Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

XIV. évfolyam, 48. szám 1957. február 27, szerda Nyugati leleplező lapszemle az ellenforradalomról V\WAV*\V*V/*VvWvVVVVVVVvN\VVvV/AVvVWv\VVVvVvWvWvWvVwW»VvWvW»VAVvVvVV A rizstermelés fontos gyakorlati kérdéseiről Új filmek sorozatét Nyíregyházán «fiTfiiiiiHiitiiiiiiiiiiiiiiiitiiHHiiimiiiiiifiititmititiiiiHdtmiiffiitiiiiffttMfiHtmitiitiiiiitiiuiiii» A megyei IX. osztályú labdarúgóbajnokság sorsolása Hogy szebb és gazdagabb legyen a város! Jó tudni: Mire fordítják a városfejlesztési hozzájárulást A kisiparosok azzal a kéréssel fordultak a szer­kesztőséghez, hogy közöl­jük: kinek és miért kell városfejlesztési hozzájáru­lást fizetni. Bíró László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke szívesen válaszolt a kér­désre: A város adolWiü polgárai a kivetett adójuk­nak 10 százalékát város­fejlesztési hozzájárulás cí­mén fizetik, s ezt az Ösz­­szeget a város és környéke szociális, kulturális és szé­pészeti terveinek megvaló­sítására fordítja a városi tanács. 1 városfejlesztési terv jelentőségéről Az első városfejlesztési tervet 1955-ben készítette a városi tanács. Akkor ez tel­jesen új volt, mert város­­politikával ilyen alapon és ilyen módszerekkel a tanács még nem foglalkozott; nem állt rendelkezésre ilyen je­lentős gazdasági alap, mint amit a városfejlesztési tervek megvalósítására vo­natkozó miniszteri rendele­tek biztosítottak. A város fejlesztéshez hiányoztak azok az elsőrendű feltéte­lek, melyek egy település jellegét városiassá teszik: csatorna és Vízvezeték-há­lózat, — tehát a közműve­sítés, — valamint a kor­szerű úthálózat és közleke­dési eszközök stb. Ezeknek a megvalósítása nem megy gyorsan, több év munkáját veszi igénybe. A csatorna ál vízvezeték hálózat ki­építése például nehezen va­lósítható meg a városfej­lesztési terv keretén belül, mert a Nyíregyházán ki­dolgozott tervek szerint mintegy 100—120 millió Ft beruházást igényel. A vá­rosfejlesztési alap létesíté­sének célja nem is az, hogy ilyen nagyméretű dolgokat valósítsunk meg belőle, hanem az, hogy a város lakosságának igénye­ként felmerülő kisebb je­lentőségű feladatokat old­juk meg. A múlt évi városfejlcsz- I városfejlesztési hozzájáru. | cán makadám út építése és tési tervünk ezt a hivatá-1 lás. sát be is töltötte. Részben a vállalatok hozzájárulása biztosított nagyobb össze­get, részben pedig a város lakossága által befizetett Az így megteremtett gazdasági alap lehetővé tette, hogy a tanács több jogos kérelmet kielégítsen és több jogos panaszt or­vosoljon. 1956-ban több mint 2,6 millió forintot fordítottak városfejlesztésre Lehetővé vált, hogy a vá­ros területén új utakat és járdákat tudtunk építettni, régieket kijavíttatni, több ta­nyai és belterületi iskoiat és hozzátartozó melléképü­letet fel tudtunk újítani, megkezdhettük és folytat­hatjuk a szabadtéri színpad építését, több olyan helyre vezethetjük be a villanyt, ahol már évek óta kérték stb, stb. 195G-ban városfejlesztés­re 2.6 millió forintnál is többet fordítottunk, 1.2 millió forinttal kevesebbet mint az előirányzott összeg volt, amiben gátlólag ki­hatott, hogy a lakosság a kivetett városfejlesztési hozzájárulásnak csak cgy­­harmadát fizette be, mint­egy félmillió forinttal adós maradi. Lelkesítő városfejlesztési terv 1957-ben Az idei városfejlesztési tervben elsősorban a befe­jezetlen létesítmények sze­repelnek. így pl: a Lenin­­tér és a Mártírok-tere par­kosítása, gyermekjátszóte­rek létesítése és bővítése, a MÁV állomástér közvilágí­tásának kiépítése, villany­­hálózat bővítése a város belterületén, papírgyűjtők és szeméttárolók számának bővítése, közvilágítási lám­pák bővítése, az Árok-ut­több más utca kövezése, a Búza-tér lekövezése, csa­tornaépítés, a színház át­alakításának folytatása, esketőszoba átalakítása stb. Városunk fejlesztését szol­gálják azokat az intézkedé­sei« is, mint ameiyca <.uub más között a város terüle­tén kislakások és szükség­­lakások építését, emeletes épületek melletti házakra emelet építését, egy 1000 vagonos almatároló, egy 500 embert foglalkoztató gyü­mölcsfeldolgozó építését és egy ötemeletes termény­raktár építését szorgalmaz­zák. Aki igazán szereti a várost, az nagyon tud lel­kesedni ezekért a célokért és áldozathozásra, építő tet­tekre képes. I városi és a megyei tanács vb-nek szívügye a Sóstó felvirágoztatása is Nagyszerű elgondolások, elfogadott