Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-27 / 22. szám
SZ.JlBlJT.eS-32ATM.Ur KEI*» 1937. január 87, vasárnap R szakszervezeti meziaioai helyzete és a szakszervezetek feladatai (Folytatás az 1. oldalról.) laudó erősítése, politikai és gazdasági téren egyaránt. Ez természetesen az osztályharcos szakszervezetekre vonatkozik, amelyek tevékenységüket a marxizmus-leninizmus tanítása és történelmi tapasztalata alapján végzik. Azt hiszem aziránt nincs kétség, hogy a magyar szakszervezetek jövőben más módon elképzelni, csali ezen az alapon. Igaz, sok vonatkozásban meg kell javítani a magyar szakszervezetek munkáját. Formákban és tartalmilag is keresni kell az újat, a megfelelőt, a célravezetőt, de iránytűnk és tevékenységünk alapja változatlanul: a marxizmus és nem az opportunizmus és nem a smndíka'iizmus. tevékenységét nem lehet A társadalmi gazdaság növekedésével nőjön a reálkereset is Ha megállapítjuk is, hogy a magyar szakszervezetek tevékenységének íő vonala, tehát a szocializmus építéséért kifejtett erőíeszítése helyes volt, hiba lenne el nem ismerni azt, hogy a magyar szakszervezetek ezzel csak részben teljesítették történelmi hivatásukat. Mi volt a szakszervezetek munkájának döntő fogyatékossága? A gazdasági és politikai életünkben bekövetkezett hibák sok tekintetben eltorzították a szakszervezetek munkáját is. Szakszervezeteink nem kaptak olyan politikai és társadalmi súlyt, amely az uralkodó osztály, a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetét megillette volna. Ennek következtében nem volt elég lehetőségük, hogy összhangot teremtsenek a társadalmi érdek , és a magyar munkások egyéni érdekei közölt Ismeretes, hogy a magyar munkásosztály öntudatosan vállalta nagy szocialista létesítményeink építésének terhét. Magáénak vallja azt az úját, amit az elmúlt öt-hat esztendőben alkotott. Történelmi hiba volt azonban megfeledkezni arról, hogy « magyar munkásosztály áldozatvállalásának is van határa. Hiba volt megfeledkezni a dolgozók egyéni édekeiről. A magyar munkásosztály tisztában volt és van azzal, hogy nem kerülhet egyéni elosztásra az egész megtermelt érték. De jogos az az igénye, hogy a társadalmi gazdaság növekedésével együtt, reálkeresete évről évre emelkedjék. A magyar szakszervezeteknek korlátozott jogkörük mellett is volt erejük, hogy élve a redelkezésükre álló eszközökkel és lehetőségekkel, némiképpen javítsák a dolgozók élet- és munkakörülményeit. 1933-ban a kormány programja a meginduló demokratizálódási folyamattal együtt, a szakszervezetek tevékenységében is új vonások jelentkeztek. A politikai és gazdasági életben azonban nemsokára ismét megszilárdultak az 1953 előtti helytelen nézetek és módszerek. Ezek következménye komoly mértékben éreztette hatását a szakszervezetek tevékenységében is. A szakszervezetek életében jelentős állomás volt 1956 szeptemberében a IX. teljes ülés. Itt már a munkásosztály, a dolgozók gondja, baja, életviszonyai szabták meg a vita alapját. Mit bizonyít a IX. plénum? Mit bizonyít a magyar szakszervezetek munkájának vázlatos áttekintése s értékelése? Bizonyítja, hogy a magyar szakszervezetek a múltbeli általános helyzetben gyökerező hibáik, gyengeségeik és tévelygéseik ellenére is a szocializmus támaszai voltak, a lehetőségek határán belül értek el eredményeket a munkásosztály, a dolgozó rétegek érdekében. Mindez leleplezi azokat, akik a magyar szakszervezetek egész tevékenységét hibásnak kiáltják ki. . Az ilyen rágalmazók célja nemcsak a szakszervezeti mozgalomnak politikai kalandorok kezébe való átjátszása, hanem céliuk az is, hogy minden régi elutasításával. merőben és lényegében új feladatok címén, fehérítsék a szakszervezeti mozgalmat osztályharcos Ivett, túlnyomórészt, egyoldalúan, csak a munkaverseny szervezésével foglalkozni, ugyanolyan hibának tartanánk, ha a