Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-11 / 238. szám
Oltárt prnhtárjai tqytsiUithk! SZABOLCSSZATMÁRI A7.MDP.MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 238. szám AHA 5« PILLUII 1956 október 11, cJÜtörtö* üggínie szavak a szakszervezetről (2, o.'dal) Külpolitika (3. oldal.) .«fii 'lily S PORI (6. oldal) I» Minden virág együtt virágozzék a nemzet kertjében Minden virág együtt virágozzék! Halljuk és hangoztatjuk ezt tartalmasságával népi eredetre valió szép és hangzatos jelszót. Mi adja szánkra, mi adja a tömegek szájára olyan gyakran? A népfront, mint politikai tömegmozgalom léte szükségének érzete és az egyre szabadabbá váló közéleti és hivatali légkörben egyaránt megnyilatkozó bátorság az ilyen szükségletek kielégítésének sürgetésére. E jelszó hangoztatásán kívül a szükség és bátorság megnyilatkozik a tömegek naponta fokozódó aktivizálódásában is. A népfrontmozgalomnak különös vonzóerőt, a tömegaktivizálódásnak lendületet ad az, hogy a tömegek a népfronthoz való csatlakozást, a mozgalom támogatását politikai állásfoglalásnak tarják: Nyílt hitvallásnak a szocialista demokrácia mellett, tiltakozásnak a dogmatizmus ellen, ami hosszú éveken keresztül nem engedett szabad teret a népfrontmozgalomnak. S válasznak és nyilt kihívásnak a még mindig funkcióban lévő restaurátoroknak, akik régi nézeteik sutba- vetése, káros módszereik eltaposása helyett még ma is fejet csóválnak, sőt egyesek a mozgalom kibontakozása ellen intézkedéseket is tesznek a népfront jogai. lehetőségei megújulásának és gyarapodásának hírére. Ibrányban például a tanácselnök — akiről úgy beszélnek a községben, hogy kiskirály, mert még a pártitkárt is zsebben hordja — nem szívesen vesz tudomást a népfrontmozgalom kibontakozásáról. Attól fél — amint egyszer ezt a nézetét ki is fejtette — eggyel több lesz azok száma, akik beleszólhatnak a község vezetésébe. Sok községben találkozunk hasonló esettel. Több községben még helyisége sincs a népfrontnak, az MNDSZ helyiségében inkább korcsmát nyitnak, mint a népfrontnak adnák. Olyan községek is vannak, ahol tudomásul sem vették eddig, hogy van népfront és változtak az idők. Kovács Dezső nábrádi dolgozó paraszt írja: „Kelet-Szatmárban mintha megállóit volna az idő. Az a jó szél, amely most tisztítja az ország levegőjét, hozzánk még nem ért el, a zúgását is csak messziről halljuk.” A népfront mozgalom kibontakozását egyaránt akadályozza az ibrányi és a Kelet-Szatmári módszer is. A megtisztító szél, az új szellem, a népfrontmozgalom tudomásul nem vétele, agyonhallgatása lényegében a dogmatizmus tóvábbőrzését jelenti. „Az ország levegőjét“ tisztító „jó szél” azonban elsepri ezeket az akadályokat. A tömegek aktivizálódása a népfrontmozgalomban egész megyeszerte megindult. A községekben szót kérnek az igazságtalanul elhallgattatott emberek, beleszólást követelnek a tömegekkel együtt a falu. a járás, a megye, az ország dolgaiba. Ez már maga is nagy előrejutás. A tömegek aktivizálódása mellett van hitetlenség is. Nem túlozunk, ha bátran kijelentjük, hogy van hitetlenség a még aktivizálódókban is, de különösen az értelmiségiekben. Miért? Országos és helyi okai vannak ennek. Az értelmiségiek, de általában a népfrontmozgalomba bekapcsolódásra vágyó tömegekben él az aggodalom: egyáltalán most kibontakozik-e