Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-08 / 6. szám
A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról (folytatás 2» oldalról.) !É termékek minőségének Javítását, s az ehhez szükséges megfelelő takarmánytermesztést, Támogatja a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező minőségi' vetőmag, zöldség, gyümölcs, csemegeszőlő, minőségi borok, a leginkább bevált ipari növények termesztését; 2 A kormány a szocia“• lista társadalmi rend megteremtése érdekében egyik fő feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Minden támogatást megad a dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy saját elhatározásuk, a teljes önkéntesség alapján jól gazdálkodó, virágzó szövetkezeteket hozzanak létre. Biztosítja a szövetkezetek önállóságát és megakadályozza a szövetkezetek ügyeibe történő erőszakos, külső beavatkozást. Helyesli a hazánkban már korábban elterjedt társulási és szövetkezeti formát — pi. rizstermelő, géphasználati, vízhasználati, vízhasznosítási társulások, hegyközségek, állattenyésztők szövetsége, tejszövetkezetek stb. — felelevenedését. *> A kormány a jövőben is fontos szerepet szán az állami gazdaságoknak, a paraszti gazdaságok jóminőségű vetőmagvakkal és tenyészállatokkal való ellátásában, valamint a városi lakosság élelmiszerellátásában; /f ( A -ormány továbbra r* is fenntartja a gépállomások íendszerét, mert a gépállomások jelentős technikai ereje nagy segítséget nyújt a termelőszöivetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. Lehetővé teszi, hogy az elegendő gépi és fogaterővel nem rendelkező szövetkezetek és egyéni termelők igénybevehessék — akár Kikölcsönzés, akár bérlet útján is — a gépállomások technikai felszerelések A kormány a proleu' tárdiktatúra teljes szigorával lép fel a dolgozó parasztok földjének, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a gépállomások tvagyonának megsértése ellen. Az állami gazdaságok és meglévő termelőszövetkezetek tagosított földterületéhez senki bűi tlenül hozzá nem nyúlhat: A A bürokratikus vezetés megszüntetésével ésszerűsíteni kell a gazdálkodás irányítását. Az állami gazdaság vezetőinek nagy önállóságot kell biztosítani a gazdálkodás minden kérdésében. A mezőgazdaság tervszerű irányítását (a mezőgazdaság s-ámá& szükséges mezőgazdasági termékek megtermelését) a kormány a jövőben elsősorban » termelők anyagi érdekeltségén alapuló gazdaságpoli. tikai intézkedésekkel, a helyes árpolitikával, a szükséges anyagok és eszközöK biztosításával, szaktanácsadással és oktatással kívánja elérni, 7 A kormány azok szá- 4 ® mára, akik a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkoznak, lehetővé kívánja tenni a korlátozott ingatlan-forgalmat. A földbirtokszerzés felső határát akként kívánja megállapítani hogy az a családi munkaerő felhasználása mellett kizárja a rendszeres kizsákmányolás lehetőségét. A családi birtok a vásárolt földdel együtt nem lehet nagyobb 20—25 holdnál. A kormány ezenkívül mindenki számára biztosítja, hogy földjét akár haszonbérbe, akár részesmű ve. és útján kölcsönösen megállapított feltételek mellett szabadon hasznosíthassa: O A kormány a begyűj*-*• tési rendszer megszüntetésén túlmenően lehetővé kívánja tenni, hogy a termelők és általuk termelt mezőgazdasági termékeket — az állami monopóliumot képező termékek kivételével — akár egyénileg, akár szövetkezeteik útján szabadon értékesíthessék; Az értékesítés biztonsága szempontjából szükségesnek tartja a termelési és szállítási szerződések rendszerének kiterjesztését olyan feltételek alapján, amelyek ész szerű, gazdaságos termelés esetén biztosítják a jövedelmezőséget, Q A kormány az egyes kis- és középparasztokat ért legkirívóbb törvénysértések orvoslása céljából -— ahol erre lehetőség van -— állami földalapot képez, elsősorban a községi tartalékföldekből, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztok által bérelt tartalékterületekből, ha azokra vonatkozó haszonbérleti szerződés határide’o lejárt, 1 í\ A kormány lehetősé—get kíván biztosítani a magyar föld minden művelőjének, hogy szakmai tudását növelje és így gazdaságának szakszerű vezetésével