Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-12 / 239. szám

NÉPLAP 1956 október 12, péntek NAGYCSERKESZI ÉLETKÉPEK A betakarítási munkák **■ a mezőn foglalkoztat­ják mostanában a tanyák népét. Azért mégis van élet a tanyaudvarokon, még in­kább a tanyák központjá­ban Nagycserkeszen. 18 ta­nya tartozik Nagycserkesz­hez, s mintegy 3 ezer lakó boldogulását, ügyes-bajos ügyeit intézi a helyi tanács. A szép tanácsépületben alig van ügyintéző, többsé­gük a területen dolgozik. Barthal Lápot tanácselnök­nek a városba kellett men­ni a tanyasiak érdekében. Szalóki Sándor agronómus a vetés ügyében járta a tanyákat. Molnár Géza be­gyűjtési megbízott pedig éppen egy dolgozó paraszt­asszonnyal beszélt az irodá­ban — mikor benyitottam. — Gondolja meg jól Mackó néni. Nem jár rosz- szul, ha szerződést köt két sertés hizlalására. — Hát hiszen azt szeret­ném. Azért is jöttem, hogy világosítson fel a dologról. Kevés kukoricám termett, öt sertésem van. Jutna be­lőle beadásba, meg szerződ­nék is kettőre-háromra az állatforgalmival. A begyűjtési megbízott megmagyarázta, hogy ha igénybe akarja venni a be­adási kukoricát, akkor hány kiló sertésre kell leszerződ­nie és hány forintot kap majd a sertés kilójáért. Ki­számolták, hogy hogyan ki- fizetőbb. Végül az asszony azzal az elhatározással tá­vozott, hogy két sertésre szerződést köt, amit kará­csony táján ad be. Molnár elvtárs megígérte, hogy es­tére felkeresik az állatfor- galmlstáki-ér Czép épület áll tető alatt ^ a tanácsháza közelé­ben; Büszkék is rá a nagy- cserkesziek. November 7-én szeretnék avatni kultúrhá- zukat. Orvosi rendelőt is építettek mellé. Örülnek az új szövetkezeti boltnak is. A boltban Hajdú András árusít. A Néplapot is kínál­ja a vásárlóknak. (Több is elkelne, mint amennyit oda küldenek!) ★ A postán a délelőtti órákban van forga­lom. Ügy van rendszerint, hogy akik várnak valami küldeményt, maguk men­nek érte a postára. A hely­beliek; az iskolai nevelők, Tomasovszki András Mé­száros Ernő és még mások a megrendelt újságért men­nek a postára. ★ Az iskolában csak délig van tanítás. Nem úgy mint néhány évvel ezelőtt, mikor mindössze két tan­termük volt és egész nap tanítottak. Az együk tanteremben éppen szlovák nyelvóra volt. (A tanyavilág tirpák település.) Krajcsovics Mi­hály tanító foglalkozott a mintegy 30 harmad- és ne­gyedosztályos iskolással. Sipos Jancsi és Kiss Erzsi 10-ig jól számolnak szlová­kul. Olyan is van köztük, aki százig tud számolni, de ezt nem az iskolában, ha­nem otthon a szülőktől ta­nulta. Az iskolások szépen írnak és olvasnak szlová­kul. Cseh Mária elszavalta a „Pravovitá Zuzka“ (Dol­gos Zsuzsi) című verset. Majd befejezőül a „Prosi- prosi, len sa leje“ (esik. esik csak úgy ömlik) című éneket gyakorolták. Faliúj­ságjuk is van. melyre szlo­vák nyelven írnak cikkeket az iskolások; Egy másik teremben a VII—VIII. osztályosoknak Bodó Margit tanítónő tar­tott magyar irodalom órát Ady: „Föl, föl dobott kő“ című verséről. Egy másik órán Czirják Magda ta­nítónő a szeptemberi fordu­latról, Kossuth toborzó út­járól, a pákozdi győzelem­ről és a bécsi forradalomról beszélt az iskolásoknak. pste lámpafénynél ^ gyűltek össze a nagy- cserkeszi iskolában a Nép­lap olvasói, akiknek vala­milyen mondanivalójuk volt a szerkesztőség számá­ra. Jósvai elvtárs, az iskola igazgatója szóvátette, hogy többen is olvasnák a tanyán a Néplapot, ha lenne vala­ki. aki erről beszélne ve­lük és felvenné előfizetésü­ket. Nagy érdeklődéssel ol­vassák különösen azokat a cikkeket, melyeket az írók fölszabadult lelkiismeiettel írnak