Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-05 / 282. szám

I szabolcs-szaxmAr n®r* 1938. december 5, »enl» „Náluk Jobban senki nem tudna a kormány posztján helytállni" Szabó István mátészalkai dolgozó paraszt véleménye AZ ELMÚLT IDŐKBEN íiagyon megoszlott a máté­szalkaiak, de az egész szat- i).ár-be regi rész dolgozói­rak véleménye. Azóta már ismeretessé váT, hogy a leg­körmönfontabb szervezett­séggel igyekeztek ellenséges elemek eltéríteni a forra­dalmi cselekmények útját, a terror, az erőszak, a demok­ratikus államrend megdön­tése irányába. Erről beszél­gettünk a mátészalkai Szabó Istvánnal. ÍGY MONDTA: „1944­ben kerültem a politikai életbe“» Ez annyiból állt. hogy a Mátészalkán akkor megalakuló Kisgazdapárt egyik főmunkatársa lett. Józan felfogása miatt már ezidöben is bíztak benne a parasztok és az ideiglenes nemzetgyűlés tagja volt Debrecenben. Később be­tegsége miatt (súlyos aszt­ma kínozza) visszaadta meg­bízatását, s gazdálkodott 13 hold földjén. A közelmúlt eseményekig nem sokszor hallatta szavát. Földjéből 1952-ben leadott 10 holdat. Szerény nyugdíjból és a megmaradt három hold föld­ből éldegélt párjával. Az október végi esemé­nyek magával ragadták Szabó bácsit. A járási nem­zeti bizottság megalakulásá­val annak elnöke lett, s mint ilyen, sok esetben üt­köző ponttá vált a terro- risztikus és a normális, ész­szerű követések között. ..Ügy igyekeztem a forradalmi időkben, hogy a községek küldöttei alkossanak bizott­ságot, mert ez demokrá- ráciát biztosít... Nem gon­doltam minden, vezető posz­ton lévő ember leváltására, de sokan elhagyták helyü­ket és ezek pótlását céloz­ta több intézkedésünk“. Arról nem tudott Szabó bácsi, hogy a háta mögött sokszor hoztak olyan intéz­kedést, amely ellentétes a becsületességgel. Megkér­deztük Szabó Istvántól: MI A VÉLEMÉNYE a munkás-paraszt kormány­ról? „Csodálkozom azon, hogy vállalják e nehéz időkben feladatukat, s meggyőződé­sem: náluk jobban senki sem tudna a kormány poszt­ján helytállni. Fontosnak tartom, hogy az egész ország dolgozó népe támogassa, mert ez az egyetlen útja a kibontakozásnak.“ Sokrétűen elemezte el­gondolásait. A parasztság gondolatait ilyenformán foglalta össze: „Semmi szín alatt nem kérünk a régi úri rendből. A parasztság jó- része híve a társulásnak is. de az önkéntesség megsér­tése csak árt. Azt tapaszta­lom, hogy 1952 óta bizony­talanságban van a paraszt­ság egy része. Ennek okát az erőszakos szövetkezete­sítésben s több olyan intéz­kedésben, rendszabályban (beadás, tagosítás) látom, amely elidegenítette a pa­rasztok egy részét a szocia­lizmusnak ilyenképpen való építésétől. Sokat segítene, ha a túlnyomóan mezőgaz­dasággal foglalkozó közsé­gekben az államigazgatás vezetésében helytkapnának helyi ismeretekkel és szak­értelemmel rendelkező, köz- tiszteletnek örvendő parasz­tok. A 14 ezer lakosú Máté­szalkán az államapparátus­ban ma sincs ilyen.“ MOSTANÁBAN SOK­FELÖL terjesztettek olyan hírt, hogy külön Szatmár- Bereg megye alakulna. Va­lójában nincs ez így, de a hír mögött sok ember sé­relme és követelése rejtő­zik. Egyik ok, hogy a nagy­fokú központosítás miatt sokszor kisebb ügyek inté­zésével is Nyíregyházára kell utaznia Tarpa, Tisza- becs vagy más mess„i köz­ségek lakóinak. Többen azt sérelmezik, hogy egységek vezetőjeként sem számíta­nak elég helybelire, és ta­pasztalják szakembereink mellőzését is. Még példának hozta fel Szabó bácsi azt is, hogy a mátészalkai tejüzem sokkal nagyobb, mint a nyíregyházi, mégis a nyír­egyháziaké a vezetés, ott a