Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-14 / 37. szám

KELF.TMAGYARORSZÄG 1957. február 14. csütörtök Jaj de jó a krémes Legalább is nekem ez a véleményem. Az ízlésesen és ízletesen elkészített krémest nem cserélném a legpompásabb tortaszele­tért sem. Csupa íz-édes­­ség-kellemes — szóval a leiremekebb sütemény­nek ismertem meg. Ügy bizony.:. Ezt a kellemetes illú­ziót akarták egy csapásra valósággal „kiirtani” be­lőlem a v sárosnaményi cukrászdában, ahol igen­igen kellemc- sütemények váltogatják egymást. Hát a krémes az való­ban kellemetesen érintett. Míg a számhoz nem vet­tem! Mert utána egy jó darabig elment a kedvem a krémesezéstől. Olyan furcsa avas szaga és íze volt, hogy még mindig itt érzem az egészet. Valósá­gos kis hőstett volt elfo­gyasztani. A krémes evés nagysze­rűen sikerült. Igaz én nem szólok egy szót sem, csa1' akkor voltam Na­­ményban, de mi lesz azok­kal a jámbor emberekkel, a'-ik ott is laknak, ott van a házu’, azok mit tegyenek? ízleljék tovább az általános krémest, amelyet elfelejtettek meg­ízlelni a cukrászdában, i .lelőtt átvették volna? (pá—gé) Qu&fzti &ác$ií Tíz szakcsoport p uszti bácsi keze rész. ^ ketett. A ropogós szazas bankók csak úgy sercegtek nagy csontxs, bütykös ujjai Között. — Kilencvennyolc... Ki. lencvenki.enc... egyszáz — suttogta' alig ha.lha­­tóan. — Lányom.,, — fordult Annuska felé. — Mintha egy híja lenne. — Számolja meg még egyszer Guszti bátyám! Van idő! — mosolygott a szövetkezet alkalmazottja az öreg almatermelőre, Az újból számolt. — Megvan. , Nincs baj — könnyebbült meg. — Mondtam en Guszti bácsi. Az öreg Bokor mosoly­gott. Jól összekártyázta a pénzcsomagot, összehajto­gatta, s gondosan a zse­bébe gyűrte. — Szép pénz! — néz­ték többen a köteget mi­előtt Bokor Guszti bá’ elrakta volna. A z öreg közelebb ha­­^ jolt. Szép pénz — mond­ta az egyik ember újból. Hangosabban. A nagy s ó. halló öreg paraszt mo­solygott. — Szép volt ennek az ára is öcsém! — vágott vissza. A többiek csak néztek. Nem tudták mire vélni az 215 millió tcrint kölcsön 12.000 falusi lakóház építősére A falusi lakóházépítési kölcsönakció keretében 1950—56. között közel 12.000 falusi dolgozó: tsz tagok, állami gazdasági gépállomási dolgozók és egyéni gazdálkodást foly­tató parasztok kaptak hosszúlejáratú házépítési kölcsönt az államtól. A kölcsön összege megha­ladja a 215 millió forin­tot. Az építtetőknek 10— 20 év alatt kell letörlesz­­teniök a kölcsönt, évi 3 százalékos kamataival együtt. Az állam abban az esetben, ha valaki 5 év alatt visszafizeti a köl­esön háromnegyed ré­szét, lemond a fennmar radó összegről. Ezt a ked­vezményt az elmúlt évek­ben már hatszázan vet­ték igénybe, s ezáltal mintegy két és félmillió forintot takarítottak meg az építkezésen. A kölcsönigénylők lát­va a gyors törlesztés elő­nyeit, lehetőségeikhez ké­pest igyekeznek meg­gyorsítani a visszafizetést. Ezzel magyarázható, hogy 1956-ban már 1,400.000 fo­rintra rúgott a kölcsön öreg vicce’ődésst. De mi­előtt fcLCíUOtak volra csodálkozáAubol, az al­ma te., me.ö pa.ajzt máris hozzáfogott elbeszélni, hogy kereste. Kicsoda ő. Csák úgy a msga mód­ján. —; Sokat kellett ezért fát mászni. Mert látjátok én már 65 éves vagyok, de ti itt összesen rém volta­tok annyit életetekben a fán, mint én. — Ennyi pénzért érde­mes is a fa tetejébe len­ni, — vetette közbe íz egyik. —- Csak az nem min­degy, miért! Ügye! — Kérdezzétek meg Olcsvában kicsoda a vén Bokor. Majd megmond­ják. — Minek kérdezősköd­tek volna. Jól tudták, hogy a legjobb almater­melő. véri Bokor évtize­dek óta foglalkozik már az almatermeléssel. Minden a kisujjában van, mégis ezt mondta: — Minden itt van a fe­jemben, de én egy lépést sem teszek könyv nélkül. Mindent kipróbálok. Még lakmuszom Is van a per­medé erősségének a meg­vizsgálására. Valóban az