Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1956-11-27 / 275. szám
SZABOtCS-SZATJIA* NO»* 1956 november 27, Kedd A tagság szabad elhatározásából! Feloszlott a nyíregyházi Ságvári TSZ fl régi tagok új szövetkezetét akarnak alakítani Szombaton délelőtt sokan tartottak a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet irodája felé. Ekkorra tervezték a zárszámadási közgyűlést. Kicsit hűvös az idő — idebenn a nagyteremben (forrón Izzó a légkör. Parázs vita alakul, mert szóbake- rült a sokakat foglalkoztató kérdés, közösen gazdálkodjanak-e továbbra is, Vagy kimondják a szövetkezet feloszlatását. Legtöbb- jjük ismeri már a kormánynak azokat az új intézkedéseit, amelyek a forradalom vívmányaként köny- rtyebbé akarják tenni a dolgozó parasztság helyzetét. Tudnak a beadási rendszer megszüntetéséről, amely oly sok kellemetlenséget okozott a magyar parasztságnak, jogalapot teremtve arra is, hogy leseperjék a gazda padlását, vagy utolsó állatát vigyék el. Ismeretes többek előtt a másik keserűség, a tagosítás megszüntetése is. Ezek iés egyéb intézkedések sokakban felébresztették azt a gondolatot, hogy jobb lesz egyénileg. így aztán egyre Inkább (olyan hangulat lett úrrá a taggyűlésen, hogy mondják )ri a Ságvári Termelőszövetkezet feloszlatását. A gyűlés hangulatát még sok apiró képpel lehetne jellemezni. A komolyabbak figyelemmel hallgatták az elnöki beszámolót, majd amikor megtudták leltár szerinti vagyonukat, átérezték, mi. lyen sokat tett össze a nagy család munkája. Mások fcözbe-közbe kiabáltak, néha olyankor is. amikor nem volt arra különösebb ok, néhány fiatal pedig külön vitázott, mit sem törődve a közös nagy üggyel. A tagságot áthatotta lépésük komolysága. Igazságra törekedtek több kisebb ügy elintézésében is. Amikor például Ondi Jó- rsef ügye került sorra, egy- emberként támogatták igazát. — Régen gyümölcskertésze volt Ondi a szövetkezetnek, s egyízben 25 kiló meszet elvitt a közösből. Emiatt 80 munkaegysége ellenértékét nem fizették ki. Ez. túlerős büntetés volt. Most tisztázódott a dolog. Igazságot kapott Ondi Jó1 zsef, megkapta pénzét. Sok minden szóbajott még, az is, hogy a végleges elszámolásig ki-ki maradjon helyén és vigyázzon minden értékre, nehogy megdézsmálhassa valaki közös tulajdonukat. Aztán szavaztak. A kialakult légi-ötben sokan ! tartózkodtak a szavazástól, j de nem volt ellen vélemény, j amikor kimondták: felosz- ; lik a Ságvári. Aztán kül-1 dötteket indítottak: jelent-! sék határozatukat illetékes ; helyre. • ) I Lesz még «ekünk szöretkezetünk Egy kissé csalódottan jöttem ki a nagyteremből, s mikor megláttam, hogy hé- hányan a kisebb irodahelyiségbe térnek be. utánuk léptem. Szép nagy rádió szólt bent, barátságos meleg volt, s régi ismerősöket találtam együtt. Simányi és Szurkos bácsit, a Havril- la testvéreket, Varga Erzsit és két olajosruhás traktorost. Nem mutattak szomorú arcot. Sok ki nem mondott gondolatot tükrözött tekintetük. Mindnyájukat ismerem, s úgy tudtam, szeretik egymást, s nemrég még arról beszéltek, hogy milyen jó így, közösen dolgozni. nehezen tudnák elképzelni másképp az életet. Most meg mintha nem is bánkódnának. Gondolatukat Surányi Gábor mondta ki hangosan „Kész még nekünk szövetkezetünk, csakhogy az eddigi szokásoktól eltérően alakítjuk meg. Nem csalogatjuk az embereket, Inkább megválogatjuk, ki jöhet közénk. Hét hold földem van, most vihetném, de eszembe se jut. Csak hadd menjen ki, aki akar. Erőszakkal úgy sem tarthatjuk Vissza, nem is lenne ónnak jó vége. De akik megmaradunk. erős szövetkezetét hozunk össze.