központ, s nagyobb létszám­mal is dolgozik, mint a szál­kái. (Itt persze nem esett szó arról, hogy a létszám- kérdésben érthető, ha a má­tészalkai kevesebb erővel dolgozik, hiszen teljesen modern, új üzem, míg a nyíregyházi régi és beren­dezése is messze elmarad a mátészalkaitól.) ÖSSZEFOGLALVA MEG­ÁLLAPÍTHATÓ, hogy Sza­bó István mátészalkai dol­gozó paraszt nem a rossz szándék szószólója. Több­ször megemlékezett arról a beszélgetés során: Ideje, hogy stabilizálódjon a hely­zet, s azok, akik készek voltak a jogos követelés mellett a forradalom tüzé- ben helytállni, megfeszített munkával teremtsék meg h/ alapját a reális követelései teljesítésének. Nem lehel ma nagyobb gond annál, mint hogy minden ember c maga posztján álljon helyt a sebek mielőbbi begyógyí- tása céljából. SZABÓ ISTVÁN BÁCSI a 70. évét tapossa, de szel­lemi frissessége meglepő. Az idős parasztember aszta­lán haladó írók könyvei so­rakoznak. Legfelül Gogol: „Holt lelkek“ című könyv, a közepe táján jelzés, hol tart olvasója. Hammel József. A szövetkezeti mozgalom és az értelmiség Sok munku vár Visszavitték a ruhagyár A ruházati gyár nyíregy­házi telepén korábban egy- sgy műszak 4 órát termeit, most már 8 órát dolgozik minden műszak, de csak minden második nap. A korlátozásra még mindig szükség van, részben a tü­zelőanyaghiány, másrészt pedig az éjszakai közleke­dési tilalom miatt. Tudvalévő, hogy egyes közületi ruhák fazonja vál­tozni fog. Erről a vezető­ség és a dolgozók is beszéi­dolgosóira nek. Számítanak a válto­zásra. Van egy kis bizony­talanság, hogy a mostani modellből vajon meddig kapnak még megrendelést, illetve szabványt. Azonban semmi ok nincs arra, hogy várható mukahiányra gon­doljanak, mert éppen a fa­zonváltozás, valamint köz­ponti raktárak feldúlása, kifosztása és a közületi ru­hák hiánya sürgetően sok munkát biztosít az üzem dolgozóinak. Gyújtogatás 150.000 forintos a séf A nagykállói járásban Iiisbaromlak cs Berkcsz- puszta lakói az elmúlt napokban nagymennyisé­gű sót vásároltak a szük­ségleten felül. December 2.-án a két tanya lakói a felvásárolt sót összegyűjtötték ere­deti csomagolásban és be­szállították a kállóscm- jcni földművesszövelkc- zetbc. Arra kérték a bolt vezetőjét, hogy a sót ve­gyék vissza tőlük, s ad­ják cl azoknak, akiknek nem jutott. A szövetke­zet összesen 8 mázsa sót vásárolt vissza rendes áron. kárral A rendőrség rendkívül. izgalmasnak és terjedel­mesnek ígérkező bűncselek­mény ügyében folytat nyo­mozást. Október 28-án Má- riapőcson este 10 órakor is­meretlen tettesek eddig még ismeretlen okok miatt felgyújtották dr. Fodor Márk lakását. A lakás tel­jesen leégett. A gyújtoga­tok 150.000 forintos kárt okoztak. Később hírt adunk a nyo­mozás eredményéről és fej­leményeiről, Egy hír nyomában Nyíregyházán egy Kis- ker-bolt környékén tag­nap végigfutott a hír: liszt van a boltban! Röviddel utána meg­élénkültek az utcá^, ken­dős és bundás asszonyok siettek vegyesen a bolt télé. Az üzlet ajtajában összefutottak az ember- patakok, az utca végén sietősebben koppantak a léptek, hogy még jusson abból a lisztből, hiszen kell az embernek, aki két napja már szolgálati úton van, vagy a gyárban dolgozik. Ha hazajön a fiú az iskolából, főtt tészta várja, mart azt na­gyon szereti. Az első vásárló egy élénk, fiatalasszony, már ott áll a pultnál; de még ki sem mondja, hogy mit akar, megnyílik a raktár­ajtó és szabad pillantást enged az üzlet készleteire. Odabent padlótól plafo­nig zsákok halmaza, duz­zadt, teli zsákok. '— Hát azokban mi van? nyílik