Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-08 / 6. szám
SZABOLCS-SZATMÄH NtP« 7957. január 8, kedd A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról leküzdésének döntő kér-III. Feladutok az ipar terén A kormány közvetlen intézkedései arra irászik új munkaalkalmakat, teremteni és számít a magánkezdemenyezes segítségére is, emellett azonban legutóbbi intézkedéseivel: a munkanélküli segély bevezetésével, a felmondási illetmény felemelésével stb. az átmenetileg munkanélkülivé vált dolgozók helyzetét könnyíti.. Az öntudatos magyar dolgozók tudják, hogy a munkanélküliséget — a kapitalizmussal szemben, ahol az a rendszer állandó kísérője — nálunk már a 49—5U-es években felszámoltuk. Az átmeneti és részleges munkanélküliség is, amely az ellenforradalmi támadás, valamint az azt kísérő sztrájk következtében előállott szén-, energia-, részben nyersanyag- és félkész-gyártmány hiánya miatt keletkezett, s amellyel a kormánynak most szembe kell nézni, a termelés rendbehozatalától függően, munkánk és erőfeszítéseink arányában csökkenni fog, majd pedig meg fog szűnni. ságainkra kell építeni. Ennek az, alapelvnek gyakorlati megvalósulását az szolgálja, ha a termelőerők elosztásánál, az üzemek termelésének megállapításánál, valamint beruházásainknál, továbbá külkereskedelmünkben maximálisan érvényesítjük a gazdaságosság szempontjait. O Hazai adottságaink ily módon való figyelembevétele ezúttal hozzá fog járulni ahhoz, hogy egész iparunk szerkezete megjavuljon. Nagyobbarányú változás csak hosszabb idő alatt jöhet létre, de máris meg kell indulnia annak a folyamatnak, melynek eredményeképpen Magyarországon az iparban, mint minden téren, elsősorban azt fogjuk termelni, amit nálunk olcsóbban, jobban, előnyösebben lehet termelni más országokhoz képest. Az elmúlt évek gyakorlatával szemben sok felesleges beruházást elkerülhetünk, s ipari termelésünk fejlődését nagyban igénybe. IV. Feladatok a mezőgazdaságban (Folytatás az J. oldalról.) H Az állami szervek * * munkájának gyökeres megjavítása érdekében a kormány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgozók ügyeinek intézésével a népi demokratikus rendszerünkhöz hű. a szocializmus építésének ügyét híven szolgáló szakképzett munkások, parasztok és értelmiségiek foglalkozzanak. Ezért a kormány arra törekszik, hogy az • államapparátust politikailag és szakszerűség tekintetében egyaránt megerősítse. Q A kormány határozott szándéka az államvezetés demokratizmusának kibontakoztatása, valamint a népi demokrácia állami fegyelmének egyidejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a későbbiek folyamán sem választható el egymástól. Szilárd állami fegyelem az apparátusban. a kormány határozatainak maradéktalan megvalósítása minden területen, a dolgozók hatékony részvétele a gazdasági és kulturális élet irányításában biztosítja, hogy népi államunk demokratikus tartalma minél teljesebben érvényre jusson. Q A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány fontos kötelességének tartja a szocialista törvé-Az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban elpusztult másíélmilliárd forint értékű árukészlet. A magán- és középületekben esett kár további több mint egymilliárd forint. — Még ennél is nagyobb anyagi kárt okozott az ország népgazdaságának, maguknak a dolgozóknak az a hosszú heteken át tartó sztrájk, amelyet az ellenforradalom kezdetben sokakat megtévesztő szociális és politikai demagógiával szított, azután pedig fegyveres provokációkkal, a dolgozni akaró munkásokkal, bányászokkal és alkalmazottakkal szemben alkalmazott terrorral hoszszabbított meg. A sztrájk miatt a bányászatban és az iparban bekövetkezett tei-méskiesés mintegy 9 milliárd forinttal csökkenti Magyarország 1950-os nemzeti jövedelmét, De bármilyen nagyok is az ország jelenlegi gazdasági nehézségei, ezek leküzdhető nehézségek és le is fogjuk küzdeni őket. Az imperialisták által támogatott ellenforradalmárok a fegyveres felkelés kudarca után a sztrájkkal nyomorba és gazdasági anarchiába akarták dönteni országunkat és népünket, hogy ebből ismét politikai fegyert kovácsoljanak a népi hatalom ellen. Az ellenforradalmi erők azonban itt