Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-10 / 34. szám
4 KElJíTM AGY Alt ORSZÁG 1957 február 10, vasárnap „Barátságos arcot kérünk!“ Naponta átlagosan 60— 60 ember csináltat fényképet a nyíregyházi fényképész ktsz gyönyörű műtermében. Különösen szerda és szombati napokon nagy a forgalom, amikor a vidéki« beözönlenek a váriba. Ezt is fígyelembevéve, vette tervbe a ktsz vezetősége, hogy gyorsfotó üzletet nyit a Rákóczi utcán a 12. szám alatti utcai boltban. Jó helyen lesz, mivel a legtöbb vidéki itt közlekedik. Egy óra alatt elkészítik a fényképeket, hogy mire az illető megjárja a vásárt, vagy a platót, s visszafelé jön, már magával vihesse fényképét. A gyors munka érdekében mondern íilmszáritógépet vásároltak. Vasárnap — a borbélyoknak is vasárnap A nyíregyházi fodrászok régi vágya, hogy a többi dolgozókhoz hasonlóan ők is pihenhessenek vasárnap. Ügy vélik, hogy a lakosság hétköznap is elintézheti a hajnyírási, borotválási és hajberakási ügyeit. A ktsz vezetősége egyetért a dolgozóknak azon kívánságával, hogy a budapesti ktsz-ekhez hasonlóan Nyíregyházán is zárva legyenek a borbély üzletek vasárnap. (A vasárnapi munkát ugyanis külön nem fizetik meg.) Ebben az ügyben még nem hoztak végleges határozatot. Kíváncsiak a lakosság véleményére. Ha vasárnap zárva lennének a borbély üzletek, akkor szombaton este 10-ig dolgoznának. Véleményeket vár a fodrász ktsz elnöksége. (Az irodaházban működik. Telefon: 12—43.) ttttttttttttvtttttttttttttt őszinte és nyílt levél barátainkhoz, a nyíregyházi Kossuth-diákokhoz BARÁTAINK! XI c vegyétek tolakodásnak ezt a levelet, de a tör-1' téntek után úgy érezzük, hogy nyíltan és őszintén — a széles közvélemény előtt — kell beszélnünk veletek. Mint egykori Kossuth-diákok formálunk ehhez jogot. Ma is viseljük ezt a címet, mert mi akik a százötven éves öreg iskola padjaiban ülve, ismerkedtünk a klasszikus és modern tudományokkal, az élet egyik legszebb ajándékának tartjuk, hogy Kossuth-diáknak nevezhetjük magunkat. Legféltettebb családi ereklyéink között őrizzük annak a gyászkeretes levélnek a másolatát, amelyet a nyolcvannyolc esztendős Kossuth Lajos írt iskolánkhoz. Már gyermekeink is tudják, hogy ezt a levelet tiszteletben kell tartani. BARÁTAINK! Az a hír járja rólatok, hogy a nép ellenségeinek szelleme vert tanyát köztetek. A minap egy vörös zászlóval díszített autót dobált meg néhány suhanc — mert másként nem nevezhetjük őket — iskolátok ablakából. Hát valóban az ellenforradalom fészkelte volna be magát a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumba? T/ cgigvonulnak emlékezetünkben azok az évek, ' amikor mi még „hivatásos” diákok voltunk. Akkoriban szabadult el az őrjöngő fencvad, a hitleri dögvész, hogy a világra vesse magát. Az akkori polgármester kiparancsolta a diáitokat az utcara s mi torkunk szakadtából ordítottuk Hitler és Horthy nevét. Másnap a történelem órán a tanárunk ezt a mondatot hullajtottá el közöttünk aggódva és szomorúan: „Vigyázzatok fiúk a magyar becsületre, ti Kossuthdiákok vagytok...” Akkor nem igen értettük meg, hogy ezt miért mondja. Most már tudjuk. Mert jött a háború és a hitleri máglyákon nemcsak Thomas Mann, Heine könyvei égtek el, hanem Európa fiatalságának színe-java is. Magyar érdekből? Német érdekből? Francia érdekből? Jól tudjátok ti is, velünk együtt, hogy nem. A rra is lemlékezünk, hogy volt egy diáktársunk, költőnek készülő zseni, akinek volt bátorsága már akkor is a népszabadságért, a népjogért szavalni, a fasiszta rezsim ellen támadni. E fiút a háború szörnye nyelte el. Mi, harmincévesek, bár még fiatalok, vagyunk, sokat tapasztaltunk. Zsenge váltunkra szakadt rá a háború terhe, közülünk nem egy járta meg az idegen föld