Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-27 / 22. szám
"Világ, pttxlefárjai egge sül jelek! v v v v V ^ > > > > "íj X1T. évfolyam, ZZ. szám Ara: 50 fillér 1957. január 27, vasárnap' Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja A szakszer vezeti mozgalom helyzete és a szakszervesetek feladatai Magkasdődalt a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének X. teljes ülése U1 Pénteken délelőtt össze* fiit * Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szöretaégének X. teljes ülése. A* Ui«sen Somogyi Miklósnak, a szaktanács elnökémegnyító szavai után Gáspár Sándar főtitkár mondotta el az elnökség beszámolóját a szakszervezeti mozgalom helyzetéről és a szakszervezetek feladatairól, Gáspár Sándor beszámolója Gáspár Sándor elvtárs beszámolója elején a legutóbbi évek eseményeit értékelte. Népünk — mondotta — néhány év alatt szétzúzta a földesuralt, a tőkések és bankárok hatalmát, visszaverte a külföldről támogatott restaurációs kísérleteket, megváltoztatta a termelési viszonyokat; a föld, a gyár és minden hatalom a munkásosztály vezette dolgozó népé lett. A magyar munkásosztály ebben a harci szakaszban történelmi jelentőségű eredményeket ért el. Megvalósíkét, amelyeket a magyar és nemzetközi munkásmozgalom legjobbjai évtizedeken keresztül vérüket hullatták. Ezt azért is szükséges ismételten hangsúlyozni, mert van kísérlet — nem ártó szándék nélkül,— hogy az eredményeket, ezek történelmi jelentőségét lebecsüljék. Ezen időszakban a gazdasági, politikai és kulturális téren elért eredmények a marxizmus— lenin izmus megdönthetetlen igazságát bizonyítják. Ennek értékét a későbbi években elkövetett hibák sem csökkentik. ,toíta azokat a célkitűzése-A magyar munkásosztály nem a szocializmus, hanem annak eltorzítása ellen lépett fel szer ellen keltek fel és a szocializmus, a népi demokrácia rendszerét gyűlölték meg az elmúlt évek alatt. Az események azt 1956. október 23-án az ifjúság kiment az utcára, íiogy követelje a szocializ!*nus építésében elkövetett tdurva hibák felszámolását. 'Az ellenforradalmi erők — Jól álcázva tényleges céljaikat — részt vettek a tüntetés előkészítésében, és a tüntetést néhány óra alatt fegyveres felkeléssé változtatták: a fegyverraktárakat kifosztották, és támadást intéztek a középületek felien. A békés tüntetők még fel sem ocsúdhattak, és az események irányítását máris azok tartották kezükben, akiknek célja nem a hibák kijavítása, hanem a régi rendszer visszaállítása volt. A belső ellenforradalmi erők nem álltak támogatás nélkül. Azok a ( nyugati reakciós körölt, * amelyek évek óta a kedvező alkalmat várták és készítették elő, minden erejükkel sejtették a belső ellenforradalmi erők katonai és poétikai tevékenységét. A munkásosztály magatartása a 23-án bekövetkezett eseményekben, az október előtti időszak elemzésében leli magyarázatát. A magyar munkásosztály nem a proletárdiktatúra és a szocializmus, hanem annak hazánkban a gazdasági és politikai életben megmutatkozott torzulatai ellen lepett fel. Itthon is és külföldön is nem kevesen vannak, akik azt szeretnék bizonyítani hogy a munkások a rendbizonyították be, hogy a magyar munkásosx* tályt nem lehet a szocializmussal, a népi demokráciával szembeállítani. Nem engedi, hogy megfosszák az elmúlt 12 év gazdasági és politikai eredményeitől. De el van szánra arra is, hogy megtisztítsa a népi demokráciát minden torzulástól, elvesse a helytelen módszereket és a szocializmus építésének olyan útját akarja, amely leginkább megfelel a sajátos viszonyoknak. Nyerjük meg a dolgozók bizalmát Mit kell most tenni, mi a legfőbb feladat: 1. Elsősorban is az igazság erejével és türelmes meggyőzéssel meg kell nyerni a dolgozók bizalmát. Segíteni kell a dolgozókat, elsősorban a munkásokat, hogy az eseményeket minél előbb tisztán lássák, magukra találjanak, felismerjék felelősségüket ás feladataikat 2. Szilárd következetességgel minden erővel éppen a munkások segítségével ki kell javítani azokat a hibákat, amelyek gazdasági és politikai életünket eltorzították, akadályozták a szocialista fejlődés kiteljesedését, a munkásokat keserűséggel töltötték el és nehéz gazdasági helyzetbe sodorták. 