Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-07 / 31. szám
KELETMAGYARORSZÄG 1957 február 7, csütörtök Megyei kommunista nagyaktíva volt Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról.) zotUágtól kevés ilyenirányú segítséget kaptak és kapnak a járási intéző bizottságok. Tőlük ugyanígy aiapszervezcteink, Nagyon Jonto* a tömegek között folytatott felvilágosítás Járási intéző bizottságaink még ma sem kötik eléggé össze a pártszervező munkát a pártagitációs munkával. Nagyon fontos, hogy a dolgozó tömegek között erősítsük a szóbeli agitáeiot. A kommunistáknak a tömegek között kell élniök, a tömegekhez kell szólniuk. Az alapszervezetek kapjanak feladatokat. Minél több nyilvános pártnapot kell szervezni és ezeket rendszeresse kell tenni. A dolgozók kérik ezt. A nyilvános pártnapokon minél több pártonkívüli dolgozó is vegyen részt, vitatkozzunk ve,üli. Az egészséges vita előbbre viszi a termelőmunkát, növeli a párt tekintélyét, befolyását. Gondoskodnunk kell arról is, hogy minél a kommunisták és a páilonkívüh dolgozók többet foglalkozzanak a Kínai Kommunista Párt állásfoglalásával, a proletárdiktatúra történelmi tapasztalataival kapcsolatban, valamint a Pravda cikke.vel, melyek elméleti vonatkozásban teszik világossá nemcsak a hazai, hanem a külföldi, nemzetközi eseményeket is. Ezt az agitáeiós tevékenységet segítse elő megyénk sajtója és rádiója, melynek hangja javul, de szerepüket még nem töltik be teljes mértékben. Gondoskodunk kell arról is, hogy minél többen olvassák falun a párt sajtóját. A mi sajtónk olvasottsága attól függ, hogy milyen mélyen foglalkozik megyénk dolgozóinak problémáival, hogyan ad választ a felvetődött kérdésekre, hogyan mutatja meg az ellenforradalom tevékenységét megyénkben és hogyan segít szétverni ezt a tevékenységet elméleti vonatkozásban. Építsük, erősítsük a pártot Többet kell foglalkozni a párt további erősítésével, a pártépitéssel. A pártépítés egyben a proletárdiktatúra építése is. Ahogyan erősödik pártunk, úgy erősödik a proletárdiktatúra is. A pártépítés szorosan összefügg a proletárdiktatúra megvalósításával, hiszen proletárdiktatúra nincs a párt vezető szerepe nélkül. Aki a párt ellen lép fel. az lényegében a proletárdiktatúrát támadja. A proletárdiktatúra viszont a munkásosztály hatalmát védi. A szocialista demokráciáról Megyénk területén elég általánosan ■ vetik fel, hogy azonnal teremtsük meg a széleskörű szocialista demokráciát. Pártunk eltökélt akarata megvalósítani, azonban ebben a helyzetben, amikor az ellenforradalom erői még nincsenek megsemmisítve, esztelenség lenne ezt tenni. A proletárdiktatúrának mind a két- oldalát erősíteni kell: diktatúrát az ellenséggel szemben, széleskörű demokráciát a dolgozóknak. Ha ez így van, akkor helyes irányban haladunk. Vannak azonban szakaszok — mint a jelenlegi is — amikor a proletárdiktatúra valamelyik oldalának előtérbe kell kerülni. Most, amikor az ellenforradalom felszámolása folyik, szükségszerűen a diktatúra kerül előtérbe. Hogy mikor egyenlítődhet ki a két oldal, az megyénk kommunistáitól függ. Feltétlenül szükséges, hogy az ellenforradalmat ne csak szervezetileg, hanem eszmeileg is teljésen szétzúzzuk. Ez egyben megszabja a feladatunkat is: erősíteni kell a pártépítést, szélesíteni kell a felvilágosító munkát az ellenforradalom leleplezésére, biztosítani kell megyénk területén, hogy á proletárdiktatúra alkalmazásával csapásokat mérjünk az ellenforradalom erőire, ugyanakkor