Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1956-12-06 / 283. szám
XIII. évfolyam, 383. szám \ |>a ; 50 fillér________________________ 1956. december 6, csütörtök Az MSZMP megyei intéző bizottság« és a megyei tanács i«pi« Teljesítették az évi tervet, megkezdték a gépjavítást Megszilárdul a rend a Venesellői Gépállomáson Éremeső Melbourne-ben r Keleti Agnes három bajnokságot szerzett Megyénk pedagógusai teljes szívvel és lélekkel szolgálni kívánják a magyar népet Mit követet a A vihar, amely végigszántott az országon, itt Vencsellőn is felkorbácsolta a kedélyeket, s sok eddig lefojtott indulatnak engedett rakoncátlan folyást. Október 30-án alakítottuk meg a gépállomáson a munkástanácsot, amelynek 13 tag.’a lett. Jórészt becsületes emberek kerültek be az ideiglenes tanács vezetésébe, de az akkori napek általános jellemzőjeként részt ’.ettek a vezetésben otyan emberfek is, akiit egyrészt a pillanatnyi zavart akarták kihasználni, míg mások az óvatosabb, de sokkal számítóbb emberek szószólóivá váltak. Az olyanoknak, akik mások kezével akarták kikaparni a gesztenyét önmaguknak. Az igazgatót leváltották olyan vádak alapján, amelyeket izgága dolgozók emeltek ellene (például „hibájának” tekintették, hogy az igazgató megrótta a részegeskedő- ket, hanyagokat, erkölcsteleneket stb.) A felforgatók, kellemetlenkedők néhány napos ténykedése fölé emelkedett a józanság. Nem mondható el, hogy győzedelmeskedett teljesen, mert még most js érezhető az idegenkedés, még mindig gyanús szemek villannak itt—ott, de csillapodik az ellenségeskedés tüze. A végleges munkástanácsnak mind az öt tagja, — akiket már titkosan választoltak — abban fáradozik, hogy a dolgozók jogos követeléseit a jelen körülmények között kielégítsék s ezzel elérték, hogy az üzem minden dolgozója a helyén van, s ki-ki a munkáját végzi. Ebben a kibontakozásban nyújt segítséget a munkás- tanács az időközben visz- szahívott igazgatónak. Az elmúlt időszak alatt az októberi események előtti 93 százalékos éves tervfeladat teljesítésében 105 Százalékot értek el. Megkezdték a műhelyekben a gépek javítását. Az erő és munkagépek egy része még kint van a brigádszállásokon, s ha az idő engedi, akkor tovább folytatják és befejezik az őszi mélyszántást. S ahol szükséges, végzik a silózást, megkezdik az egyéni és termelőszövetkezeti földekre az istállótrágya szállítást, Hogyan bontakozik ki a gépállomás jÖTŐje? Talán az egyik legnehezebb kérdés: mi lesz jövőre. Most még csak .alá’ga- tások, tervezgetések vannak anélkül, hogy látnák az igazi kibontakozást. — Lesznek-e gépállomások? önálló elszámolási rendszer, vagy központi irányítás lesz-e a jövőben? Vagy a termelőszövetkezeti és egyéb Termelési társulások közvetlen rendelkezésére bocsátják a gépparkot? Mindmegannyi égető és fontos kérdés. A gépállomások bérrendszere sincs még felülvizsgálva és kijavítva. Érvényesíthetők-e az országos vasipari üzemek bérezési rendszerei a mezőgazdasági termelő gépüzemekre? Ezekre a kérdésekre várnak sürgős választ a gépállomás dolgozói. Jogosak ezek a kérdések A gépállomás körzetében 18 termelőszövetkezet közül A nyíregyházi ktsz-ek többségében már megválasztották az új intéző bizottságot. Legtöbb helyen, — mint a textilruházati ktsz-ben is, — a régi elnök alapos beszámolóját többórás vita követte. A tagság bírálta a hibás intézkedéseket, számbavette, hogy az új intéző bizottságban kik jöhetnek számításba. Nemcsak itt, hanem más ktsz-ekben is megmutatkozott, hogy a szövetkezeti dolgozók szilárdan állnak a szövetkezés talaján. A hozzászólásokból kitűnt, hogy megszerették a szövetkezetek a kollektív munkát. Örömmel és bizakodással tekintenek a jövőbe, amennyiben a kilátások szerint valóban sajátjuknak tudhatják szövetkezetüket, és maguk döntenek fontos ügyeikben. Megvitatták azokat a pontokat, melyek a kisipari szövetkezetek működését tartalmazzák. Azt akarják, hogy a demokratikusan választandó felsőbb szövetkezeti szervek, mint a KISZÖV is, ne diktáljon a ktsz-elcnek, hanem érdekképviseleti