Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-14 / 241. szám

NÉPLAP 1956 október 14, vasárnap Az „export-almagyárban" Látogatás a „Zöld szőr“ nyíregyházi telepén A volt Guszev laktanya 1: ‘almas belsősé""n nagy a sürgés-forgás. Megkezdő­dött a főszezon. A nagy so- kadalom, a felzúgó teher­gépkocsi' r-r*" jelentik, hogy katonák készülnek őszi gvakorlatra. A kocsik nem katonákat szállítanak, nem nehéz fegyvereket vontatnak. A ládákban nem lőszer lapul, hanem szal­masárga Batul, szégyenlő­sen pironkodó Húsvéti roz­maring, kicsattanóspiros Jonathán: a szabolcsi ho­mok gyöngyszemei. A lovarda táján is nagy a mozgolódás. Hát még be­lül! Ládagarmadák sora­koznak katonás rendben. Belőlük illatár ömlik, höm­pölyög az egész épületen és udvaron át. Echte ungarische Jonathan „V ődi magyar Jonat­hán“ hirdetik már messzire a speciális igényt V." Hűtő ládák németnyelvű cimkéi. Nyugat-Németországba ké­szülő exportszállítmány lá­dáin olvashatjuk a fenti feliratot. Ezt a valódi magyar Jo­rntbí-s vnlogatia ma­golja 54 pár fürge leány és asszonykéz. Ügy végzik a ..sorozást“ ilia régen ezzel foglalkoztak volna. Kuthi Ernő a vállalat vete­rán exportőrje büszke is a népére. Maga válogatta ösz- sze embereit. — Nagy a követelmény — mondja Kuthi Ernő — ahány ország, annyiképpe kell az árut előkészíteni. F nem baj. Inkább nagyon hasznos, ök vesznek, mi el­adunk. S nekünk fontos, hogy ne járjunk rosszul. És mi kell mindehhez? Nem pénz, nem nagy befekteté­sek, csupán egy kis lelemé­nyessé". ízléses csőm? ;olás. A kivitelezés, a forma. Enélkül igényesebb piacon rosszul járunk, dacára az áru kiváló minőségének. Az ízléses csomagolás, nyu­godtan mondhatom 50 szá­zalékos árjavulást jelent. Ahhoz, hogy fogalmat al­kothassunk arról, hogy mennyi alma kerül feldol­gozásra, elég megjegyezni: a gyümölcs csomagolásához 14 vagon selyempapír szük­séges. Hogy ez a mennyiség meglegyen, sajnos attól tá­vol állanak. A jelenlegi csomagolás is szükségmeg­oldás. Csak minden íí.ús-- dik sort csomagolnak. Megnézzük az osztályozó gépet is. Külföldről vásá­rolták. talmas 15 méter íosszú szállítószalag rend­szer. 24 dolgozó végzi mel- ette a munkát. Óránként >0 mázsa almát osztályoz öt nagyságcsoportba. Na­gyon jól dolgozik a gép, de vannak már ennél moder­nebbek is — világosít fel Kuihi Ernő. A gázkamrák Az udvar másik eev épületcsoportot Mit láthatunk o posfaműszoki kiállításon? Október 13-tól 20-ig a nyíregyházi postás kuitúr- otthonban műszaki fejlesz­tési és újító kiállítást ren­dez a Debreceni Postaigaz­gatóság. A kiállítást tegnap délu'án nyitották meg. S> monííy Miklós műszasi- igazgató „A villamosság je­lentősége a kommunizmus­ban” címmel tartott elő­adást, A kiállítás az öt év alatt benyújtott újítási javasla­tok anyagát tartalmazza. Az elmúlt öt esztendő alatt 3147 újítási javaslat közűi 578-at elfogadtak, s ebből már 529-et bevezettek, ami 536.018 forint megtakarítást jelent. Az elmúlt öt év újí­tási mozgalmának eredmé­nye, hogy 50 kilométeres körzetben megvalósulhatott az automatikus távtárcsá­zás. Az automatikus távtár­csázó berendezés Hay Ervin nyíregyházi pos­tás újítása. Jelentősége az, hogy meg­hosszabbítja a beszélgetés idejét (eddig egy órából 32 perc, most 52 perc jut be­szélgetésre.) Ugyancsak II: y Ervin újítása a szabadvonal , felajánlást jelző készülék. Ez azt jelenti, hegy a tele­fonkezelőnőnek csak egy kis hangra kell figyelni, amely jelzi a szabad vona­lat. Gácsi Antal újításai — a forgógép összeszerelő ké­szülék, keresőgép tisztító, kefe — az