többet, jobbat és olcsóbban termeljen. V, Kereskedelem I A szocialista kereskedelem az elmúlt nehéz hetekben is általában jól helytállt és működésével enyhítette a más okok következtében beállt zavart, segített a viszonyokat normah'zálni. Semmivel sem csökken a szocialista kereskedelem jelentősége a jövőben sem. A belkereskedelemben a kötelező beadás megszűnésével jelentősen kibővült az állami felvásárlás feladatköre. Nagyrészt felvásárlás útján kell a legközelebbi jövőben biztosítani, hogy az állam megfelelő készletekkel rendelkezzék az őstermeléssel nem foglalkozó lakosság ellátására. A szövetkezeti kereskedelemben növelni kell a szövetkezeti tagság érdekeltségét, fokozni kell a szövetkezet népi mozgalmi jellegét; O A kormány szükségesnek tartja a magánzreskedelem 'tevékenységének bizonyos f'kú kiterjesztését, elsősorban olyan telületeken, aho, ez növeli a lakosság rendelkezésére álló rumennyiséget, például egyes különleges mezőgazdasági termék-k felvásárlásánál, melyekben az állami <. szövetkezeti kereskedelem az elmúlt években sem tudta megfelelően pótolni a korábbi magánkereskedelmi tevékenységet; *f Népgazdaságunkban semmiképpen sem csökken a külkereskedelem fontossága, mert nehéz- és könnyűiparunk egyaránt külföldi nyersanyagokra szorul. Az ország gazdasági kapcsolatainak a külföldi országokkal a teljes egyenjogúság, és a kölcsönös előnyök alapján kell nyugodniok. Külkereskedelmi kapcsolatunkat a kormány fenntartani és fejleszteni kívánja minden országgal. Különösen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Kö! csönös Gazdasági Segítség Tanácsában részvevő országokkal való kapcsolatainkat országunk nemzeti sajátosságainak megfelelően továbbfejlesszük. Az egészséges nemzetközi munkamegosztás alapján be aka runk kapcsolódni a nemzetközi gazdasági forgalomba, és ennek keretében szívesen létesítünk kapcsolatokat bármely külföldi országgal. A közvetlen kereskedelmi forgalmon túlmenően ezek a kapcsolatok egyéb hasznos gazdasági formákat is magukban foglalhatnának, például produktív beruházásoknál igény bevehető együtt működést, bérmunkát, és más gazdasági kapcsolatokat. A kormány a szocialista gazdálkodás egyik alapjának tekinti a külkereskedelmi monopóliumot, ezen belül azonban kívánatosnak tartja, hogy a külkereskedelmi forgalomba az eddiginél több ipari vállalat kapcsolódjék be, s hogy' a kül kereskedelmi tevékenységben több kezdeményezés, és nagyobb rugalmasság érvé nyesüljön. Fi. A. gazdasági vezetés módszereiről A helyes gazdasági célok megvalósításához szükséges a gazdasági vezetés módszereinek megjavítása és fejlesztése is. A kormánynak az a nézete, hogy a történelmi tapasztalatok által igazolt lenini demokratikus centralizáció a szocialista építőmunkában a gazdasági vezetésnek is legjobb ismert módszere. A szocialista állam központi irányító szerepe a szocialista gazdasági építésnek nagy jelentőségű és nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés és tervezés szükséges központosítása nélkül anarciha, s végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be A központi irányítást azonban ki kell hogy egészítse a tömegek aktív zvétele a szocialista gazdaság építésének tudatos és tervszerű irányításában. Az utóbbi években nálunk túlzott központosítás érvényesült gazdasági vezetésben, ami károsan éreztette hatását egész népgazdaságunkban A gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentése nem a központi irányítás megsemmisítését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell hogy eredményezze. Ennek megfelelően fonto; feladataink vannak a gazdasági vezetés módszerei nek megváltoztatása és ja vitása terén. I A minisztériumok, a * középfokú állami gazdasági irányítószervek (igazgatóságok, trösztök) apparátusát csökkenteni, tevékenységüket pedig mentessé kell tenni a bürokráciától, mindezt azonban oly módon, hogy a gazdasági vezetésben a központi állami irányításnak a legfontosabb kérdésekben kell érvényesülnie. Ugyanakkor, azonban nagyobb önállóságot kell biztosítani az üzemeknek egyrészről, másrészről helyi államigazgatási (tanács) szerveknek, a helyi jellegű ipar irányításában. A