szervük legyen. A nyíregyházi ktsz-ekben minden választó elmondhatja, hogy demokratikusan választhatott. Saját maguk írhatták papírra azokat a neveket, akiket a vezetőségbe akartak választani, s külön megjelölhették, hogy ki legyen az elnök. Több helyen 2—3 elnökjelölt kapott szavazatot, s akiben a legtöbb tag bízik, az foglalta el e megtisztelő és felelősségteljes tisztséget. A vezetőségi tagok választásánál ugyanez az elv és gyakorlat érvényesült. A textilruházati k!sz. elnöke Csutkát László 9 feloszlott, ez azt jelenti, hogy területileg is közel 50 százalékra csökkentek a tsz-ek. Az egyénileg dolgozó parasztok megszerették és eddig szívesen igénybe vették a gépállomás munkáját, különösen a szállítások és az őszi mélyszántás alkalmával. De ez a jelenlegi birtokmegoszlás- nál nem igényelj a gépállomás teljés kapacitását, s főleg a folyamatos igény- bevétel nem biztosított. — Ezért kell. hogy rendezzék a gépállomások ügyét, s azért, hogy lássák a dolgozók a kibontakozó jövőjüket, amivel nemcsak a ven- csellői, hanem minden más gépállomáson is növekedik a hit, a bizalom. radt. A vezetőségi tagok fele nő. Két régi vezetőségi tagot újra megválasztottak. Az ellenőrző bizottság elnöke Keller István maradt, a bizottság további két tagja új. A cipész ktsz. elnöke Terbócs József maradt. A vezetőséget azonban teljesen új tagokból választották. Az ellenőrző bizottságot úgyszintén. A fodrász ktsz-ben Tihanyi Zoltán elnököt újra megválasztották. A régi vezetőségből Kéki Antal maradt. A vezetőség új tagja Karóczi Gábor. A vas- és fémipari ktsz. A Népszabadság c. lap munkatársa felkereste Úszta Gyula vezérőrnagyot, a katonai tanács elnökét és több kérdésre kért választ tőle. Nyilatkozata elején Úszta Gyula kijelentette, hogy már több vidéki városban is szervezik a karhatalmi alakulatokat szakképzett katonai vezetők irányításával. Országszerte a honvédség . tisztiéllományának 80 százaléka njűlatkozatot írt alá, amely szerint fegyverrel is támogatja a kormányt, a szocializmus, a dolgozó nép ügyének védelmét. A többiek leszereltek és a polgári életben helyezkedtek, illetve helyezkednek el. A katonai tanács segíti elhelyezkedésüket. ! Rövdesen meg'ndulnak az ezüstkalászos tanfolyamok A járási tanácsok vezető mezőgazdászai és más szakemberek megbeszélésre jöttek össze a megyei mező- gazdasági igazgatóságon. A téli szakoktatást tárgyalták meg. Az évtizedek óta bevált ezüstkalászos tanfolyamok tartása mellett döntöttek. Mintegy 20 tanfolyamot folytatnak tovább másodéven és ugyanennyi első évest indítanak. Három szakon indulnak tanfolyamok (növénytermelés, állattenyésztés és gvümölcskcrté- szet). Több helyen indul j általános tanfolyam is. pm: mind a hár~m problémával foglalkozik. " pek a tanfolyamok nem tárgyalják olyan mélyen az egyes szakterületek problémáit, mint a szakosítottak, de általános alapot adnak a gazdálkodás minden ágához. A tanfolyamok december 15. körül indulnak. új elnököt választott Káposzta József személyében. A korábbi elnök a vezetőségben kapott helyet. Az asztalos ktsz. bizalmat szavazott a régi vezetőségnek, de bejelentette a KISZÖV-nek, hogy január 1-én külön, akar válni a párpitos és üvegező részlegtől. A különválás után választanak majd új intéző bizottságot. Az új intéző bizottság megválasztásával valameny- nyi helyen megszűnt a korábban választott munkás- tanács, mivel az új intéző bizottságok a tagok te1 jes bizalmát élvezik. nulásra későbbi időpontban kerül sor. Az időpontot és a bevonulok létszámát a kormány határozza meg. A hadsereg újjászervezése gyors ütemben megindul, mihelyt a kormány jóváhagyja a szervezéssel kapcsolatos kérdéseket. Úszta Gyula szerint ez hamarosan bekövetkezik. A hadsereg az eddigieknél kisebb lesz. Foglalkoznak azzal a kérdéssel is, nem lehetne-e a legénység tényleges szolgálati idejét csökkenteni. A katonai tanács elnöke felhívta a honvédség tagjait, hogy végezzék munkájukat népünkhöz hűen, vegyék ki részüket mindenütt a rend, a nyugalom, a biztonság megteremtésében. A lakosságot arra kérte, támogassa munkájában a karhatalmat, hogy minél előbb megteremtődjenek a normális élet feltételei. Az október 23-i nagy nép megmozdulás lehetővé tette, hogy neveuen, célkitűzéseiben, munkájában újból szabad legyen a pedagógusok erdeit.védelmi szervezete: a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete. Büszkék vagyunk ifjúságunkra: a szülőkkel együ.t gyászoljuk az elesett hősöket, s együttérző szeretettel támogatjuk ifjúságunkat abban, hogy a nagy áldozatok' után velünk együtt visszatérhessenek a békés munkához és tanuláshoz. 