is elszámítják magukat. Ha dolgozó népünk félresöpri az útból a gáncs vetőket, s közös akarattal halad a szocializmus építésének útján, minden gazdasági nehézséget le fogunk küzdeni s az átmeneti nehézségek leküzdése után a gazdasági építés és a dolgozók életszínvonalának emelése terén is a fellendülés és az előrehaladás útjára fogunk lépni. A nyugati kapitalista országokban most ismét az 19<5—1946-os években egyszer már hallott módon érvelnek. Azt mondják, hogy nyesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. A kormány biztosítja, hogy minden becsületes, a nép, a haza érdekeit védelmező s a haza javára dolgozó magyar állampolgár törvényeinek védelme alatt félelem nélkül élhessen. '111 A kormány a törvé- J * nyes rend, a békés alkotómunka feltételeinek megteremtésében, a gazdasági és politikai feladataink megoldásában éppúgy, mint a szocialista társadalom felépítése történelmi feladatának megvalósításában elsősorban a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a néphez hű értelmiségre, a szakszervezetekre, a munkástanácsokra, az ifjúság demokratikus szervezeteire és mindazokra a becsületes hazafiakra támaszkodik, akik hajlandók a magyar nép boldogulásáért, a munkás-paraszt hatalom felvirágoztatásáért, a szocialista Magyarország felépítéséért szívvel-lélekkel harcolni. Vezető erőnek a munkásosztály pártját: a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint a kommunisták szervezett erejét, az összes demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosztály politikai, forradalmi pártja által irányított Hazafias Népfrontot tekinti, nyugati kölcsön nélkül Magyarország nem boldogulhat. Természetesen mi minden kölcsönt igénybe veszünk — még kapitalista államtól is, — amely nincs politikai feltételhez kötve, de semmiféle politikai feltételhez kötött kölcsönt nem kérünk és nem is fogadunk el. Mi jói emlékszünk arra, hogy a kölcsönök körül csapott nagy lárma mögött a valóság az volt a felszabadulás után is, hogy a magyar nép egyetlen .dollár kölcsönt sem kapott nyugatról, mégis a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek a saját erejükből, és a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével helyrehozták a háborús károkat, és az ország népgazdaságát az 1938-as színvonalnál sokkal magasabbra emelték. Ma is erről van szó, azzal a különbséggel, hogy most sokkal jobbak gazdasági lehetőségeink, mint 1945-ben voltak A magyar népnek ma saját, komoly gazdasági erői vannak: van fejlett iparunk, van mezőgazdaságunk és vannak önzetlen barátaink is. A nyugati dollár-imperialisták szívesen pénzelték a magyar ellenforradalmat, de nem nagyon törik magukat akkor, ha munkás-paraszt állam gazdasági támogatásáról van szó. Ezzel szemben igen jelentős gazdasági segítséget kantunk már eddig is a Szovjetuniótól, Kínától és a szocialista tábor valamennyi testvéri országának kormányaitól és népeitől. Ha mi magunk is megteszünk mindent, ami rajtunk múlik, gazdasági nehézségeink leküzdésére, a jövőben is számíthatunk a testvéri országok kormányai és népei, támogatására. Most az a feladat áll előttünk, hogy kidolgozzuk azokat a gazdasági tennivalókat, ’ amelyekkel leküzdhetjük az átmeneti [ nehézségeket és ráléphe■ tünk a fejlődés egyenes útjára. Hogy az átmeneti nehézségek leküzdése mennyi ideig tart, az elsősorban saját magunkon múlik. Milyen feladatok állnak előttünk ezen a téren? 1 Gazdaságunk kulcs* kérdése ma a széntermelés növelése. A kormány segítsége mellett e feladat elvégzése s az ezzel kapcsolatos felelősség is elsősorban a bányászokra hárul. Addig is, amíg a széntermelés jelentős mértékben nem emelkedik, kénytelenek leszünk az energiahiány következtében egyes üzemek termelését korlátozni, másokét átmenetileg leállítani. — Ezenkívül szigorú takarékossági intézkedéseket keli életbeléptetnünk a szén és energiafogyasztás terén, 2 A kormány mindent megtesz, az inflációs veszély elhárítására. Maximális takarékosságot kíván érvényesíteni az államháztartásban. Komoly mértékben csökkenteni fogja az államapparátust. Ezzel az intézkedéssel, mely nem so.r.