a dolgozók részére a széleskörű demokratizmust biztosítsak. Elvtársak! A mi pártunk ereje abban van, hogy a munkásosztály többségét vezeti. Éppen ezért szükséges, hogy pártszervezeteink sokat foglalkozzanak üzemeink munkásaival. Erősíteni kell a párt befolyását a parasztság között. Pártunk, kormányunk olyan intézkedéseket tett, amelyek révén sokat kaptak parasztjaink. Megyénk területén a begyűjtés eltörlése 260 millió forinttal növelte meg a parasztság évi jövedelmét. Nyugodtan mondhatjuk, parasztságunk meg van elégedve a rendszerrel. Résztvesz az államhatalom vezetésében gyermekeinek tanulása biztosítva van, jövedelme és létszínvonala állandóan emelkedik. Hű társa a munkásosztálynak a szocializmus felépítéséért vívott harcban. Nem lehet szektáns módon kezelni az értelmiséget A munkásosztály és a parasztság problémái után foglalkozr: kell az értelmiség néhány kérdésével is. Az értelmiség soha sem volt és nem is lesz önálló osztály. Az értelmiségről, mint rétegről kell beszélni, amelynek jelentősége és szerepe a szocializmus építésében fontos. Sokszor elhangzik mostanában, hogy az értelmiséget meg kell nyerni a magunk számára. Ez igaz és helyes követelés. Fontos, hogy foglalkozzunk a becsületes haladó értelmiség megnyerésével, de a megnyerésük nem járhat elvi engedményekkel. Olyan értelemben is foglalkozni ke! 1 az értelmiséggel, hogy erősítsük velük a pártunk sorait. Azonban nem lehet könyörögni sem nekik, sem másoknak azért, hogy a párt soraiba lépjenek. Hiba volna az értelmiséget szektás módon kezelni. Itt megjegyezni kívánjuk, hogy nem a munkások és az egyetemisták tízezrei harcoltak, hanem egy bizonyos értelmiségi kör lázadt fel. Tudatosan túlhajtotta a múltban elkövetett hibákat, lebecsülte az elmúlt tizenkét év elért eredményeit, amelyeket dolgozó népünk alkotott. A párt vezető szerepének likvidálásához fogott hozzá, nacionalista és revizionista nézeteket hirdetett. Lehet-e ezekért az egész értelmiséget szektás módon kezelni' Nem! Nem lehet! Az ifjúságot csak a mi pártunk vezetheti Most folyik a vita az ifjúsági szervezetekkel kapcsolatban. A megyei intéző bizottságnak az az álláspontja a lenini tanítások alapján, hogy a párttól független ifjúsági szervezet létrehozásának hangoztatása nem használ az ifjúságnak, mert az ifjúság szocialista szellemben való nevelése érdekében a párt befolyását nem csökkenteni, hanem erősíteni kell. Persze nem azzal a módszerrel, mint azt az elmúlt években tettük. Nekünk olyan ifjúságra van szükségünk, amely a marxizmus-leninizmus talaján áll. A kommunista pártnak kommunista ifjúságra van szüksége. Ez a szocializn.us építésében elengedhetetlen. Csak az a párt vezetheti őket a mi országunkban, amely a dolgozó nép érdekeit képviseli és az ifjúság jobb jövőjéért harcol. Ez pedig az MSZMP. Igen fontos, hogy pártszervezeteink, kommunistáink foglalkozzanak az ifjúsággal. Az ifjúság soraiból erősíteni kell pártunkat. Rendkívül lényeges, hogy pártszervezeteink a jövőben többet foglalkozzanak a tömegszervezetekkel. A párt közvetlen szervezeti építésével együtt a párt vezető befolyását is növelni kell a különböző tömegszervezetekben. Itt elsősorban a szakszervezetre és a munkástanácsokra gondolunk. I szakszervezet legyen a dolgozók érdekképviseleti szerve A szakszervezetek igen fontos feladatot töltenek be a szocializmus építésében. Az elmúlt esztendők politikai vezetésében káros jelenségek mutatkoztak a szakszervezet irányítását