szakszervezetek ezentúl közömbösen néznék a termelést. Különösen súlyos hiba lenne a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között, ha a dolgozók érdekvédelmén, csupán a kétségtelenül jogos, de most nyomban teljes egészében ki nem elégíthető követeléseket értenénk. A szakszervezeteknek is rendszeresen és alaposan elemezniük kell a gazadsági, termelési helyzet alakulását. A szakszervezetek üzemi szervei magyarázzák meg a szervezett munkásoknak é3 az üzem összes dolgozóinak, hogy a becsületes munkától függ, milyen gyorsan haladunk előre a felemelkedés útján. A régi, kipróbált szervezett munkásokra, a legtapasztaltabb szakemberekre támaszkodva fel kell venni a harcot a gondatlan munha, az anyag-, energiapazarlás, a munkafegyelem lazító! ellen. A szakszervezetek a népgazdaság ilyen nehéz helyzetében is mindent megtesznek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért. A kormányzat a szakszervezetek - javaslatára már ezekben a néhéz hetekben is. jelentős intézkedéseket tett. Az eddigi intézkedéseken túl a szakszervezetek továbbra is szüntelenül szem előtt tartják a dolgozók jogos igényeit. Gazdasági helyzetünk elemzése alapján azonban világosan meg kell mondanunk, hogy a követelések megvalósítását a realitások talaján állva szorgalmazzuk. A szakszervezetek javaslatai Mindemellett a szakszervezetek jelenleg is dolgoznak olyan javaslatokon, amelyek megvalósításával lépésről lépésre javul majd a dolgozók helyzete. Legfőbb dolgunk továbbra is, hogy törődjünk a legalacsonyabb keresetű dolgozókkal, akiknek a legsúlyosabb a helyzetük. Rendezni kell a műszaki, adminisztratív dolgozók fizetését, elsősorban azokon a területeken, ahol a fizikai dolgozók bérének felemelése már megtörtént. Most már pontosabban fel kell mérni, milyen bérügyi intézkedést milyen határidővel lehet megoldani és ezt világosan közölni kell a vasút, posta, szállítmányozás, a mező- és erdőgazdaság, közalkalmazottak, orvos-egészségügyiek pedagógusok és más területek dolgozóival. A szakszervezetek a társadalombiztosítás területén is fenntartják az október JTV IXTOMUUUIU <* WVÖD-biakban ismertette, milyen károkat okoztak a népgazdaságnak a legutóbbi hónapok eseményei, majd ennek következményeivel foglalkozott. A súlyos helyzetre, amelybe az októberi események következtében népgazdaságunk került, és még jelenleg is van — jellemző, hogy az ipari termelés december folyamán átlagosan csupán 20—25 százaléka volt a szeptemberinek. Novemberben még rosszabb volt a helyzet. Egyes alapvető fontosságú anyagokból, illetve ipari termékekből a réginek csupán kis töredékét termeltük. Ez a súlyos kiesés jelenleg is érezteti, de előreláthatólag az előttünk álló hónapokban is éreztetni fogja hatását a feldolgozó iparban. kifizetett teljes béralap a minisztériumi iparban a szeptember havit októberben kb. 11. százalékkal, novemberben kb. 8 százalékkal haladta meg. A szakszervezetek egyetértenek a forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozatával, hogy minden feltétele megvan annak, hogy 1957-ben helyreállítsuk népgazdaságunkban a termelés normális folyamatát és az év végére a népgazdaság csaknem valamennyi ágában elérjük az októberi eseményeket megelőző termelési színvonalat. A szakszer rezetek nem nézhetik közömbösen u termelést Hangsúlyoznunk kell, hogy amilyen helytelen volt az érdekvédelem he-23-i eseményeket megelőző álláspontjukat, javaslataikat. így a nyugdíjtörvény módosítását, az alacsony nyugdíjak — ezek között az özvegyi és árva nyugdijak — általános felemelését. A nyugdíjazásnál szerintünk figyelembe kell venni a felszabadulás előtti éveket is, mert csak így szüntethetjük meg igen sok idős munkás és dolgozó hátrányos helyzetét. Fel kell emelni a többgyermekes családok részére a családi pótlékot. A beteg gyermekét ápoló anyák táppénzét ki kell