Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-27 / 275. szám

XIII. évfolyam, 275. szám \ |>J| . 50 fillér 1956 november 27, hedd A Megyei Pártelnökség és a Megyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács lapja II lepaayol hazafias cselekedet ma: loiylalni a termeíomunkát A megyei munkástanács küldöttsége sikerrel járt el a kormánynál Korábban, már beszámol­tunk afi'ól, hogy megyénk munkástanácsai négytagú küldöttséget indítottak Bu­dapestre, hogy a kormány elé terjesszék és megvitas­sák a megyében életre hí­vott munkástanácsok össze­gezett közös követeléseit A küldöttséget Szilágyi Meny­hért, a Magyar Szabad Szakszervezetek megyei el­nöke vezette. A küldöttség tagjai: Valu József, a do­hányfermentáló, Veress Al­bert, a ruházati ktsz. és Ko­vács Ferenc, a megyei Épí­tőipari Vállalat munkásta­nácsának tagjai voltak. A küldöttség beszámolt budapesti útjáról A küldöttség kedden reg­gel személygépkocsin indult Budapestre, ahova délután 3 órakor értek. Szerdán el­mentek az Országházba. Ebben az időben diplomá­ciai tárgyalásokat folytatott a kormány, ezért aznap nem volt meg a fogadás. A kor­mány részéről csütörtökön Kovács Sándor fogadta me­gyénk küldötteit. Meghall­gatta az előterjesztett össze­vont követeléseket és a kül­döttség tetszését megnye­rőén, tárgyilagosan mérle­gelte azokat. Válasza min­den pontot illetően kielé­gítő volt. A küldöttség szombaton este jött vissza. Az újságban korábban közölt ígéret sze­rint részletesen közöljük a küldöttség beszámolóját. hogy e kérdésben a kor-1 mólón kifejtette azt a nc- mány valószínűleg figye-| zetét, hogy kisipari'termelő­iembe veszi a javaslatot és! szövetkezetekben, ahol szin­módosítani fogja a rendelet ide vonatkozó részét. Veress Albert a beszá­tén termelőmunka folyik, indokolt, hogy legyen mun­kástanács. Szép, de nehéz munka vár a munkástanácsokra Népünknek erős karhatalomra van szüksége — Követelésünk egyik pontja az volt, hogy a rend megszilárdítása és forradal­mi vívmányaink megvédése érdekében erős karhatalmi szervre van szükség — mon­dotta a küldöttség vezetője. — A kormány képviselője egyetértett velünk abban is, hogy a karhatalmi szervekbe a munkástanácsok ja­vaslata alapján delegált becsületes dolgozók cs néphez hü tartalékos tisztek kerüljenek. Olyanok, akik megfelelnek a követelményeknek és ked­vet is éreznek erre a posztra. (Ez a szervező munka a megye területén is megin­dult. A faipari vállalattól például hárman jelentkez­tek az új karhatalomba.) Mikor vonják ki a szovjet csapatokat az ország területéről? —• A kormány képviselője kérdésünkre azt válaszolta, hogy a szovjet csapatok ma­gyarországi tartózkodására addig van szükség, míg a rend, a munkáshatalom iga­zán meg nem szilárdul. Hangoztatta, hogy a kor­mány a kivívott eredmé­nyeket semmiáron fel nem adja, s mindent elkövet minden ellenforradalmi megmozdulással szemben. A szovjet csapatok fokozott kivonásának biztosítéka a termelőmunka zavartalan folytatása, és nem utolsó sorban a szilárd karhatalom megteremtése. Csak ezután kerülhet sor a rendfenn­tartó csapatok országunk területéről való kivonására. A bérrendezésről és a prémiumrendszer megszüntetésére! A követelések között sze­repel az is, hogy szüntessék meg a tanácsi és állami vál­lalatok • közötti bérkülönb­ségeket. A prémiumrendszer megszüntetéséről és új jutal­mazási rendszer kidolgozá­sáról is tárgyalta . Az erre vonatkozó válaszban a kor­mány képviselője kifejtette, hogy mindkét kérdés megol­dására megvan a lehetőség, s erre utal a napokban megjelent törvényerejű ren­delet a munkástanácsokról. A munkást nácsok hatás­körébe tartozik az is, hogy a Vállalat jövedelmezősége után intézkedjen bérezési kérdésekben, a nyereség­visszatérítés szétosztásában és a prémiumrendszert he­lyettesítő más jutalmazás helyi kidolgozásában, illetve alkalmazásában. Módosítják-e a munkástanácsokról szóló