a teljes őszinteség hangján. A tanyák népe be­szélget a belpolitikai és kül­politikai eseményekről. Po­litizálnak a tanyasi embe­rek is! Azt várják, hogy a lap tanítsa meg az olvasó­kat világosan látni. Szikszai János, az Új Élet TSZ tagja hírül adta, hogy az elmúlt vasárnap szüre­teltek. Ez alkalommal mu­latságot is rendeztek. A fiatalok késő éjszakáig tán­coltak Cucor Ernő harmo- nikás és Pózman István ci- terás zenéjére. Panaszok is hangzottak el a baráti beszélgetésen. Ezeket ki kell vizsgálni. Nem volna indokolt az ese­mények elébe vágni. Egy kérést azonban máris köz­lünk. Nagycserkesz és a környéki tanyák lakói ké­rik. hogy vasárnap is közle­kedjen autóbusz, hogy be­jöhessenek a városba szó­rakozni. O. A. Erőmű épül a Duna mentén '! Négy napig tart a II. Békekölcsön kilencedik sorsolása Október 18—21 között Nagykanizsán a városi mű­velődési házban rendezik meg a II. Békekölcsön ki­lencedik sorsolását. A hú­zásokat az első három na­pon fél 4-től fél 7-ig, a sorsolás utolsó napján va­sárnap pedig 10 órától fél 1 óráig bonyolítják le. Ez­úttal 256.200 egész kötvény számát húzzák ki, 75,664.800 forint értékben. Hogyan bővül a községi és járási tanácsok hatásköre? I. Budapesttől délre mintegy 25—30 kilo- 1 méterre hatalmas erő­müvet építenek a má­sodik ötéves terv ide­jén. Az elmúlt héten jelölték ki az erőmű 1 helyét. A dunamenti erőmű tervezésén már ' ■ dolgoznak az intéze- 1 tekben és clőrelátha- i. tólag a jövő évben megkezdik a felvonu- , lást. A dnnamenti erőmű i méreteiben hasonló 1; lesz. a tiszapalkonyai- • | 1 hoz. Elsősorban a fő- l, várost, de az országos i hálózatot is táplálja ( majd árammal. Az 50 holdnyi területen épü- 1: lő erőmű a 1 égkor.szc- 1; rűbb követelmények 1 figyelembevételével ké • i szül. i Az erőmű mellett lakótelepet is épíle- • nek. A lakótelepen üz- 1 leteken kívül művelő- ;, 1 dési otthont, orvosi rendelőt, esetleg kór­házat, sportpályát és egyéb szociális intéz- ; ményt is létesítenek. A Béke és Szabadság : a népim»! lapja Az ország egyik legelter­jedtebb képes hetilapja, a Béke és Szabadság a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának hetilapja lett. A száztizennyolcezer példány­ban megjelenő képeslap ed­dig az Országos Báketanács irányítása alatt állott. Hímre veszik a „Csendes Don“-t A moszkvai filmgyár­ban megkezdték a M. So- lohov hasonló című regé­nye nyomán készült „Csendes Don“ felvétele­it. A forgatókönyvet Sz. Geraszimov írta. A film­trilógia első részét az Októberi Forradalom 40. évfordulója alkalmából mutatják be. Nő az egyéni paraszt bú­zája, egyszer csak jön va­lami istenítélet, s vége a három holdnak. Nem lssz azon semmi, ahogy mutat­kozik. Ki kellene szántani, vetni bele, amíg ez sem késő. Igen ám! Csakhogy ezt előbb je­lenteni ke'.l a községi ta­nácsnak. A községi tanács utánajár, (vagy se) s jelenti a járási tanácsnak. A já­rási tanácson éppen sza­badságon van az ügyintéző dolgozó, de azért csak el­jut a hír a megyei tanács­hoz, a mezőgazdasági igaz­gatóságra. Onnan végre, ahogy az ideje engedi, ki­száll valaki, megnézi a bú­zát, s megadja az enge­délyt, ki kell szántani. De már csak száznapos kuko­ricát lehet vetni, mert köz­ben azért az idő is haladt. Igen nagy szükség van tehát arra, hogy bizonyos hatásköröket mihamarabb átruházzon a magyei ta­nács a járási, illetve a köz­ségi tanácsokra. Az átruhá­zások terve elkészült. Azo­kat, amelyeket öntevéke­nyen átadhattak, nagyrészt át is adták a megyei tanács vb. osztályai az alsóbb szer­veknek. Zömmel azonban olyan ügykörök vannak, amelyeket minisztériumi