automata köz­pontok karban tarlósát egy­szerűsíti. Szabó István cseppolajozó és géppontb1- állító készülékei a jobb minőségi munkát biztat­ják a műszaki karbantar­tásnak Szabó Gyula és Csíki László automata táv­beszélő központja egyszerű­síti a postaműszaki okta­tást. ti gyanúsak Szabó Gyula újítása a telefonhall­gatóba szerelt kis csengő, amely azt jelzi nyilvános telefonoknál, ha valaki szét akarja szedni a hallgatót. Sarkadi Katalin és Sza­bó Tibor műszaki egy­szerűsítéssel iizembizto- sabb telepes rádiókat készített. A kiállítás ünnepélyes megnyitásakor az újítási díjakon felül 300—500 fo­rintig terjedő jutalomban részesültek a következő postások: Tury Ferenc, a központos üzem vezetője, Hay Ervin, Gácsi Antal, Szabó István, Zentai And­rás, Kigyóssy István és Se­bes Imre. A szép és gazdag kiállí­tás méltán tükrözi a pos­ta dolgozóinak lelkiismere­tes, odaadó munkáját. szén gáz­kamrákká alakítottak át. Egy cseh mérnök és más cseh szakemberek dolgoz­nak itt. A Csehszlovákiá­ba küldend". kisebb export­igénynek megfelelő almát, amin előfordul paizstetű fertőzés is, itt ezekben a kamrákban mentesítik a kártevőktől. Nem akármilyen mennyi­ség kerül egyszerre ezekbe a helyiségekbe, hanem 25— 30 vagonnal. Gázzá átala­kított kéksavval, ciánnal pusztítjuk el a paizstetűt. Egy ilyen 80 vagonos tételt mindössze 6 óra alatt „fer­tőtlenítenek“; Küzdelem a fagy ellen... Amilyen szép volt a j nyár, olyan hirtelen kö- ] szöntött be a zord októ- j bér. Éjjelenként mínusz | 2—mínusz 3 fokos hide­get is mértek. A Nyírtele­ki Állami Gazdaság 50 holdas burgonyája az el­múlt napokban nagy ve­szélyben forgott. A mély­fekvésű területen még hidegebb volt. Nagy baj volt, hogy szinte egyik óráról a másikra jött az éjszakai fagyhullám. — Cyenge agronómus azon­ban résen volt. Szerdán este ‘7 órakor kioktatta az éjjeliőröket, hogyan fi­gyeljék a maximum—mi­nimum hőmérőt. A foga- tosok közül kettőt szol­gálatba állított a szalma­csóvák széthordására. Haj­nali 3 órakor elkezdődött a nagy munka. Agronó­mus, éjjeliőr, fogatos, meg a többiek egymást előz­ve hordták össze a krump­li! ndákat és nemsokára füstfelhő terjengett az egész tábla felett. Reggel 6 órakor izzadtan, de bol­dogan nézte a kis csapat, hogy a burgonya körüli táblákon dér fekszik, a burgonya meg teljesen száraz. így mentették meg a géppel kiszedett, de fel nem szedett 200 ezer fo­rint értékű burgpnyát, Péter István kertész, Nyírteleki ÁG, Barátkoznak a tsz-tagok Még ma is arról a kellemes kirándulásról be­szélgetnek a nyíregyházi Ságvári TSZ tagjai, ami­kor gondoltak egyec, s egy szép vasárnap elindul­tak Hajdúszoboszlóra. A fő céljuk az volt, nogy meglátogatják az ottani Kossuth TSZ kertészetét. Létrejött a találkozó, s utána került sor a íürdő- zésre. S itt kezdődött a kellemes találkozás. A Sug- váriak közül Trifonov bácsi régi ismerősére buk­kant, aki pedig az egyik debreceni termelőszövet­kezet elnöke. Volt öröm, a két régi jó barát hama­rosan megállapodott, hogyan teszik kedvessé e ta­lálkozást. A debreceni elnök az egész társaságot (közel harmincán voltai.) vendégül látta, minder asszony egy-egy kendőt kapott ajándékba, majd Debrecenben az Arany Bikában is ők voltak a ven­dégek. Tehették, nagy család, gazdag család tagjai a vendéglátók. Azóta azon gondolkoznak a Ság- váriak, miként kellene viszonozni a debreceni is­merős kedvességét. Tervezik, hogy rövidesen To­kajban beszélnek meg találkozót. (H. J.) HATMILLIÓ FORINTOT kapóit eddig a burgonyáért Rakamaz Aligha haragszik meg valaki