keserves útjait, mint hontalan, kényszerű csavargó. Éppen ezért mi, harmincévesek átkozódva emlegetjük a háború boszorkánykonyhájának nagymestereit, Hitlert, Horthyt, a Dúcét és magyar csatlósait, a Kállayakat, a Bárdossyakat, Peyereket. Átkozódva emlegetjük azokat, akik legszebb éveink örömrózsáit taposták a szovjetellenes háború mocsarába. S annál nagyobb volt az örömünk, amikor a szabadság és béke útjára léphetett hazánk és Magyarországon ki lehetett ejteni azt a szót: „Respublica”, örültünk annak, hogy a paraszt földet kapott, a munkás felemelt fővel járhatott, mert gyárat és munkát, VTTTTTTTTTTTVTTTTWTTWTVTW TTTTYTt VWTTWTTVWTT? TTTTTTl az értelmiség új lehetőségek várát vehette be. De azt sem tagadjuk, hogy egy hibás és végzetes politika letért a helyes útról. Vétkezett a nép ellen a Rákosi- és Gerő-klikk, vétkezett e kossuthi szép szó ellen is: „Respublica...” De százszorosán vétkeztek a nép ellen azok a. bitangok, akik e hibákat felhasználva újra háborúba és szolgaságba akarták sodorni népünket! rl udjátok, kik voltak ezek? 1 Tudjátok, hogy mit jelent a Kállay név? Az a név, amelynek tulajdonosa a diákok tüntetésére re hivatkozva hazalopakodoít, hogy visszaacsarkodja birtokait, kastélyát és apáitokat, rokonaitokat cselédsorsba döntse?! Annak az úri osztálynak a képviselője, amely annak idején Kossuth Lajost megfosztotta magyar állampolgárságától! Olvassátok csak a megrázó levelet, amit az aggastyán remete, a nagy hazafi hozzánk, Kossuth-diákokhoz írt: „... vajon jó számításnak gondolják-e felújítani az ifjúság előtt egy olyan név emlékét, amelyet a magyar nemzet képviselőinek törvényszerző nagy többsége még csak arra sem tartott méltónak, hogy tűrje hallgatagul azt a pusztán névlegessé vált minőséget, mely ama név viselőjével vele született s ne taszítsa őt ki a magyar polgárok soraiból?... ha megérdemlettem a kitaszítást, úgy az én nevem becsületének paizsán foltnak kell lenni; ha pedig nem érdemeltem, meg, úgy a Nemzet olyasmit telt velem, amit nem kellett volna tennie. De hát megtette ... ” Igen, az úri országgyűlés, amelynek tagjai a Kállayak, Hám Jánosok, Eszterházyak voltak. S most ezek szerettek volna visszajönni, hogy az egész magyar dolgozó népet megfosszák állampolgárságától — a földtől, a gyártól, a jólét és szabadság jogától! Ez a részletkérdések bonyolultsága nélküli meztelen igazság, barátaink, Kossuth-diákok! TV incs tehetségünk arra, hogy Kossuth lángoló ", szavaival szóljunk hozzátok, de tudjuk, hogy mégis megértettek bennünket. Nem hisszük, hogy ősi iskolánk hosszú ideig megtűrné falai között az ellenforradalmi szennyet, az úri bitangságot. Nem hisszük hogy a Kossuth-diákok egyet értenének azzal a néhány suhanccal (egy percig sem érdemlik meg a megtisztelő „Kossuth-diák” nevet), akik a piros zászlót dobáltak meg. Azt a zászlót, amelyről Kossuth Lajos legjobb harcostársa, Petőfi Sándor így irt: „... Pirosló arccal és piros zászlókkal —r És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság”...” Volt latin tanárunk Mucius Scaevolát, a római hőst állította elénk példaképnek. E hős becsülete jeléül lángoló tűzbe tartotta karját. Szeretnénk hinni, hogy a Kossuth-diákok becsületéért mindenkor tűzbe tarthatjuk kezünket a nép előtt mi, volt Kossuthdiákok is. Még egyszer elnézést kérünk figyelmetek igénybevételéért. Baráti üdvözlettel: OROSZ ANDRÁS, SOLTÉSZ ISTVÁN. | Szerkesztői üzenetek „Tündérke” jeligére: írása jó. Alkalomadtán közölni fogjuk. Kérjük, ke-( resse fel szerkesztőségünket. líaróczi Sándor, Csaroda: Ügyét kivizsgálás végett a megyei tanácshoz továbbítottuk. Szil vasi Mihály, Érpatak: Levelét kivizsgálás végett a megyei postahivatalhoz tettük át. Faragó István, Lánya, Pf: 0767: Ügyében írjon a nyírbátori cipész ktsz-hez, vagy cseréltesse vissza cipőjét a mándoki fmsz-nél, a fmsz. a minőségi hibás cipőt köteles visszacserélni. Varga Károly, ököritófülpös: Ügyükben intézke-! dünk. Tcskő József, Öfehértő: Levelét kivizsgálás végett átadtuk a Nyírségi Erdőgazdaságnak. Virágh Lajos, Ükörítófülpös: Ügyében írtunk a debreceni tenyészállat forgalmi vállalathoz. Juhász Endre, Gesnzsej Panaszával forduljon aköz-l ségi tanácshoz. Kató Balázs, Ibranji Állás ügyben forduljon ai járási, városi munkaerőgaz-j dálkodási csoporthoz, Nyírj egyháza, Rákóczi út 7, bogd4nyialc kedvelik Bakó Ferenc hentes kisiparost Bakó Ferenc nemrég kapott ideiglenes engedélyt, hogy Nyírbogdányban hentesboltot nyithasson. Boltjában bőven van szalonna, hús, tepertő és más hentesáru, amiből a nyírbogdányi lakosok vásárolnak. Forgalmas a bolt, sa vásárló lakosság meg van elégedve a henteskisiparossal. Mint mondják, Bakó pontosan mér, tisztán tartja a boltot, az árut, és nagyon udvarias a kiszolgálásnál. iHl történt szerdán a nyíregyházi Kossuth gimnázium előtt ? Üiák epizód ? \cm ! Október vadhajtásai rVTTTTYTTTVVTTYWTTtTTTTVTTTTYTTTTYYTTTYYTrYTTYTYTTYTTTTTTffTVTTTTTTVTTTTTTTTTTTTT* Meddig less még személyeskedés a tnagyar sport életében? Szerdán a nyíregyházi Kossuth Gimnázium eiőtt elhaladó gépkocsi kommunista munkásokat, parasztokat szállított Nyíregyházára faluról az aktívaértekezletre. Nemzetiszínű zászlót és mellé vörös lobogót tűztek a kocsira. Kisebb forgalmi akadály támadt a gimnázium előtt, a gépkocsi vezetője lassított, néhány percre meg is állt. Az iskola ablakából kíváncsiskodó fejek tekintettek ki, majd néhány másodperc múlva fekete széndarabok repültek a kocsira. Az egyik tanterem ablakából jött a váratlan szénzápor, elhajítói a vörös zászlót igyekeztek célba venni. Az autón ülő munkások ámulva figyeltek egy pillanatig, nem tudták mire vélni a látottakat. A vezető indított, a kocsi a város szíve felé gördült. Ez a rövid története a szerdai eseménynek és még annyi, hogy lassan elcsitult a tanteremben a zaj, kezdődött az óra. A diák epizód érdekessége, hogy mindez nem ötvenhat októberében, hanem ötvenhét februárjában történt, még pedig a Kossuth Gimnáziumban. Az epizód jellegzetessége, hogy eredetileg nem egy szimpla diákcsiny, egy-két suhanc huncutsága, hanem szándékos ellenforradalmi cselekedet volt. Amikor a rendőrség kiszállt, hogy tisztázza a provokáció tényét, határozott elzárkózottságot tapasztalt. A diák „betyárbecsület” szerint az esemény szemtanúi hallgattak, nem akarták elárulni társaikat. — Mintha nemes cél érdekében tennék ezt. Pedig ki hinné el, hogy a munkásszolidaritás jelképét, a vörös zászlót megdobálni, ítélet a tisxahóródi bűnperben A megyei bíróság csütörtökön délután hozott ítéletet a tiszakóródi bűnperben. Tóth István 27 és Tóth István József 27 éves vádlottakat a megyei bíróság 15—15 évi börtönbüntetésre ítélte, mert 1956 október 28-án Balogh László 63 éves dolgozó paraszt sértettől 1240 forint készpénzt és gumicsizmáját elrabolták, leitatták és ezt követően Milota község határában a Tiszába dobták. gyalázni nemes cselekedett . < , A rendőrség a helyszínen kivizsgálta a provokációs jellegű ügyet és megállapította, hogy Vinnai Péter és Pataki Csaba negyedikes diákok voltak a tettesek. Mindkettőjüket letartóztatták. A Kossuth-diákok becsületes és jóárzésű tagjai kezdettől elítélték a munkásellenes viselkedést és megvetik azokat, akik iskolájuk jó hírét és a magyar diákok becsületét ily módon bepiszkítják. A magyar sport életében tisztulás kezdődött. A régi bürokratikus intézkedések sok kárt okoztak. A szakvezetők s a sportolók ezreinek megkérdezése nélküli egyszemélyi döntések mind