Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-04 / 281. szám

SZABOLCS-SZATMAB NßPB 1956 december 4, kedd Benkel András elvtárs zárszava a megyei pártaktíván Az aktívaértekezletet, az •elvtársak hozzászólásai bi­zonyítják, hogy a tanácsko­zás összehívása szükséges volt. A megye kommunista aktívája kifejezésre juttat­ta azt az erőt, amely a kom­munistákban van és látva a további célt, közös határo­zat alapján ki tudunk in­dulni a megye területére, falvakba, üzemekbe, intéz­ményekbe, hivatalokba, ahol a meggyőző szó alapján a kommunistákat megszilár­dítva, talpraállítva az alap- szervezeteket, normalizál- juk a pártéletet, ezzel elő­segítjük a teljes rend ki­bontakozását, kormányunk intézkedéseinek végrehajtá­sát. Ne ítélkezzünk gyorsan és hamar. Nyugodt, meg­gondolt lépést kell tenni. Hegy az MDP szétesett, eh­hez hozzájárult az a nagy­fokú bizonytalanság, me.y a központi vezetésből eredt, láz megingatta párttagjain­kat, nem látták világosan, mi fog történni. Párttag­jaink egy részét elrémítette az ellenforradalom ereje. Ezek a párttagok még nem találtak magukra. Helyte­len lenne őket eldobnunk. Foijíqs, hogy megerősítsük őket hitükben, megmagya­rázzuk az elöltünk álló fel­adatokat, lássák az egész ország kibontakozását és hiszem, hogy szilárd tagok­ká válnak. Az elnökségnek az a ja­vaslata, hogy ezekkel egyénenként kell beszélni és egyénenként döntsünk a sorsuk felett. Vigyázni kell, nehogy most mindenkit ki­seperjünk. Ez nem erősítené a pártot. Nem annak az ideje van most, hogy a ha­talom birtokában úgy lép­jünk fel, hogy akik hibái követtek el, azokat törAre­tegyük, Arról van szó, hogy ezeket a tévelygő embere­ket helyes útra vezessük, ezzel is erősítsük sorainkat.' Az kell, hogy eljussunk j minden párttaghoz és a beszélgetés alapján a tag- . ság döntsön. Fel kell lépni azok ellen, j akik karrierista céllal let­tek párttagok, akik köpenyt fordítottak és most ismét megfordították a kabátot, úgy állanak, mint forradal­márok. Ezeket is egyénen­ként kell megvizsgálni és dönteni sorsuk fölött. A pártok kérdésében a kormány és Kádár elvtárs kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy Magyarorszá­gon több pár t legyen. Per­sze, a kormány nem árra gondol, hogy különböző fa­siszta jellegű pártok lép­nek fel. Kádár elvtárs meg­mondta, hogy a kormány meg akarja osztani az or­szág vezetésének felelőssé­gét olyan pártokkal, ame­lyek a munkásosztály párt­jának programját elfogad­ják, a szocializmus építésé­nek. talaján állnak és tel­jes erejükkel támogatják a kormányt. A párt irányításában új j módszerekhez kell nyúlni, j új módon kell vezetni. Ez | abban mutatkozzon meg.! hogy szűnjön meg a párt bü­rokratikus vezetése, a telefonon keresztül való utasítgatás. Sinka elvtárs elmondta, hogy az értelmiség nagy többsége becsületesen helyt állt és becsületesen végezte feladatát. A bekövetkezett j események az értelmiséget i __t rí. _ i.i. t.____ mi hangulat bizonytalanná, ingadozóvá tette. Súlyos li ­bát követnénk el, ha a be­csületes értelmiséget, mely velünk haladt — még ha őket félre is vezették — eldobnánk. Ha bízunk ben­nük, segítenek a feladatok megoldásában, támogatni fognak bennünket; csak több bizalmat akarnak, mert ők is i'yen bizalommal kö­zelednek hozzánk. Gondol­junk a pedagógusokra. If­júságunk nevelése van a kezükben. Meg kell nyerni őket, mert csak ennek alap­ján fognak segíteni az if­júság világnézetiének kiala­kításában. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban jelenleg szá­molni kell azzal, amit Ká­dár elvtárs mondott, hegy rövid időre bizonyos mun­kanélküliség fog bekövet­kezni. Ez érthető, hiszen az üzemek termelése még nem indult meg teljesen. Kevés a szén, az energia, mely­nek pótlása időt vesz igénybe. A megyében, ahol tapasztalható munkaerőfe­lesleg, irányítsák ezeket Zá­honyba, a vasúti átrakás­hoz. Ha a Szovjetunióból érkező segítség átrakásánál 3 ezer ember dolgozna és naponta 500 vagont rakna át. akkor is körülbelül 2—3 hónapig a munka biztosít­va van és a kereset is elég jó.. Záhonyban, ahova özön­lik a* áru, kevés a munkaerő. Fontos, hogy az itt bejövő áruval is erősíteni tudjuk az "rszág vérkeringését. Ami a tanácsok munkáját illeti, a megyei tanácsnál sincs minden rendben. Bi­zonytalanság van, akárcsak a járásoknál. Hogy a taná­csok talpraálljanak, elsősor­ban a kommunistáknál kell segíteni. Ügy várják i kommunisták szavát, az agitátorokat a területen üzemben, hivatalban, mim egy harapás kenyeret. Hog\ az élet meginduljon, első­sorban a kommunistáknál kell talpraállni. Ahol z kommunista munkába kezd olyan feladatot tölt be, mini az élesztő a kenyérsütésnél A tehetetlenség nem meg­engedhető. A tanácsoknak kint a helyük a tsz-ekben, ahol várják a mezőgazda­sági osztály segítségét, de minden osztálynak a magi területén segíteni keh. Egy hibát szeretnek kija­vítani, amivel a beszámoló sem foglalkozott: ez a ke­reskedelmi és élelmiszer- ipari dolgozók kérdése. A legnehezebb időben élel­miszeripar és a kereskedő­iéin dolgozói végig dolgoz tak, becsö’etesen helyt:!!1- tíV. segítették a megye el­látását. Olyan munkát vé geztek, melyért csak meg- becsülést és dicséretet ér­demelnek. Az intérő biM-t- ság nevében csak köszöne- t fittet tudom kifejezni a kereskedelem és élelmiszer­ipar dolgozóinak azért a munkáért, amit teltek a rend helyreállítása érdeké­ben. Összefoglalva feladatain­kat; Ez. az aktívaértekedeí világosan megmutatja, mik a legközelebbi falada+amk, tennivalóink. Szilárdítsuk meg a kommunistákét, von­juk magunk köré őket. Mondjuk el a mci aktíva értekezlet tapasztalatai alap­ján, hogy ebben az országban a szocializmus építése fo­lyik ma is, és munká^- h,italom lesz továbbra Érezzék a párttagok is és minden becsületes ember azt, hogy ebben az ország­ban nem változott meg a rendszer. A politikai és gaz­dasági élet régi — hibáit, bűneit megszüntetjük új módszerrel dolgozunk. Ez egész népgazdaságunkban éreztetni fogja hatását. Ha lassabban is fogunk halad­ni, de biztosan. Ezek az emberek érezzék biztonság­ban magukat. Érezzék, a mi pártunknak megvan az ereje ahhoz, hogy a töme­gek élére álljon s ezek az emberek segítsék a pártot a rendszeres politikai agi­táció végzésében. Nem fegyverre van szükség, ha­nem agitációra. El kell jut­ni az egyszerű párttagok­hoz, pártonkívüli dolgozók­hoz. Lássák, hogy él a párt. Meg kell mondani': ha vol­tak is hibák, a hiba eltűnt, de a párt megmaradt és a marxizmus-leninizmus alap­ján áll. A mai aktíva értekezlet azt mutatja, hogy ismét egymásra találtunk, hogy a kommunisták megint váll­vetve haladnak. A kommu­nisták meg fogják védeni a kormányt, a párt álláspont­ját. Nem kell félni a vitától. Vannak becsületes, de meg­tévesztett emberelő, akik még a jelen pillanatban nem éppen helyesen be­szélnek, de az alapvető kér­désekben egyet értenek ve­lünk. Nem ellenségek ezek. Meg kell mondani nekik, hogy a kormány a jo­gos követeléseket telje­síteni tudja. annak alapja a termelő- munka. Ha ez nincs, nem teljesíthe­tők a követelések sem, mert nem lesz miből teljesíteni ezeket. A kormánynak pe­dig eltökélt szándéka, hogy a megígért programot meg­valósítsa, s ehhez a kom­munisták ereje, bátor hoz­záállása szükséges. Újra megindult a könyvkiadás j Amint a Kossuth-vúdió ] hírül a dia, újra megindult a könyvkiadás a fővárosi könyvkiadóknál. Rövidesen as üzletekbe kerül Koszto­lányi Dezső novellás kötete és többek között az Olcsó Könyvtár legújabb példány- számai is. Jól emlékszünk még a megjelenő könyvek tájékoztatójának vezércik­kére, amely kevéssel októ­ber 23-a előtt leszögezte, hogy soha Magyarországon még ilyen nagymérvű könyvkiadás vem volt. Az Olcsó Könyvtár egy-egy si­került kötete százezres pél­dányszámokban is megje­lent. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a könyv ba­rátja lett a népnek. A szép és jó könyvek ba­rátai már meg-megállnak a kirakatok előtt — új köny­veket keresnek az üveg mö­gött. Karácsony közeleg. Hisszük és reméljük, hogy az ünnepre dús könyvkira­katok várják a könyvek barátait. Nem kell szakszervezeti tagságot igazolni a 75 százalékos táppénzhez A társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései szerint 75 százalékos táp­pénzt eddig az a dolgozó kaphatott, akinek legalább két évi megszakítatlan munkaviszonya van és leg­alább egy év óta valamely szakszervezetnek tagja. A Magyar Szabad Szak- szervezetek Országos Szö­vetsége azonban nem tart­ja indokoltnak a szakszer­vezeti tagsági idő igazolá­sának szükségességét a 75 százalékos tá—’énzre jogo­sultság elbírálásánál. Ezért addig is, amíg' a társada­lombiztosítási jogszabályok­nak a 75 százalékos táp­pénzre vonatkozó rendelke­zéseit jogszabály útján meg nem változtatják, az aláb­biak szerint intézkedett: Azok a dolgozók, akik e közlemény megjelenése után válnak kereseiképte- lenné, . 75 százalékos táp­pénzre kizárólag a legalább két évi megszakítatlan munkaviszonyuk alapján jogosultak. A jelenlegi táp­pénzes állományban lévő dolgozók közül azoknak, akik a szakszervezeti tag­ság hiányában eddig csak 65 „zúzalékos táppénzt kap­tak, kérelmükre táppénzü­ket 75 százalékos mérték­ben kell a további időre fo­lyósítani, feltéve, ha leg­alább két évi megszakítat­lan munkaviszonnyal ren­delkeznek. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöksége. Oktatás, honszeretet, leiki gazdagság Az elmúlt héten a peda­gógusok értekezletén sokat beszéltek az oktatás kérdé­séről. Ezeken az összejöve­teleken sok mindenről szó ] esett. Mint már ígértük is, az ifjúság problémáiról vitát kezdeményezünk. Az alábbi cikkben néhány már job­bára ismert gondolatot sze­retnénk e vitában előrebo­csátani. Az ifjúság hazafiságáról Az október 23-i esemé­nyek, az ifjúság és a buda­pesti munkásság impozáns felkelése nagyszerű liazafi- ságról tett tanúbizonyságot. Próbáljuk meg egy-két mondattal részleteire bon­tani. Koronként csoporto­sítani ezt a hazafiságot. 18 éves vagy 18 éven fe­lüli ifjú általában már hon- szereteten az egész haza, a táj és a nép szerétét érzi. S ha közösséget vállal a ha­zával, akkor fájdalma azo­nosul a nép fájdalmával, öröme azonos lesz a nép örömével. A 18 esztendő be­töltése szinte határa e ki- szélesült kérdésnek. Az ilyen ifjú, ha fegyvert fog a nép fájdalmaiért, általában mér meg tudja fogalmazni pon- ' tosan harcának célját. Nálunk a 3 i megyénk­ben 18 éven felüli tanuló- ifjúságról nem beszélhetünk, cppen ezért ne részletezzük ezt. Helyette vi sgáljuk meg a 16—18 éves ifjú hazasze­retetét. Már e korosztályok­nál is a mai fejlett gondol­kodás mellett néha megta­láljuk a honszeretet megfo­galmazásában az egész nép és az egész haza fogalmá­nak gondolati átfogását. S mégis azt kell mondanunk, hogy e korosztályoknál ko­ránt sem olyan tiszta a honszeretet értelmezése, mint az idősebbeknél. In­kább nemzeti büszkeség fele a honszeretet érzésének alapja. Sokszor gőgbe át­csapó büszkélkedés, nemze­Hammarskjöld jelentést terjeszteti az ENSZ közgyűlése elé tünk nagyjaival. Ez gyak­ran lebecsülést is jelent a többi népek történelme és mai élete iránt. Büszkének érzik magukat ifjaink, mert egy olyan nép sarjai, mely­nek Hunyadi Jánosa, Má­tyása, Rákóczija, Kossuth; a van. E büszkeség, tegyük hozzá, jogos. És mégis a honszeretet kiteljesülésének gátlója e korosztályokban. Mert a márciusi ifjúság lel­kesedés? szent lelkesedés, de fiataljaink ennél nem mennek tovább. Mint jogos örökség rájuk ragadt, s tu­lajdonuk a márciusi fiatalok lelkesedése. De a kossuthi politika józansága már el­homályosul. Vegyük fonto­lóra például egy 16 éves ifjúi kijelentéseit. Október 