Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-09 / 7. szám
3ZAbULC3-SZAlAlA£ -\£rt 1957. január 9, szerda 100 forint jogtalan haszon nadrágonként — 5 forint egy csomag „Kossuth (Folytatás az 1. oldalról.) 820 forintos kabátot 1600-ért vett — Hogy vette a téli kábé Íot? A kérdésre így válaszolt á kérdezett fiatalember: — Találja ki! — Nézzük csak, a zsebében van a pecsét, a hivatalos ár, hiszen konfekció kabát, boltból kerülhetett ki. Megnéztük, s erre a kabá tulajdonosa is kíváncsi lett. 820 forint volt beleütve. — Az anyját* 1600-at fi zettem érte. — Hol vette? — Az ócskán, egy szabónál. Bosszankodott a pór ülj árt illető. De persze, póruljártak azok is, akik a razzia alkalmával ügyetlenek voltak Nézzünk csak néhányat. Lelketlen árdrágítótok LaJiatos Antal bazáros a 10.40 forintos hivatalos árú zsebkendőre 14 forintot írt. Azt mondta, hogy neki is keresni kell valamit. Persze, nem úgy kellene, hogy a boltból megveszi, s drágábban adja. Más portéka is bőven akad nála, amit drágábban árusított. Stáll József férfiszabó a Kiskereskedelmi Vállalattól ..beszerzett” cord csizmanadrágokat árusította, természetesen drágábban, mint a hivatalos ár. Azt bizonygatta, hogy hírom gyermekének vette. Személyazonossági igazolványában viszont esak egy gyermek szerepelt. S amikor előkerült a többi „letakart” nadrág, már nem tiltakozott;, — megértette, hogy nincs értelme a kimagyarázkodásnak. Ilőlik Mihály férfiszabót *nár kétszer büntette 4-500 .forintra az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. Ügy látszik azonban, hogy okult az enyhe büntetésen. Iparát is szabálytalanságok miatt vonták meg, ennek ellenére árusít, s nem olyan iparcikkeket, amit maga készített. Erre munkát kellene fordítani. Könnyebben is lehet a pénzt keresni — gondolta. Kiskereskedelmi forrásból nagyobb tételű konfekció árút szerzett, nadrágonként 100—100 forint hasznot vágott zsebre. 10 darab nadrág beszerzését nem tudta igazolni. (Bizonyára nem akar kellemetlenséget az illető boltosnak.) A 150 foi'intos nadrágot 250 forintért adta, a 230-ast 330 forintért, örült a néni, aki a SCO forintra megalkudott nadrágért csak 230-at fizetett, mert éppen akkor toppantak oda az ellenőrzők, Holik Mihály szót sem emelt az ellen, hogy a néni 100 forinttal kevesebbet fizetett. Amikor « portéka nem eladó Dankó Mihályné fehérifteműt készítő kisiparos, a jtenisz alsónadrágokon húz nagyobb hasznot, mint amennyi meg van engedve. Persze, hivatalos személyeknek tisztességes áron adná az árut, s nagy a bosszúsága, ha más vevők éppen olyankor akarnak venni, amikor nem adhatja drágábban: Két pár párnátok többen is. is az eladó holmi között volt nagyobb (a többi a kosárban). „Azj erélyesebb nem eladó” — mondja, mert tudja, hogy boltból kiho-j zott árut, különösen drá-' gábban adni, tiltott dolog.] (A maga készített fehérne- ; mű ízléstelen, csúnya.) ] Sokan otthon -felejtik“ iparig ásóiván ruha t ! j Horváth Györgyné ócskás! „otthon felejtette” ipariga-] zolványát, amikor szükség' volt rá, mert egy olyan vadonatúj esőkabátot árusított az ócska holmi között 890 forintért, melynek hivatalos ára 585 forint. j Sorolhatnánk tovább a pőruljárt spekulánsok, árdrágítók neveit. Egy csomag] Kossuth cigarettáért 4-5 ro-l rintot kértek, holott a dobozon rajta van, hogy ára 3 forint; Fiatal lányok, vagy asszonyok árusítják. „Öli hon van még 50—100 csomag is!” — mondta az egyik árus, de mikor megtudta,1 