltával palántájuk legyen. A tavasz közeledtével élénkül mindig a piac képe, lehef pótolni egyes hiánycikkeket? C'í héait'áq Tegnap délelőtt a nyír* egyházi virágüzletek kirakataiban „kikeltek” a csilingelő, szép hóvirágoki S délben már hiába kérdeztük a Szabadság-téri boltban: „Van még hóvirág?” — „Aíér elfogyott” — mondták, A mosópornak sem volt nagyobb kelendősége. Pedig nem olcsó egy csokorka — igaz, hogy Pestről szállítják Nyíregyházára repülőgépen, meg kell fizetni az útiköltséget is. Szóval, az emberek egymást megelőzve siettek hóvirágot venni, bizonyára annak, aki nagyon közel áll a szívükhöz. Mert a hóvirág a tavasz hírnöke. Parányi sugaracska a kikelet, a napfény — özönéből. Interjü a „Patyolatos nénivel“ — A tavaszról, a szeszélyekről és egyebekről Vf inden bizonnyal ez^ zel helyre is áll majd városunkban a Patyolat régi jó hírneve és gyorsan festenek, mosnak és tisztítanak, amint az a kis táblára ki van írva. A „Patyolatos néni” nevét nem árulta el, interjúja félbeszakad, mert újabb emberek jönnek. Még csak annyit mond, amint feljegyzi a 801. számot. — Nagy szükségünk lenne egy nagyobb bolthelyiségre. A mostani szűk és a sok kivasalt tiszta ruhát nem tudjuk megfelelően elhelyezni. Eddig sok ígéretet kaptunk a városi és a megyei tanácstól, de sajnos, eddig bolthdíyiséget még nem .. i (Páll G.) Boltjainkban rövidárukból, fűszer és élelmiszerféleségből, ruházati cikkekből kielégítő az áruellátás. Vannak azonban olyan hiánycikkek, melyek hétről-hétre hiányoznak. Különösen rossz a helyzet az édességáru ellátásban, különösen cukorkaféleségekből, sütőporból és élesztőből. Kevés a mosópor és szappan, seprű, cipőpaszta is. Illetékesek szerint a hiánycikkek pótlása körülményes, mivel a gyártóüzemek termelékenysége még nem kielégítő. Segíteni lehetne a helyzeten például azzal, ha cukorkakészítő ipart, seprűkészítő ipart, cipőpaszta-készítő ipart és egyéb hiánycikkeket pótolni tudó kisipart adnának ki az érdeklődőknek. Az ilyen szakemberek kérelmét bizonyára gyorsan intéznék az ipari osztályon. jy int a bohókás természetben már megjelent az aranyeső, a tavasz első lehelete. Bezzeg idebent a Patyolat egyes számú boltjában a pislogó kályha mellett egyelőre csak a hölgyek üde-tavasz ruháján csillan meg az aranyeső, hasonló tavaszi tónusú virágok társaságában. És a tavasz megjelent a Patyolatban is. A „Patyolatos néni” épp a 800. ruhát vette át, miközben a ruhaözön szünetében villáminterjút kértünk tőle: — A tavasz nemcsak virágokat és mosolyokat, hanem szeszélyeket is fakaszt — mondja választékosán. — Ahány ember, annyi nyelven kell vele beszélni. Ma vettem át az idén a nyolcszázadik ruhát. Szinte tömve vagyunk munkával, mégis mindenkinek egyöntetű és természetes kívánsága, hogy az övé már a jövő héten kész legyen ... 7, s amikor elkészült, rögtön jelentkeznek érte? — Sokszor hónapokig kell várni, amíg a ruhák gazdája megjelenik, — pillanatnyi pénzzavarára, vagy elfoglaltságára hivatkozva. — Aki ma behoz valamit, mikor kapja kézhez? — Pontosan egy hónap múlva. Most arra kérnénk a dolgozókat, hogy lehetőleg csak a tavaszi ruhákat hozzák el. Tudniillik sokan a téli ruhákat is szeretnék tisztán és rendesen eltenni. Ez helyes dolog, azonban jelenleg n munkát könnyítené mindenki örömére, ha csak a legsürgősebb tavaszi kabátokat, felöltőket kapnák meg. — Hallottuk új Patyolat üzem működik nemsokára? — Talán a hónap végéi e megkezdi működését a Felsősimái . úton az új üzem. Már felszerelték a vasalóállványokat és a villanyvezetéket, kipróbálták az egyik kazánt is. Ezzel szinte dupla mur.kát tudunk majd végezni vendégeink megelégedésért,
