Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-12 / 239. szám
NÉPLAP 1956 október 12, péntek NAGYCSERKESZI ÉLETKÉPEK A betakarítási munkák **■ a mezőn foglalkoztatják mostanában a tanyák népét. Azért mégis van élet a tanyaudvarokon, még inkább a tanyák központjában Nagycserkeszen. 18 tanya tartozik Nagycserkeszhez, s mintegy 3 ezer lakó boldogulását, ügyes-bajos ügyeit intézi a helyi tanács. A szép tanácsépületben alig van ügyintéző, többségük a területen dolgozik. Barthal Lápot tanácselnöknek a városba kellett menni a tanyasiak érdekében. Szalóki Sándor agronómus a vetés ügyében járta a tanyákat. Molnár Géza begyűjtési megbízott pedig éppen egy dolgozó parasztasszonnyal beszélt az irodában — mikor benyitottam. — Gondolja meg jól Mackó néni. Nem jár rosz- szul, ha szerződést köt két sertés hizlalására. — Hát hiszen azt szeretném. Azért is jöttem, hogy világosítson fel a dologról. Kevés kukoricám termett, öt sertésem van. Jutna belőle beadásba, meg szerződnék is kettőre-háromra az állatforgalmival. A begyűjtési megbízott megmagyarázta, hogy ha igénybe akarja venni a beadási kukoricát, akkor hány kiló sertésre kell leszerződnie és hány forintot kap majd a sertés kilójáért. Kiszámolták, hogy hogyan ki- fizetőbb. Végül az asszony azzal az elhatározással távozott, hogy két sertésre szerződést köt, amit karácsony táján ad be. Molnár elvtárs megígérte, hogy estére felkeresik az állatfor- galmlstáki-ér Czép épület áll tető alatt ^ a tanácsháza közelében; Büszkék is rá a nagy- cserkesziek. November 7-én szeretnék avatni kultúrhá- zukat. Orvosi rendelőt is építettek mellé. Örülnek az új szövetkezeti boltnak is. A boltban Hajdú András árusít. A Néplapot is kínálja a vásárlóknak. (Több is elkelne, mint amennyit oda küldenek!) ★ A postán a délelőtti órákban van forgalom. Ügy van rendszerint, hogy akik várnak valami küldeményt, maguk mennek érte a postára. A helybeliek; az iskolai nevelők, Tomasovszki András Mészáros Ernő és még mások a megrendelt újságért mennek a postára. ★ Az iskolában csak délig van tanítás. Nem úgy mint néhány évvel ezelőtt, mikor mindössze két tantermük volt és egész nap tanítottak. Az együk tanteremben éppen szlovák nyelvóra volt. (A tanyavilág tirpák település.) Krajcsovics Mihály tanító foglalkozott a mintegy 30 harmad- és negyedosztályos iskolással. Sipos Jancsi és Kiss Erzsi 10-ig jól számolnak szlovákul. Olyan is van köztük, aki százig tud számolni, de ezt nem az iskolában, hanem otthon a szülőktől tanulta. Az iskolások szépen írnak és olvasnak szlovákul. Cseh Mária elszavalta a „Pravovitá Zuzka“ (Dolgos Zsuzsi) című verset. Majd befejezőül a „Prosi- prosi, len sa leje“ (esik. esik csak úgy ömlik) című éneket gyakorolták. Faliújságjuk is van. melyre szlovák nyelven írnak cikkeket az iskolások; Egy másik teremben a VII—VIII. osztályosoknak Bodó Margit tanítónő tartott magyar irodalom órát Ady: „Föl, föl dobott kő“ című verséről. Egy másik órán Czirják Magda tanítónő a szeptemberi fordulatról, Kossuth toborzó útjáról, a pákozdi győzelemről és a bécsi forradalomról beszélt az iskolásoknak. pste lámpafénynél ^ gyűltek össze a nagy- cserkeszi iskolában a Néplap olvasói, akiknek valamilyen mondanivalójuk volt a szerkesztőség számára. Jósvai elvtárs, az iskola igazgatója szóvátette, hogy többen is olvasnák a tanyán a Néplapot, ha lenne valaki. aki erről beszélne velük és felvenné előfizetésüket. Nagy érdeklődéssel olvassák különösen azokat a cikkeket, melyeket az írók fölszabadult lelkiismeiettel