hogy hivatalos személyekkel áll szemben, hamar letagadta. Gyorsan könny szökött szemébe, mint Csernyik Mihálynénak, aki pecsenyeárusításra kapott engedélyt, de 50 kiló szalonnát, 30 kiló kolbászt, nagy mennyiségű húst is a pecsenyék közó] „sorolt” eladás végett. A< forin-37 forint helyett 40 tért árusította. .4 vásárló höxöntétg elítéli a% árdrágítókat ség rendőreinktől, mikor | egy-egy árdrágító nagyobb mennyiségű árujának elkobzásáról lenne szó. Az ellenőrzés során a vevő közönség viselkedése bebizonyította, hogy mélységesen elítélik a feketézőkor, a spekulánsokat. ökölbeszorulnak a becsapott emberek öklei, s megvető tekintettel j.illetik a feketézőket, árdrágítókat. így is kell, hogy legyen! Maga a vevöközönség biztosíthatja leginkább az üzérkedések megszüntetését. Néhány tanáccsal szolgálunk a vevőknek: A piaci vásárlásoknál minden árus köteles árujára az áru hivatalos értékét kiírni Csomagolt árun mindig fel van tüntetve az érték. Férfi és női kabátoknál, ruháknál a gallér belső részén van a gyártó vállalat címkéje, o. belső, vagy külső zsebbe bele van bélyegezve a ruha ára. Női ruháknál a gallér és a hónaljszegésnél található az árjelzés. Csizmáknál és lábbeliknél talpba van nyomva az ár. Mi történik a ruzxián rajtaka pott személyekkel? Felelősségre vonják őket, Büntetést kapnak eseten ként, vétkük szerint. Az ellenőrző szervek máskor is működni fognak. Azok a vevők, akik árdrágítást, szabályellenességet tapasztalnak, levélben vagy személyesen jelentsék az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek (Nyíregyháza, Szabadság tér 8.), a helyi tanácsnak, vagy akár a szolgálattevő rendőrnek. Az ellenőrzés hasznos volt. akik végezték, dicséretet érdemelnek. Az iparhatóságok is vegyenek fáradságot, s néha-néha látogassanak ki a piacokra, nézzék meg mennyi kontár, tparjogosít-Miudenben támogatjuk az egyén ileg dolgozó parasztot .4 cél: u szocialista mezőgazdaság megteremtése Megyei értekezletet tartottal: a mezőgazdasági igazgatás vezetői Hétfőn egésznapos érte. kezletet tartottak a megyei tanács szervezésevei a mezőgazdasági igazgatás járási vezetői, ahol részvettek az MSZMP megyei és járási képviselői is. Vitaindító beszédet Vincze József megyei mezőgazdasági igazgató mondott, amelyben ismertette a kormány állásfoglalását, valamint a mezőgazdaságunk megyei problémáit, különös tekintettel a termelőszövetkezetekre. Önellátók akartunk lenni, ha ráfizetéssel is Vincze elvtárs ismertette, hogy az országos hibák megyénk mezőgazdaságának fejlődését is akadályozták. A túlzott nehézipar hajszolásának függvényévé vált a mezőgazdaság. önellátói akartunk lenni, ha ráfizetéssel is. Ahová kötelezően rozsot erőltettünk, ha annak a területnek egy részén almát termelnénk, a világpiacon több tízszeresét kap nánk az almáért, mint amennyi rozs ott termett. E mellett a mesterséges árrendszer, a tagosítás helytelen alkalmazása, valamint a termelőszövetkezetek alakításánál elkövetett erőszakoskodások, mind hátráltatták a mezőgazdasági termelés fellendülését. A Rákosi—Geró-klikk durv. hibái ellenére sem mondhatjuk, hogy az elmúlt 12 év alatt csak stagnálás volt az egész mezőgazdaságban. A szabolcsi Jonathan termeléséért az utóbbi 6-8 év alatt többet lettünk, mint a Horthy-rezs'm 25 év alatt. A burgonyanemesítés és vetőgumó szaporítás terén szintén van mivel dicsekednünk és hasonlóképpen az öntözéses területek kiterjesztésével. Megyénkben a