kerekre a fiatal asszony szeme. — Azokban liszt van — feleli a kereskedő. Az asszonyka szeme végig fut a háta mögött sorakozó vásárlókon. — Hát az meg honnan? —• Most kaptuk a Szov­jetunióból. A vásárlók nézik a zsá­kokat, meglepetten és hi­tetlenül. Aztán egyszerre a fiatalasszony megfor­dul. — Hisz van itt liszt — mondja, s azzal már megy is az ajtó felé. A csoportosulás oszlik, s csak azok vesznek, akiknek igazán szüksége van rá. A kereskedő pe­dig adja jó szívvel, s csak úgy befelé, magában mo­solyog. Rádióműsor December 5. szerda Kossuth-rádió: 4.00 Hírek utána 8-ig reggeli zenés műsor, közben 6.00: Falurádió. 6.30: Egészségügyi tanácsadó. 7.00: Hírek, mozik műsora, időjárás- jelentés. 7.45: Naptár. 8.00: Mű­sorismertetés. 8.08: Operettmu­zsika. 0.00: Robin Hood újabb kalandjai IT*, rész. 30.00: Hírek, sport, időjárásjelentés. 10.12: Kamaramuzsika. 11.00: Prvare lányáról zeng az ének. Költői játék Frérik Mistral eposzából. 11.40: Fúvós zene. 12.00: Déli harangszó, hírek, sport, időjá­rásjelentés. 12.15: Népzene. — 13.00: Falurádió. 13.10: Hang­szerszólók. 13.20: Mi újság az iskolában? A Gyermekrádió műsora. 14.00: Időjárásjelentés, közlemények, műsorismertetés. 14.15: A rádió szociális szolgá­lata. 14.30: Balettzene. 35.00: Hírek, sport, idő jár ás jelentés. 35.15: Egy fekete táj. Részlet Jókai Mór ,, Fekete gyémán­tok” c. regényéből. 15.40: Da­lok. 16.00: Szfinxek és pirami­sok. Előadás. 16.30: Népzene.— 16.57: Műsorismertetés. —17.00: Hírele, időjáráslelentés. 17.15: Operetthangverseny. — 17.55: Olimpiai híradó. 18.00: Riport­műsor. 18.10: Tánczene. 19.00: Külpolitikai hírösszefoglaló, — 19.15: Iskolai kórusok. — 19.30: Napról-napra. 20.00: Hírek, idő- járásjelentés. 21.10: Emlékhang- verseny Mozart halálának év­fordulóján. Közben: 20.50— 21.05-ig: Olimpiai híradó. 22.10: A rádió holnapi műsoraiból. Időjárásjelentés. 22.25: Népze­ne. 23.12: Könnyűzene. 24.00: Hírek, időjárásjelentés. 00.10: Himnusz. Pctőfi-rádló: 8.10-től 9.00-Ig; 12.15-től 33.00-ig, 15.15-től 16.00- ig. 17.15-től 17.55-ig és 22.15-től 23.00-ig üzenetek. Egyébként azonos a Kossuth-rádió műso­rával. Apróli 1 rd etések Kedves Barátom! Engedd meg nekem, hogy ■— ha már cgymásközt nem értettünk szót — a nagy nyilvánosság előtt próbál­juk eldönteni, kinek van kettőnk közül igaza. A nyilvánosság — éppen a sajtó nyilvánossága — ala­posabb meggondolásra, na­gyobb felelősségre késztett. Mindkettőre igen nagy szükség van. Alaposan és felelőséggel el kell gon­dolkozni azon — sokkal jobban, mint eddig bármi­kor — hogyan állunk a szövetkezéssel és milyen szerepet kell vállalnia ab­ban az értelmiségnek. Szögezzük le, hogy mind­ketten a szövetkezés hívei vagyunk. Szövetkezésé, amelyre nem a kényszer, a szükség, hanem a meggyő- zidés viszi az embereket. A szövetkezet formáját is sza­badon választják meg. Én éppen ebben szánok szere­pet az értelmiségnek. Tudott dolog, hogy a dolgozó parasztságot na­gyon kötik a hagyományok. A hagyomány az az alap, amire az újat fel lehat épí­teni. A szövetkezeti moz­galom kibontakozásának ütemét az szabja meg, mennyire lesz képes dol­gozó parasztságunk az Újat, — az új tartalmat, új célokat — a hagyomá­nyosra építeni. Ebben vi­szont segíteni kell. Az ér­telmiség segítsen, A dol­gozó, szövetkezésre kész és érett parasztokkal együtt keresse azokat a hagyomá­nyos szövetkezeti formá­kat, amelyek napjainkban is használhatók, amelyek keretében a szövetkezők céljai legkönyebben elérhe­tők és az újtól sem idege­nek annyira, hogy elriasz­tanák