írnak a teljes őszinteség hangján. A tanyák népe beszélget a belpolitikai és külpolitikai eseményekről. Politizálnak a tanyasi emberek is! Azt várják, hogy a lap tanítsa meg az olvasókat világosan látni. Szikszai János, az Új Élet TSZ tagja hírül adta, hogy az elmúlt vasárnap szüreteltek. Ez alkalommal mulatságot is rendeztek. A fiatalok késő éjszakáig táncoltak Cucor Ernő harmo- nikás és Pózman István ci- terás zenéjére. Panaszok is hangzottak el a baráti beszélgetésen. Ezeket ki kell vizsgálni. Nem volna indokolt az események elébe vágni. Egy kérést azonban máris közlünk. Nagycserkesz és a környéki tanyák lakói kérik. hogy vasárnap is közlekedjen autóbusz, hogy bejöhessenek a városba szórakozni. O. A. Erőmű épül a Duna mentén '! Négy napig tart a II. Békekölcsön kilencedik sorsolása Október 18—21 között Nagykanizsán a városi művelődési házban rendezik meg a II. Békekölcsön kilencedik sorsolását. A húzásokat az első három napon fél 4-től fél 7-ig, a sorsolás utolsó napján vasárnap pedig 10 órától fél 1 óráig bonyolítják le. Ezúttal 256.200 egész kötvény számát húzzák ki, 75,664.800 forint értékben. Hogyan bővül a községi és járási tanácsok hatásköre? I. Budapesttől délre mintegy 25—30 kilo- 1 méterre hatalmas erőmüvet építenek a második ötéves terv idején. Az elmúlt héten jelölték ki az erőmű 1 helyét. A dunamenti erőmű tervezésén már ' ■ dolgoznak az intéze- 1 tekben és clőrelátha- i. tólag a jövő évben megkezdik a felvonu- , lást. A dnnamenti erőmű i méreteiben hasonló 1; lesz. a tiszapalkonyai- • | 1 hoz. Elsősorban a fő- l, várost, de az országos i hálózatot is táplálja ( majd árammal. Az 50 holdnyi területen épü- 1: lő erőmű a 1 égkor.szc- 1; rűbb követelmények 1 figyelembevételével ké • i szül. i Az erőmű mellett lakótelepet is épíle- • nek. A lakótelepen üz- 1 leteken kívül művelő- ;, 1 dési otthont, orvosi rendelőt, esetleg kórházat, sportpályát és egyéb szociális intéz- ; ményt is létesítenek. A Béke és Szabadság : a népim»! lapja Az ország egyik legelterjedtebb képes hetilapja, a Béke és Szabadság a Hazafias Népfront Országos Tanácsának hetilapja lett. A száztizennyolcezer példányban megjelenő képeslap eddig az Országos Báketanács irányítása alatt állott. Hímre veszik a „Csendes Don“-t A moszkvai filmgyárban megkezdték a M. So- lohov hasonló című regénye nyomán készült „Csendes Don“ felvételeit. A forgatókönyvet Sz. Geraszimov írta. A filmtrilógia első részét az Októberi Forradalom 40. évfordulója alkalmából mutatják be. Nő az egyéni paraszt búzája, egyszer csak jön valami istenítélet, s vége a három holdnak. Nem lssz azon semmi, ahogy mutatkozik. Ki kellene szántani, vetni bele, amíg ez sem késő. Igen ám! Csakhogy ezt előbb jelenteni ke'.l a községi tanácsnak. A községi tanács utánajár, (vagy se) s jelenti a járási tanácsnak. A járási tanácson éppen szabadságon van az ügyintéző dolgozó, de azért csak eljut a hír a megyei tanácshoz, a mezőgazdasági igazgatóságra. Onnan végre, ahogy az ideje engedi, kiszáll valaki, megnézi a búzát, s megadja az engedélyt, ki kell szántani. De már csak száznapos kukoricát lehet vetni, mert közben azért az idő is haladt. Igen nagy szükség van tehát arra, hogy bizonyos hatásköröket mihamarabb átruházzon a magyei tanács a járási, illetve a községi tanácsokra. Az átruházások terve elkészült. Azokat, amelyeket öntevékenyen átadhattak, nagyrészt át is adták a megyei tanács vb. osztályai az alsóbb szerveknek. Zömmel azonban olyan ügykörök vannak, amelyeket minisztériumi rendelkezés