rendelkezés nélkül nem adhatnak le. Ugyanígy las­san halad a minisztériumi ügykörök átadása a megyei tanácsnak. A vállalatok gazdacseré­je sem kielégítő módon halad. Négy sütőipari vál­lalat, a kisvdrdai, a máté­szalkai, a nyírbátori és a nyíregyházi került járási, illietve városi irányítás alá. Január 1-től a ké- ményseprő vállalat és a Lángoljon a bizalom tüze (Balázs Bélát rehabilitálták) ISTENHÁTAMÖGÖTTI KIS FALU Újkenéz. Az első háztól az utolsóig csak „Z“rt nem lehet végiglátni rajta, mert a nyíri homok a szabolcsi széllel egyezsé­get kötve, hol az egyik he­lyen, hol meg a másikon alkotott, vagy alkot dom­bokat. A két legnagyobb épület e faluban a templom meg az iskola. Az isten házát jó magasra, dombra építettén, hogy ezzel is növeljék te­kintélyét. Nem így az is­kola, amelyik ott húzódik meg szerényen a lapályban, mellette az igazgatói la­kással. Szóval nincs valami nagy tekintélye az iskolának. Különösen az „idegenek”, a járástól és a megyétől ki­kiruccanó elvtársak kerü'- ték el messzire portáját. Csak nagynéha, muszájból, szigorúan hivatalos ügybin látogatták meg az iskolát és annak vezető tanítóját. Balázs Bélát. így hát nem ragyon igyekeztek növelni a trkintétvt. H:gyne . . . hiszen mindjárt az járta volna szájrói-szájra, ha va­lamelyik funkcionárius ba­rátságos szót váltott volna vele, hogy „ellenséggel cim­borái ellenség befolyása, alatt áll.” „KULÁKCSEMETÉVEL” nem volt méltányos a ba- rátkozás. így aztán aki csak tehette, kerülte az is­kolát, a tanítót. Pedig ár­kor is épp oly becsületes ember vult Balázs elvtárs, mint most. Falán akkor is ünneplő­be öltözött volna felesége. Jó, finom háziszaionnát tett volna az asztalra — mint azt velünk tette a napokban — s talán éppen olyan jó szívvel, barátsá­gos mosollyal kínálta volna vendégeit, mint minkit. — Talán akkor is előkerült volna a borral vagy mu t- tal töltőit kancsó mi vt most és akkor is szívesen koccintott volna vendégei­vel Balázs tanító. Biz akkor még a madár­nak is megtiltották volna, ha lehat, hogy erre repül­jön. Mostanában? . . . Való ságcs búcsújárás van en­nél a háznál. Hol a járás­tól, hol a megyétől keresik, i Még a posta is jó nire^ot hord mostanában, hogy gyógyítsa a fájó Sebeket Balázs lelkében. A mu.iba., bántalma.íat i koztak néni azzal, hogy elkerü.ték. — Must beszelne., vele, s ezzel is gyógyító irt laknak se­bére, h„gy hegedjék. A FALU NÉPE mindig szerette tanítóját ... de hiába. A gyanakvás s„k embert megtévesztett. S amit tanítottak egyesek, hamisan hivatkozva a marxizmus-leninumusia, azt sokan, nagyon sokan elhit­ték, s vakon végié is haj­tották. Balázs vezető tanító volt. Leváltották. Balázs a páit tagjelöltje volt. Kizárták. Mellőzték, „túrlak”, pisz­kálták. H. zugságokat ingtak rá. (5 miért? Mert az ap­jára rásü.ötlék, hogy ku­lak, s ezért neki is lakoinia kellett. * Ülünk, beszélgetünk, iszo­gatunk. Kopogtatnak. — Szabadság! — !ép be 1 az ajtón szinte kifáradva, nagyokat fújva Koszta elv- társ. Kerékpárral jött Kis- várdárol. — Szabadság! — fogadja Balázs elvtárs barátságo­san, aztán hozzáteszi: Ha szabad nekem is így mon­danom . . . — Miért ne volna sza­bad? — válaszolja amaz, nagy magabiztossággal, s leül a szésre. Néz .,. . néz. Mosolyog. Balázs szemében keres va­lamit, mintha azt ak..rná kiolvasni belőle: No most mutassa meg, milyen pe­dagógus? Olvas.a ki sze mébal, mi van a zsebében. Balázs csakugyan mintha észrevett volna valamit, gondolkodik, de nem szók Csak sejti, hogy újból elő­rehaladt az ügye az igaz­ság országutján, hisze., mos­tanában mostmár csak