öreg min­dent a legnagyobbb szak­­szerűséggel végez, ahogy mondták. A 257.005 forint maradt a nyíregyházit kisiparosok zsebéként A kormány intézkedéseiről beszélő számoki A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1 rendeletet adott ki a kisiparosok és kiskereskedők ; 1956. második félévi adójának csökkentésére. A rende-I let végrehajtása Nyíregyháza város területén 786 kis-; iparost és 134 kiskereskedőt érintett. A városi kisipa-! rosolc adóját összesen 257.965 forinttal, a kiskereske-j dók adóját pedig 34,129 forinttal csökkentették, 1 — Egy’időben nagyszá-j razság vóit. A keit töidjeí meg volt repedezve. i\o,j úristen, most mit csinál-' jak. Hisz előtte már per-3 meteztem iisztharmat el-' ion. Bújom, nezem könyvet. Megtaláltam a; megfelelő orvosságot. — j Mondom a gyeie.veknek.; Megyünk permetezni. Azok azt hitték megbc-j londultam, — Hisz tegnap perme-J teztiink. édesapám. — fogjátok be a száto-3 kát. Megyünk és kész. A két fiam hordta isj ^ a vizet naphosszat. A fák körül tányért ás­tunk és abba öntöttük a vizet. S permeteztünk, mert egy másik betegség ütötte fel a tejét. Az emberek néztek. Bá­multák a vén, de kedély­ben fiatal, szorgalmas okos parasztot. — De le is megy rólam két rend ruha fiaim, ami­kor metszek. — De megéri! Nem?! Mennyi volt a kiadása ebben az évben. — Úgy 2—3 ezer forint, mert szerződtem 30 má­zsára, s a permetszerekk jutányosán kaptam. — S mennyit keresett' — Csaknem húsz ezre S megtapogatta reszke tő kezével zsebében a pénzköteget. (— a. K. —) alakult október óta Megyénk földműves­­szövetkezetein belül a múltév • őszéig több, mint 120 különféle szakcsoport alakult,. Ezek közül leg­több volt a gyümölcster­melők szakcsoportja, ösz­­szesen 44. Méhész szak­csoport 33. és ezenkívül géphasználati társulások rizs és burgonyatermelő szakcsoportok működtek számos községben. A szakcsoportokat sze­retik a dolgozó parasz­tok, látják, hogy a több­termelésnek ez is egy formája. Ezek a társulá­sok kiélték az élmúlt hó­napok viharát, sőt újab­bak alakultak. Október óta 10 szakcsoport ala­kult.- Többek között ■ Jánkmaitison, Náhrádon, - Tiszakóródon és Nyír­­hogdányban gyümölcs­termelő. Turistvándiban. Periyigén és Szntmárcse­­kén pedig juhtenyésztő szakcsoport. Varra Gtub, MÉSZÖV iTartósabb, mint a nylon, színtartóbb, mint az erlon a FTORLOr* az aj műanyag; Moszkvai mérnökök kiy­­dolgozták egy új szinteti­kus rost, a ftorlon elő­állításának módszerét. Az új rost sajátosságai lé­nyegesen eltérnek az ed­digi ismert műrcstok tu­lajdonságaitól. A ftorlon tömény sav, lúg és oxi­dálószerek oldatainak ha­tása alatt sem mállik széjjel. A kísérletek fo­lyamán néhány hétig, sőt hónapig tömény sa­létromsavban tartották, valamint hidrogénperox.ö oldatai kenték a ftorlont, de az anyag szilárdsága nem változott. A ftorlon sokkal inkább színtartó, Leleplezték a nábrádi ellen fórra dalmárt Őrizetbe rettéli Kosa Lajost 25 százaléka fejében el- ; engedett összeg. A pa­rasztság visszafizetési ; készségét bizonyítja az is, hogy ez év első hó- : napjában már 105 falusi• építtető fizette vissza —! öt év leforgása előtt — ; a kölcsönkapott összeg 1 75 százalékát. Ennek fe- ; jében 421.517 forint ked- : vezményben részesültek, ; megközelítőleg annyiban, ; mint az elmúlt év utolsó három hónapjában össze­sen. Ha számbavesszük, hogy az elengedett összegen kí­vül a hátralévő időre je­lentős kamatmegtakarí­tás is növeli azoknak az j előnyeit, akik öt év alatt törlesztik le a kölcsön 75 százalékát, kitűnik: ..a megtakarítás jóval meg­haladja a 25 százalékot. A határidő előtti vissza­fizetés az egyéni előnyö­kön kívül módot nyújt arra is, hogy a visszaté­rített összeget az állam újabb falusi lakóházak építéséhez adja kölcsön, ezért nemcsak, az egyé­nek, de egy nagyobb kö­zösségnek is előnye szár­mazik