Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-05 / 282. szám

Kin. évfolyam, 282. szám Al'a: 5Q filler 1936. december 5, szerda Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja Munkásokat várnak a szénbányák Panaszkodik a város és a község népe, hogy nincs fűtőanyag. A szénnel üze­melő malmok is állnak. Kórházak, bölcsődék, isko­lák és fontos vállalatok szénnel való ellátása nagy gondot okoz a megye veze­tőinek. Kapunk ugyan kül­földről segítséget, de nem elégíti ki az igényeket. Az illetékesek törik a fejüket rajta, hogy hogyan tudná­nak megyénknek több sze­net biztosítani. A Borsodi Szénbányászati Tröszt jelentkezett a me­gyénél, és munkásokat kér. A sajtó és a rádió is nap, mint nap szól a szénkérdés­ről. A forradalmi esemé­nyek következtében meg­II kormány elé lerjesztik a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók kívánságait Ligeti Lajos, a Kereske­delmi és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szakszervezetének országos elnöke Nyíregyhá­zán járt. Tárgyalt Gress Gézával, a KPDSZSZ me­gyei elnökével azokról a kívánságokról, melyeket a kereskedelmi és pénzügyi vállaiatok dolgozói a szak- szervezethez terjesztettek. Mit kívánnak a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók ? A különböző kereskedel­mi vállalatoknál és pénz­ügyi szerveknél fogalma­zott kívánságokat összegez­ték. Eszerint első kívánsá­guk, hogy a kereskedelmi és pénz­ügyi dolgozók havi bé­rének alsó határa 800 forint, vagy ennél ma­gasabb legyen. 1200 forintig 15 százalékkal, ezen felül 1500 forintig 10 százalékkal emeljék a fize­téseket. A fizikai dolgozók 4—6 forintos órabért, beta­nított munkások 5—7 forin­tos órakért, a kiemelt mun­kakörű dolgozók 13—14 fo­leltározásért a rendes sza­badság idején kapják mtg a leltározáskor eltöltött na­pokat. Továbbá kérik, hogv a kis- és nagykereske­delmi vállalatok dolgo­zói havonta 250 forint értékben nagykereske­delmi áron vásárolhas­sanak, s ennél maga­sabb összegű árucikk vásárlásánál 6 havi részletet kapjanak. Kérelmükben szó van meg a munkaruha kiadásáról, illetve a kihordás idejének módosításáról és a Munka Törvénykönyvének módosí­tásáról is. Ligeti Lajos az összege­zett kívánságokkal egyet­értett és azokat magával vitte, hogy a KPDSZSZ or­szágos elnökségének kül­döttsége a kormány elé ter­jeszthesse elfogadás, illetve teljesítés végett. — E kívánságok jogosait és teljesíthetők. — mondot­ta Gross Géza. A továbbiak­ban kifejtette azt a nézetét, hogy célszerű lenne a ke­reskedelmi vállalatoknál a munkástanácsokhoz hason­ló szervet létrehozni. Ter­mészetesen ezeknek más formában kellene működni, mint a termelő üzemek munkástanácsainak. Ügy tudja, hogy erről a kérdés­ről is szó lesz a kormány­nyal folytatandó tárgyalás­kor. Konfekciót, textil- és divatárut hozott Budapestről a Kisker. Az áru utánpótlása még nem szervezett. Kereskedel­mi vállalataink beszerzőinek leleményességén múlik, hogy a gyorsan fogyó és szükséges áruféleségekből biztosítsák az utánpótlást. Legtöbb esetben burgo- nyáért, almáért és más, a megyénkben feleslegben lé-, vő élemiszerekért és ipar­cikkekért kapunk hiányzó árucikkeket. A kiskereske­delmi vállalat beszerzői Bu- dapestről hoztak két gép-, kocsi gyermek konfekciót és méterárut, közte külö­nösen sok női szövetet, ezen kívül kalapokat és bőrdísz­műárukat. Még mintegy öt gépkocsi árut hagytak Bu­dapesten, amit hazahoznak, ha szállítóeszközt kapnak. Budapestre érkezett az indiai kormány újabb ajándéka Hétfőn délben a Ferri- hegyi repülőtérre érkezeti az Air India légiforgalmi társaság duplatörzsű szállí­tógépe. A gép — hasonlóan a néhány nappal ezelőtt ér­kezetthez — az indiai kor­mány ajándékaként többek között gyapjútakarót, lepe­dőt, szappant és gyümöl­csöt hozott a budapesti kór­házak számára. A szállít­mány minden csomagja „India ajándéka a magyar népnek“ felirattal van el­látva. Az indiai kormány aján­dékát, a. szállító repülőgép nyolc főnyi személyzetét a hivatalos magyar szervek és India budapesti követségé­nek képviselői fogadták. rongálódtak a bányák, so­kan elhagyták a munkahe­lyet, és még mindig nem mentek vissza. A legna­gyobb nehézséget szénbá­nyáinkban a munkaerő hiánya jelenti. Ezúton is felhívja amur.