ezért keresik. Koszta elvtárs e'őhúzza zsebéből a párttag ági könyvet. Balázs megszólal: — Most már viheti az elvtárs az összes iratokat — legyint egyet kézévé', s nagy bárrá éitelmes sze­mében a visszanyert biza­lom fénye csillan. összenyal ábolok egy nagy papírhalmazt. T«.leírva va­lamennyi sűrűn gépeit so­rokkal, MENNYI ÁLMATLAN ÉJSZAKA, mennyi töpren­gés, igazságkeresés! Kétoldalas írás a járási pártbizottsághoz címezve 1954-es dátummal. Később 1956 június 24-én. Jegyző­könyv, mely felvétetett 1952-ben a szülői munka- közösség, az oktatási ál­landó bizottság, az MDP- szervezet, a DISZ és több mint 80 szülő közös érte­kezletéről. Kérelem a rá­dióhoz. S még egy sor irat, kádervélemény, igazolvány stb. Mind az igazság ügyében. Az egyszerű emberek sza­vai. Mindhiába. Valamennyire hallgatás volt a válasz. S vajon- hány éjszakát töltött volna el gyötrelmek között, reménykedve, iga­zát keresve Balázs elvtárs, s hányszor leüt volra hall­gatás, némaság a válasz leveleire, ha nincs ez a tisztulási folyamat pácunk­ban, életünkben?! Nem tudni. S miért?! Mert nem hallgattak a falura, az egyszerű embe­rekre, az egyszerű pártta­gokra. KIZÁRÁSÁNAK ügyét háromszor vitték a taggyű­mozik kerülnek majd köz­ségi kezelésbe. A minisztériumok is ne­hezen válnak meg a válla-« latoktól. A megyei tanács vb. tervosztályának tájé-í koztatása szerint vagy el-1 utasitóan válaszolnak aa ezirányú felterjesztésre^ vagy választ sem adnak. — Kérték a ruhagyárat, mely; az angyalföldi ruhagyár' részlege. Nem kapják meg.j A megyei építőipari válla­lat asztalcrsüzemét kérték* valamint a tiszavasvári és a tiszaberceli téglagyárat. Az Építésügyi Miniszté­rium hallgat róla. A Közle­kedés- és Postaügyi Mi­nisztérium nem adja át az. Útfenntartó Vállalatot, amely pedig 1953-ig már megyei kezelésben volt és. jól működött. Ugyancsak:1 hallgatnak a Belsped-ről, A Belkereskedelmi MiJ nisztérium elzárkózik aa Ofotért átadásától, és akétf nagy üzlet, a CsemegeboílJ és az Állami Áruház me­gyei, illetve városi keze-« lésbe adásától. Pedig a ke-í reskedelmi osztályon egy: fővel sem kellene a létszá-j mot emelni, hogy szaksze-j rűen az új vállalatokkal' járó munkát elvégezhessék.! A téglagyárakkal kapcso­latban megjegyezték a> tervosztály vezetői, hogy « naményi és fehérgyarmati, gyárat veszteséges üzem-, ként kapták meg, s ma, már azok is jól működnek* Jelenleg egy megyei válla­lat sem veszteséges. Nem indokolt tehát az esetleges bizalmatlanság, szükség van arra, hogy jól jövedól-i mező vállalatok legyenek a megye kezében is. — 7 lés elé. Az egyszerű párt­tagok egyszer sem fogad­ták el. Leszavazták. Hogy mégis kizárták, az az akko­ri légkörnek, a járási párt- bizottságnak köszönhető. A harmadik taggyűlésen már nem is mérték szavazásra feltenni a kérdést. Jármi Aladár elvtárs, az akkori párt titkár maga sem értett egyet Balázs kizárásával, mivel azonban utasítást ka­pott a járástól, így hát fel-: olvasta a határozatot, amit! a járási bizottságnál szöve- geztek meg. — Elvtársak! Balázs elv­társ ügyében a járási párt- bizottságtól' jött a határo­zat. így feltétlenül ki keil zárnunk. Az emberek zúgolódtak. Hiába szólaltak fel egymás után Balázs tanító mellett, a szavak két fillér nem sok, de annyit sem értek. A tanító sírt. Hiába | mondta el százszor az élet­rajzát a nyilvánosság előtt, süket .fülekre talált. Visszavonult. Irta a ké­relmeket jobbra, balra, re­ménykedve abban, hogy az igazság győzni fog. Hosszú: ideig mindhiába. Még válaszra sem éi'de-l mesftették. í (Folytatása a 3, ollakm) •»

Next

/
Thumbnails
Contents