“ Igv hát bizakodás adja jókedvüket. Még nem tudni, kik találnak vissza, a nagy család közösségébe, kik vállalják a harcot azért, hogy előre vigyek az újat, hogy megmutassák a többieknek: mégis csak jobban boldogulnak közös gazdálkodásban. Még nem alakult ki világos kép a jövőt illetően. Akinek földje nincs, nem tudja: hogyha kilép, miként folytatja? Fejükben egymást kergetik a gondolatok, hisz a változás, amely napjainkban minden ember éleiében alkot valami újat. megköveteli, hogy számoljanak vele. Csak egy a fontos, bármiképp határoz is a ma még szövetkezetben dolgozó paraszt, ne felejtse el, hogy dolgozó népünknek mindennap több terményre van szüksége, s ezt a parasztságtól várja. Hamm fi József A gerinces ember ■ Az egyik hivatalnál történt, amikor dolgozói összegyűltek, hogy megbeszéljék: felveszik-e a munkát, vagy sem. Az igazgató njiltan feltette a kérdést: sztrájkolni akarnak, vagy dolgozni? A kérdés után hosszú ideig csend ülte meg a termet, majd valahonnan a hátsó sorokból; felugrott egy ember és ágálni kezdett: — Sztrájkolunk, mert csak így védhetjük meg hatalmunkat..; és a többi. Egész, kis szónoklatot vágott ki.- És ezután gyorsan kivett három nap fizetett szabadságot! Ezzel bebizonyította, hogy nemcsak gerinces ember, hanem előrelátó is. Románia segélye Magyarországnak A Román Népköztársaság kormánj-ától a Magyarországnak juttatott segítség keretében szerdán további 135 vagon áru indult Romániából Magyarországra. Románia eddig majdnem 10.000 tonna különféle árucikket küldött Magyarországnak, e között különféle kőolajtermékeket, lignitet, cementet, sót, tűzifát, ablaküveget stb. Sót, petróleumot, élesztőt kapunk cserébe Romániától A MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának küldöttsége rendszeresen foglalkozik megyénk áruellátásának megoldásával. A román szervekkel folytatott megbeszélések után elutaztak Budapestre, hogy nagyobo mennyiségű olyan árucikkeket szerezzenek be, amiért cserébe Romániától sót, petróleumot, élesztőt és egyéb fontos árucilrket kapunk. Pestről nagyobb mennyiségű kar- és ébresztő órát, tekla-gyöngyöt, fotópapírt és más fényképészéti cikket hoztak magukkal. Rendelkezésükre áll ezenkívül több vagonnyi mezőgazdasági kisgép. A napokban. Debrecenből fényképezőgépeket & egyéb fotócikkeket hoznak, amire a románoknak ven szükségük. Mindezekért a cikkekért nagyobb mennyiségű Olyan élelmiszert és alapanyagot kap megyénk, amire feltétlen szükségünk van a normális élet megindításához. Közben a MÉSZÖV Pev ten járt megbízottja a. de- mecseri földművesszövetké- zet részére Mezőtúron nagyobb mennyiségű rizst és élesztőt vásárolt. Ezekért az árucikkekért cserébe káposztát és burgonyát adna!?. A napokban rövidesen sor kerül a végleges megbeszélésre a román szerviekkel. Ezen alkalommal véglegesen leszögezik, hogy mire van szükségük és mit adnak azért cserébe városunk és megyénk dolgozóinak. A dslgizék becsületes munkésíanácset válasz olta* a nyíregyházi Városgazdálkodási VáHa!stná! A szerencsi télapó nzenit „Elküldtük a szükséges cakor és csokoládé féleségeket a s*abolesi gyerekeknek* Felhívtuk a szerencsi csokoládégyárat ég kérésünkre ,a télapó nevében azt üzeni a szabolcsi gyerekeknek, hogy elküldték a szaloncukrot és csokoládé mikulásokat. A gyár dolgozói folyamatosan azon dolgoznak, hogy legyen elegendő cukorka és csokoládé karácsonyra Is. A FŐSZERT központ megerősítette ezt a hírt és ők is azt üzenik a gyerekeknek: lesz elég csokoládé és más édesség a Mikulás bácsi puttonyában, de csak aifnak, aki jól viselkedik, szót fogad a mamának, szorgalmasai megtanulja a versikéket, amit az óvóíiéni elmond. Kedves gyerekek! Mi is azt üzenjük, hogy7 viseljétek magatokat jól, tanuljatok szorgalmasan és számoljátok a napokat hányat alusztok még, amíg