Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-07 / 31. szám
ft jruär 7, csütörtök KELETMAGYARORSZÄG s Megyei kommunista nagyaktíva volt í^yípegyhazán A munkásosztály as ország vezető ereje Egyesek olyan antimarxista tételt próbálnak alkalmazni, hogy a társadalmunk vezetője ma az ifjúság. Énnek hangoztatása eléggé elterjedt és népszerűvé vált ifjúságunk között. Az ifjúságnak eme vezetőszerepét az ellenforradalom hangoztatja azért, hogy ezzel a maga számára tudja mozgósítani a fiatalok tömegeit. A másik nézet még ezen is túl megy. Egyesek arról beszélnek, hogy mivel a XX. század atomkorszak, a vezető osztály az értelmiség. Ügy látszik, ezek az atomizált emberek azt képzelik, hogy megfogták az isten lábát, pedig dehogy. Csak az ellenforradalom hangzatos szólamait ismételgetik. Egyet rögzítenünk kell világosan és félreérthetetlenül. A munkásosztály a történelem során soha nem játszotta el szerepét, mert a munkásosztály a legvadabb fasiszta terror időszaka alatt is következetes harcot folytatott helyzetének megjavításáért, az ország függetlenségéért, a dolgozók kizsákmányolás alóli felszabadításáért. Az eltelt tizenkét év alatt a munkásosztály vezetésével ebben az országban szocializmus épült. Ezalatt az időszak alatt nagy eredményeket értünk el, amelyeket nem vitathatnak el a munkásosztálytól sem az ifjúság fogadatlan prókátorai, sem az atomkorszak lovagjai. Munkásosztályunk, szövetségben a dolgozó parasztsággal, továbra Is vezető osztály és meg van a képessége arra, hogy felszámolja a hibákat, a magyar sajátosságoknak megfelelően vezesse az országot, a szocializmus útján. Vannak, akik külföldről importálják nézeteiket. Egyes emberek bűvöletben élnek. Egyesek csak azt tartják jónak, elfogadhatónak, amit a Borba, vagy a noviszádi rádió mond. Ehhez makacsul ragaszkodnak és elfeledkeznek arról, hogy ez dogmatikus átvétele a dolgoknak, nem magyar sajátosságokból indulnak ki. Kardelj elvtárs például helytelen álláspontot foglalt el a magyarországi munkástanácsokkal kapcsolatban. Az általa képviselt nézetet nálunk egyesek szívesen hangoztatják. Mi szívesen tanulmányozzuk a szomszédos népi demokráciákban kialakult helyzetet, azonban, nem másolhatunk mechanikusan, okulva a múlt hibáiból. A jószomszédi viszony nem adhat okot arra, hogy elhallgassuk azokat az antimarxista megállapításokat,- melyek a magyarországi események értékelésével kapcsolatban napvilágra jöttek. Ez elvi kérdés. A kommunista pártok között egyenlő viszony áll fenn.. Egyes elvi kérdések tisztázása csak hasznos a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából. A vita nem érintheti károsan a jószomszédi viszony erősödését. Sőt. Elvi engedményeket nem t essünk Ügy érezzük, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy saját országunkat megreformáljuk és sajátos módon alakítsuk ki további fejlődésünket. Megyénk dolgozóit olyan kérdés is foglalkoztatja, hogy a kormánynak és a pártnak szűk a bázisa, a kormány miért nem tárgyal más politikai pártokkal, csoportokkal. Mi ebben a helyzet? lehet, hogy a bázisunk még szűk, «zonban ezt a bázist elvi engedmények árán nem lehet szélesíteni. A munkás és paraszt hatalom napról-napra erősödik, előre halad. Akik ebben az előrehaladásban nem vesznek részt, nyilván ők fognak elszigetelődni és nekik lesz szűk bázisuk. A nyugati rádió, az úgynevezett „Szabad Európa Hangja” attól sem riad vissza, hogy kormányunkat rágalmazza azzal, hogy hiába próbál tárgyalni ezekkel a csoportokkal, nem jár. eredménnyel. Azt hiszem, az elvtársak egyetértenek velünk, amikor azt mondjuk: ők csak hadd beszéljenek erről és ez fájjon nekik. Amíg ők beszélnek, addig mi haladjunk előre a kibontakozás útján Ezen a területen békülékeny politikával engedmények adásával érettségért. Nincs a világnak még egy olyan hadserege, amely az eszmeiségnek, a proletár, nemzetköziségnek olyan magas fokán állana, mint a szovjet hadsereg. ,, Emlékezzünk csak arra, hogyha szovjet hadsereg katonái, amikor a néphatalom megvédésében segítettek nekünk, hányszor szenvedtek eí különböző sértéseket, amelyeket 1944-ben az agreszszfv néniét hadsereg katonái egy percre sem tűrtek volna el!. Vannak/ akik most a forradalmi munkás-paraszt kormány szemére vetik a szovjet hadsereg behívását. Szilárd meggyőződésünk, hogy egy későbbi, időpontban a pártot és a kormányt dicsérni fogják, ezért, és érdemként-fogják elismerni ..ezen lépését. Mi a helyzet u nemzeti függetlenség kérdésében ? Október 23-a és' noveinber 4 között az ellenforradalom képviselte a „nemzeti függetlenséget”. Milyen nemzeti függetlenség volt ez, kik kerültek felszínre, akik annyira hangoztatták, a nemzet.! függetlenségét? Az , ellenforradalom felszínre hozta a reakció sötét erőit, gróf Eszterházyt, Habsburg Ottót, Nagy Ferencet, Mindszenthyt, a legkülönbözőbb tőkés és földbirtokos elemeket. Az elmúlt évszázadok történelme jól mutatja, hogy miként viselték szívükön a kizsákmányoló, úri osztályok a nemzeti függetlenséget. Es vajon Habsburg-Ottó hogyan akarta most képviselni?. Erre határozott választ ad négy évszázad története, a Habsburgok hosszú uralma. De nem is kell olyan messze menni. Kik harcoltak 1919-ben a nemzeti függetlenségért?- A kommu[fl külügyminisztérium jegyzéke a budapesti angol követséghez menyt elérni nem lehet és nem is akarunk, A szovjet hadsereg a proletár internacionalizmus szellemében cselekedett . Sokat hangoztatott kérdés a szovjet csapatok behívása, a nemzeti függetlenség kérdése. A szovjet csapatok behívását megyénk dolgozóinak 'egy része, örömmel fogadta, másik része nem értette meg. Az ellenforradalom pedig a legféktelenebbül uszított a Szovjetunió ellen. Azt hisszük, hogy nem szükséges feltenni azt a kérdést: mi lett, volna Magyarországon a szovjet csapatok, behívása nélkül? Erre röviden egy szóval lehet válaszolni. Fasizmus! Jó lett volna a fasizmus a dolgozó tömegeknek? Nyilván nem! Népünk emlékezetében még elevenen él- a Horthy-féle fasiszta rendszer.. Az egyszerű dolgozó emberek már a szovjet csapatok bejövetele alatt kinyil-' vánították és még .jobban hangot adtak annak november 4-én, hogy a Szovjetunió másodszor szabadít fel bennünket. A becsületes dolgozó embereknek, kommunistáknak az életét adta vissza'. A szovjet csapatok segítsége tette lehetővé, hogy a gyár továbbra, is a munkásokéi, a föld a parasztoké ma' radjon. Ha hozzátesszük, hogy a. Szovjetunió mindezt önzetlenül tette a proletárinternacionalizmus szellemében, akkor csak köszönetünket fejezhetjük .ki a segít-A külügyminisztérium sajtóosztálya közli: január !18-án a külügyminisztérium jegyzéket intézett a buda► pesti angol követséghez, amelyben közölte, hogy a magyar, kormány az ellen forradalmi- érőkkel való tevékeny és aktív kapcsolatai miatt kiutasítja Magyarország területéről Cowley ezredes urat, a budapesti angol követség katonai attaséját.-A külügyminisztérium jegy- Izékére a budapesti angol I követség néhány nap múlva laz alábbiakban válaszolt: „őfelsége kormánya úgy "látja, hogy a fő kifogás ► Cowley ezredesnek Maléter ezredesnél, a Kilián György laktanyában tett látogatása volt, . amely, azután történt, hogy a szovjet csapatok megkezdték ideiglenes kivonulásúkat Budapestről. Megjegyzendő azonbah, hogy Maiéter ezredes ebben az időben a Nagy Imre által vezetett törvényes magyar kormány honvédelmi minisztere volt és egy ilyen udvariassági látogatás szokásos'lépés egy katonai attasé részéről. őfelsége kormánya kategorikusan viszszautasítja azt, hogy Cowley ezredes a legutóbbi magyar események alatt bármi olyat cselekedett, ami nem egyeztethető össze egy katonai attasé szokásos tevékenységével.” I külügyminisztérium rálássjegyzéke ..A követség említeti jegyzéke — amely az angol kormány válaszát tartalmazza Cowley ezredes úr kiutasításáról szóló magyar .jegyzékre — a valóságnak nem megfelelő tényből indult ki, amikor a kiutasítás fő indokaként Cowley ezredes úrnak Maiéter ezredesnél lett „udvariassági” látogatását tartja. Ezzel kapcsolatban a. minisztérium szükséges- j nek látja felhívni a követség figyelmét az alábbiakra: 1. A minisztérium e tárgyban küldött előző jegyzéke nem az „udvariassági" látogatást kifogásolja, hanem azt, hogy Cowley ezredes úr tevékeny és aktív kapcsolatot tartott fenn m ellenforradalom több vezetőjével és tagjával s „e tevékenysége során többek között katonai és katona-pol tika; tanácsaival támogatta, a Magyar Népköztársaság államrendjének megdöntésére irányuló cselekmények szervezőit, a magyar törő nép érdekei ellen reakciós erőket.” 2. A minisztérium megállapítja, hogy ellentétben a követség jegyzékének állításával az említett „udvariassági” látogatás nem az akkori kormány honvédelmi miniszterének szólt, Cowley ezredes űr látogatása ugyanis, mint ez az akkori magyar sajtó, így például a Magyar Honvéd november 2-1 száma cikkeiből kiderül, 1956 november 1-én történt, amikor is Maiéter ezredes » fegyveres felkelés egyik parancsnoka volt és még nem volt honvédelmi miniszter (honvédelmi miniszterré 1956 november 3-án nevezték ki.) Sőt a nyugati rádióállomások mint például a Szabad Európa stb. is csak ezután kezdték követelni Maiéter számára a honvédelmi miniszteri tárcát, amely követelést később az ellenforradalmi erők átvették.” A továbbiakba d jegyzék megállapítja, hogy az angol követség válaszjegy2é kének nyilvánvaló célja az, hogy Cowléy ezredes tevékenységéről elterelje a figyelmet. E cél érdekében csak ' Maiéter ezredesnél tett látogatásával foglalkozik, de még itt sem riad vissza a tények megváltoztatásától. A jegyzék foglalkozik még azzal, hogy a londoni magyar katonai attasét, Nagy Béla alezredest minden indokolás nélkül utasították ki. Angliából -és megállapítja, hogy ezt megtorlásnak szánták Cowley ezredes úr jogos kiutasítása miatt. Ezzel kapcsolatban a magyar külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy az ilyen indokolatlan megtorló lépések nem segítik elő a két- ország közötti közeledést, sőt egyes imperialista körök céljainak megfelelően hozzájárulnak a nemzetközi feszültség fokozásához. Nvugatnémetországban növekszik a munkanélküliek számai A nyugatnémet szövetségi munkaközvetítő hivatal jelentése szerint 1957 januárjában 387.744 fővel növekedett a munkanélküliek száma. Ez idő szerint a köztársaság területén eg>jmillió 476.476 munkanélküli van. Az előző esztendő január jé-val szemben a munkanélküliség ilövekedése a köz-társaság területén elérte a 35,6 százalékot, Nyugat- i Berlinben pedig 9;9 százaiék o® * «isták vezetésével a magyar munkások A burzsoázia elárulta ezt a függetlenségi harcot, csakhogy a maga uralkodó pozícióját megtarthassa. Akkor a Szovjetunió nem tudott segítséget nyújtani függetlenségünk kivívásában, mert őt magát is 14 kapitalista ország intervenciós serege támadta. Nemzeti- függetlenségnek lehet talán nevezni a megalakulni készülő győri ellenforradalmi kormány terveit. Azt tár gyalták, hogy Kelet és a szomszédos népi demokratikus országok felé le kell zárni a határokat és Nyugat felé, azaz Ausztria felé teljesen szabadon kell hagyni, hogy a semleges Ausztrián keresztül-—, ahogy az történt is — tömegesen jöjjenek be a Nyugat-Németországból elindított horthysta, fasiszta elemek amerikai fegyve rekkel felszerelve. Elképzelhető, milyen függetlensége: hoztak volna ezek a munkásoknak, & parasztságnak, a haladó értelmiségnek, a szocializmus híveinek. Ezek Mindszenthyéknek hozták volna vissza a szabadságot — a kizsákmányolás, cselédtar tás szabadságát. Az ellenforradalomnak kap>óra jött a nemzeti egység, a nemzeti: függetlenség .jelszava, hogy leplezze; Végső céljait, az ellenforradalom és a > dolgozó nép érdekei közötti kibékíthetetlen ellentétet, A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy kik képviselik igazán a nemzeti függetlenség ügyét. A kommunisták: képviselték és képviselik. Mi a nemzeti függetlenség alatt nem értünk naciona sta törekvéseket. hanem a teljes egyenjogúság alapján építjük ki kapcsolatainkat a világ valamennyi országával. A mi nemzeti függetlenségünk egy percre sem jelenthet szakadást a szocia lista tábor országaitól, a proletárinter nacionalizmus eszméjétől és gyakorlatétól. Akkor, amikor mi azt mondjuk, hogy, hazánkban a szocializmust a magyar sa játos viszonyoknak megfelelően fejlesztjük, akkor ezzel egyúttal azt is kifejeztzük, hogy erősítjük a nemzetközi munkásmozgalmat, a szocialista tábor erejéf < A Szovjetunió a magyar függetlenség ellen soha sem tört. Ha voltak is a Szovjetunió és Magyarország kapcsolaté ; ban hibák — Sztálin életének utolsó éveiben — ezek nem veszélyeztettékfüggetlenségünket. A Szovjetunió soh. sem csapott be bennünket, : Egyet világosan kell látnunk; A nemzetközi imperializmus minden mó dón igyekszik támadni a Szovjetuniói, hogy ezzel a nemzetközi munkásmozga lom bázisát aláássa. Ez . jutott többek között kifejezésre abban is, hogy az el lenforradalmárok nacionalista jelszava-’ kát hangoztatva, barbár módon pusztították el a proletár-internacionalizmu? jelképeit. Összetörték a vörös csillagot eltépték a vörös zászlót, amelyekért a; történelem során a proletárok milliói hullatták vérüket. De nem pusztították j el a munkások, az egyszerű dolgozó emberek szívéből e jelképeket, mert ezek’ ott égnek, s lángjaikat semmilyen terronem olthatja ki. Népünk nagy költői, Petőfi, Ady, József Attila mindig fennen hirdették a világ dolgozóinak összefogását; Enged jék meg, hogy idézzem József Attila sza vait: De —■ elvtársaim! r— ez az a munkásság,’ mely osztályban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! És bűvunk érte, mint az üldözött: « történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ. hol a munkásság majd a sötét gyárra ■ szegzi az Ember vörös csillagát! Nekünk kommunistáknak és minden becsületes dolgozónak, aki az intema cionalizmus híve, becsületbeli kötelességülik, hogy a vörös csillag és a vörös zászló ismét- megfelelő helyre kerüljön, hirdesse a népek nagy nemzetközi összefogásának erejét! A proletár-internacionalizmus szellemében a jelen esetben is a Szovjetunió hozta részünkre a függetlenséget. Függetlenségünkkel akkor, lett volna baj, ha az imperialisták tették volna be lábukat Magyarország területére. Mi kommunisták, a nemzeti szuverenitás és függetlenség lenini talaján állunk és ügy gondoljuk,- hogy ez az egyetlen helyes út a nemzetek közötti viszony kialakításában (A következő számunkban a be* számoló további részét közöljük.)