illetően. Nem kapott elég önállóságot. Ebből adódik, hogy az októberi események után megyénk területén egyes szakszervezeti vezetők nagyon szerették hangsúlyozni, hogy a párttól és államtól független szabad szakszervezetek jöjjenek létre. Helyes-e ez az álláspont? Nyilván nem helyes, akkor, ha a szakszervezet is a marxizmus-Ieninizmus talaján áll és célkitűzése a szocializmus építése. A hangzatos szavak helyett inkább arra kell törekedni, hogy nagyobb önállósággal rendelkezzen. A szakszervezet vegyen részt minden olyan kérdés megtárgyalásában, ami a dolgozókat érinti. Töltse be feladatát, mint a dolgozók érdekké, viseleti szerve. Nem a sztrájk-jog. fenntartását kell hangoztatni, hanem a olgozók jogos sérelmeit kell felszínre hozni és orvosolni. Ki akarta a sztrájkokat? Itt szeretnék kitérni egy helytelen megállapításra, amit az ellenforradalmi erők nagyon szívesen használnak: o munkásosztály sztrájkjával segítette az októberi eseményeket. Ez helytelen nézet: a sztrájk az általános ellenforradalmi támadás következtében jött létre. Az ellenforradalmi erők gátolták a becsületes munkásokat abban, hogy munkát végezhessenek. Nem egy becsületes dolgozót félemlítettek meg azzal, hogy ha be mer menni az üzembe, elbánnak vele. így történt ez Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán és általában a járási székhelyeken. A sztrájk, ha általánossá válik, politikai harc. Hazánkban az ellenforradalom nyomása következtében általános sztrájk volt az élelmiszeripart kivéve. A sztrájkot nem a munkásosztály akarta, hanem az ellenforradalom, amely elsősorban a munkásosztály érdekei ellen volt. Az ellenforradalomnak tudható be az, hogy ma részleges munkanélküliség van, hogy egyes üzemekben rövidített munkaidővel dolgoznak, hogy számos dolgozót el kellett küldeni fizetésnélküli szabadságra. A munkások akarták ezt saját magukkal szemben? Nyilvánvalóan nem. Épp ezért azok, akik ezzel akarják igazolni a forradalmat, helytelen úton járnak. A szocializmus építésében nem közömbös, hogy a szakszervezet hogyan veszi ki ebből a részét. Segítsen mozgósítani a dolgozó tömegeket a termelés megjavítására, a munkanélküliség gyors megszüntetésére. Ez attól is tügg, hogy pártszervezeteink hogyan segítik a szakszervezeteket, hogyan sikerül biztosítani a szakszervezetekben a kommunista párt' befolyását, vigyázva arra, hogy ne vegyék el az önállóságot. Ezt az idő igazolta Segítsék pártszervezetein!* a munkástanácsokat nek olyan erősek, hogy leleplezik a mun A szakszervezetek mellett igen nagy súllyal kell felvetnünk a munkástanácsok problémáját. A munkástanácsok megalakulásával a párt már az októberi események előtt foglalkozott. Megszületésük nem normális körülmények között következett be. Ennek nyomait még mindig érezni lehet egyes területeken. A kezdeti időszakot kihasználták az ellenséges elemek és befurakodtak a munkástanácsokba, ahol demagóg jelszavakkal igyekeztek a dolgozókat dezorganizálni, félrevezetni. Egyes munkástanácsok a megyénkben már a kezdetben felléptek a pártszervezetek létrehozása ellen. Nem a becsületes tagok, hanem a befurakodott ellenséges elemek, akik attól féltek, hogy a pártszervezet létrejöttével le fogják őket leplezni, megmutatják, hogy ők nem a munkásosztály és nem az üzem dolgozóit képviselik. így történt megyénk néhány üzemében, a liszavasvári Alkaloidában. Egyes munkástanácsok még ma is ellenzik a pártszervezet megalakítását, .. mint a kemecsei és a csahold állami gazdaságban. Szerencse, hogy ez már csak szórványosan van a megye területén. Tudjuk, hogy kommunistáink leszkástanácsokban még meglévő, nem oda való elemeket. Ilyen hibák még találhatók, azonban elmondhatjuk: megyénk területén a munkástanácsok és a pártszervezetek közötti kapcsolatban komoly javulás következett be. Ma már együtt tárgyalnak meg számos fontos kérdés*. Sok helyen igénylik a munkástanácsok a párt segítségét, támogatását. Üléseikre a pártszervezet vezetőségét meghívják, Ugyanígy ez fordítva is áll. Egészséges együttműködés kezd kibontakozni. Pártszervezeteinknek komoly segítséget kell adni a munkástanácsoknak; Ez viszont csak úgy biztosítható, ha a párt befolyása növekszik a munkástanácsokban. Ezt a vonalat kell erősítenünk; Pártszervezeteinknek fel kell lépni minden olyan tevékenységgel szemben, amely esetleg a dolgozók érdekeit sértené. Nekik kell kezdeményezésükkel fellépni a termelés javítása terén, különböző javaslatokkal élni a dolgozók munkaviszonyának megjavítása érdekében. A kommunistáknak és valamennyi dolgozónak látni kell, hogy az üzemekben a? egyre erősödő pártszervezetek nem gyengítik, hanem erősítik a munkástanács eredményes működését. Szilárd legyelem kovácsolja egységbe a kommunistákat Szólni kívánok még a szektarianizmus és opportunizmus veszélyéről. Amikor pártunk sorainak erősítéséről beszélünk és létszámbeli növekedéséről teszünk említést, el kell mondanunk azt is, hogy nem lehet egyet érteni azzal a szektás módszerrel, ami egyes területeken kezd kialakulni. Egyes alapszervezetek azt mondják, hogy azok az MDP-tagok, akik eddig nem léptek be az MSZMP-be, azokkal nem is kell foglalkozni. Ez az álláspont nem helyes, mert elszigetelne bennünket a volt becsületes párttagoktól, lassítja erőinknek gyarapodását. Amikor ezekkel a párttagokkal beszélgetünk, el kell nekik mondani azt is, hogy bizonyos idő múlva csak mint új tagok léphetnek be az MSZMP soraiba. Elvesztik tehát régi tagsági idejüket. Amikor pártunk számszerű növeléséről beszélünk, arra is szeretném felhívni a figyelmet: vigyázzunk arra, hogy pártunkba oda nem való kétes múltú, karrierista, törekvő és ellenforradalmi elemek ne kerülhessenek be. Pártunk és államhatalmunk erősödésével párhuzamosan ez a veszély is jelentkezik. Veszélyként jelentkezik a szektarianizmus, azonban a jelen pillanatban a. fő veszély, ahova pártunknak a fő csapást kell mérni, az opportunizmus, a megalkuvás veszélye. A mi pártunk tagsága nem lehet megalkuvó az osztályellenséggel és az ellenforradalom erőivel szemben. Nem tehet elvi engedményeket sem. Harcos kommunistákra van szükségünk, akik mindenkor kiállnak a párt politikája mellett. A pártban nagy fegyelemre van szükség. Ez a fegyelem kivétel nélkül vonatkozik mindenkire, akár vezető állású, akár nem. Nincs kétféle fegyelem: egy a vezetők, egy pedig a vezetettek részére. A szilárd fegyelem kovácsolja egységbe a kommunistákat, a pártegység magával hozza a cselekvés egységét is. A demokratikus centralizmus a pártban ma is megvan. Éneikül egy leninista párt nem létezhet. Egységben élni és cselekedni, egységben kiállni a párt és a kormány politikája mellett, a proletárdiktatúra erősödését, a nép érdekeinek szolgálatát, jelenti. Mielőtt a gazdasági kérdésre térnénk rá, egy-két elvi kérdést vetünk fel. Ez azért is fontos, mert megyénk területén különböző ideológiai nézetek kaptak lábra, zavarják párttagságunk, a dolgozók tisztánlátását. (Folytatása a 3. ollalon) mä