megjelenik a Mikulás bácsi, s mindenki megkapja tőle az ajándékokat. Ma ráesel kiayítoak a beitek Tegnap a kereskedelmi dolgozók értekezletet tartottak az Állami Áruházban és úgy határoztak, hogy ma reggel kinyitják a boltokat. Az Állami Áruházban tegnap megkezdték o kazánok befutásét. A bérszámfejtők dolgoznak a fizetések számfejtésén íjra játszanak a »tzik Vasárnap ismét játszott két nyíregyházi mozi — a Gorkij és a Dózsa. A két moziban naponta három előadást tartanak: fél egy, fái három és fél öt órás kezdetiek A Dózsa moziban „A za- lameai bíró“ című német filmet, a Gorkij moziban a „Vörös és fekete“ című francia film első részét ve- titikj Tegnap néhány kivételével valamennyi dolgozó megjelent a Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalatnál, hogy megválasszák a végleges munkástanácsot. Az izzóhangú gyűlésen sok- mindenre fény derűit, s kiviláglott, hogy kik voltak azok, akik akadályozták a munka felvételét a vállalatnál, kik azok, akik a munkáshatalom ellen törnek. A gyűlés részvevői elé egy névsort terjesztettek, amelyet már le is gépeltek sok példányban, hogy a dolgozók e lista alapján szavazzák meg a végleges munkástanácsot. Érdemes ezt a névsort alaposabban megnézni, kik szerepelnek rajta, kiket akartak a munkások képviseletével megbízni. Néhány név: Sipos János I. csendőr volt, Schwanz János nyilas, Török János apja földjét szeretné visszaszerezni. Ezek és hasonszőrű társaik, valamint azok, akikre befolyást gyakorolnak, ugyan „méltón” képviselték volna a dolgozók érdekei'.! S kik voltak e lista ösz- szeáliítói? Kőbányán olyanok, akik nyilvánvalóan nem azt szeretnék, hogy . a munkások és a parasztok hatalma megszilárduljon, az október 23-i forradalom vívmányai ténylegesen megvalósuljanak. De gazda nélkül számítottak! Azt hitték, hogy e névsort a vállalat dolgozói alaposabb vizsgálódás nélkül, gépiesen megszavazzák. S ebben tévedtek! A munkásokat ma már nem lehet félrevezetni. Nagyon jól tudják, hogy kiktől kell megvédeni a munkáshatalmat. A szenvedélyes hangú vita megmutatta, hogy a munkások becsületes tanácsot akarnak, amely az ő érdeküket képviseli. S ezért elhatározták, hogy munkahelyenként személyesen választják meg képviselőjüket. Ugyancsak döntöttek « sztrájk kérdésében is. Elhatározták, hegy dolgozni fognak. Hirdessen a Smües-Szaimr Népe hasábjain Alá, t.e... ; (AM A ár. FAT O LVA J O K LASSAN ALKONYODUL Rozzant kerékpárt tolva egy férfi bandukol Borbányán hazafelé. A há2 elé ér, a lakásban még ásít a sötétség. Belép. A szobában az asszony és a két gyerek.— Egyszerre örvendenek a belépő férfinek. De az üdvözlés öröme, mint vándormadár, oly hirtelen röppen el, s csak az asszony siránkozása marad a szobában s tölti meg annak minden zegét-zugát. — Ma sem kaptam fát. Megfagynak ezek a gyerekek. Már még főzni sem lesz mivel. Az ember horkant egyet. Nem felel, csali az ablak felé fordul s kitekint a sötétbe. Csak &z lobog beh- pe„ hogy nincs tüzelő. Az egyik gyerek 8 éves, a mélák őt. Felöltözni is alig tudnak, s még itthon is fá- »ódniuk kell. Egy darabig azon gondolkodott, hogy holnap majd ő indul el Tü- 7énről Tüzépre, de az aszseony siránkozása, keserve átragad rá is. S mint szokott, szegény embernél, a keservből düh lesz. A foga közt káromkodik, majd hangosan rákiált az asszonyra: — Hallgass! AZ ASSZONY megretten a kemény hangra, s csendes sírásba kezd. — Az istent bele, hol a fejsze? Az asszony rosszat sejtve hallgat el, s csak immel- ámmal mozdul, hegy megkeresse a fejszét. A férfi egy darabig nézegeti az éles szerszámot, az ujját .s végighúzza a fejsze cscrb- tatian élén. Nehezen ha'á- roz. Szerezni, lopni , óly messze van őtőie. Hisz