°lható az átmeneti szükségrendszabályok közé, egyrészt eleget tesz a legszélesebb dolgozó rétegek régi követelésének, másrészt levonja a következtetéseket a gazdasági szervezetben és vezetésben bekövetkezett változásokból. Egyedül a kormány erőfeszítései azonban nem elegendők az infláció elhárítására Kct hónapon keresztül — jóllehet alig volt termelés — az állami üzemek az átlagosnál jóval magasabb összegű munkabér^ fizettek ki. A termeléskiesés igen nagy mértékben csökkentette az állami bevételeket. Ha az állami kiadásokat és bevételeket nem tudnánk egymással összhangba , hozni, az infláció elkerülhetetlenné válna. Az infláció elhárításához szükség van valamennyiünk erőfeszítésére és fegyelmezett magatartására, s emellett sokféle egyéb intézkedésre is. így, bár a kormány politikájának alapvető célja a dolgozók életszínvonalának emelése és számos ilyen irányú intézkedést már el is határozott, vagy kidolgozott, további béremelésekre, vagy juttatások kiterjesztésére nem kerülhet sor mindaddig, amíg a termelés lényeges emelésével ehhez megfelelő feltételeket nem teremtünk. Csak így érvényesülhet az eddig megtett intézkedések kedvező hatása is. Lehetetlen eltűrni, j hogy egyes vállalatok az egész nép vagyonát felelőtlenül kezeljék. Mindent meg kell tennünk a termelés gazdaságosságának és az állami kiadások és bevételek egyensúlyának biztosítására. A legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni minden nem létfontosságú kiadásnál. — Átmsr.étilsg csak igen csekély összegeket fordíthatunk beruházásra. Biztosítanunk kell, hogy mind a vállalatok, mind az egyének eleget tegyenek adóriz.etési kötelezettségeiknek. Meg kell akadályozni, hogy bárhol további béreket fizessenek ki. anélkül, hogy ezért megfelelő munkát teljesítenének és mielőbb el kell érni, hogy az üzemek valóban önállóan gazdálkodjanak, tehát, kiadásaikat bevételeikből fedezzék. Az átmeneti nehézségek dése, hogy a dolgozók világosan lássák és tudják: az élet alapja az az értés, melyet megtermelünk. Jobb minőségű árut gyorsabban és olcsóbban ke:! termelnünk mint eddig. .Fejleszteni kell a termelési színvonalat és a technikát. Ennek fontos feltétele, hogy miden dolgozó személyileg is érdekelt legyen a termelés fejlesztésében. Olyan, a dolgozók által könnyen érthető és áttekinthető bérezét kell a termelésben meghonosítani — például a darab- es minőségi bért — mely biztosítja, hogy aki többet és jobbat termel, az többet is keressen és jobban is éljen. Ezért meg kell szüntetni, hogy teljesítmény nélkül időbért fizessenek ki. *-> Az áliamapparátus'-*• ban bekövetkező létszámcsökkenés és a termelés átmeneti csökkenése következtében egy ideig bizonyos munkanélküliség- I gel kell számolni. A kormány tőle telhetőén igyeknyuinak, hogy az ország előtt tornyosuló nehézségeket legyőzze, hathatós rendszabályokat foganato-' jsítson az infláció és a í munkanélküliség fenyegető veszélye ellen. Arra törekszik, hogy a normális helyzetre való átmenet idejét minél rövidebbé tegye, a távolabbi céljában pedig a szocialista Magyarország teljes felépítésének megfelelő iparfejlesztési politikát folytasson. A forradalmi munkásparaszt kormány újból leszögezi, hogy egész gazdaságpolitikájában a szocialista társadalom felépítésére törekszik. Ennek megfelelően minden rendelkezésre álló eszközzel és teljes erejével őrködik az állami tulajdont képező vállalatok, bányák, . üzemek, gazdaságok, termeszed kincsek stb. továbbá az önkéntes társuláson alapuló különböző szövetkezetek birtokában levő termelési eszközök épségén és gyarapításán. 1 A kormány felfogása szerint a termelőerők legésszerűbb, az egész társadalmat leginkább szolgáló felhasználására, átfogó népgazdasági tervet kell készíteni. A gazdasági szakembereknek, a tudósoknak és a termelőknek a tervezésbe való szé’eskörű bevonásával kell biztosítani, hogy ez a terv, a korábban készített tervektől eltérően, valóban az ország adottságainak legjobb kihasználását biztosítsa. A kormány szükségesnek tartja, hogy a korábban elkészült második ötéves terv helyett most mindenekelőtt a legközelebbi hónapokra, és az 1957-es évre készüljön terv az átmeneti nehézségek leküzdésére. Az azután következő időszakra, esetleg három évre, új tervet kell készíteni. Ennek tő feladata a dolgozók árszínvonalának emelése legyen. Egyelőre a beruházás I alacsony színvonalából kell kiindulni, de ezt népgazdaságunk fokozatos erősödésének megfelelően emelnünk kell. Az eddiginél többet kell fordítani a zavartalan termelést és ellátást biztosító anyagi tartalékok kénzésére. Népgazdaságunk fejlesztésénél minden tekintetben hazai aclatt-A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése munkásosztály politikai támogatása és az ipar segítsége nélkül nem volna lehetséges.' Ugyanakkor a munkásság és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése döntő részben a két osztály közötti viszonytól s a mezőgazdaság fejlődéséitől függ. Sok jel azt mutatja, hogy maga a dolgozó parasztság nagyra becsüli a munkás-paraszt szövetséget és helyesen értékeli a szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepét. Az ellenforradalom támadásának napjaiban az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti, mind pedig az egyénileg, dolgozó láthatta, hogy Mindszen y, Eszterházy, Takács-Toivaj és a többi gróf és kapitalista ismét ki akarta ragadni a földet azoknak a kezéből, akik azt megművelik. A munkás-paraszt szövetség azonban újból kiállta a történelmi próbát. Amint 1945-ben a,falu dolgozó népe a munkásosztáiy és a kommunisták vezetésével harcolta ki magának a földet, úgy most fs a munkásosztáiy és a kommunisták szálltak szembe elősegíthetjük, ha saját' adottságaink alapján fejlesztett iparral és népgázdósággal veszünk részt a szocialista államok kölcsö-’ nősen előnyös gazdasági együttműködésében. A tartalékok növelésével és a sokszor helytelen iránybán' ösztönző prémiumrendszer megváltoztatásával meg kell szüntetnünk iparunk lázgörbéjét, biztosítanunk kell a termelés egyenletes, normális menetét, melyet nem zavar lépten-nybmon anyaghiány. A szakemberek, tudósok és a műszaki értelmiség tudásának és képességének igénybevételével, aminek együtt kell járnia! fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésünkkel, jelentős mértékben emelni kell termelésünk műszaki színvonalát, Illetve el kell érnünk, hogy ne csak néhány kivételes területen, hanem lehetőleg mindenütt elérjük vagy megközelítsük a nemzetközileg legjobb műszaki teljesítményt. • Bér- és árrendszerünk megfelelő átalakításával el kell érnünk, hogy a termelési eszközök és fogyasztási cikkek -minőségét egyaránt megjavítsuk, hogy azt gyártsuk, amire a belföldön vagy a kivitel céljaira valóban szükség van, s hogy a fogyasztóknak megfelelő választék álljon rendelkezésére. A gazdaságosság elvének és az anyagi ösztönözésnek megfelelő alkalmazásával el kell érni a munka termelékenységének következetes emelését és az önköltség következetes csökkentését. t) A lakosság szükségle., teinek az eddiginél jobb és sokoldalúbb kielégítésére a kormány . indokoltnak tartja a magánkisipar és a kisipari szövetkezetek . tevékenységének - kiszélesítését. A. kisipari áraknak a tényleges költségek figyelembevétele alapján történő megállapításával a kisiparost anyagilag érdekeltté kell tenni a többtermelésben. Lehetővé kell tenni, hqgy a közületek szükség esetén a kisiparosokat az eddiginél nagyobb mértékben vehessék első sorban az ellenforradalommal és segítették : ismét megvédeni a földet. Kiküszöböltük azokat a hi- I búkat, amelyek az elmúlt években zavarták .a két | alapvető, dolgozó osztály ba, rútságát és az ellenforra- I dalom ellen folytatott harcban a közös érdekek védőimében ismét megszilárdítottuk a munkás-paraszt szövetséget. Ez a biztosítéka annak, hogy a munka-* sok és dolgozó parasztok eredményes, közös munkát végezhetnek a mezőgazdaság szocialista építése és a mezőgazdasági termelés emelése terén. 1 A kormány a mező■ gazdasági termelés minél teljesebb összhangjának megteremtésére törekszik. A tudomány messzemenő felhasználásával mezőgazdaságunkat a belterjesség irányában kívánja I fejleszteni. Ennek megfelelően — a mezőgazdasági gépgyártás fokozásával és gépimport növelésével — az eddiginél sokkal több gépet kell biztosítani a mezőgazdaságnak.. Elő akarja mozdítani az állattenyésztés fejlesztését,: különösen az állatállomány és az áílnfFolytaiása a 3. ól talon) II. Napirenden lévő átmeneti gazdasági intézkedések