a mozgalom, érvényre jut-e a szocialista demokrácia, lesz-c magyar felvirágzás e szárbaszökkenés után? .Már az, hogy most a párt is újra kézbe vette a népfrontmozgalom ügyét, biztató, de azáltal, hogy hasonlatos a párt régi taktikáival, bizalmatlanságot is kelt. A tömegek — zömmel az értelmiségiek — azt mondják: a párt eddig mindig akkor nyúlt a népfronthoz, ha valami baj volt. ha tömegekre volt szüksége: választáskor, kölcsönjegyzéskor. stb. Lehet, hogy most az írókkal szemben akar tömegeket nyerni a népfront felhasználásával, Helyi ok, hogy az alsó vezetésben — különösen — él még a szektásság, a tartózkodás. Ezt különben a szatmári dolgozó paraszt idézett sorai is mutatják. Hogy miből táplálkozik, arra nagyszerűen megfelelt a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén Nagy Antal elvtárs: „A szeklásság egyik oka a felkészültség hiányaA funkcionáriusok egyrésze nem szívesen tárgyal az értelmiségiekkel, mert érzi a képzettségben, általános műveltségben meglévő nagy különbségeket. Mi következik ebből? „Féltékenység a vezetőszerepre, a káderek között az értelmiségiekkel szemben.“ Tegyük hozzá, hogy ugyanaz fent áll a népfronttal szemben is. Az ebből végkövetkeztetésként levont teendőkről is beszélt Nagy Antal: „...műveltségünket felül kell vizsgálni. Sokat fejlődtünk, de még sok teendőnk van ezen a téren.” De maguk egyes értelmiségiek is erősítik a szektásságot a funkcionáriusokban és önmagukban: sokan azt vallják, hogy náluknál műveletlenebb emberek vezetéséből nem kérnek. Mészáros Pálné, a fehérgyarmati járási párt végrehajtó bizottság első titkára mondotta el, hogyan nyilatkozott neki egy értelmiségi amikor az értelmiségi határozat és a népfront szóba került. Ez az ember azt mondta: „Elfogadom a párt vezetését. de ne vezessen engem az, aki hozzám járt analfabéta tanfolyamra.” Tagadahatatlan van igazság ebben az igényben, de nagyfokú lebecsülés is érződik ebből, ami feltétlen az alsó vezetők szektásságát, a kölcsönös elzárkózást érősíti és nem a kibontakozást szolgálja. A népfront tömegeiben is fellelhetők a szektásság nyomai. Tetszik a népfront, üdvözlik, de az értelmiségiek, a más pártok volt vezetőinek nagyobb szerephez- jutásától féltik a mozgalmat. Erősíti ezt — világosan beszélt erről Mészáros elvtársnő — a 45-ös kommunisták állásfoglalása: ezek a becsületes, de a gyors változásokkal lépést tartani nem tudó emberek a pártot, osztályuk vezetoszerepét, a szocializmus ügyét féltik az értelmiségtől, a népfronttól. Tegyük hozzá: alaptalanul! Ezek után feltehetjük a kérdést: mi a biztosíték arra, hogy nem ismétlődnek meg azok az esetek, amelyek a népfront mozgalom történetében hazánkban előfordultak? Mi a biztosíték arra, hogy a szektásság, az alsó és egyes felsőbb vezetők féltékenysége nem vezet restaurációra? Mielőtt megpróbálnánk felelni, igazat kell adni abban, hogy a párt éveken keresztül választási kuliszónak, tömegto- borzó kisegítőnek használta a népfrontot. Az is igaz, hogy még igen elevenen hatnak a népfrontmozgalom 53-as. 54-es szárbaszökkenése letörésének emlékei. A párt felső és alsó vezetésében eluralkodó dogmatizmus és személyi kultusz módszere volt, hogy az egyén szerepének mértéktelen eltorzításával tagadta a nemzeti egység szükségességét, igyekezett leszerelni a nemzeti erő és öntudat