belőle A rendőrség nyomozást inuituu ívusa Bajos, 06 eves Habiam Iukus éhen, leimeiOszovetKezet eii-ni izgatás Ounteite miau. -j\ nyomozást leuruar b-én Kezdtek es az eddigi ada­tok aiapjan meganapitut­­tcüí, mg/ Kosa Hajós már az eimúlt gazdasági evoen szervezte az egyem gazdákat, hogy vegyék vissza a termelőszövetke­zet tulajdonából a gyü­mölcsös:,, ko. negwen hoiuat, ame.y előzőleg Boita Imre loldbUtok-se volt, a amelyet 1945-een kiosztottak. íessőbQ azon­ban, mivei az egyéni gaz­dák nem tudták szaksze­rűen művelni a gyümöl­csöst, így a nábrádi Béke­harcos Teimelöszövetkt­­zet vette kezelésbe. Az ellenforradalom idő­szakában Kosa Lajos fel­hivatta a lei me.oezövet­kezet elnökét, jsaiogn Miklóst, az úgynevezett forradalmi tanács elé. —• Tóbb társával megfenye­gette az elnököt es arra Kényszerítette, nogy a 40 hold gyümölcsösről mond­jon le. Az elnök a kény­szernek engedve, szóban lemondott a gyümölcsös­ről. Ezt kővetően az egyé­ni gazdák birtokukba vet­ték a szövetkezet gyü­mölcsösét. Természetesen a gyü­mölcsös jeges tulajdonosa a termelőszövetkezet tag­sága. Az egyéni gazdák _—t.ii tiviUvcK is ueletö­rődni ebbe. Február 5-én azonban, amikor a ter­melőszövetkezeti tagok a gyümölcsöséé inuuitak metszeni, egy népes cso­porttal találták magukat szembe. Kosa Lajos egy körülbelül 80—30 főből álló csoportot . gyűjtött maga köré és vasvillákkal arra kényszerítették a tsz-tagokat, hogy hagy­ják el a gyümölcsöst és menjenek haza. A fehér­­gyarmati rendőrkapitány­ság karhatalmi egysége sietett a szorongatott szö­vetkezeti tagok segítségé­re. Kosa Lajos azonban nem rettent vissza és fel­vonultatta a tömeget a tanácsháza elé, biztatva őket, hogy csak bátran hangoztassák követelésü­ket a gyümölcsösre vo­natkozóan, mert a rendőr­ség úgysem lőhet a fegy­vertelen tömegre. A tö­meget a rendőrség szét­oszlatta. Kosa Lajost, aki az el- ■ lenfcrradalom idején min a „forradalmi munkásts­­nács” elnöke, szinte rette­gésbe tartotta a becsüle tes embereket és több íz­ben megfenyegette a köz ség vezető embereit és a tanács elnökét, — i rendőrség letartóztatta. — Az ügyben még jelenie; ; is folyik a nyomozás, rö vid időn belül ügyét át adják az ügyészségnek. m;-nt . at . eddig ismert őr­lőn és nitron. Az új rost fajlagos tartóssága 40— 50 százalékkal magasabb^ mint a poliamid rostok — a kapron és a nylon — tartóssága. A ftorlon csupán 120—125 foknál változtatja meg alakját. Üzeu a szerkesztő „Régi baráf-jelige, Vásáros­namény: Írja meg nevét, s a vizsgált személyét is. Máskén* nem járhatunk el ügyében. Sinka József, Nyíregyháza: Levelét illetékesekhez továb­bítottuk kivizsgálás végétt. Kiss Lászlóné, Nyírtass: Fel-» világosítást majd az SZTK Al* központtól (Nyíregyháza) kap* Kép szöveg nélkül Jó muzsika vidám szórakozás Lélekmelegítő muzsika fogadja a belépőt a vásá­­rosnaményi étteremben, ahol Murzsa Bertalan és zenekara osztogatja a jobbnál jobb hangulatod Kedves és szép nóták, igé­nyes, szinte művészies ki­vitelezésben. Nincs ember, aki r.c pezsdülne igazi jó­kedvre, vidámságra az ilyen zene mellett. Az cd­­carias és előzékeny ki­szolgálás, az ízletes ha­lászlé, rántott hal és egyéb, minden egészségére válik az embernek. A zenekar szerényen, minden pózolás és feltű­­nőség nélkül játssza a maga andalító melódiáját, S amikor abbahagyják, egyikőjük sem kiált közbe, mint egy néhányszor a nyíregyházi Kossuthban a zenekar egyik tagja, hogy: „Aki bújt, bújt...”, vagy: „Itt a vége ...” Az ilyen zenekar még Nyíregyházán is elkelne, keresni kell párját a me­gyében. A naményiak büszkék lehetnek kiváló zenészeikre, akik jó mu­zsikával és vidám szóra­kozással köszöntik a mát és eszébe juttatják, akik esetleg már feledik, hogy nemcsak azért él az em­ber, hogy robotoljon, ha­nem szórakozzon, mulas­son is. 2

Next

/
Thumbnails
Contents