rendeletet ? A küldöttség egyetértett a dolgozóknak azon követelé­sével, hogy a munkástaná­csok működéséről, jogköré­ről szóló törvényerejű ren­delet azon pontjain kívána­tos módosítani, melyben az igazgató kinevezéséről és nem termelő üzemekben munkástanácsok alakításá­ról van szó. A küldöttség véleménye szerint nem lehet a igazgatók kijelölését fel­sőbb szervre bízni, mert az sógorság-komaság alapján is dönthet. Az igazgatót pá­lyázással akarják a dolgo­zók vállalatuk élére állítani. A kormány képviselője tá- j ílcoztatta a küldöttséget, Erről sok szó esett a kül­döttség budapesti fogadása és a küldöttség hazai beszá­molója alkalmával is. Most például mindenütt a helyi munkástanácsok vannak hivatva dönteni afölött, hogy ahol lehet, november elsejével lépjen életbe a kormány által bejelentett munkabcremelés. Ha van erre béralap, s ha nem okoz pénzügyi zavart, a munkástanácsok úgy dönthetnek, hogy no­vember elsejétől fel­emelt hért kaujanak a dolgozók. így közölte ezt a küldött­séggel a kormány képvise­lője, de kijelentette azt is, hegy a kormány a korábbi bérkereteken kívül nem tud újabb összeget adni. Ezt azzal indokolta, hogy hosz­szú időn át termelés nem volt, viszont tetemes ösz- szegű bárt kifizettek. Iiy- módon újabb összegeket ki­adni Veszélyes lenne, hi­szen a kormánynak cs minden igaz magyarnak vi­gyázni kell a pénzre, arra, hogy elkerüljük az inflá­ciót. A munkástanácsoknak lehetőségük van arra is, hogy megvalósuljon a kö­vetelésnek azon ponlja, mely szerint korpótlék járjon a dolgozóknak. A munkában eltöltött évek alapján a rendes fizetésen kívül korpót­lékot kaphatnak » dol­gozók. Ez az intézkedés az öreg szakmunkások jogos sérel­mét orvosolja. is számították, hogy 16—18 lsét kezdhetnénk meg ebből összkomfortos lakás építé- I a pénzből.) Lesz-e munkanélküli segély? Arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek biztosítsa­nak a rászorulóknak mun­kanélküli segélyt, a kor­mány képviselője azt vála­szolta, hogy a Magyar Sza­bad Szakszervezetek orszá­gos központja már dolgozik ezen a javaslaton, de még nincs határozott álláspont az ügyben. Ugyanis a szak­szervezetek e téren a kor­mánytól is segítséget vár­nak, s ezt meg kell szavaz­ni. A küldöttség elnöke meg­magyarázta: elgondolásuk szerint munkanélküli se­gélyt olyan dolgozó kapna, aki minden jószándék mel­lett sem kapott munkát, s ezt igazolni tudja, A külkereskedelemről Az is a követelések kö­zött szerepel, hogy a kor- j mány helyezze reális alap­ra országunk külkereske- delmét. Ne adjunk például J öt hektó sörért héthektő | bort. A kormánynak az az | álláspontja — mondotta I Kovács Sándor —, bőgj- fe- I lülvizsgálják a külföldi or- | szágokkal kötött kereske­delmi szerződéseket, és ke­reskedelmünket új alapok­ra fektetik. Közölte a kül­döttséggel. hogy az urán­érc bányászás hazánkban jelenleg még kezdeti stádi­umban van, egy vagon fel­színi rétegből mindössze 2—3 gramm urániumot nyernek, de a továbbiakra nézve a jelek biztatóak. Milyen bejegyzés lesyen a munkakönyvbe? Kapjanak a munkások természetbeni járandóságot A kormány képviselője ezzel a követeléssel is egyetértett. Több helyen máris kiad­ják a természetbeni járan­dóságot. Például a vlHanyíelep dolgozói évente 800 kilowatt ára­mot fogyaszthatnak díjtalanul, s az ezenfelül fogyasztott mennyiségért minimális összeget fizetnek. A tejüze­miek tejet, vajat, túrót, a pékek kenyeret és péksüte­ményt, a húsipariak heten­ként 1 kg. húst, zsírt, a malmok dolgozói önköltségi áron két mázsa terményt leőrölve vám és poriás le­számítása nélkül kapnak. jMás vállalatoknál is meg­van a lehetőség a termé­szetbeni járandóság kiadá­sára. Ahol még nincs biz­tosítva e követelés teljesí­tése, olt a munkástanácsok feladata ebben az ügyben is határozatot hozni. I Megjelent a rendelet, melyszerint az önkényesen és más úton kilépő dolgo­zókkal szemben kötöttsége­ket