terjeszteni két- és hároméves gyermekük betegsége esetére is. Ilyen és sok más, a dolgozók helyzetét javító további intézkedés fokozatos megvalósításához : az előfeltételeket a termelés normalizálásával, a vásárlóerőnek megfelelő árualap biztosításával teremthetjük meg. A munkástanácsok gazdasági tevékenységüket lényegében — a vállalatok többségénél — néhány hete kezdték meg igen nehéz körüimények között. A szakszervezetek következetesen a munkás önigazgatás elve mellett álltak és állnak. A szakszervezetekre fontos feladatok hárulnak a munkástanácsok , segítésében, munkájának megjavításában, Melyek . ezek a‘ legfontosabb feladatok?. 1. A különböző szakszervezeti szerveknek foglalkozniok kell az üzemi munkástanácsok Építésével. A jó módszerek általánosításával, a tisztázatlan kérdések megoldásával. 2. Tervet, keli kidolgozni, hogyan kívánják gazdasági kérdésekben oktatással segíteni a munkástanácsok tagjait. 3. A munkástanácsok működését szabályozó kormányrendeletben lefektetett elveknek érvényt kell szerezni. A munkástanácsok nem vállalkozhatnak olyan feladatok megoldására, amely az igazgató és az üzemi adminisztráció feladata. Kialakulóban van a szakszervezetek és a munkástanácsok helyes viszonya. Ez örvendetes, hiszen a közös ügy gyorsabb előbbrevitelét fogja szolgálni. E kérdés kapcsán azonban szükséges szóvátenni, hogy egyik-másik üzemben néhány munkástanácstag olyan jogot vindikál masának, hogy zavarja és bele akar szólni a szakszervezetek belső ügyébe — választásokét ír ki és le akar stb. Helyes less ezeket a módszereket és gyakorlatot gyorsan abba-i hagyni. A szakszervezetek egyetértőn >k a kormány-nyilatkoza. megállapításával, hogy' a népgazdaság vezetésének alapja továbbra is a tervszerű irányítás. ' A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy k ülönböző, szinte minden olyan kérdésben, ámély a dolgozók élet- és munkakörülményeivel függ össze, megfelelő szervek előtt kifejthessék álláspontjukat és ha . szükséges, e kérdésekben a dolgozókhoz forduljanak. A Szaktanács Elnöksége arra törekszik, hogy a gazdasági kérdések gondos tanulmányozása alapján minden lényeges kérdésben kialakítsa a saját álláspontját. A szakszervezetek szükségesnek tartják: a nemrég létrehozott kormánybizottság minél előbb dolgozza k! a jövőben alkalmazandó gazdasági mechanizmusra vonatkozó javaslatokat. —• Ezeket szakemberek, szakszervezeti képviselők széleskörű bevonásával' tárgyalja meg, majd terjessze a Minisztertanács elé. összegezve: Mindezek a javaslatokéi# feladatok azt szolgálják, hogy a szakszervezetek maximálisan betölthessék feladatukat. Ügy váljanak a szocializmus építésének eszközévé, hogy ennék során soha ne szorulhasson háttérbe a törődés és gondoskodás a dolgozók élet- és munkakörülményeivel. Gazdaságpolitikánk távlatai A termelés helyreállítása után a népgazdaság egészséges szerkezetének kialakítására 2—3 éves tervet kell kidolgozni. A terv végrehajtása során ki kell alakítani hazánk adottságainak megfelelő népgazdaságot. A szakszervezetek szerint a tervek kialakításában a dolgozók életszínvonalának emeléséből kell kiindulni, és ennek alapján kell meghatározni a termelőerők fejlesztését, a népgazdaság jövőbeni szervezetét. A szakszervezeteknek hatékonyan részt kell venniök a tervek kialakításában, elsősorban a nemzeti jövedelem elosztására vonatkozó javaslatok kidolgozásában. Fentieket fi gyei emberére, a 2 vagy 3 éves tervben az életviszonyok megjavítását a következő módon lehet elérni: 1. Javítani kell a jelenleg legalacsonyabb életszínvonalon élők, a sokgyermekes családok életszínvonalát. Meg lehet valósítani, hogy valamennyi dolgozó elérje a létminimumot és a jelenleginél több meg is haladja azt. 2. Lényeges eredményt érhetünk el a lakáshelyzet javításában. A csökkentett mértékű beruházások lehetővé tehetik, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben építsünk lakásokat. 