3. Fejlesztenünk kell a szocialista demokratizmust oly módon, hogy a munkásosztály, a munkások valóban közvetlenül és tömegesen részt vegyenek a hatalom gyakorlásában. 4. Alakítsuk ki a szocializmus építésének olyan módszereit, amely a leginkább megfelel a mi sajátos magyar viszonyainknak. Gazdasági életünknek olyan arányait kell megtervezni, amely biztosítja a jövőt, a termelő erők fejlődését, de soha nem állítja szembe a társadalmi haladást az egyes emberek érdekeivel. Soha többé nem szabad szem elől téveszteni a szocializmus építése során a legfontosabbat, az érző, gondolkodó embert, akiért épül a szocialista Magyarország, akinek jobb, szebb, nyugodt és egyre gazdagabb életet kell és akarunk teremteni. Tevékenységünk alapja: a marxizmus Nem érthető meg a mun- majd később bázisai kásosztály magatartása az októberi események során a szakszervezetekkel kapcsolatban sem, ha nem tisztázzuk röviden a magyar szakszervezetek szerepét 1950-től 1956 októberig. Ismeretes, hogy-a magyar szakszervezeteknek nagy muitjuk, közel egy évszázados tradíciójuk van. Évtizedeken keresztül egyedüli hordozói voltak a magyar munkásmozgalomnak, a szomoz-cialista kommunista galomnak. A magyar szakszervezetek politikai, erkölcsi és szervezeti ereje 1945-ig mindig abban volt, hogy a dolgozók legjobbjai meggyőződésből tömörültek soraiba. A magyar szakszervezetek fejlődésének új szakasza kezdődött 1945-ben. A fejlődés vonala 1950-ig felfelé ívelő volt. A fejlődésnek eiben a szakaszában aj szakszervezetek maguk > mellé tudták állítani a bér-J bői és fizetésből élő dolgo-» zók döntő többségét célki-> '.tízeseik megvalósításáért. J A munkásosztály általános v érdekeit szemelótt tartva, J nem felejtkeztek meg aj különböző dolgozó rétegek > egyéni érdekeiről sera. Eb-J bén volt a szakszervezet. > mozgalom ereje ebben az> időban. J A szakszervezetek fel- > adatai alapvetően raegvál-J toztak, miután a munkás- J osztály meghódította a ha- v talmat. Az nyilvánvaló J volt, hogy ellenzéki módon» már nem állhat szembe a ► munkásosztály és annak J legátfogóbb tömegszerveze-► tei: a szakszervezetek, 6a-A ját államhatalmával. Az is nyilvánvaló volt, hogy a szakszervezetek egyik alapvető feladatává vált, éppen a munkásosztály érdekében, hogy mozgósítsanak a szocializmus építésére, a társadalmi gaz. daság, a nemzeti jövedelem növelésére. A tanács X. ülésén úgy érzem, szükséges kijelen-Uj temány határoz?! Kisiparosokra Művelődés Tárgyalóteremben hallottuk Mk. liyiffh;. teni, hogy e tekintetben a szakszervezetek munkája, ha nem is hibátlan, de kielégítő volt. A szocializmust építő társadalomban a szakszervezetek tevékenységének leglényegesebb része a proletariátus államhatalmának ál(Foti/tatás a 2. oldalon.) VVvVvVv\(VvVw'«VVvVwVvVWVv^A.VVvVV^AAV%VvVv*vVvVvWv^A»V^VW^Av^✓vVv^óAVv^^whAAAAyV*Vk^^ 240 millió rubel értékű gazdasági segítséget kapunk a Szovjetuniótól Az október események után a Szovjetunió többféle gazdasági segítséget nyújtott Magyarországnak. Segélyadományokat küldött, korábban szállította le a kereskedelmi szerződés szerint megvásárolt árukat ezenkívül áru- és devizahitelt nyújt. A szovjet kormány 1956. november . 