a társulókat. Erre azért van szükség, mert a paraszti életben a hagyo­mányok ereje az erősebb, az új csak kisebb méretű lehet. A kisebb méretű új viszont éppen az legyen, ami a szövetkezők életét leginkább megkönnyíti, a mezőgazdaság, az ország haladását leginkább szol­gálja. Szerinted mindezt a pa­rasztság maga csinálja, az értelmiség nélkül. Mondd, nem éppen az volt az el­múlt tizenkét év szövetke­zeti mozgalmában az egyik nagy baj, hogy a falusi ér­telmiség nélkül, legfeljebb plakátfestő munkájával folyt? Tudjuk, hogy a fa­lusi értelmiségnek nem az a fő felrdata, hegy szövetke­zetét szervezzen, hanem, hogy tanítsa. okrsrtsa, mű­velje a népet. Ezzel azon­ban nincs ellentétben az sem, hogy a szövetkezésre élete jobbá, könnyebbé té­telének módjára okosí'saki a falusi dolgozókat. Nem egyszerű, mechanikus szer­vezéssel, plakátfestéssel, hanem - szövetkezésre érett tömegek lélektanának tanulmányozásával, a ta­pasztalatok okos felhaszná­lásával, neveléssel. Éppen az értelmiség az a réteg, amely hivatásánál és kép­zettségénél fogva leginkább képes erre. — Népszerűtlen feladat, éppen ilyesmikkel állítot­ták szembe az értelmiséget a parasztsággal — hallom ellenvetésed. Valóban az erőszakosság­gal, a paraszti tömegek ér­dekei ellen való dolgok szorgalmaztatásával állítot­ták szembe az értelmiséget a parasztsággá. De vajon a dolgozó parasztság érdekei­nek helyes követésére ok­tató, figye'mezíető falusi értelmiségit a legkisebb si­ker nem közelebb viszi, megszeretteti a paraszti tö­megekkel? Ha igen, akkor az önkéntességen a legjobb, legszerencsésebb szövetke­zeti formák, a „kisebb mé­retű új” kiválasztásában és ilkalmazásában adott ön­zetlen segítség sTn válthat ki szembeszegülést, hanem csak szeretetrt. Úgy hiszem csak így szol­gálhatja igazén a tanítandó népet, a hazát az értelmi­ség. Hivatásának ilyen fel­fogásával és követésével — nem pedig azzal, hogy a közélet egyes területéről a népszerűtlenség jelszavává» kirekeszti magát. (—o, G. —) Egy szoba-konyhás lakást ke- I resek költségmegtéritéssel. Pus- J kin u. 15. Egy kis Singer varrógép el­adó. Szilfa utca 15. Egy kövér sertés eladó. Üszöllő utca iS. Egy 170 kilós hízottsertés el­adó. Hatház utca 2. Árpád utca 64. szám alatt egy hízott sertés eladó. Keskeny köz 4. számú ház el­adó. Hálószobabútort, kombináltál, konyhabútort, egyes használt bútordarabokat veszek kész­pénzért. Soltész Mihály utca 20. Telefon: 38-25. Hölgyek! figyelem! Hideg vagy meleg dauer. Ha<vtgás és legmodernebb nól ft'zurák készülnek a Fodrász Szövet­kezet női fiókjaiban. Hörgőmből; 2.40 Ft, óraszíjak 3 50-tól 20 Ft-ig. Ezenkívül mindenfajta bőrdíszmü-áruk naay választékban kaphatók a Minőségi Cipőipari Vállalatnál Zrínvt Ilona ti 4 Belépéssel fő- és társbérleti lakásokat vásárolunk. Ingat­lankezelő Vállalat, Nyíregyhá­za, Rákóczi u. 23. Telefon: 12-13 Disznóöléshez üst, üstház kölcsön kapható. Vaskályha; nagy Remington írógép eladó. Jókai utca 8. szabolcs-szatmAb NÉPE Szerkeszti: a Szerkesztőségi Tanács. — Felelős kiadó: az MSZMP megyei Intéző bizott­sága és a megyei tanács Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza Bethlen utca 1; szám. — Telefon: 30—00. Nyíregyházi Nyomdaipari V» Dózsa Gy. u 5, Telefon' 32—23. Nyomdáért felei: az Üzemi Munkástanács. Kössön minden termelőszövetkezet és egyéni gazda sertéshizlalási szerződést! Jól jár, meri magas vételárat, biztosít a szerződés. Részletes felvilágosítást az .4Uat- forgalml Vállalat kirendeltségei és felvásárlót nyújtanak.

Next

/
Thumbnails
Contents