Rakamazon azért, hogy tréfásan „krumpníó- varosnak” titulálják ezt a .Községet. Sót, elismer esnek veszik ezt a titulust, tú­szén a Nyírségben Tímár, Szabolcs és Balsa gazdáival együtt a legjobb es a leg­több krumplit termelik. A minap, amikor ott jártunk a jóféle gülbaba és rózsa­krumpli hazájában, aieről érdeklődtünk, hogy. mit ho­zott a konyhára az idén a rakamazi krumpli. A felvásárlási adatok ar­ról tanúskodnak, hogy eo- ben az esztendőben a per­gamenbőrű újkrumpli ide­jétől kezdve az őszi ásás befejeztéig nem kevesebb, mint 400 vagon burgonya ment el Rakamazról Budapestre. Nem számítva azt a sok szállítmányt, amely kül­földi piacra került. A szö­vetkezeti felvásárlók Kö­zel hatmillió forintot fi­zettek ki krumpliért a gaz­dáknak. Hatmillió forint •— szép kis summa. Pedig :— ahogy mondják, az idén csaK kö­zepes termés nőtt a raka­mazi krumpliföldeken. Egy hete túl vannak már a krumpliásáson, így hát mérlegelni lehet mostmár, milyen is volt a termésát­lag. A krumplihoz elég mostoha volt ugyan az idő, de 50—60 mázsát azért adott holdja. A krumpli első kötése jól sikerült, ar­ra még volt eső. Az első kötés hozott is akkora krumplikat, mint egy-egy gyerekfej. Apró krumpli nem is termett az idén Ra­kamazon. A második kötés már nem sikerült, nem ka­pott esőt, a nagy szárazság­ban visszamaradt. Ha a második kötés is olyan jól sikerült volna, mint az első, akkor rekordtermés lett volna az idén. Persze, azért most is ta­nultak valamit a rakamazi krumplitermelők. Tanultak* mégpedig a Szikra Terme­lőszövetkezettől. Mert szárazság ide, száraz­ság oda, azért a Szikra 17 holdján mégiscsak 90 mázsás volt az át­lagtermés az egyéni gazdák 50—60 mázsá­jával szemben. Azért, mert a szövetkeze­tiek nem sajnáltai. a fa­radságot, minden fészekbe külön rakták a műtrágyát ültetéskor. Hogy érdemes volt fáradozni, azt most már mindenki elismeri a faluban. Különösen azok az egyéni gazdák, akiket le-1 pipált a 90 mázsás Krumij- ütermásse! a szövetkezet. No, szóval 400 vagon bur­gonyát adott eddig a fa­zékba Rakamaz. De ez még nem minden, mert vagy kétszáz vagonnyi lesz még, ennyit mindig eladnak a gazdák tavasszal is, amikor felbontják a prizmákat. —- Kevesebb termett, mint ta­valy, ae azért szépen ho­zott a konyhára a krumplié Tóth Mihálynak pél­dául 23.000 forintot fi­zetett ki a szövetkezet RudrJf József ‘már jobban ügyéskfeóttt, mert több új­krumplit vitt a szövetke­zetbe. — Hát persze, szemesnek áll a világ. És a rakamazi krump- litermelóket nem Kell féltőm. A rakamazi gülbaba és rózsákrumpli termelésé­nek mesterei, de a timá- riak, a szabolcsiak, a bál- salak, is, minden esztendő­ben megadják a krumplis- fazékba valót. Reméljük, hogy a húsosfazék is tele lesz majd, merthiszen hiá­ba van nagy becsülete a rakamazi krumlinak, á krumpli magában csak krumpli. Es még Rakama­zon is csak úgy szeretik, ha hús is van hozzá. P. .T. Gép- és gyorsíró verseny Nyíregyházán Az Országos Gyorsíró és Gépíró Versenybizottság a dolgozók 1596. évi gépíró és gyorsíróversenyét októ­rDÖjARASJELENT£S Várható időjárás vasár­nap estig: Kisebb felhő­átvonulások, néhány helyen, főleg az északi megyékben futó eső, Élénk északnyuga­ti-nyugati szél. Az éjszakai lehűlés tovább mérséklődik, a nappali hőmérséklet alig változik. — Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 15—18 fok kö­zött. ez is rövidesen meg­lesz. Csak egy dolog nyugtalanít. Én már 64 éves múltam, 9 éves korom óta juhok mellett vagyok. Sokat tapasztaltam, de nincs akit megtanítsak erre a szép