5-i határozata alapján Magyarország 42 millió rubel értékű árucikket kapott minden ellenszolgáltatás nélkül. A segélyszállítmányokban 50.090 tonna búza és liszt, 5000 tonna cukor, 2000 tonna zsiradékféle. hárommillió doboz kondenzált tej volt, \7. építkezésekhez 10.003 köbméter fűrészárut, 5300 köbméter épület gömbfát 500.000 négyzetméter ablaküveget, 10.000 tonna cementet. ezer tonna tefőbádog-lemezt és 2700 tonna hengerelt vasárut kaptunk. Ezek mind még január e'-o feléig megérkeztek Magyarországra. A moszkvai szovjet külön állított össze segélyszállítmányt. Ezekben különböző felszerelések és anyagok voltak. Kaptunk öt ekszkavátorí, öt földgyalut, húsz önkibontó tehergépkocsit, három autódarut, öt szemétszállító kocsit és ugyanennyi hótisztitó gépkocsit, száz tonna gázvezetékcsövet, tíz tonna trolibuszvezetéket, löö.GOÍi köbméter ablaküveget és 1700 köbméter fűrészárut. A Szovjetunió egészségügyi minisztériuma ipari áron számítva 2.8 millió rubel értékben szállít gyógyszereket és kórházi berendezéseket. A Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsa 30.000 élelmiszercsomugot küldött a gyermekeknek. A szovjet kormány flgycletnbevéve a magyar kormány törekvését az ipar tüzelő- és nyersanyagé'látásának javítására 1956-ban jalentűs tüzelő- és nyersanyagpótszállítmányokat küldött. Ezekben 150.000 tonna szén, 120.000 leírna koliékoksz, ÍOO.OCO tonna olajlennek. 50.090 tonna nyersolaj, 10.000 ionná diesel-olaj, 300 tonna ón, 700 tonna ólom, 500 tonna szintetikus kanosuk, 150.000 köbméter fűrészáru, 10.009 tonna építőanyag és 100.000 darab vasúti talpfa volt. Ezzel egyidobeu a magyar szerveket mentesítették 17.000 tonna diesel-olaj Szovjetunióba szállításától. A szovjet külkereskedelmi szervek a magyar ipar tüzelő- és nyersanyagigényeinek kielégítéséért 1956 negyedik negyedében, tehát határidő előtt, nagymennyiségű árucikket szállított Magyarországra, amelyeket eredetileg csak 1957-re vállaltak. A határidő előtt leszállított árucikkek értéke 7.1 millió rubel. A szállítmányok között 218 tonna rezet, 1355 tonna úl-Negy venogymiUió tonna a világ cukortermelése A világ 195G—57. évi cukortermelését 41 millió tonnára becsülik, ami 3,7 százalékkal több, -mint az előző évi. A Hamburgban székelő cukorkereskedelmi vilégközpont szerint ez a mennyiség teljesen fedezi a világ cukorszükség lelet. A világ cukortermelése a következőkben oszlik ineg: Európa 13.38 millió tonna, Közép- és Észak-Amerika 12.73 millió tonna, Dél- Amerika 4.G1 millió tonna, Afrika 2.22 millió tonna, Ázsia 6.17 millió tonna, Ausztrália és a Csendesóceáni szigetek 1.36 millió tonna. mat, 500 tonna vasúi vezetet, 1400 tonna hengereli vasárut, 650 tonna aszbesztet és sok mást találunk. 1957 első negyedében Magyarország 690.000 tonna szenet kap. A szovjet kormány a magyar kormány kérésére 1957 első negyedében 200.000 tonna búzát és 50.009 ionná árpát szállít a magyar népnek. Az árpa szállítását, határidő előtt. 1930 decemberében meg-1 kezdték. Magyarország számára nagy jelentőségű a szovjet kormány által nyújtott új 200 millió rubeles hitel, amelyet a szovjet kormány szabad valutában bocsát rendelkezésünkre. így hazánk a korábban felajánlott hitelekkel együtt 1957- ben 240 millió rubel értékű hitelt kap szabad valutában a Szovjetuniótól. Ez nagyban hozzájárul hogy országunk kiegyenlítse a nyugati országokkal fennálló hátralékait és a kapitalista piacon számunkra szükséges árucikket megvásárolhassuk. A Budapesten most folyó magyar—szovjet gazdasági tárgyalások ugyancsak nagyjelentőségűét lesznek országunk gazdasági életében.