kihatottak a magyar sportélet eredményesebbé tételéhez. Azonban azt hiszem, hogy valamennyi sportember véleményével találkozom, amikor azt állítom, hogy a magyar sport soha olyan eredményeket nem ért el, mint 1945-től 1956 október 23-ig, (melyhez hozzátartozik a melbournei olimpia is.) Sportéletünk fejlődése nemcsak abban mutatkozik meg, hogy élsportolóink a világ legjobbjai közzé küzdölték fe! magukat és a sport csak Budapest privilégiuma lett volna. Igen komoly sportélet fejlődött ki vidéken a legkisebb falvakban is. Tegnap nagysikerű előadást tartottak a dohányfermentálóban a munkanélküli segély-alap javára Tegnap délután a dohányfermentálógyárban ismét színrehozták Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. A műkedvelő együttes tagjai elhatározták, hogy a tiszta jövedelmet a munkanélküli segélyalapra fizetik be. Az est tiszta bevételét, mintegy 2500 forintot így a megyében elsőként fordították erre a célra. Meghalt Horthy Miklós Mint az AFP jelenti, szombaton a Lisszabon melletti Estorilban 89 éves korában elhunyt Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója. Nézzünk csak szét saját házunk táján. Nincs megyénkben egyetlen olyan község sem, ahol a fiatalok a sportnak valamelyik ágát versenyszerűen vagy szórakozásból ne űznék. Pedig a mi megyénkben 240 község van s ezek közül nem egynek 2—300 lakosa van. S a néhai „sötét” megye minőséget is adott az országnak. Kovács József innen indult el. A nyírpazonyi Kovács Európa bajnok is itt tanulta a céllövészet alapjait. A falusi szpártákiád versenyén nem egyszer álltak sportolóink a. győzelmi emelvényen s hozták el 19 megye előtt a verseny győztesének kijáró zászlót. Most azonban felvetődik a kérdés, képes lesz-e ezen eredmények megtartására, fejlesztésére a jelenleg kialakulóban levő sportvezetés? Azt hiszem érdemes ezen elgondolkodni Nyilaskeresztek egy menekülttábor (alán Bécsi lapok fényképfelvételeket közölnek a Traiskircheni menekülttábor falára festett nyilaskeresztekről. A fasiszta jelképeket magyar ellenforradalmárok mázolták a falakra. A kommunista östei. ichische T olksstimme ezzel kapcsolatban azt kérdezi a jobboldali szocialista Arbeiter- Zeitungtól, fenntartja-e állítását, hogy az Ausztriába özönlött magyar menekültek szabadságharcosok? nemcsak itt vidéken, hanem Budapesten is. Egymásután olyan hírek érkeznek hozzánk, mely ezekben a dolgokban kétséget hagy maga után. Sportszakemberek egyrésze nem azon töri a fejét, hogy a kétségtelenül nagy vérveszteséget hogyan pótoljuk, hogy ismét elfoglaljuk azt a helyei, melyet kivívtunk. Ehelyett személyeskednek, funkciót baihásznak, sőt egész választott' szervek lemondanak. olyan híreket olvastunk, hogy levállauak vezetőket csak azért, mert október 23. előtt vezetők voltak. Pedig ezek kitűnő eredményeket tudnak felmutatni. S választanak vezetőket, akik nemhogy fejlesztenék, de visszafcjlcsztik az1 egyes sportágakat. Lásd kajak, kenu... A szombati Népszabadság Ismét hozott egy Ilyen „örvendetes” hirt. Lemondott a vízilabda-szakbizottság, mert nem váltották le Rajkl Bélát a kapitányi tisztségről. Okok vannak bőven, ha azok cgyrrésze mondvacsinált is. Le kell vái'.ani Rajki Bélát. azért, mert olyan vízilabdacsapatot hozott össze, mely e sportág történetében még uszodában nem játszott. (Ezt nem én, hanem a külföldi szakemberek összesége mondja.) Le kell váltani Rajki Bélát azért, mert a vízilabda játékba új cs lij elemeket vezet be?: Nem túlzás ez, kedves vízilabda-szakbizottság? Véleményünk: inkább a megegyezést keressék, ne pedig a még nagyobb széthúzást. Vagyha másként nem tudnak dönteni, döntsenek a játékosok. Tanuljunk már egyszer régi hibánkból, széthúzással nem tudunk építeni. SZOKOLAY SÁNDOR