- kaerőgazdálkodási hivatal a megye munkásait és dolgo­zó parasztjait, hogy jelent­kezzenek munkára a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt­höz. A kormány kiemelt bé­rezést biztosít részükre. Ha megyénkből mennek a bá­nyába, ezzel a munkát vál­lalók nemcsak maguknak és családjuknak tesznek jót, hanem az egész me­gyének, és az országnak. Van rá kilátás, hogy a szén- bányászati tröszt így több szenet küld a megyének. A megye vezetősége arról is tárgyalást folytat a tröszt­tel, hogy a nálunk felesleg­ben lévő élelmiszerekért adjanak több szenet. rintos órabért kapjanak. Sérelmes volt a korábbi jutalékrendszer, s ennek megváltoztatását kérik oly formában, hogy a felemelt alapbéren felül meghatáro­zott jutalékkulcs legyen ér­vényben. A vendéglátóipari dolgo­zóknál naponta egyszer 20 '—25 százalékos térítés mel­lett étkezhessenek a dol­gozók. Az adminisztratív munkakörű dolgozók kor­pótlékot kapjanak. Kikül­detésben mindenütt 31 fo­rintot számolhassanak el. A kereskedelmi válla­latoknál, boltokban va­sárnap teljes munka­szünnap legyen. Az iparcikkeket árusító boltok zárórája szombaton 14 óra, az élelmiszert áru­sító boltoknál 17, illetve 18 óra legyen. A boltvezetők és helyettesek 3—6 nap pótszabadságot kapjanak, s Karácsonyi könyvek A Szépirodalmi Könyv­kiadó karácsonyra adja köz­re Kolozsvári-Grandpierre Emil: Bűvös kaptafa című szatirikus regényét, Remé­nybe Sándor: Vándorlások könyve című délamerikai útirajzait és Tatay Sándor: A Simeon-ház című nagysi­kerű regény trilógiájának következő részét A második lány címmel. Megjelennek Németh László történelmi drámái és Kellér Dezső: Tisztelt közönség! című gyűjteményes kötele. Ismét kiadják a Vörös postakocsi, A kék szalag című Krúdy- regényeket, a költészet ba­rátainak pedig Tóth Árpád összes verseit. Űj kiadásban kerül a könyvesboltokba Madách: Az ember tragé­diája. Az Olcsó Könyvtár soronkövetkező három kö­tete Dumas Három testőre. Számos külföldi író köny­ve is forgalomba kerül még karácsony előtt. így Vidor Hugo: Nyomorultak című világhírű műve. Louis Ara­gon: Uri negyed című regé­nye és a népszerű Yvés Montand: Csupa napfény a szívem című nagysikerű ön­életrajzának kiadása. Meg­jelenik Bodler francia író Tristan és Isalda című mon- dafeldolgozása és a Ha ró­zsaszál leszel című népköl- ' 'szeti gyűjtemény. Tacke- rai, a nagy klasszikus író Barry Lyndon című regé­nye is a karácsonyi könyv­piac egyik vonzó újdonsága lesz. Mintegy 240 ezer forint jutalom a malomipari dolgozóknak Kormányhatározat a bányászok kiemelt bérezéséről A malomipari dolgozók is becsületes, sokszor erőfe­letti munkát végeztek a for­radalmi események idején. A kormány lehetővé tette, hogy részükre jutalmat fo­lyósítsanak. Brestyánszki Antal, a Malomipari Egyesülés igaz­gatója örömmel adta hírű), hogy az egyesülésnél dolgo­zók egyenként 300—500 forint jutalmat kaphat­na:1c, ami kb. 240 ezer forint >í tesz ki. A jutalom érdem- szerinti folyósítása felett a munkástanácsok jogosultak dönteni. A szén-, érc- és ásvány- bányászati dolgozókat az ország gazdasági életében elfoglalt különösen fontos szerepüknek megfelelően kiemelt bérezés illeti meg Ezért a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1956. december 1-ével elren­deli a bányászok kiemelt bérezésének bevezetését amelynek pénzügyi fedeze-* téről — 415 millió forintról — a pénzügyminiszter gon­doskodjék. A Bánya- és Energiaügyi Minisztérium