Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-05 / 282. szám

SZABULUS-SZAIMAK XEF» 1056. december 5, szerda Oktatás, honszeretef, lelki gazdagság n. Az iskolai oktatás hibái Az említett bajok páro­sultak az iskolai oktatás­ban meglévő hibákkal. Hogy csak néhányat említsünk': A vulgarizált politikai ok­tatás az egészen primitív sajtószemlék megrendezése. Azért kell ezt említenünk, mert az alkotmánytan órá­kon túl. s a DÍSZ vulgari­zált politikai oktatásán túl ebben testesült meg az is­kolai politizálás. De men­jünk tovább. Kötelezővé tették az orosz nyelvet, s mellette elsorvasztották a rendelkezések a nyugati élő nyelvek tanítását. De nem­csak azt, hanem a humán t-írgvak eavrészét is. Hiány­zott többek között a művé­szettörténet és a zene okta­tása. Az iskolai oktatásban túl sok hivatkozás volt az élenjáró szovjet tudomány­ra, s az orosz feltalálókra. Fiz a fiatalok nemzeti tuda­tát sértette. S mindezt be­tetézte a személyi kultusz ideién kialakult történetta­nítás. történelem szemlélet. A tankönyveket úgy osztot­ták fel, hogy a jelen ..nagy­jairól“ Sztálinról, Rákosiról sokkal több szó esett, mint a történelem igazi nagysá­gairól. Találkoztunk még az ok­tatásban a nyugat kultúrá­jának nagyfokú lebecsülé­sével, minden — még a ma­gyar nyelvtan — „átpoliti- zálásának“ jelszavával is. Tehát az iskolai oktatásban sok volt a hiba. Ez is szinte jogossá teszi a néo életében meglévő hiányosságok eltúl- zását, sötéten látását. Néhány szót az ifjúsági szervezetről, a DISZ-ről. E politikai szervezet képtelen volt a fiataloknak valamit is nyújtani. Itt még jobban mint másutt éreztette hatá­sát a vezetők műveletlen- sége. A DISZ-t segítő taná­rok sokszor képtelenek vol­tak megérteni a DlSZ-veze- tők, apolitkus magatartá­sát, s ebből fakadó követe­léseiket. így az ifjúsági szervezet csak teher volt, nemcsak a DISZ-segítő ta­nárok, hanem a fiatalok nyakán is. Szürkítette és nehezítette életüket. Ha már itt tartunk, az önként választott tantár­gyakról kell beszélni. Példa a nyíregyházi zeneiskola, ahol akkor is folyt tanítás, amikor a középiskolások sztrájkoltak. Űgv látszik, hogv a zeneiskolában olyat tanulnak a fiatalok, amit szeretnek, s önként válasz­tottak. Ezért mennek oda szívesen. T udomásul kell venni e figyelmeztetést. Az iskolát — úgy látszik — fiataljaink többsége inkább tehernek érzi, mint önként vállalt kötelezettségnek. Az előbb felsorolt hibák ter­mészetes következménye ez, s egyben figyelmeztetés is. hogy igen gyorsan vál­toztatni kell, ki kell javíta­ni a hibákat. Meg kell sze­rettetni a tanulókkal az is­kolát. Eljutottunk a diák-sztrájk problémájához. Mit jelent az iskolások nagy többségének a sztrájk? •*- vetődik fel a kérdés. A válasz: nem kell isko­lába menni, nem kell ta­nulni. Ennek a sztrájknak politikai követelései voltak. A fiatalok közül sokan is­merték ezeket a politikai követeléseket, s lelkesedés­sel csatlakoztak hozzá, hi­szen a középiskolás fiata­lok lelkesedése igen köny- nyen lobbanó valami. De a túlnyomó többség alig hal­lott valamit a politikiai kö­vetelésekről, csak annak örült, hogy nem kell isko­lába menni. Valamiféle esinytevéssé lett a sztrájk, gyermeki dologgá, játékká. A játék és az ifjúság Néhány szót a játék és a tanulóifjúság közti viszony­ról. Már foglalkoztunk az­zal, hogy e fiatalok lénye­gesen szegénj'ebb gyermek­kort és ifjúkort élnek, mint ml éltünk, mert mi Vemén, Mav Károly on nevelked­tünk. Sok-sok kalandos út­leírást olvastunk. Ilyenek most csak kevés számmal vannak az ifjúság