3. Javítható a bérből és fizetésből élők ellátása, főleg a kórházi és orvosi kezelése. Ez elsősorban úgy érhető el, hogy emeljük a kórházi ellátási normát. 4. Nagy számban, kell építeni tantermeket, fejleszteni kell elsősorban területi jelleggel bíró bölcsődei ás óvodai hálózatunkat. A Szaktanács Elnöksége javasolja, hogy a szakszervezetek központi vezetőségei konkrétan vizsgálják meg a szakszervezetükhöz tartozó termelési. ágak helyzetét és alakítsák ki álláspontjukat a népgazda sági áeak további fejlesztéséről is. A szakszervezetek segítsék a munkástanáesokat A szakszervezeti feladatok megoldásának feltételei Az előttünk álló feladatok nagyok, sokkal nagyobbak, mint eddig bármikor. Mi a feltétele, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom mindezeket megoldhassa? Ehhez szerintünk mindenekelőtt két dolog szükséges: Először: A magyar szakszervezetek válljanak szilárd elvi alapon nyugvó, a munkásfiatalomért, a munkásosztály ügyéért bátran és nyíltan kiálló osztályharcos szervezetekké. Másodszor: .; Teremtsük meg a szakszervezetek szervezeti és cselekvési egységét. Egységes fellépés és állásfoglalás kell a legdöntőbb politikai és gazdasági kérdésekben. Ehhez viszont az szükséges, hogy a szakszervezetek minden körülmények között megőrizzék szervezeti egységüket és a leghatározottabban fellépjenek a munkásosztály egy ségét bomlasztó minden törekvéssel szemben. A szakszervezetek függetlensége Az október 23-i eseményeket követően létrejöttek az üzemekben a munkásigazgatás új szervei: a munkástanácsok. A munkástanácsok létrejöttének körülményei miatt e szervek működése, tevékenysé ge kezdetben nem alakult megfelelően. Ismeretes, A függetlenségen mi — inállóságot értünk. Aszak;zervezetek a murikásosz:ály pártonkívüli, önkéntes szervezetei, amelyeknek negvan a maguk önálló szervezeti életük, demokráciájuk, alapszabályuk. — Jgyeit önállóan, demokraikusan kívánja intézni. A szakszervezetek vitathatatlanul a proletárdiktatúra alapján állnak és ez meghatározza viszonyukat a proletariátus pártjához és államához. önállóságuk birtokában a politikai és' gazdasági élet ninden területén hangot ídnak a dolgozók érdekében kialakított véleményüknek, javaslataiknak. A szakszervezetek nem engelik meg a beavatkozást és tanulva a múlt hibáiból — következetesen fellépnek minden olyan intézkedéssel szemben, amely a dolgozók, a munkásosztály és a munkáshatalom érdekeit sérti. Sokan feltették mostaná ban a kérdést: Miért nem támogatták a szakszervesetek a sztrájkot sem november 4 előtt, sem nehogy nem azon céllal alakultak, mint amilyen feladatokat most el kell végezniük. A munkást an á’3ok jó része nem fcglalko*ott gazdasági feladatokkal. Ellenforradalmi, reakciós erők egy részüket a.iát politikai céljaik érdekében használták fel. vember 4 után. Világos és egyszerű erre a válasz. — Ezek a sztrájkok az ellen-. forradalmi erőket segítették és nem a szocializmus építését, a munkásosztály ellenségeinek, nem pedig a munkásosztálynak használtak. Nem támogattuk és nem érthettünk egyet aa ellenforradalom által sugalmazott igen sok esetben a munkásokkal szembeni terrorral erőszakolt úgynevezett sztrájkkal, mert fe-i 'élességét éreztünk a dolgozók iránt és nem tartottuk helyesnek, erkölcsösnek, esetleg „taktikai”, szempontból, magyarul megmondva opportunizmusból igazat adni a sztrájkolok« nak, akik szinte kivétel, nélkül becsületes, de megtévesztett dolgozók voltai;,.. vagy éppen a sztrájkra,, uszítóknak. Mit eredményeztek ezek a sztrájkok a munkásosztály számára? Kisebb keresetet, a vízbetöréses bá-‘ nyákat, , kevesebb szenet, munkanélküliséget. Sokári ma már egyetértenek velünk ebben, de azt kérdezik, mi elvileg a szakszer(Foly tatása a 3. ollalorO. Gazdasági helyzetünk az októberi események után