nélkül nem adhatnak le. Ugyanígy lassan halad a minisztériumi ügykörök átadása a megyei tanácsnak. A vállalatok gazdacseréje sem kielégítő módon halad. Négy sütőipari vállalat, a kisvdrdai, a mátészalkai, a nyírbátori és a nyíregyházi került járási, illietve városi irányítás alá. Január 1-től a ké- ményseprő vállalat és a Lángoljon a bizalom tüze (Balázs Bélát rehabilitálták) ISTENHÁTAMÖGÖTTI KIS FALU Újkenéz. Az első háztól az utolsóig csak „Z“rt nem lehet végiglátni rajta, mert a nyíri homok a szabolcsi széllel egyezséget kötve, hol az egyik helyen, hol meg a másikon alkotott, vagy alkot dombokat. A két legnagyobb épület e faluban a templom meg az iskola. Az isten házát jó magasra, dombra építettén, hogy ezzel is növeljék tekintélyét. Nem így az iskola, amelyik ott húzódik meg szerényen a lapályban, mellette az igazgatói lakással. Szóval nincs valami nagy tekintélye az iskolának. Különösen az „idegenek”, a járástól és a megyétől kikiruccanó elvtársak kerü'- ték el messzire portáját. Csak nagynéha, muszájból, szigorúan hivatalos ügybin látogatták meg az iskolát és annak vezető tanítóját. Balázs Bélát. így hát nem ragyon igyekeztek növelni a trkintétvt. H:gyne . . . hiszen mindjárt az járta volna szájrói-szájra, ha valamelyik funkcionárius barátságos szót váltott volna vele, hogy „ellenséggel cimborái ellenség befolyása, alatt áll.” „KULÁKCSEMETÉVEL” nem volt méltányos a ba- rátkozás. így aztán aki csak tehette, kerülte az iskolát, a tanítót. Pedig árkor is épp oly becsületes ember vult Balázs elvtárs, mint most. Falán akkor is ünneplőbe öltözött volna felesége. Jó, finom háziszaionnát tett volna az asztalra — mint azt velünk tette a napokban — s talán éppen olyan jó szívvel, barátságos mosollyal kínálta volna vendégeit, mint minkit. — Talán akkor is előkerült volna a borral vagy mu t- tal töltőit kancsó mi vt most és akkor is szívesen koccintott volna vendégeivel Balázs tanító. Biz akkor még a madárnak is megtiltották volna, ha lehat, hogy erre repüljön. Mostanában? . . . Való ságcs búcsújárás van ennél a háznál. Hol a járástól, hol a megyétől keresik, i Még a posta is jó nire^ot hord mostanában, hogy gyógyítsa a fájó Sebeket Balázs lelkében. A mu.iba., bántalma.íat i koztak néni azzal, hogy elkerü.ték. — Must beszelne., vele, s ezzel is gyógyító irt laknak sebére, h„gy hegedjék. A FALU NÉPE mindig szerette tanítóját ... de hiába. A gyanakvás s„k embert megtévesztett. S amit tanítottak egyesek, hamisan hivatkozva a marxizmus-leninumusia, azt sokan, nagyon sokan elhitték, s vakon végié is hajtották. Balázs vezető tanító volt. Leváltották. Balázs a páit tagjelöltje volt. Kizárták. Mellőzték, „túrlak”, piszkálták. H. zugságokat ingtak rá. (5 miért? Mert az apjára rásü.ötlék, hogy kulak, s ezért neki is lakoinia kellett. * Ülünk, beszélgetünk, iszogatunk. Kopogtatnak. — Szabadság! — !ép be 1 az ajtón szinte kifáradva, nagyokat fújva Koszta elv- társ. Kerékpárral jött Kis- várdárol. — Szabadság! — fogadja Balázs elvtárs barátságosan, aztán hozzáteszi: Ha szabad nekem is így mondanom . . . — Miért ne volna szabad? — válaszolja amaz, nagy magabiztossággal, s leül a szésre. Néz .,. . néz. Mosolyog. Balázs szemében keres valamit, mintha azt ak..rná kiolvasni belőle: No most mutassa meg, milyen pedagógus? Olvas.a ki sze mébal, mi van a zsebében. Balázs csakugyan mintha észrevett volna valamit, gondolkodik, de nem szók Csak sejti, hogy újból előrehaladt az ügye az igazság országutján, hisze., mostanában mostmár csak ezért