vezetője a íel- ügyelete alá tartozó bányá­szati iparágakra ennek meg­felelően végrehajtási utasí­tást adjon ki. Jósán és felelősségteljes megfontoltság Rakamaz, Vencs-llő, Gáva környékét, a tiszapart köz­ségeit jártuk az elmúlt na­pokban. Emberekkel be­szélgettünk, olyanokkal is, akik nem szeretik újságban olvasni nevüket. Név nél­kül számolok be tehát be­szélgetésünkről. Megpróbá­lom hit név nélkül usz- szaadni valahogy az egyik ilyen beszélgetést. Ebédeltek, amikor betop­pantam. A pedagógus há­zaspár és a két lány. Az egyik már egyetemi bal’- gató, a másik kisebb. Gyor­san ebei'élnék, a gyerekek szánkó»*! i készülnek. Rö­videsen ketten maradunk a családfővel. Beszélgetünk. Szó esik sok mindenről. Múlttól, jelenről, jövőtől, o összekeveredik a beszed közben a múlt a jövővel. Ügy van ez, amit nem sze­retünk, rossznak tartottunk a múltban, azt kivetjük a jövőből. — Négy esztendeje is van már, a nyíregyházi úttörő­házban néhány biológus ta­nár, meg egy minisztériumi ember vitatkozott a szak­kör* kertekről. A miniszté­riumnak'akkor az volt a názet-r hogy ezek a szak­köri kertek helyettesítsék az állami kísérleti gazdasá­gokat, új növényfajtákat állítsanak elő és így to­vább. üsszekoccantunk, mert ezeket a kerteket én a helyi tájegység növényei­nek szakszerű termesztésé­re, szakszerű ápolására tar­tom alkalmasnak, s csak ez lehel a hivatása a szak­köri kerteknek, hiszen a földön él unit. (Most egy éve meg .s jelent a rendelet, s a szakköri kerteknek ma már ez a rendeltetése.) £n ilyen embereket nem sze­retnék a minisztériumban | látni. Józan, és• felelősség­teljes megfontolásnak kell érvényesülni a jövőben a vezetésben is. Kis szünet után újra bő­szeim kezd. Az őserdő tör­vényéről, s arról, . hosv mennyire érvényesült ez a múltban, a nagyobb hal felfalta a kis halat, barmi értékes is volt az a kis hal. A jövőben nem ilyen veze­tésre van szükség. Sokszor mondtuk már, közhely is. hegy művelt, szélesiá.uáö- rű vezetőkre van szükség. Voltak ilyenek is a múlt­ban. Le ezeknek is van felróni valóm. Orosz Feri (az oktatási csz'á'ywzelü, talán fiatalabb is mint ő, ezért jogos az ilyen módon való emlegetése) jól ismer minket. Azt mondják be­csül is, így is érezzük. S mégse érezte egyszer sem szükségét, hogy eljöjjön hozzánk egy kicsit beszél­getni. Pedig mi elvárjuk, s a jövőben is elvárjuk. Mostanában az emberek komorabbak. Szótlanab- bak, ezt itt is érezni. A halk beszéd álfüiődnr,. Oiy meggyőz ödésíéle van mö­götte, mely a jövőbe v’í .el* hitben gyökeredzik, da a szó a kételyekről beszél. Arról, hogy senkiben sem bízik, megrendült a bizal­ma és egy kicsit kilá.ás tá­lán, perspektivátlan a ki­bontakozás. Erről beszél, de amikor nagyobbik lánya kacagását hallja, ő is mo­solyog. Mosolyog, mert a gyermek a jövendő. A fiatalok derűje meg­tölti a kis szobát. Együtt a család, most már nem le­het a múltról beszélni. A fiatal életek kényszere az, hogy feledjék a múltat, s csak h jövőt lássák és ez ráragad apjukra ti. Már arról beszél, hogy a kas­télyt el kell bontani, m_rt abból a községben egy négytantermes iskola lehet, s így nem lesz majd hét- felé a kilenc tanterein, hogy ne kelljen se az isko­lásgyereknek, se a tanúi­nak gyalogolni. Az iskolai fegyelem a központi is­kola létesítésével, növeked­het. De nemcsak ez, a ta­nárok, tanítók baráti társa­sága is összekovácsolódhat még jobban, ha együtt töl­tik a szünetet. Lám, ez a jövendő, s az elmúlt he­tek eseményei még köze­lebb hozzák, mert valószí­nű, hiszünk abban, begy eltűnik a bürokrácia és kélesztetidős stagnálás, ak­tafektetés után sor «elül­het erre a régenvárt épít­kezésre. Kedves olvasó! Tán nem is hiányzik a név, hisz ha más is községenként a gond, mégis azonosul az. Mert mindenütt van a múltnak baja, olyan baja. melynek orvoslását a jövő­től várjuki

Next

/
Thumbnails
Contents