hagyományos tájtermelés felkarolása l belterjesség fokozásával a legfontosabb feladat. Nálunk a gyümölcs-, burgonya- és az aprómagtermelés az, ahol nagy lehetőségeink vannak. Egyes járásokban kisebb területen természetesen egyéb tájkultúrák is vannak. így például a nagyobb települések és az öntöző helyek körül a zöldség termelés. '— Ez már beszéd, ha karhatalmi szerveink is ellen- . , ,, , „ őriznek! - így nvilatkoztak neikul tevékenykedő ................... őszintén szólva iparos, vagy kereskedő uzérliatározottságra, kedik a sok tisztességes kükézre van szüle- zött: Egv véletlenül életben maradt szemtanú élményeit hallgattuk a mándoki rendőfgyilkosságról. A legkritikusabb piüanarokia Szabó Bála — a gyilkossági dráma szemtanúja —így emlékezik vissza: ' — Három-négy lépésre álltám a gyilkostól és a ké rendőrtől. Lovas szánnal voltam kint az erdőben, a rendőrök engem hívtak, hogy szállítsam be a községbe a lefoglalt fát. A szóváltásra figyeltem fel. amikor Tóth rendőrbajtáis gyanúsan szemlélte a fiatal tolvajt és rászólt: „Mutassa csak a «iéfék szíját” — és a katonai derékszíjra mutatott, amolyet a férfi pillanatok alatt lecsatolt derekáról és a rendőr elé dobott. Tóth rendőr ezután felszólította: „Adja ide a személyi igazolványát” — erre a Ahol szövetkezetei akarnak a parasztok — segítsünk nekik Számos termelőszövetke- féket tesz ki. Ezekben az zet feloszlásának nem a bel- erős szövetkezetekben az első ellentmodás volt az egyedüli oka, mint ahogy azt sokan hangoztatják. A sző vetkezetek nyolcvan százaléka ezen az őszön már haszonnal zárt volna. Ezt igazolta a mátészalkai járás mezőgazdasági osztályvezetőjének a hozzászólása is, aki ismertette, hogy az ed dig elkészült zárszámadások átlagos egy munkaegységre eső részesedése 42 forint érpaprikás szalonnát például gyilkos kei-eken kijelentette, hogy ’ „Nincs igazolványom, nem hoztam magammal.” „Gombolja ki. a kabátjár’ szólt a rendőr. A beszélgetés közben a rendőrök igyekeztek körülfogni az alakot. Az egyik eié.e, a másik a háta mögé igyekezett kerülni, de az mindig izgett-mozgott. Nem si került közrefogni. Amikor ez a kijelentés elhangzott, hogy „gombolja ki a kabátját”, a gyilkos utánozhatatlan gyorsasággal nyitotta szét kabátját és aboan a pillanatban egy-egy lövést eresztett a két rendűibe. Miután azok a hóba buktak, még többször .rálőtt a két fekvő emberre.. — Szörnyen - megijedtem ás a lovak közé vetettem magam, majd a szán alá bújtam és odakiáltottam a lövöldözőnek: „Ne löjj meg” — de az rám se figyelt. Nem tudim, hogy jutottam a szán alá, ahová a golyó elől menekültem, de arra emlékszem, hogy még ott is rám lőtt, majd futásnak eredt. — Néhány pillanat múlva kilestem a szán alól és láttam a futó alakot, aki otven-hatvan méterre lehetett. Kikúsztam a két vérző rendőr meiié es az egyik puskájával a gyilkosra lőttem, aki egy fa mögé bújva viszont/..a a 10 percen hétül vért!!. Életveszélyes állapotban szállították be a kisvárdai kórházba az életben maradt Ráduly Sándort. Az igazgató-főorvos éjjel a kórházba sietett lakásáról és hozzálátott a súlyosan sebesült életének megmentéséhez Sok vérre volt szükség. Nagy veit a beteg vérvesztesége. A rendőrség telefonértesítést kapott: lenforradalmi erők nyomására mondták ki a feloszlást — hangsúlyozta Vincze elvtárs. Bizonyítja ezt az is, hogy a rend helyreálltával egyre több feloszlott szövetkezetben ocsúdjak fel megfélemlített szegényparasztok