könyvtá­rában. A mi fiataljaink kö­vetkezésképpen nem elé­gíthetik ki lángoló fantá­ziájukat az ilyen regények­kel, Az oktatás helytelen módszere megrövidítette ezeket a gyerekeket egy gazdag gyermekkorral. A mi 14—15 éves gyer­mekeink politizálnak, mi snuroztunk, golyóztunk, osendőrt-rablót játszottunk. Ha már itt tartunk gondol­juk csak el. ha egy 13—14 éves gyermek fegyverhez Jut, vajon komolyan tud.ia-e használni, nem egyszerűen n ml csendőr-rabló játékunk veszélyes visszatérése ez? Azt hihetjük, hogy igen. E gyerekek úgy mondják, hősként harcoltak a felke­lés napjaiban, de vajon nem csak egv új játék volt ez? Tudták-e, hogy miért har­coltak? Folytassuk e megrövidí­tett gyermekkor elemzését a szabadidővel, illetve az iskolai oktatás zsúfoltságá­val. Azzal, hogy lélekzetvé- telnyi szabadideje sincs a ma diákjának. A meglévő silány ifjúsági regénytárt sem tudja kiolvasni, mert a 120 oldalas tankönyv he­lyett 600 oldalas van, a tan­tárgyak száma is szaporo­dott. annak ellenére, hogy néhány hasznos tanlárgy- gyal szegényebb a ma isko­lája. A gyermekévek, s az ifjú­évek legyenek gyermek- és ifjúévek újra. Ez a követe­lés a pedagógusokhoz. Ezek az értekezletek e követelést igyekezzenek valóra válta­ni. Ma már megvan a lehe­tősége. hogy a hibákat el­tüntessük, hogy' a tanítás­ban új rendszert alakítsunk ki. Túl azon, hogy az Okta­tásügyi Minisztérium is biztosan ilyesmin dolgozik — kötelessége minden szaktanárnak saját terüle­tén megtenni a lépéseket. Kötelessége a szaktanárok kollektívájának, hogy tan­könyvét felülvizsgálja, s ha nem is lehet 600 oldalból 120 oldalt csinálni, hót rö­vidítse azt legalább feléi'e, hogy hely jusson olyan tan­tárgyakra is, olyan beszél­getésekre is, melyek gazda­gítják az ifjúság lelkét. Idő kell játékra is. Segítsenek abban is a tanárok, hogy végre olyan diákszervezet jöjjön létre, mely a lélek gazdagítását és a sportot, a testkultúrát fejleszti és segíti. S nem utolsó sorban segít rendet teremteni az ifjú fejekben, hogy a borúlátás helyett a nép ismerete, szeretete és az optimizmus kapjon fész­ket. Hogy a honszeretet lel­ki gazdagsággal párosuljon. Befejezésül még egy mon­datot: Mindahhoz, melyet a kialakuló új követel, a tanároknak hozzá kell adni ifjúság-szeretetüket, s azt a készségüket, mellyel jobban megakarják ismerni a rá­juk bízott fiatalokat. Folyik a tanítás a középiskolákban A nyíregyházi középisko­lák tanulói december 3-án ismét megjelentek a jó] is­mert tantermekben. Igaz, a kollégisták egy része még nem költözött be ismét, és olyan tanulók is voltak, akik saját hibájukon kívül lemaradtak a zsúfolt vonat­ról. A legtöbben a Kossuth gimnázium tanulói keres­ték fel hétfőn reggel az is­kolát. 385 tanuló közül 252 jelent meg. A Zrínyi leány- gimnázium 506 tanulója kö­zül 270-en hallgatták az órá­kat. A közgazdasági techni­kumban, ahol 242 tanulót tartanak nyilván, 110-en je­lentek meg. A Vasvári Pál gimnázium 237 középiskolás tanulója közül 134 zavarta­lanul folytatja tanulását. 1956. december 5, szerda Vilma .-ír Mikulás9 a kedves öregapó a tél elől clibénk szokatöreg hó­fehér szakállit megrázta és millió fehér pehely te­rítette be útját. Jön! Ma este a gyerekek gyöngéd, kíváncsi, ártatlan és huncutkás mosolya miit kényelmes és tág ajtói a Mikulás bácsinak. Hány ezer kis-magyar csillogó cipője vár édes és kellemes o.jándéloot a Mi­kulástól! Hányán várna.!; játékot és ezerféle édessé­get! Hányán emelik gyer­meteg tekintetüket a kis fényesre csiszolt cipőkben nyugvó hosszú haragos virgácsokra! Kedves Mikulás bácsi! Ugye minden magyar gye­reknek örömet, kacajt és sok minden jót hozol9 Ugye ma este betoppansz minden kis családba, min­den házba, hosszú tél-csiz­mádban? Hozz újjongást és mo­solyt a gyermeki arcokra és a sok-sok édesség kö: ezután is szeretetet, féltő gondoskodást, odaadó ked­vességet a szülői szivekbe és jövőre is nagy puttony- nyál látogass meg minden gyereket, kedves Mikulás. Olvassa mindennap a Szabolcs-Szatmár Népét! Bessettyei-mozira. vái toz- tatták a Zrínyi Ilona utcai volt Gorkij-mozi nevét, ahol ma a „Légből kapott zenekar” című csehszlovák filmet vetítik. A Dózsa- moziban továbbra is .Em­berek fehérben-’ című franca filmet pergetik.-A A rendkívüli események kapcsán ítl nem használt bel- és külfö’di jegyek visszaváltását a nyíregy­házi IBUSZ megkezdte. A menetjegyek kiadását is végzi 8.30 órától 13 óráig, mely idő platt a rendelke­zésre álló menetrendi ada­tok alapján felvilágosítást nyújt és az ország egész területére menetjegyet szolgáltat ki. •Ár \ bábszínház vasárnap délelőtt 10 órakor tovább folytatja műsorát a lózsef Attila művelődési • p-hon. Műsoron szerepel: Hófe­hérke és a hét törpe. A Legfőbb Ügyészség felhívja a dolgozókat, hogy panaszukkal, bejelentésün­kéi a területileg illetékes ügyészség panaszirodájához forduljanak. •A­Naponta mintegy 2000 hektoliter sört hoznak for­galomba az országban. Megkezdte munkáját a Ká­vészeripari Vállalat is, s ezzel biztosítva van az or­szág pótkávé szükséglete. dr A Cukoripari Igazgató­ság jelentése hét cukorgyár munkájáról ad számot. A többi négy gyár is hamaro­san hozzálát a termeléshez. A cukorgyárak közül a legjobb munkát eddig a szerencsi végezte, amely rendszeresen termel és csaknem teljes kapacitás­sal dolgozik. •Ar A francia köztársasági elnök a népi hanglemezeit nagydíját a „Grand Pnx’-t a Magyar Állami Népi Együttesnek ítélte oda.' ★ A Lengyel írószövetség hetedik kongresszusának vitái bezárultak. A kong­resszus utolsó napján a részvevők számos határo­zatot fogadtak el, amelyek célja minél kedvezőbb fel­tételeket teremteni a len­gyel irodalom fejlődéséhez. A kongresszus megválasz­tottá' az írószövetség új ve­zetőségét is. A szövetség központi tanácsának el­nöke Antonin Sionimeri !ett. •Ár A Földművelésügyi Mi­nisztérium kertészeti és szőlészeti igazgatósága fel­hívja a tanácsokat, hogy sürgősen gondoskodjanak a fiatal gyümölcsösök és sző­lőültetvények megfelelő vé­delméről. ★ A MÄV vezérigazgatósága eleget téve az utazóközön­ség kívánságának elrende’- tete, hogy megszünteti az ÍBUSZ által kiadott me­netjegyek kötelező felülbé­lyegzését.-A­Megjelent a papírb' ltok­ban és az üzletekben az 1957-es falinaptár, mutatós és érdekes illusztrá .'’ókkal. \£ZAKOLLSI O 7 S X Tőiszé ke/u/ lég, rregnap találkoztam a barátommal. Köszön, én 1 fogadom. — No, hová igyekszel? — kérdezem. — Nem igyekszelc, hanem jövök — feleli. — Dol­gozni voltam Debrecenben — magyarázza, aztán mé­lyet, keserveset sóhajt. — Mit hallani ott? — kérdezem. — Éjféltől száz órás sztrájkba kezdtek a vasutasok — mondja szomorúan. — Ne mond? Már megint? — lepődök meg én is. De aztán ahogy végignézek az utcán és látom az állo­más felöl igyekvő töméntelen embert, elnevetem magam. — Hát akkor te most nagyon fáradt vagy. — Miért? — ütközik meg. — Mert, hogy gyalog jöttél Debrecenből. — Nem én! — jelenti ki keményen, de aztán maga is elmosolyodik azon, hogy vonaton jött mégis hitt a sztrájkban. Miért esik niaslunábau a hé? Mert ideje van. Mondhatják sokan. Ez igaz, de ha így vesszük, már