mesterségre. — Van itt fiatal a tsz-ben. — Van, csak a ju­hok mellett nem 8 óra a munkaidő, meg az­tán a magánytól fél­nek. Pedig a tsz-juhá- szok már ágyban al- hatnak. Nem kell vándorolni a juhok­kal, mert van legelő a szövetkezeiben. Ami­kor én fiatal toliam, hetekig nem láttam a családomat. A juhász­nak akkor nem ment olyan iól, mint ahogy a nóta mondta. Most megy jól a dolga. Cs. B. bér 20-án (másolási és mondatgépelési verseny) és 21-én (területi gyorsíróver­seny) rendezi meg. Előírt követelmény a gép­írásból; nyomtatott szöveg másolása 15 percen át leg­alább 200 leütésnyi (70 szo- tagos) percenkénti átlag- sebességgel, a leüíésszám egy százalékon belüli hiba- számmal. A mondalgépelési ver­senyen két mondatot kell 3—3 percig írni. Gyorsíró verseny: október 21-én, vasárnap délelőtt. Színhelye Báthory u. 30. A versenyzők benevezés alap­ján a 150, 200, 250, 300 szó­ló go's versenyfokok közül két szomszédos fokon vagy gy fokón indulhatnak. Nevezéseket két példa, v- óan e Gépíró és Gyorsíró Iskola Nyíregyháza, Báthory utca 30. szám alá kérjük A nevezés tartalmazza 3 her-' senyzo nevét, telefonszámát, munkahelyét, szakszer •'ece­tét, lakáscímét és n ver­seny fajtát. Nevezési határidő: októ­ber 18. Nevezési díj versenyszá­monként 1 forint. *g «M Először reggel talál­koztam vele a szövet­kezeti italbolt előtt. A juhai után sietett, mert azok egy kicsit elhaladtak, amíg :i Jeldecijét felhajtotta. — Meglátni, hogy hideg van már, a ju­hász is melegítőt vett be — jegyezte meg valaki az ácsorgók közül. — Sárközi Jóska könnyen iszik, 2000 forintot kapott nem légen a minisztérium­ból — lódított egy idősebb ember. Sárközi Józsefi.. 2000 forint... ütötte meg a fülemet a be­széd. Ö volna az, az ország második juhá­sza? Egy kicsit kiáb­rándultam, ahogy utá­na néztem. Cifra su­bára, fölúigérö bun­dára vágyott volna szemem és ő „csak" A TSZ JUHÁSZA fiatal kost Romániába adtak cl, közel két­ezer forintért darab­ját. A 6 és fél kilós átlagos gyapjúhozam­mal a juhászok verse­nyében második lett Sárközi József. — Én már egyenes­be jöttem a tsz-szel — mond :a megelégedés- s az öreg juhász. Ki­veszekszem magam­nak, ami kell. Van a legelőkön vagy két holdnyi vízállásos hely, ahonnan egy árok ásásával el le­hetne vezetni a vizei. Nemcsak a legelőnk lenne nagyobb, ha­nem a mételyt is meg­szüntethetnénk. A múlt évben is ott kap­tak fertőzési a juhok, ami sokba, került a isz-nek. Ügy hiszem, állatok, nogy jártányi erejük alig volt. Nem tett csodát Sárközi József, csak bebizonyította, hogy ha igénytelen állat is a juh, télvíz idején nem lehet az avaron tartani. A kazalból és a zsákból nekik is juttatni kell valamit. Az első esztendőben huony nemegyszer a ló, vagy a tehén szá­mára kimért abrakot kelleti a hátúra ven­nie es mindenkivel veszekedve „lopkod­ni“ a juhoknak. Ma már nem ilyen a helyzete. Hiszen az első előleget tavasz- szal a gyapjúból kap­ják. Ez évben is 69.000 forintom tudtak osztani a gyapjú árá­ból. Tizenkét darab eryszerű paraszti ru­hában iparkodott 0 nyáj után. Délután, amikot egyéb dolgaim vé­geztével, kint a Krazz- na-menti legelőn ta- lá'koztunk, nem hiá­nyoltam már a juhást öltözékét. Megtud­tam, nemcsak hűséges gondozója a juhok­nak, hanem rajta mú­lott, hogy egyáltalán megmaradt az állo­mány. Négy évvel ez­előtt, amikor a nagy­dobost Petőfi TSZ a mélyponton volt, c akkor cserélte fel 12 5 hold földjét a ju­hászaitól. Ahogy visz- szaemlékszik, csak azért, mert a juhokat sajnálta. Olyan sová­nyak voltak szegény

Next

/
Thumbnails
Contents