vi- iágéieíében tiszta ember volt,. gondolatban sem tett ilyet. De most nincs m;t tenni. Nincs fa, hideg a szoba, sírnak a gyerekek, sopánkodik az asszony, fojtogató kín ez egy apának. S mégis olyan nehéz. Szinte vonszolja magát, mikor megindul, a a kamrából előveszi a kis fűrészt is, az asszony déimedten nézi, félti. Ügy óvná, mint kisebbik fiát, de csak félig emelkedik fel keze, és hang nem jön a száján. Utána lép, mondaná: „vigyázz mr.gadra.” De nem tudja, nem meri kimondani, pedig érzi, hogy olyanra készül az ember, amilyet még sohasem tett. A KERÉKPÁROS embert elnyeli a sötét, megy végig a Káliéi úton, valahol útszegélyt keres, ahol gallyat vagy olyan fát lelhetne, melynek kivágása nem szúr szemet. Talált is. Egy ti —10 éves sudár kis akácfát. Mire összevágja, 7 c a. Vagy tán több is. Felköti a kerékpárra, s elindul a városba. Minden neszt ügyel, ha egy varjú felröppen, megáll. Mi tagadás: fél, na nemcsak a sötéttől, hanem i saját lelkiísrreretétSl is. Szorítja a lopás félelme. Szorítja az az érzés, hegy megfoghatják. De nincs mit tenni. A tüzelő kell, s lopni kell, ha más nincs, dt TALAHOL Kállosemjen alatt az erdőben szekerek, 3 emberek körülötte. Fát raknak és nagyokat ku.- jungatrak. Mert a pálinka sem hiányzik. Olyan ez a iarakás, mint egy lakodalom, vágj’ inkább éjfél után egy halotti tor. Akik itt csattogtatják a fejszét, s húzzák a fűrészt, nagy szabadságukban saját maguk temetéséhez fogtak. Irtják az erdőt, nem ütik fel fejüket, ha egy varjú felrebben, sokan vannak, egész haddal, egész szekér- karavánnal, és ki tudja ha- | nyadszor. Nem úgy veszik | ki a fát, hogy vigyázva, :sak olyan csonkot hagyjanak, mely nem árulkodik, hanem kényelmesen, sok helyen még kötélig éiö rönköt is hagynak. Aztán megpakolják a szekeret, s slkomvatkor elindulnak a falu felé. Van olyan ház, ahol már 100—3 20 mázsa fa is várja sorsát az udvaron. S mi, lesz a sorsa? A NYÍREGYHÁZI PIAC számot tudna adni, hiszen nagyobb piaci napok alkalmával szekérkaravánok hozzák a nyersfát. s tegyük hozzá, sok esetben a lopott fát, s adják méregdrágán a város népének. Nemcsak azért haláltánc az ilj'en, mert egj'szer majd lesz olyan erős rendőrségünk, hogy képes lesz végére járni a sok tolvajlás. nak, 3 bíróság elé állítani a bűnösöket, hanem azért is, mert a kiirtott erdők helyén ismét a futóhomok lesz az úr. Túl ezen a nyírségi homok egész területén segíti a sivatagosodást az cr- doirtás, mert itt úgy,kel! a fa, mint az embernek a levegő. Nemcsak megköti a talajt, nemcsak dúsítja a csapadékot, s szépíti a tájat, hanem fogja a támadó szelet is. S lám mindez nem jut eszébe a fatolvajokuak. * KÉT PÉLDA Egy rettegő, családját féltő ember,, s egy csapat tolvaj. Törvény szerint tolvaj az előbbi is, de annak lelkét az 30, vagy' 100 kiló fa nem szennyezi be, nem volt más választása, s kárt sem tett, A szekeresek viszont rablók, A nemzet értékeit rabolják, pusztítják. S lám még csal: lelkiismeret furdalásuk sincs, hanem pálinkáznak, s tudatlanul is halotti tort ülnek saját falujuk, saját életük felett Mert jövőre ha kevesebb lesz az eső, s ha jobban fúj a szél csak egy-kéi mázsával terem kevesebbet a nyírségi homok. De tíz év múlva, — ha ezeknek a kezét nem fogja meg senki —, már ezerhoíd számra lesz sivatag. FATOLVAJOK. Tolvaj az egyik, * tolvaj a másik. Az égjük meleget visz kis családjának mosolyt varázsol a gyermekek arcára. A másik rombol, s közben ördögien mosolyog, jó képet vág ahhoz, ha az utolsó forintját is elcsalja szerencsétlen városi embertársának. Tobzódik,' s kárt okoz azt híve. hogy a szabadság, melyért ezrek és ezrek hullatták a forradalomban vérüket, ezt is jelenti. Legyen bfrájuk a közösség. 2