keresik. Koszta elvtárs e'őhúzza zsebéből a párttag ági könyvet. Balázs megszólal: — Most már viheti az elvtárs az összes iratokat — legyint egyet kézévé', s nagy bárrá éitelmes szemében a visszanyert bizalom fénye csillan. összenyal ábolok egy nagy papírhalmazt. T«.leírva valamennyi sűrűn gépeit sorokkal, MENNYI ÁLMATLAN ÉJSZAKA, mennyi töprengés, igazságkeresés! Kétoldalas írás a járási pártbizottsághoz címezve 1954-es dátummal. Később 1956 június 24-én. Jegyzőkönyv, mely felvétetett 1952-ben a szülői munka- közösség, az oktatási állandó bizottság, az MDP- szervezet, a DISZ és több mint 80 szülő közös értekezletéről. Kérelem a rádióhoz. S még egy sor irat, kádervélemény, igazolvány stb. Mind az igazság ügyében. Az egyszerű emberek szavai. Mindhiába. Valamennyire hallgatás volt a válasz. S vajon- hány éjszakát töltött volna el gyötrelmek között, reménykedve, igazát keresve Balázs elvtárs, s hányszor leüt volra hallgatás, némaság a válasz leveleire, ha nincs ez a tisztulási folyamat pácunkban, életünkben?! Nem tudni. S miért?! Mert nem hallgattak a falura, az egyszerű emberekre, az egyszerű párttagokra. KIZÁRÁSÁNAK ügyét háromszor vitték a taggyűmozik kerülnek majd községi kezelésbe. A minisztériumok is nehezen válnak meg a válla-« latoktól. A megyei tanács vb. tervosztályának tájé-í koztatása szerint vagy el-1 utasitóan válaszolnak aa ezirányú felterjesztésre^ vagy választ sem adnak. — Kérték a ruhagyárat, mely; az angyalföldi ruhagyár' részlege. Nem kapják meg.j A megyei építőipari vállalat asztalcrsüzemét kérték* valamint a tiszavasvári és a tiszaberceli téglagyárat. Az Építésügyi Minisztérium hallgat róla. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nem adja át az. Útfenntartó Vállalatot, amely pedig 1953-ig már megyei kezelésben volt és. jól működött. Ugyancsak:1 hallgatnak a Belsped-ről, A Belkereskedelmi MiJ nisztérium elzárkózik aa Ofotért átadásától, és akétf nagy üzlet, a CsemegeboílJ és az Állami Áruház megyei, illetve városi keze-« lésbe adásától. Pedig a ke-í reskedelmi osztályon egy: fővel sem kellene a létszá-j mot emelni, hogy szaksze-j rűen az új vállalatokkal' járó munkát elvégezhessék.! A téglagyárakkal kapcsolatban megjegyezték a> tervosztály vezetői, hogy « naményi és fehérgyarmati, gyárat veszteséges üzem-, ként kapták meg, s ma, már azok is jól működnek* Jelenleg egy megyei vállalat sem veszteséges. Nem indokolt tehát az esetleges bizalmatlanság, szükség van arra, hogy jól jövedól-i mező vállalatok legyenek a megye kezében is. — 7 lés elé. Az egyszerű párttagok egyszer sem fogadták el. Leszavazták. Hogy mégis kizárták, az az akkori légkörnek, a járási párt- bizottságnak köszönhető. A harmadik taggyűlésen már nem is mérték szavazásra feltenni a kérdést. Jármi Aladár elvtárs, az akkori párt titkár maga sem értett egyet Balázs kizárásával, mivel azonban utasítást kapott a járástól, így hát fel-: olvasta a határozatot, amit! a járási bizottságnál szöve- geztek meg. — Elvtársak! Balázs elvtárs ügyében a járási párt- bizottságtól' jött a határozat. így feltétlenül ki keil zárnunk. Az emberek zúgolódtak. Hiába szólaltak fel egymás után Balázs tanító mellett, a szavak két fillér nem sok, de annyit sem értek. A tanító sírt. Hiába | mondta el százszor az életrajzát a nyilvánosság előtt, süket .fülekre talált. Visszavonult. Irta a kérelmeket jobbra, balra, reménykedve abban, hogy az igazság győzni fog. Hosszú: ideig mindhiába. Még válaszra sem éi'de-l mesftették. í (Folytatása a 3, ollakm) •»