és új szövetkezetei alakítanak. A tanácsok, a mezőgazdasági osztályok egyik fontos feladata most, ezeknek az ft rcffitörgyilkossäy sz9mtany|áiiak visszaemlékezései Életben marad-e a sebesült rendőr? lövést. A két tehetetlen te: tét nagy nehezen sikerült a szánra teltenni és gyorsan behajtottam a községbe, üt közben találkoztam egy motorkerékpárossal, akinek odakiáltottam, hogy jelentse a zesstet a rendőrségnek és hívja a mentőket telefonon. Érj az orvoshoz szál lítottam a két sebesültet, de akkor az egyik rendőr már halott volt.. . , elül tért::: „Tíz perce i beiül véri kérünk, mért tragikussá válik a helyzet". Percek ala : jelentkeztek véradásra a járási tanács, a Vu.kán dolgozói, rendőrbajtársak é: utcai járókelők, becsületes emberek. Legújabb híradás, szeriéi a beteg állapota javult t: mindén remény meg ver az életbenmaradárára, újra alakuló szövetkezeteknek minden segítséget megadjanak. Az önkéntességről Mi az újjáalakuló szövet-i kezeteket a teljes önkéntesség alapján akarjuk megalakítani. Az önkéntességnek azonban két oldala van. Az is vét az önkéntesség ellen, aki a termelőszövetkezetet akarókat megfélemlíti. Majdcsak minden járási felszólaló beszámolt arról, hogy ilyen esetek még ma is előfordulnak. Különösen erős az ellenforradalmáról fenyegetőzése a vásárosnamenyi járásban és Nyírbátorban. Többek között erre a kérdésre válaszolva Bcnkei András elvtárs, a MSZMP megyei intézőbizottságának' titkára hangsúlyozta, hogy .a proletárdiktatúra teljes súlyával védeni fogja a termelőszövetkezeteket és azok tagjait. Vincze elvtárs ismertette, hogy a termelőszövetkezetek védelméről korábban hozott törvény érvényben van és annak előírásai szerint kell eljárni a termelőszövetkezetek ellen támadókkal. A földügyek I Az értekezlet egyik leg-, vitatottabb kérdése volt aj földügyek rendezése. A szövetkezetből kilépettek kaphatnak csak a tagosított f.V- dekből, amennyiben a szétszórt parcellák igényüket nem elégítik ki. Ök Is a táblaszélén kaphatnak fö!-' det abbán a mértékben, amennyi földdel a tsz-ba léptek. A legkirívóbb törvénysértések orvoslásaként egyes kis- és közcpparaszlok számára, ahol erre lehetőség van a községi tanács a szétszórt tartalék földekből adhat ki. A tagosított állami tartalék földeket, ahol terfmelőszövetkezet nem alakú;, S elsősorban állami xnezúgaz- Édaságj vállalatok veszik ke- E zelésbe. A földügyek reade- I zésére rövidesen részletes | törvényerejű rendelet Jeb- I nik meg. g A gépállomásokról t A gépállomások reudszcic »továbbra is megmarad. A »tavaszi munkát a korábbi »módon és díjtételekért végezik úgy a termelőszövetke- I zeteknek, mint az egyénileg I dolgozó parasztoknak. Most I folynak a tárgyalások, hogy *a gépállomás önállósága, ! gépkölcsönzés, bérbeadás |titiíl/cn módon történjék fmajd a tavaszi munkák, elívégzése után. Mivel a termelőszövetkezetek is megvásárolhatnak mindenféle kis cs nagy gépet, a gépállomásoknak egyre inkább be kell rendezkedni a javításokra és alkatrész ellátásra. Ez azonban fokozatosan történik. ; Zárszavában Vincze elv'társ aláhúzta, hogy mi az egész mezőgazdaságot az eddiginél magasabb kultú.\rára akarjuk emelni. Ez azt 5 is jelenti, hogy a családi a jt n. unkaerő és tulajdon alap- 1 ®ján dolgozó egyénieknek minden támogatást megr adunk, de nyíltan megmondjuk, hogy mi szocializmust akarunk a mezőgazdaságban is és a jól műkö,dő, rentábilis szövetkezeteiket elsősorban .támogatjuk.