vállalati igazgató (üzen igazgató) a törvényben biztosított jogkörben érvényesíti az állami vezetés irányelveit és az össznépi érdekeket az egyes üzemeken belül. Köteles a központi rendelkezéseket végrehajtani, ugyanakkor a munkástanácsok határozatát érvényesíteni az üzem vezetésében, amennyiben azok a fennálló jogszabályokat nem sértik. Az igazgatót az ál lám nevezi ki, aki személyében felelős az üzem gazdasági irányításáért. Amenynyire köteles az üzemi munkástanács törvényes határozatait végrehajtani, ugyanúgy köteles a munkástanács törvénybe vagy jogszabályba ütköző határozatainak végrehajtását — ha ilyenek születnének — meggátolni és visszautasítani, O Az Elnöki Tanács a kormány javaslatára törvényerejű rendeletben szabályozta az iparvállalalatoknál megválasztott munkástanácsok működését. A munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők j got kaptak arra hogy választott képviselőik útján résztvegyenek az üzemek gazdasági irányításában. Az ipar vezetésében — ahogy ezt az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták — jelentős bürokratikus vonások alakultak ki és ez hátráltatta a vállalatok termelőmunkáját. A törvény előírásai alapján működő munkástanácsok hivatottak az üzemvezetést bürokráciamentessé tenni, ugyanakkor az ipar szocialista vezetésének segítséget nyújtani; *> A munkástanácsok sa*ját üzemeikben tegyék érdekeltté a munkásokat a termelésben és a kormányszervekkel együtt olyan bér- és prémiumrendszert dolgozzanak ki, amely a dolgozók anyagi érdekeltségén keresztül elősegíti a legfontosabb gazdasági feladatok megoldását. A munkástanácsok akadályozzák meg az üzem vagyonának bűnös elherdálását, szigorúan tartsák és tartassák be a munkaviszonyra, bérezésre, értékesítésre stb. vonatkozó kormányhatározatokat; A Az üzemek nagyobb önállósága a gazdasági vezetés terén, az igazgatók és munkástanácsuk megnövekedett jogköre lehetővé teszi, hogy a különféle felsőbb .. . nyitó szervek száma és apparátusa jelentősen csökkenjen.; Ugyanakkor a kormány tanulmányozza olyan szakmai szervek létrehozását, amelyek alkalmasak arra, hogy az üzemek szakmai irányítását a dolgozók közvetlenebb és hatékonyabb bevonásával javítsa. C A jelenlegi gazdasági nehézségek miatt elkerülhetetlen és szükséges —- különösen az anyag és energia legcélszerűbb felhasználása érdekében — a központi irányítást olyan kérdésekben is biztosítani, amelyek később decentralizált irányítással is megoldhatók lesznek; A fentiek figyelembevételével azonban' az üzemek munkástanácsainak maguknak kell elomozdítaniok üzemükön belül a termelőmunka minél jobb megszervezését; A kormány bízik abban, hogy a munkástanácsok képesek lesznek felelősségteljes feladatuk ellátására és minden segítséget megad ahhoz, hogy a munkástanácsok beváltsák azt a reményt, amelyet a dolgozók összessége és a dolgozók állama működéséhez fűz. VII. A művelődés ügyéről A szocialista társadalom felépítésének hatékony előmozdítása érdekében, s annak igen fontos részeként a kormány kötelességének tartja a tudomány és kultúra fejlődésének, s a magyar nép kulturális felemelkedésnek hathatós elősegítését. Ez sokoldalú munkát ró mindazokra az állami és társadalmi szervekre és intézményekre, amelyek a tudomány és kultúra területén fejtik ki tevékenységüket Azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek ezen a területen megoldásra várnak, a kormány szükségesnek tartja kijelenteni: 1 A kormány biztosítja -*- * a haladást szolgáló tudományos és művészi alkotómunka szabadságát, a tudományos és művészeti meggyőződés tíszteletbentartását. A tudományos éi művészeti életben helyei kell kapnia minden haladó irányzatnak és felfogásnak, amelyek segítik nemzett kultúránk fejlődését. Szabadságot és támogatást biztosít politikai pártállásra való tekintet nélkül minden tudósnak, írónak és művész nek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. A tudósok, műszaki értelmiségiek, írók, művészek és általában az értelmiségi szakemberek munkájának megítélésében elsősorban a képesség, a szaktudás és az le gyen a döntő szempont, hogy milyen mértékben jú rulnak hozzá alkotó munkájukkal az egész dolgozó magyar nép anyagi és kulturális értékeinek növeléséhez, a haza, a dolgozó nép felemelkedéséhez, 2 A kormány tovább *“*• kívánja fejlesztem szocialista kultúránkat Ennek érdekében építeni akar mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ápolni és tovább kívánja fejleszteni haladó nemzeti hagyományainkat. A nemzetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével, tudósaink, íróink, művészeink külföldi utazásaival, vendégszerepléseivel biztosítja, hogy nemzeti kultúránk a szocialista és kapitalista országok haladó kulturális eredményeivel szüntelenül gazdagodjék, és ezek nem zeti kultúránk szerves részeivé váljanak, *•? A szocializmus megvalúsításának egész társadalmi életünkben — az ál lamigazgatásban, ipari, mezőgazdasági és kulturális terén egyaránt — tudományos alapokon, tudományos módszerekkel kell történnie. Ezért a tudományos életünk fejlődésé-, az elméleti és kísérleti tudományos kutatást — főleg a gyakorlati feladatok megoldását elősegítő alapkutatásokat — anyagi eszközeinkhez mérten támogatásban kívánja részesíteni. A kutatások támogatására szánt eszközök felhasználásáról maga a Tudományos Akadémia, illetve a legkiválóbb tudósok és szakemberek döntsenek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az Qrszág leg kiválóbb szakemberei, a jö vőben az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegyenek részt az állami feladatok megoldásában, csökkentve az őket terhelő adminisztratlv tevékenységet} A Iskoláinkban az ifjúkívánja fejleszteni a szocializmus szellemében a haza, a munka, az igazság szeretetére, emberiességre és becsületességre kell nevelni. A tantervekben és a tankönyvekben érvényesíteni kell a napi politikai események hatásától, a hibás aktualizálástól mentes tudományosságot és a * oktatás nemzeti jelleget. Az általános és középiskolákban az idegen nyelvek tanítása a tanulók válasz-1 tása alapján történjék. Az ifjúság számára a középiskolai és egyetemi továbbtanulást a tanulók képességei és tanulmányi eredményei alapján kell biztosítani. Az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni az iskolai tantermek számát építkezéssel és az oktatás céljára alkalmas épületek átadásával. Törekedni kell a népi kollégiumi rendszer visszaállítására és fejlesztésére. Törvényjavaslatot kell készíteni az egyetemek és a felsőoktatási intézmények reformjáról, a munkás- és dolgozó parasztgyerekeknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele jelentős kiszélesítéséről azzal, hogy £ felsőoktatási intézmé. nyék, a népgazdaság és a kultúra minden területe számára képzett, a népi demokratikus rendszerhez és a szocializmushoz hű szakembereket képezzenek. Az egyetemi oktatás reformjának keretein belül számos karon 5 évre kell felemelni a , tanulmányi időt Továbbra is biztosítani kell, hogy a felnőtt lakosság általános, közép és felső fokon a legteljesebb önkéntesség alap» ján továbbképzésben részesülhessen, C A magyar művelődés ^•előttünk álló feladatait a kormány a demokratizmus kiszélesítésével a legkiválóbb szakemberekkel szoros együttműködésben lri vánja megoldani. A kulturális élet irányításában, a kultúra művelőinek és alkotó továbbfejlesztőinek elgondolásait messzemenőé® figyelembe kell venni. Ennek érdekében a kormány, vezető állami szerveink mellett, tudományos szakinté zetekre támaszkodik. A dolgozó *■ nép kulturális színvonala szakadatlan emelése érdekében az iskolán kívüli művelődés ügyét széleskörű társadalmi feladatnak tekinti, amelyhez az állam hathatós erkölcsi és anyagi támogatást biztosít; A Az irodalmi és művé-’ szeli ’ szakterületek legkiválóbb képviselőinek bevonásával sürgősen ki kell dolgozni azokat a szervezeti és gazd-sági formákat, amelyek az irodalmi és művészeti élet gazdag, sokoldalú kibontakozását minél nagyobb mértékben elősegítik: 7 A kormány a rnűvelő-4 • désügy intézésének több minisztériumra és főhivatalra való szétdaraboltságát, a párhuzamos tevékenységeket kifejtő középszerveket és intézményeket megszünteti és ahelyett kislétszámú, újtípusú, egységes Művelődésügyi Minisztériu(Folytatás « 4. oldalon.) f 1957. január 8. kedd SZABOLCS-SZATMAK nép* 3