alkalmazni nem lehet. A kormány képviselőjével egyetértett a megyei mun­kástanács küldöttsége ab- j ban, hogy jegyezzék be a I dolgozók munkakönyvébe a „kilépett“ vagy „elbocsá­tott“ szót. Ezt azért is szük­ségesnek tartják, hogy az ilyen dolgozó új munkahe­lyén a munkástanács lássa, kivel áll szemben, nehogy az előző munkahelyén sik- kasztót például pénzügyek­kel foglalkozó beosztásba helyezzék. Lesz-e több-pártrendszer Magyarországon ? Az is a követelések kö­zött szerepel, hogy több pártrendszer legyen ha­zánkban. Kádár János r magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevé­ben már beszélt erről r rádióban és kielégítő vá­laszt adott, hogy ennek megvan a lehetősége. A 'kormány lehetőséget bizto­sít arra, hogy a különböző 'étegek páríjai részt ve­tessenek a kormányban, de tsakis a rend helyreállítása lián. A kormány képvise­lje azt is hozzátette, hogy t kormány természetesen lem fogja megengedni a :apitalista restaurációt. Három fontos kérdésről Az egyik fontos kérdés a követeléseink listáján az volt, hogy töröljék el a gyermek- tclenségi adói. Mire a küldöttség a kor­mánnyal tudott tárgyalni, már meg is je'ent a rendc­et ennek teljesítéséről. — Szó volt egy másik fontos kérdésről, arról, hogy egy gyermek után is fizessenek jsaládipótlékot, és több gyermek után emeljék az összeget. A kormány kép­viselője erre azt a választ adta, hogy ez a munka to­vábbfolytatásán is múlik, hiszen a követe'és teljesí­téséhez gazdasági alapra van szükség. A harmadik cérdés ku ötösen városunk­ra nézve fontos. Egyetér­tett a kormány képviselője azzal, hogy a Nyíregyháza terüle­tén értékesített állami lakások összege marad­jon meg a városnak, s abból munkás lakáso­kat lehesse» építeni. Azt mondta, hogy ezt a kérdést a Minisztertanács elé terjesztik. (Mindjárt ki Két kényes követelés A munkástanács küldött­ség a kormány képviselője elé terjesztette azt a köve­telést is. hogy az országból elhurcoltakat hozzák vissza, valamint, hogy a megyében őrizetbe vett személyeket adják át a magyar bíróság­nak. A kormány képviselő­je azt ígérte, hogy mind a két ügyben tájékoztatni fogja a kormányt a kül­döttség jelentéséről. Az in­tézkedésről Szőke Mátyás megyei kormánymegbízot­tat fogják értesíteni. (A szerkesztőség nem tudott Szőke Mátyással beszélni, mert fontos ügyben Buda­pestre hívták és még nem tért vissza.) Kovács Sándor a továb­biakban kijelentette: a for­radalomban részt vett, majd őrizetbe vett olyan személyeket, akik bűnt kö­vetlek el, — amint ügyük kivizsgálását befejezik, —a sajtóban már nyilvánosság­ra hozott közlemény szerint a rendfenntartó szovjet őrizetből a magyar ügyész­ségnek adják át. Választások lesznek a társadalmi és állami szervekben A kormány képviselője egyetértett megyénk mun­kástanácsainak azon köve­telésével, hogy társadalmi szervezetekben és tanácsa­inknál is legyenek a közel­jövőben új választások. Most azonban az ország gazdasági rendiének hely­reállítása sokkal fontosabb ennél. A társadalmi és álla­mi szerveknél vannak ugyan olyan személyek, akik megértek az eltávolí­tásra, azonban óz is idő kérdése, a lakosság belátá­sára és türelmes várására van szükség. ■# A küldöttség tagjai a me­gye dolgozóinak tudomásá­ra hozzák véleményüket: a kormány a tárgyaláson be­bizonyította. hogy igazán a dolgozó nép ügyéért harcol. Az is bebizonyosodott, hogy megyénk munkástanácsai­nak értekezlete helyesen foglalta pontokba a jogos követeléseket, s minden pontban egyetértés szüle­tett. ,.A legnagyobb hazafias cselekedet, ma folytatni a termelőmunkát.“ — mon- | dotta befejezésül a kül- | döttség. Szavuk mindenült ! találjon olyan meghallga- ! tásra, amely jóirányú cse­lekvésre buzdít. Egyébként a munkáskül­döttség részt vett a buda­pesti munkástanács ülé- i sén és tárgyalt a szakszer- | vezeti központban Is. j Mindkét eseményről hol. j nap számolunk be. O. At

Next

/
Thumbnails
Contents