sugárzásának gyűjtőlencséjét, c népfrontot, féltette tőle a vezetést, saját posztját. Ennek az ideje lejárt és nagyon hamar lejár ott is, ahol még tartja magát. A népfrontmozgalom most igazi értelmet, célt és gyakorlatot nyer. Biztosíték e.'re a párt és a szocialista demokrácia. Igaz, a párt megvolt és mégsem volt üépíTonlmozgalom, de ma mégis biztosíték a párt, mert a pártvezetésben diadalra jutott és méginkább diadalra jut a kollektív vezetés, a pártvezetés megtisztul a legkisebb alapszervezetekig a dogmatiz- mns mételyétől, a személyi kultusztól. A másik biztosíték, hogy a nemzeti közéletben mindenütt érvényre jut a szocialista demokrácia, trónra kerül száműzetéséből az Igazság és a Törvény, és uraiéi legjobb tejtermelők Az egyéves te,termelés, •erseny tizenegyedik havi .rtékelése során a 15 tehénen íelüu tehenészet.k versenyében továbbra :s a gávai Dóz.a TSZ eltó Ebben a szövetkeze.tea zz egy tehénre jutó 11 havi ■kitermelési á l:g 3344 liter, a zsír 119 kileg a.i.m. Ebben a csoportban más aik a tiszava-.vári VIT j Három méter magasra nőit ^ í meg az „Ogyessza“ ) kulioricalajta az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság sehafstädti milliomos termelőszövetkezetében idén háromfajta szovjet kukoricával próbálkoztáit. A legjobban a „Ogyessza'“ fajta vált be, amelyet l' 60X62 cm távolságra vetettek. A kukorica szára három méter magasra nőtt meg és kb. 1200 mázsa zóui- tömeget biztosít hek- táronkint. A dzsungelszerű kukoricaföldön kevés az olyan tő, amelynek csak egy szépen fejlett kukoricacsöve van. (ADN, szept. 10.) ’ TSZ, harmadik a nyírcsászári Haladás TSZ. A kis tehe érzetek \ e- .-euyebsn első az encsone-i Ifjúság TSZ, ahal az égy tehénre jutó tej euni.ts 3447 liter, a zsír ped,g 128 zii.gn.mm. MásrdiK he .yen a pi «csel Kos .u h TSZ, a harmadik helyen pedig a vencstTői S ab dsag TSZ van az októberi értézeie- s?er nt. A tehenészetek drig zoi közölt folyó egyéni lesen'ben Veress Mara, a gávai Dózsa TSZ feji.i«.C lartja az első helyet 3845 literes átlaggal és 142 kilogrammos zsírhzzammal. A sorrendbe követi őt B. Nagy Sándor, az cncsanc i Ifjúíág TSZ fejője, a ha-- ’T.nd'k pedig Bakonyi János. a nyiibát ri Vörös Csüng teher.és e. JONATH4 — Sört ilyen időben? — csak nem ment el az a csepp eszem? Pálinkát! Erőset és sokat, az alma- szüretelőknek András bátyám. — így egy legény Magéra Andrásnak. Térült a gazda, jött a butykossal, mindegyik tekert egyet rajta. A bográcsban már ficánkolt a bárány, az óriás Jonathánok, a mohos bokori „arany almák“ hullottak a kosarakba színültig. A legények ej, de tökéletlenek is... Mind talál kifogást a lábára, csak a fára ne kelljen mászni, menjenek a lányok ... Ezalatt ők a fa alatt azon tanakodnak az eget kémlelve, milyen idő várható ... Egy leány, a Csernyák Erzsi nem sokat ügyel rájuk, csúffá akar tenni mindenkit, olyasmit mondott, hogy ö szed legtöbb almát, ha beleszakad, akkor is.j l" -erencsére a többi leányzót sem kell félteni. Addig adják a lovat Erzsi alá, hogy a kedvese ezt üzente, ezzel látták, azzal látták, hogy Erzsinek csak elterelő- fit'- a figyelme, — alma as elsőség. A J onalhán-pir amisok egymásután nőnek a legs ügyesebb leánykezek simogatják meg búcsúzóul, aztán az cxportládába kerülnek, rövidesen indulnak külföldre, a jó étvágyú alma1 kedvelő országok