1948-ban őszinte hittel és reménységgel „a fordulat évé”-ről beszéltünk. A IV. egyetemes nevelésügyi kongresszus is a műveltség demokratizálásában é3 a demokráciára nevelésben jelölte meg a magyar nevelés útját. De nem fértek meg e nemes eszmék a sémákkal, sablonokkal és dogmákkal, amelyekkel az ország vezetését magának kisajátító, a nép érdekeitől egyre jobban elkülönülő klikk uralta az egész magyar közéletet. Ilyen körülmények között elsekélyese. dett, — annyi más intézményünkkel együtt — érdek- képviseleti szervünk is. — Szakszervezetünket megfosztották szabadságától és a „transzmisszió” jelszavával csaknem teljesen a dogmatikus pártvezetés irányította közoktatás politikai végrehajtó szervévé tették. Most megalakult a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének új országos elnöksége. Az ideiglenes elnökség célul tűzte ki, hogy szakszervezeti szerveinket — mihelyt a helyzet konszolidálódik — demokratikus alapon, alulról fölfelé újraválasztjuk. Addig is a magyar közoktatásügy demokratizálására, a magyar pedagógusok követeléseinek megoldására kell törekednünk. Célkitűzéseink: 1. Meg kell valósítani végre a demokratikus , magyar közoktatást. Fel kell számolni az iskola munkájában az utóbbi években ráerőszakolt dogmatizmust és formalizmust. Biztosítani kell a pedagógus alkotó munkájának szabadságát. Létre kell hozni a magyar nemzeti hagyomássakaxerrezet ? nyokon alapuló oktatásügyi reformot. 2. Biztosítani kell a közi oktatás területén a szakszerűséget. El kell törölni és meg kell szüntetni minden olyan gyakorlatot és rendeletet, amely sérti a nevelő önérzetét és végeredményben laikusok uta- sítgatását teszi lehetővé az oktató-nevelő munkában. Az iskola gazdája a pedagógus legyen. 3. Igényt tartunk arra* hogy az új ifjúsági szervezetek kialakításával es munkájával kapcsolatban érvényesítsük a pedagógusok véleményét. 4. Felemeljük szavunkat a lelkiismereti szabadság teljes gyakorlásának biztosításáért. Ennek keretében meg kell szüntetni a szülők és iskola kapcsolatát megrontó eddigi bürokratikus hittanbeiratási rendszert. Kizárólag a szülők szabad belátására kell bízni, hogy gyermekeik hittanoktatása- nak kérdésében döntsenek, 5. A szakszervezet fenntartja magának azt a jogot, hogy a jövőben minden oktatásügyi dolgozó kinevezése, áthelyezése, elbocsáj- tása ügyében érdekvédelmi szerepét jobban érvényesíthesse. Szakszervezetünk a pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülése érdé. kében a következő álláspontot képviseli: 1. A nevelői hivatás gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges a bizalom és a stabilitás. Biztosítani kell a pedagógusok szabad munkavállalásának jogát. A pedagógusok megítélésének egyetlen alapja oktató-nevelő munkájuk legyen. Ezen elvek betartásán való őrködést a szakszervezet elsőrendű kötelességének tartja. 2. Az egységes pedagógus fizetési rendszer megteremtését a közeljövőben feltétlenül szükségesnek tartjuk. (Ideértve az oktatási osztályokon dolgozókat is.) Szabályozni kell a külön munkadíjak összegét is. 3. Vissza kell állítani — a tanév végéig — a régi kötelező heti óraszámokat. 4. Minden pedagógusnak, (Folytatás a, 2. oldalon.} Az idén elmaradt újoncbevonulással kapcsolatban beszélt ezután Úszta Gyula, ma- Kijelentette, hogy a bevoUf intéző bizottságot választottak a nyíregyházi k tsz-ek ■ I«—— Mikor vonulnak be az újoncok ? Mennyi lesz a szolgálati idő? A katonai tanács elnökének nyilatkozata e »