26-án a nyíregyházi tünte­tők a nyomda elé vonultak. A nyomdában kinyomtatták a négy pontot, de mégis tü­relmetlenkedtek a fiatalok, s egy elszólta magát. Ha 1? évig tudtunk várni, most már tíz percet is tudunk várni. S aztán arról beszéli hogy mennyire el voltunk nyomva az elmúlt 12 év alatt. E fiú bizonyos mérté­kig azonosult az idősebb tüntetőkkel. Pedig mint gye­rek, a Rákosi-rendszer nép­ellenes politikáját nem érezte önmaga. Hiszen most 16 éves. s ő komolyan-hitte, hogy mögötte tényleg 12 év szenvedése áll. Pedig talán ködös történeteken kívül semmit sem tudna mondani a 12 évből. Az ifjúság és a népismeret­A fent írt néhány mon­datból egy következő fakad. A népismeret kérdése az ifjúság szempontjából. Igen gyakori a sötéteniátás ebben a kérdésben.Valamiféle olyan érzés elhatalmasodása ez. mely elhomályosít mindent, ami nem a rabságot, nem az emberkínzást, a falu bar­bár elnyomását jelenti. Mi ennek a szemléletnek az oka? Elsősorban a rég múlt ismertetésének vulgarizálá- sa. Valamiféle olyan törté­nelemtanítás, amely meg­tűri, hogy azonos szavak­kal és ismeretekkel beszé’- hessünk a XV. század és a XVIII. század parasztságá­nak helyzetéről. Ez a mar- xismus,íe]ületes ismeretéből ered. É tudományt általá­ban vulgáris módon, tudo­mánytalanul tanították még az egyetemeken is. Az ok­tatók közül sokan magúk sem értették a marxizmus egyes tételeit. Tehát képte­lenek voltak elmélyülni a marxizmus t nításában. Ez így vág'1 úgy, vo­natkozik a középisko­lákra is. Nem ritka, ami­kor a pártfunkcionáriusok, sem értették egészen a mar­xizmust, nem látták példáin Lenin munkáiban, hogy mi­csoda óriási ismeretekkel rendelkezik, s mivel hogy nem látták ezt, nem is volt számukra példa Lenin az ismeretek megszerzésében» Eljutottunk az elmúlt 12 esztendő egyik legkénye­sebb kérdéséhez, a vezetés alacsony színvonalához. Ha ezt nem is lehet teljes mér­tékben általánosítani, mégi3 azt kell mondani, hogy fal- vaink túlnyomó többségé­ben igen sok bajt okozott a vezetők műveletlensége. Mi­lyen bajok voltak ezek? A műveletlen ember általában durva is. Alaptulajdonsága a műveltebbel szembeni idegenkedés, elzárkózás. Ez egész sor törvénysértésen túl sokszor visszaélést is szül. Hatalmaskodó jellemet alakít ki. A faluban az egyéni sérelmek nagy ré­szét ilyen bajokra vezethet­jük vissza. Tagadhatatlan, hogy fal- vainkban közös sérelmek is voltak, amelyeket a kor­mány- és pártvezetés oko­zott. Ilyenek pé.dául: 1. a beszolgáltatás, 2. a terme­lési bizonytalanság, 3. az önkéntesség megsértése a lsz-ek szervezésénél. Természetes dolog, hogy ilyen közös sérelmek a munkásoknál is megtalál­hatók. Például: 1. az ala­csony bérek, 2. a norma­kérdések, 3, a létbizonyta­lanság, a vezetőknek való kiszolgáltatottság stb. Mind­ezt persze fiataljaink ke­vés kivétellel nem tudták megfogalmazni. Ennek aka­dálya a nép ismeretének hiánya. Iskoláink nem te­remtettek erre kellő lehe­tőséget. nem próbálták meg az otthonról hozott problé­mák tisztázását. Ezért ter­mészetes a sötéten látás el­burjánzása. (A vitacikk befejező ré­szét holnap közöljük.) Szerkesztői üzenetek: Jakab Károly, Kocsord: Levelét megkaptuk, illeté­kesekhez továbbítottuk. Segédmunkások és szak­munkások: Levelüket meg­kaptuk, illetékesekhez to­vábbítottuk. *» mr Hammarskjöld az ENS2 főtitkára pénteken bejelen, tette az ENSZ közgyűlésé­nek, hogy még mindig nerr áll módjában megfigyelőke’ küldeni Magyarországra Hangoztatta, hegy ez meg­nehezül azt a feladatát hogy megvizsgálja a helvzc- tet a forradalom-dúlta Ma­gva t-országon. I az íáN t>z.-Kozgy uies ele I terjesztett különleges je- • leütésében a főtitkár han- J goztr.tta: még mindig fenn- j tartja azt a szándékát, j hogy Budapestre utazzék, j noha mindez ideig még nem j érkezett erre az ajánlatára ‘ közvetlen válasz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents