Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-11 / 238. szám

NÉPLAP

1926 október 11, csütörtök

Nagyobb segítséget a szakcsoportoknak

I-I udák bácsi, a sapká- ja mellé tüzelt, elmaradhatatlan piros ács- plajtoásszal, a magasodó fal mellett áll. Méricskél valamit és magyaráz a mellette álló két ácsnak:.

Nem ijednek meg a közéjük toppanó újságírótól.

— A szakszervezetről

akar írni az elvtárs ” —

néz rám az egyik ács, a barnabőrű Simon László. — Minket most szerveztek be. Persze ettől még az Árpád útcai munkásszálló fűtetlén maradt — tréfálkozik — de ha tovább is ilyen marad, úgy otthagyom .ezt az egész szakszervezetét, hogy csak úgy füstöl.

Ezt viszont már komolyan mondja.

— Nincs annak értelme, hogy benne legyünk — lódítja a másik ács, Simon Ntván, egy nyurga fiatalember.

Hudák bácsi nem állhatta szó nélkül ezeket a megjegyezéseket, hát bosz- szúsan közbeszól.

:— Nem érdemes, nem érdemes! Persze, ha se- f'élvről lesz szó akkor érdemes.

Mindez a színházénítke- 7ésné! történt. A szakszervezeti megbízott itt Sza- ikáts Lajos.- Hét énítkézés- nél képviseli a szakszervezetet. s amennyire tőle telik jó) képviseli., Tagdíj elmaradó- nincs. 'A munkások 60 százaléka szak- szervezeti tag.

— Ha valami problémája van a dolgozóknak és tudok segíteni, akkor segítek. Éppen tegnap jött egy dolgozó, hogy ttmés-lé- lik'abátjá, adjunk neki segélyt. Megkapta.! Az Árpád utcai munkásszálló ' mérnem az én hatáskörömbe tartozik. Tudom, hogv hideg van Itt az öltözőben a napokban már megkezdik 3 fűtést. A kályhák is itt vannak. Pa- nap*.'áltálában kevés van. Ami van az is inkább a bérekkel kapcsolatos. Néhányon most szabadságot kértek. De a teljesítés meg á lakásépítés szükségessége mNtf nem lehetett elengedni őket.

Közben Hudák bácsi is beiön az irodába. Meghallja az utolsó szavakat.

— Ja kérem — mondja — dolgozni kel! itt na- gvon. sajnos még szabad- cáTa -e igen lehet menni. Hát én megértem ezt. z'-'ikség van a munkáskézre.

— Üdülni volt már innen valaki? — kockáztatom rrfp« a kérdést. Rázzák a fejüket mindketten.

Védekezzünk a búzakőüszög ellen

Mielőtt a búzát elvetjük, csávázzuk a vetőmagot. A csávázas arra való, hogy az egészséges gabonaszemek csírázáskor ne kapják meg a kőüszög fertőzést. A kóüszög igen apfo, szabad szemmel nem látható, fertőző csirája, az úgynevezett spóra, ott van a búzaszem szőrszálain és hasítékán. Várja azt, hogy a búzával együtt kicsiráz-, hassék és belekerülve a búzába, végigkísérje egé’Z fejlődésén. Csak a csírázó vetést tudja a kőüszög megfertőzni. A kikelt vetést már nem fertőzi. A búza fejlődése alatt az üszög rejtve marad és csak a búza kalászoiása után látja meg a jószemű szakember a fertőzött töveket. A fertőzött búza kalásza az egészségesnél alacsonyabb, kákazöld. Mikor ez egészséges szemek fejlődnek, a fertőzött búza száréban végigkúszó kőüszöggemba a búzaszemek helyén huzza a szaporító sejteknek százezreit, a spórákat. Ha egy ilyen kőüszkös szemet, ez úgynevezett puffancsot uj- jaink között szétnyomunk, kellemetlen, romlott nal- szagú bűzt érzünk. Ezek-a beteg szemek, puffancsok a kalászban fejlődnek ki és az egészséges gabonával együtt a cséplőgépbe kerülnek. A cséplőgép d-bja munkaközben szétveri a? üszögpuffancsokat is és a kiszabaduló fekete spóratömeg rákerül az egészséges szemekre. A fertő öt.t gabona egy része ' puffancsot hoz, más része pedig a hetegség ..miatt még a tél folyamán elpusztul.

A kőüszög ellen védekeznünk kell, mert ev.ről- évre kárt okoz. Kedvező ősz esetén előfordul 50—70 százalékos 'kártétel is. Elsősorban a vetőmag gondos tisztításával' védekezzünk. A szelektor ’ a puffancs-ka' kiválogatja a vetőmagból

A vetőmag csávázása, illetve pácolása kétféielpor- csáyázás és nedves -coává- zás.

A nedves csávózás töriil- mányes., de sokkal biztosába eredményt ad. Leh_- lőleg még száraz, meleg időszakban végezzük e., mikor a megcsávázott vetőmag na mar megszárad.

Legjobb eljárás az úgv- nevezett ,.Linhart”-féle k - sara= csáv ázás. A csácazó- eldatoi kádbsn, vagy ho.- déban készítjük elő , úgy, hogy a hordát peramétté

2—3 tenyérnyire feltöitjüK vízzel. A íeiípltés. ;kö'ben mérjük a vizei és minőén 100 literre 15 dkg. higanyos csávázószert vagy r kg. rézgáiicot számítunk. A higanyos csávázószer 'óbb, mert a rézgálic a vetőmag csírázását károsán befolyásolhatja. A ve'onvgot zsákkal bélelt kosaiba tesz- szük, 1 kosárba 25 kg-ot. A kosarat belementjük a kádba, hogy a lé a benne lévő vetőmagot egy tenyérnyire íepje el, így a léha szemek, különösen a vetőmagban lévő puffancsok felszínre 'önnek és könnyebben le ’ehet meríteni.

A higanyos csávázóláböl félóra, a rézgálicosból negyedóra múlva a kosarat úgy emeljük ki, h gy a csávázólé visszacsurogjon a hordóba. Minden 25 kg. csávázott gab~na u'án űj 4 liter csávázó old" tot törünk az edénybe és ezze' visszapótoljuk a felvert oldatot. Ilymódon 1 hl. csó- vázóoldattaí 3 métermázsa magot csávázzunk, többit azért nem, mert az oldat veszít hatóanyagából. A csávázott vetőmagot vékony. rétegben k'tent'üz száradni, csávázóoldatta’ előzőleg felmosott he’yre. Azután gereblyézéssel vagy 'apátolással megszárítjuk a vetőmagot. '. A csóvázóié 1 megöli a gabonán ?z üszögcsirákat ■ üpórákf.ti c’e nem védi mez » vetőmagot újabb fertő és'61. Étért í> zsákot, arre’ybe m"jd . f«l mérjük a .csávázott rvető- mágót, élő'őíeg csáyázótxl- dalban áztassuk rpeá, vagy m .ssuk- ki.’, forró vízben.

A ' ha’bmcsávFzás. •• nem elég hatásáé, étért ne. alva’mázzuk.

A csávázóaldat mérgező. Óvatosan bánjunk vele,

— Erről nem tudunk. Nem hiszem, hogy lett volna valaki is.

— Se szabadság, se üdülés,-csak a meló meg a meló. mormogja valami paprikás kedvű ember.

A prémiumrendszert sem tartják itt egészen jónak.

— Mert nem jól van az, hogy a központ kap prémiumot. mi meg nem.

— Bár ebben a negyedévben valószínű mi is kapunk — jegyzi meg Sza- káts elvtárs. Aztán elmondja, hogy szakszervezeti téren is nagyon sokat javult a helyzet. Kezdik megszeretni a dolgozók, bár egyesek mén mindig bizalmatlanok. Talán a példák majd őket is meggyőzik. hogy érdemes a szakszervezet tagjának lenni.

Nagy István brigádveze-. tő azt mondja:

— Annyi felé szalad az a kis pénz. hogy még a tagdíjra se nagyon jut.

Ismeri a tagság előnyeit. be is lépne meg nem is ... Egvpzóval majd . még meggondolja.

A brigádjában dolgozik négy fiatalember: Lőrinczt László, Németh József, Hegedűs László és Tóth Mihály. Egyikük sem tapia á szakszervezetnek. Nem tudnak választ adni rá, miért.

— Nem érdemes. Minek az!? — vonogatják a vál- lukat.

A párt forint tagsági díj miatt? Vagy a kiábrándultság mindenből. ami szervezett? Ki tudja? Ki tudja miért olyan bizalmatlanok a munkások? Meg kell ezt tudni és segíteni kell a bajon.

(lázár)

A Kö önti Vezetőség júliusi határozata új szellemet hozott á páfírpunka, mozgalmi munka jobb viteléhez. É határozat új utat is mutat,, a szövetkezeti mozgalomhoz. Ennek alapján a Minisztertanács határozata megszabja az állami és földműyesszövetkezeti szer- . ék munkáját is.

Eddig mintegy 70 szakcsoport,. alakult a megye területéi, á határozat megjelenése után, A szakcsoportok számai igazolják, j hogy megyénk dolgozó' pa- j rasztjai egyetértenek e I határozattal és látják szö- j vetkezeteink" eredményeit.

A megyénkben nem talá- | lünk talán egyetlen községet sem, ahol ne vitatkoznának a társulási formák ilyen, vagy olyan vállfajárói. Vitatkozna,;, tervezgetnek, azonban a megindulásig nem találnak el mindig. Nem talalnak el, mert ni.its elég segítség. Az elmúlt héten több szakcsoportot látogattam meg a szatmári részen. Különösen öröm fogott el a szatmár- c.ekei „Üj Utakon Járó" rizstermelő szakcsoport munkáját látva. A szakcsoport tagjai aratták és csépelték • az új kincset, a rizsét. Ebben a csoportban a közös munka a jellemvo- u-s, ugyanazt lehetne elmondani egy pár gyümölcstermesztő szakcsoportról is. Az a 'tapasztalatom, ahol a párt és a tanács, a föld- . í ívesszövetkezet illetékes szervei is segítik a szakcsoportokat, ott ment is megfelelően a munka.

Nem elég azonban, hogy a szakcsoportokat csak megszervezzük, hanem a további munkájukat is segíteni kell. Előfordult Keine-1

csén, Vasmegyeiben, Eesz- terecen, hogy már kétszer szervezték meg a zöldségtermesztő szakcsoportokat, azonban egyetlen egyszer sem dolgozott alapszabály szerint. Nem azért kell szakcsoportot • szervezni, hogy papíron legyen,, hanem azért, hogy a szakcso-t portok- tagjai kihasználják e társulásban levő lehetőségeket, többet termeljenek. S ezt keíl látni minden eg es szervezésnél.

Vannak a szakcsoportoknak pioblémái is, amiket orvosolni, kell, hogy megnövekedjen a következő évben a termés. Ilyen- a ma- goncok biztosítása, cseme- t .c, permetezőgépek juttatása és egyéb más problémák.

Ma már a járási központjaink földműv-sSzövetkeze- teink zömében szívügyüknek (ártják a társulások szervezését. Azonban a további munkájukhoz már kevesebb segítséget adnák. A fő dolog pedig az, hogy az elért eredményeket meg- szil rdítsuk, a szakcsoportokat pedig jellemezze a közös munkatevékenység. S ezért kell a földművesszö- vetke-eteinknek a társulások megszervezése után gondot fordítani a munkafolyamatok megszervezésé* re.

örvendetes jelenség a z,; hogy egyes helyeken a párt-: bizottságok, mint a féhér-j gyarmati, csengeri járásokban segítséget nyújtanak a szakcsoportok munkájához. Ugyanezt mondhatjuk, el. egyes járási tanácsok me- •zögázdasági osztályairól, mint a mátészalkai, Csengéidről.

Ahhoz, hogy megyénkben előrejussunk, sokkal több segítséget kérünk egyes párt bizottságok tél és párt- szervezetektől. Nagyobio segítséget várunk a Megyei Párt Végrehajtó Bizottság, illetékes osztályától is. Nem, elég az csak, hogy a heti számszeiű fejlődésről jelen- 11st kérnek, hanem meg kell. ismerni a szakcsoportok életét és tevékenységét! is.

Ahhoz, hogy a KV. hatá-1 rozatának megfelelően meg-1 < Idjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az illetékes szerveknek közösen összefogva kell elvégezni az alacsonyabb és a magasabb formájú társulások problémáinak mcgolását. Ehhez kérjük mi á1 segítséget.

Lévai Sándor•' főelőadó..

Ki mint vet, úgy arat

A jékei Szabad Fö d Termelőszövetkezét. tagjai szép eredményekkel dicsekedhetnek ebben az esztendőben, de 5k már a jövőre is tettekkel gondolnak. Jó aratást várnak jövőre, mert a vetést már idejében és jó minőségben befejezték.— Ehhez a munkához nagy segítséget nyújtott nekik

Kerezsi elvtárs is, a gépállomás kihelyezett agro- nómusa.

A szövetkezetben most folyik az í imaszürct. — Olyan szép almát szednek, hogy annak kétháv*, macin megüti az export minőségei.. *

Slránszky György

levelező-.

Egy bolgár termelőszövetkezet életéből KