Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-06 / 30. szám

XIV. évfolyam, 30. szám 1957. február 6. szerda Fontos feladat vár a kerületi pártszervekre Hannibál tanár úr — „civilben” *SNV'XsV.VnX.V'X,VX.V:VX.V.V.V.VX.VX-XíV.VkXX-.VX.VX'V:V«%^X'»ÉX\>UV:XX.V.V.V.V<V..V>XNX;X.VV.V'VvV;V:VnX.'V-IV» Razzia az Italboltokban Kapcsolat a tömegekkel - ez a pártmunka alapja Tavassváró hangulat a kikelet előtt Nyírbogdányi képek Községfejlesztés és adózás Nyírbogdányban a köz­ségi tanács vb. elnökével elegyedtem beszélgetésbe. Az időjárás tavaszi hangu­­.atot mutató képe csupán -salóka ígéret, de a község vezetői már tervezg.’téjeik­­.jel valóban a tavasz, a ki­bontakozás küszöbén áll­nak. Községfejlesztési, szé­pítés! tervük egy része még a múlt évről maiadt, mert az októberi események akadályokat gördítettek azok valóra váltásához. Az idei, nagyszabású terveik között van a köz­ségi kultúrház és az egész­ségház rendbetétele, tata­rozása, ezek, valamint az iskolaudvar parkosítása és a főutca fásítása. Szeretnék az orvosi rendelőt kibőví­teni, hogy kényelmes he­lyiséget biztosítsanak a rá-| szorulók számára. Két hidat is építenek s ezzel megja­vítják a mezei forgalmat a csatornák között. Ügy jár­darészlet építését is besze­retnék fejezni, amelyre 11.000 forint költséget for­dítanak. A pénz az idei beruházá­sok végrehajtásához meg­van, a tanács vezetői min­dent megtesznek, hogy a tervek valóra is váljanak. Az utóbbi időkben azonDan a község lakói nem méltá­nyolják kellőképpen az erő­feszítéseket, habár tudatá­ban vannak az államház­tartás fenntartása fontossá­gának, az adózással mégis baj van. Az 1956-os három­negyed évi adót rendeztek, de az utolsó negyedévre mindössze ö százalékát fi­zették be s az idén étidig még semmit. Több előadást, válto­zatos moziműsort szeretnének látni a nyír­­bogdányiak. Ehhez szüksé­ges l^nné az is, hogy vég­leges és egy gazdája Ír­gyen a mozinak, mert •­­mint mondják — így egye­düli szégyenfoltja lesz las­san a községnek A Mokőpé a vetítés s a falué a hs'yi­­ség s egyik sem fordít rá gondot. A heti egyszeri előadás arra sem elegendő, hogy a szórakozási igényt kielé­gítse, pedig a gazdák ezen­kívül szívesen megnézné-Mintegy 100 új szövetkezeti bolt nyílik megyénkben Az elmúlt hónapokban az ímsz boltok jó áruellátásá­ért sokat dolgoztak a MESZÖV-nél, s volt idő­szak, mikor a központi ellá­tás mellett közvetlenül gyá­rakból szereztek be áruféle­ségeket. így több, mint 3 millió forint értékű ruha­neműt juttattak az fmsz. boltokba. Már most örven detesen javult a ímsz. bol­tok áruval való ellátása. Különösen ruhaféleségek és jelentősebben mezőgazda­­sági kisgépek fogynak. Há­rom hónap alatt példám 440 darab ekét, 371 boro­nát, 84 vetőgépet, 407 lóka­pát és 533 répavágót adtait el. Különösen keresik négyes és ötös ekét. A még jobb áruellátás mellett azzal is segíteni akarnak, hogy bővítik az fmsz. bolthálózatot ott, ahol erre különösen szükség van. így többek között a ta­vasszal Berencsen, Szabolcs­­veresmarton, Benken, Tor­nyospálcán, Tiszabercelen. több mint 100 helyen létesí­tenek új ímsz. boltot a megyében. **********4 nek mezőgazdasági szakt.1- meket is, amelyekről a kor­szerű gazdálkodás elemeit megismerhetnék. Mi az akadálya a szakcsoportok szervezésének ? Tüusj, mmt másfél hó-, napja többen fordultak a ao-sagi tanácshoz a gazdák közül, akik szakcsoportot szeretnének kialakítani. — Úgy tervezték, hogy két gyumöicstermelő, egy juii­­tenyésztó, egy kertészeti és egy méhészeti szakcsopor­tot alakitananaik. Kérésül két felterjesztettek a já-i rási tanácshoz, de érdemle­ges választ eddig még nem Kaptak. Nagyon hasznos lenne ennek a kérdésnek az eldöntése, mert a ta­vasz elöbb-utóbb betoppini s a meginduló sürgős mun­kák már akadályt gördíte-í nőnek a tervek megvalósu-1 lasa elé. Az eddig, az állami galA daság által szervezett ezüst­kalászos tanfolyamot ad idén nem indították meg s' ezért a gazdák úgy terve-r zik, hogy ügyes-bajos szak-: mai megbeszélésekre an egyik arra alkalmas helyi-1 ségben összejönnek estén­ként, ahol hasznosan töltik majd a téli estéket. (S) Könnyű mondani, hogy dolgozzanak önállóan a párt alapszervezetei. Ezt a kérdést manapság több pártszervezetben felvetik a vezetők. De hogyan? — kérdezik ők. Van is ebben valami. Hiszen az elmúlt időkben nem élveztek valami nagy önállóságot az alapszervezetek. Meg volt szabva a számukra, hogy sál­kor miről tartsanak taggyűlést, vezetőségi ülést, s hiába mondogatták a falun dolgozó kommunisták, termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztik, vagy gépállomási dolgozók, az üzem munkásai, hogy nem ezzel, hanem más kérdésekkel kellene foglalkozni a taggyűlésen. Nem volt mérvadó, amit mondtak. Mondjuk meg őszintén, hogy a párt-vezetésben nagy­mértékben érvényesült a helytelenül értelmezett cent­ralizmus, amely meggátolta, szinte gúzsba kötötte a községi, alapszervezeti, falusi, termelőszövetkezeti kommunisták, vezetők irányító, vezető munkáját. Az ilyen vezetési stílus bizony már-már annyira éreztette hatását a falusi pártszervezetekbe, hogy egy-egy meg­hirdetett taggyűlésre alig mentek el a kommunisták, nem látogatták kellő számmal a párt egyes más ren­dezvényeit sem. így a kommunisták, a pártonkívüli dolgozó tömegek nem közeledtek, hanem eltávolodtak az MDP-től. Ez volt az egyik döntő hiba. A másik, amelyet a helytelen vezetési stílus, a helytelen mód­szerek okoztak: a falusi, üzemi, hivatali alapszerveze­tek vezetői nem is nagyon törekedtek az önállóságra. Azt várták, hogy majd a városi vagy a járási bizott­ság meghatározza helyi feladataikat is. Ma sok pártszervezetünkben ez érezteti hatását. Pedig ha valaha, ma nagyon nagy szükség van a kom­munisták önálló pártmunkájára, állásfoglalására, arra, hogy bátran hirdessék az igazságot, a párt szavát. Ezt elvárják a dolgozók, de ezt követeli meg minden párt­­alapszervezettől az élet, a megváltozott körülmény. Az elvtársak új módszereket keresnek, Nem akar­nak a régi módon dolgozni. Ez helyes is. Persze ez nem jelentheti, hogy ahogyan a múltban dolgoztak az mind rossz volt. Volt sok jó, s erről nem szabad elfe­ledkezni. Minden alapszervezeti vezetőnek, kommunistának lebegjen a szeme előtt ez a szó: emberség. Emberséges módon kell foglalkozni a dolgozókkal. Mit jelent ez? Manapság több olyan volt MDP-tag van, aki tartózko­dik a pártba lépéstől. Mi a feladat? Az, hogy a kom­munisták keressék fel ezeket az elvtársakat, beszélges­senek velük, mondják el álláspontjukat, hiszen ezt vár­ják az emberek. Az újfehértói községi párt-alapszerve­­zet vezetői így cselekedtek, amikor a pártszervező munkát végeztek. Ennek lett az eredménye, hogy gyor­san szaporodott az MSZMP taglétszáma. Nem helyes, ha az alapszervezetek vezetői egy taggyűlés, vagy pártnap megszervezésére felsőbb uta­sítást várnak. Legyenek önállóak, tanulmányozzák a környezetet, az embereket, mi foglalkoztatja őket, s ezek alapján a szükségnek megfelelően hívják össze a kommunistákat taggyűlésre, vagy a terület dolgozóit pártnapra. A villanytelepi pártszervezet egyik vezetője, Virág elvtárs még nemrégiben is azon az állásponton volt a taggyűlés összehívását illetően, hogy irányítsa azt a városi pártbizottság. Ez nem helyes. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy ott, ahol a kommunisták önállóan, bátran hozzálátnak a munkához, nagy az előrehaladás a pártszervezésben, az agitációban, min­den területen. Kihat az egész falu, üzem életére. Ahol még tétlenkednek, ott még mindig rémhírek zavarják az emberek nyugalmát, s ilyen helyen jogosan várják a falu dolgozói, hogy a kommunisták teremtsenek ren­det, világosítsák fel őket a közelmúlt eseményeiről. Sok becsületes embert megzavart az ellenforrada­lom. Sok tisztázatlan, zagyva nézet kavarog még ma­napság a fejekben. A kommunisták, a falusi üzemi alapszervezetek vezetőinek egyik legfontosabb fel­adata, hogy kommunista módon az igazságot mondják el a dolgozóknak. Nagyon helyes és jó hatása van, ha a helyi eseményeket elemezve mutatják meg: hogyan hatott az ellenforradalom a községben, az üzemben, termelőszövetkezetben. A kótaji kommunisták a párt­­szervezet megalakítása óta már kétszer tartottak tag­gyűlést, amelyeken elemezték: mi történt a községben. Ennek az lett az eredménye, hogy ma már tisztán lát­ják az emberek, a kommunisták, hogy hazánkban el­lenforradalom volt. Az igaz, hogy többen még nem látják, hogy változás volna a pártban, de a pártszer­vezet vezetői nem adják fel a harct, hogy ezeknek az elvtársaknak is megmagyarázzák az igazságot. Nagy hiba, hegy egyes pártszervezeteink még nem foglalkoznak a szóbeli agitációval. Ezzel is várnak még. Nem tudják eldönteni, helyes-e kisgyűléseket tartani, vagy sem. Hogyan, milyen módon történjen a pártnap. Ez veszély, s korán fel kell lépni ellene. A kommunistáknak a tömegek között kell élniük. Csak így lehet a párt tömegbefolyását növelni. Az estézések. a kisgyűlések nagyon hasznosak. Nem kell attól tar­tani pártnapokon sem, hogy egyes kérdésekben nem fognak a kommunistákkal egyetérteni. Van, amiben közös lesz az álláspont, van amiben nem. De ez nem lehet indok arra, hogy ne agitáljunk. Nagyon helyes, ha a pártnapi előadó a gyűlés részvevői által felve­tett kérdésekre adja meg a választ. (Persze, ez nagy felkészülést követel.) Viták alakulhatnak ki. S ez he­lyes, hisz így kristályosodhat ki a helyes álláspont. Az önállóság azonban nem jelentheti azt, hogy most a felsőbb pártszervek ne segítsék az alapszerve­zeteket. De úgy tárgyaljanak az alapszervezetek veze­tőivel, mint egyenlő az egyenlővel. A régen alkalmazott módszerekből használjuk fel ami jó, de emellett keressük az újat is, ami közelebb visz bennünket az emberekhez. Ne gondoljon egyetlen kommunista se valami különleges módszerekre. Ha emberségesen, szívvel-lélekkel akarja szolgálni a párt, a nép ügyét, megtalálja az orvosságot, a megfelelő esz­közt ahhoz, hogy felvilágosítsa az embereket, szer­vezze a pártot, s mozgósítsa a dolgozókat a haza előtt álló nagy, nemes feladatokra, <sk.)

Next

/
Thumbnails
Contents