felé. P. C. I A JUHASZ LEQÉ NY innak emberek, akik- kel elég csak egyszer találkozni, beszélni es soká nem feledjük el őket. így vagyok én Tarr Jánossal, újfehértói juhászlegénnyel. Találkozásunk óta sokszor eszembe jut, magam előtt látom ezt az alacsony termetű, vastag nyakú, kerek arcú, rokon- szenves fiút, és elfogy a vágy, hogy nekem is, vagy sokunknak ilyen szép, nemes és gazdag életünk tegyen, mini ez ö IS éves élete. Régen találkoztunk. Akkor még méregfogait mutogatta a 1 kánikula, cséplőgép zúgás hallatszott innen is — onnan is és a jO.myadt lucerna édes illatától volt terhes ez a hajmeresztőén nagy község. Tarr János éppen otthon delelt , nyájastól. A hőségtől elpuhult birkák az akol hűvösében lihegtek, gazdájuk pedig a tornácon szundikált. Nem zavarta ót senki. Csöndes vidék ez a 'anyavilág — lítskörvély. — Üjfehértó- tól jőnéhány hajílásnyira. A szegényes, szalmatetős, nádfedeles házak szerényen húzódtak meg a homokbuckák mögött, s ráadásul akácerdővel rejtik el magukat a nagyvilágtól. Egyik porta olyan, mint a másik. Szegényes. Maguk készítette dohánypajta, rozoga szekérszín, az udvai kerítetlen, vagy ha mégis elszánták magukat az itt lakó emberek, naprajorgó- kóróból húzlak kerítést apró házacskájuk köré. Kint is, bent is szegénység. — Ilyen ez a mi vidékünk. Szűkmarkú föld ez a mienk... — mondogatVőben a szegénységben születnek ilyen becsületes, igyekvő emberek, mint Tarr János is. Szándékosan nevezem a fiatal juhászt embernek. Életévétől eliitően olyan gazdag tartalmú éveket óit, és olyan szép élete van, hogy mesébe illenék. Amikor elmondta, kételkedtem annak tárgyi valóságában. Mondtam is neki: — Olvasta valamelyik könyvben. Tamási Áronnak van egy elbeszélésé, annak története szakasztott olyan mint a magáé, Értetlenül nézett rám, s bizonygatta, hogy Tamási nevét most hallja először, — És végeredményben mi hihetetlen abban, hogy negyedik osztályos koromban két nyulat kaptam ajándékba, és most hatvan birkám van?! — De hogy csinálta ezt?. Elmosolyodik. Ugyanis ő természetesnek tartja élete ilyetén alakulását és — ahoffii elmondta — nem ritkaságos dolog ez. /JZ em ritkaságos — sze- rinte! — hogy egy1, 10—11 éves apátián gyér-1 mek valamelyik ismerősé-1 tői, rokonától két nyulat• kap és úgy forgatja a ma-j ga kis tőkéjét, hogy néhány év múlva hires1 nyája legyen. Mert a Tair Jancsié híres. Azt mond-i .iák a környékbeli szakértők, ritkaság ilyen gon(Folytalás az 5. oldalon.) Íródni log obren az országban is mindenek felett. Harmadik biztosíték, hogy a népirontmozgalom ügyét a nemzet vette kezébe. Biztosíték a népfrontmozgalom maga: e mozgalomban válik legteljesebbé a népi, nemzeti beleszólás, bírálat, a jogos követelés lehetősége. A mozgalom teljes kibontakozásához a feltételek megvannak, vagy rövidesen meglesznek. Hogy a feltételeken milyen lesz a virágok virágzása, az magától a népfronttól is függ. Tagadhatatlan, hogy vannak és még egy ideig lesznek nehézségek de ezek már nem legyőzhető»lenek. Minden régit visszaállító restaurációs kísérlet elbukásának legszilárdabb biztosítéka, hogy egész népünk szívből gyűlöli a sztálinista vezetési formát és módot, mert nagy károkat okozott a nemzetnek. Bátran mondhatjuk: Ma már Magyar- országon nincs nagy akadálya annak, hogy minden virág együtt virágozzék a nemzet kertjében.