és készülő tervek bizonyítják hogy a városi és a megyei tanács sokat,; áldoz Sóstó felvirágoztató-;; sara is. Sóstó (a Tölgyes-:; csárda is) önálló fürdő és:; üdültető vállalathoz tartó-:! zik. Bíró elvtárs, a városi : tanács vb. elnöke éppen a ! napokban intézkedett, hogy 1 még ezen a héten meg- í kezdjék a sóstói 70—75 ío- ; kos gyógyforrás feltárását j (a geofizikai intézet szerint ; ilyen van a Sóstón), talaj- ; gyaluk és kotrógépek kéz- j dik meg a munkát a sóstói : strand és napozó építésé- ! nél, — bővítik és korszerű­sítik a sóstói gőz- és kád­fürdőt, a fedett uszodát, — — 120.000 forintot fordíta­nak a sóstói parkra, ál­landó mozit nyitnak a nagyteremben, új üdülő­ket építenek és télen-nyá­­ron folyik majd a sóstói üdültetés. Félmillió forintnyi kint­levőség hiányzik a múlt évi városfejlesztési hozzájáru­lásból! A város adófizető polgárai adósságuk rende­zésével, hivatalok és válla­latok pedig az örvendez­tető tervek megvalósítása- ; hoz nyújtott segítséggel bi-;; zonyítsák be, hogy milyen;; áldozatok hozására képesek;; a városunk szebbé, gazda-;; gabbá és több örömöt nyúj-11 tóvá tevéséért. — o. a, ; Újabb csehszlovák gazdasági segítség hazánknak — Ipari alapanyagot kapunk — Bérmunkát vállalunk a csehszlovák ipartól Milyen les» a munkásőrség? A csehszlovák gazdasági segítség rendkívül pozitív: hatással van hazánk gazda­ságára. A legutóbb megkö­tött csehszlovák—magyar gazdasági egyezmény értel­mében többek között hu­szonöt millió rubel érték­ben szállítanak nekünk ipa­ri alapanyagokat, köztük jelentős mennyiségű gáz­szenet. A nagy beruházási berendezésekben 48 millió rubel értékű gépekkel, fel­szerelésekkel sietnek segít­ségünkre. Ennek keretében biztosítják a tiszapalkonyai erőmű teljes befejezéséhez szükséges gépeket, beren­dezéseket. £ A közeli napokban egy !csehszlovák delegáció érke­zik hazánkba, rendkívül nagyjelentőségű megbízatás­♦ sal. A küldöttség magyar ♦ miniszterekkel és vezető ♦ szak emberekkel tárgyal 'majd. Közösen megvizsgál­­íják kivétel nélkül minden | iparágban mennyi szabad : kapacitás van, amelyet ; nyersanyag- és energia miatt nem tudunk kihasz­nálni. A csehszlovákok minden iparágban bérmun­kát adnának nekünk. Ok ; biztosítanák számunkra a ; nyersanyagot, sőt a terme­léshez szükséges áramot is és a kész árut átveszik tő- Elünk. Amennyiben a tár­­: gyaiások sikerre vezetnem, 1— s erre minden remé­nyünk megvan — akkor rövid néhány hónap alatt »teljesen megszűnik hazánk­ban az ipari munkanélküli­ség, minden gyárunk, üze­­münk teljes létszámmal ftermelhet, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű ren­deletet hozott a munkásőr­ség szervezéséről. E kér­déssel kapcsolatosan több kérdésre válaszolt Halas Lajos ezredes bajlárs a munkásőrség megbízott or­szágos parancsnoka. — Mikor került ná­lunk szóba először a munkásőrség felállí­tása? — Szó volt erről már a múlt év őszén, jóval az októberi események előtt. Sok tény mutatta, hogy az utóbbi években terv­szerűen demoralizálják a hadsereget. Hogy miért? Az októberi események nagyrészben erre is vá­laszt adnak — mondotta többek között Halas baj­társ. — Milyen tapasztala­tok alapján szervező­dik a munkásőrség? — Az ellenforradalom leverése után a jelenlegi helyzet szükségessé teszi, hogy a munkások egy ré­szét felfegyverezzük. A proletárdiktatúra egyik funkcióját eddig nálunk, ha szabad ezzel a szóval élnem „profi“ alapon fi­zetett rendőrség, honvéd tisztikar gyakorolta. Most a csehszlovák, lengyel és az NDK példájára — ahol néhány éve létrehozták a munkás milíciákat — munkásőrségeket szerve­zünk. Ez persze nem je­lenti azt, hogy a párt és kormány bizalmatlan len­ne a mostani fegyveres testülettel szemben. A munkásőrség szervezése szerintem nem csak lét­szám kérdés, minőségi változást is hoz a fegyve­res testületek összetételé­ben. — Hogyan képezik ki a munkásőrség tag­jait? •— A munkásőrség tag­jai munkaidő után kato­nai kiképzésben részesül nek. A munkásőrök nem­zeti színű karszalagot vi­selnek majd, „Munkásőr“ felírással. Ügy tervezzük, hogy a munkásőrök sap­kája hasonló lesz a 19-es vöröshadsereg munkásez­­redeiéhez. — A munkásőrség terü­leti elv szerint épül fel. A szervezés egyik sajá­tossága, hogy a munkás­őrségnek kevés függetle­nített parancsnoka lesz. Eddigi tapasztalatok sze­rint nagy érdeklődéssel fo­gadták a munkások az Elnöki Tanács rendeletét,

Next

/
Thumbnails
Contents