előbb is ideje lett volna és mégsem esett. Miért? Az úgy volt — magyarázta nekem egy szabolcsi magyar —, hogy a napokban az öreg November megér­kezett az ősz December elé. Az azzal fogadta, hogy azt mondja: — Testvér hagyatkozzál! — Hm, hm — hümmögött November, de asért el­kezdte. — Adtam sok szelet, felleget, borút.De .. -. esőt keveset, bár Októberről sok rám maradt, ám sokat I kellett ide-oda járkálnom és nem szeretem a sarat. — Hát havat adtál-e? — Egyszer! — Miért csak egyszer? ‘— Sok odalent a földön abban a szép kis Magyar- országban most a hajléktalan, nem volt szivem testvér..-. — Enyje, mit szól majd ehhez apánk — suttogta December és az öreg esztendő felé tekintett. — Ne havazzál testvér te sem — intette November. — Félek, hogy beárul Január, hogy a hideget, ha­vat mind neki hagytuk. — gondolkozott az öreg. — Akkor valami keveset mutatóul. így egyeztek meg. Mégis csak emberséges hónapok. Különösen, ha azt is észbe vesszük, hogy nyugalmazott November valami óriás farkast arra biztat, hogy egye meg a telet. Mi van a mennijaiszáqban? fi gy szabolcsi kis faluban haldoklóit egy lány. Nem lehetett több tizennyolc évesnél. Jó formá­jú, nyelves, de mellbajos. Elhívják hozzá szülei a papot, hogy gyóntatná meg utoljára. A pap indul is nyomban. Buzgón elvégzi a szertartást, aztán megkérdezi: — Nem nyomja-e még valami a lelked lányom? A lányka pirul, szégyenkezik, de a biztatásra csak szóba kezd. — Nyomja bizony, szeretném tudni, mi vár rám odafent? — Hm, örök boldogság! — feleli a pap. — És abban ügye tánc is van, mert én azt nagyon szeretem — mondja a lányka és bizonyságot tesz a pap­pal, hogy csak igazat mond. Az öreg pap gondolkozik, mit is, hogy is feleljen, egyszer aztán eszébe jut a módi. Idéz a Sándor-kódcx- ből: „ . .. tánc lészön, mert midőn, mik tánchoz kölle- nek, ott megtelteinek. íme, ezök szükségesük: helynek szép volta, szélös volta, világos volta, erős volta, békes- ségös volta. Jóllakás, részögség, testnek szép volta, könnyű volta, ékes volta, erős volta ...“ fi lányka megnyugodott. Kívánjuk neki: teljék kedvének teljes volta. Pisztollyal meglőtte magát — állapota életveszélyes November 12-én Fedák András 26 éves büntetett előéletű bányász a balkányi földművesszövetkezet sza­bad felvásárlójának laká­sára ment pisztollyal és ké­zigránáttal, és onnan 2500 forintot elrabolt. A pénzrablás után Máté Imre rendőrtörzsőrmester lakására sietett, ahol a férj távollétében Káté Imre fe­leségét és családját a nála lévő pisztollyal és kézigrá­náttal életveszélyesen meg­fenyegette. Az eset után a községet elhagyta, bujkált, de az elmúlt hét folyamán ismét megjelent a balkányi határban. Amikor a község lakói megtudták, hogy a fegyve­res rabló ismét a közelben tartózkodik, éjjel az utcák- ' an őrtáiltak kapával, vil­lával, hogy megvédjék ma­gukat és ha sikerül, elfog­ják Fedákot. Értesítették a rendőrséget. A kállói já­rási rendőrkapitányság „R“ csoportja Fedák András bal­kányi lakására sietett és a fegyverest megadásra szólí­totta fel. Fedák a felhívás­nak nem engedelmeskedett, s a nála lévő pisztollyal meglőtte magát. Elfogása után egy pisztolyt a hozzá­való töltényekkel és egy kézigránátot t láltak nála. Kórházba szállították és ke­zelés alá vették. Állapota életveszélyes. A Szovjetunióból nagyabb mennyiségű lisztszállítmány érkezett. Ebből 67 vagon finomlisztet és 103 vagon kenyérlisztet útnak indíta­nak vidékre, miután Buda­pest ellátása biztosítva van. Nyíregyházára 10 vagon lisztet küldenek. 2

Next

/
Thumbnails
Contents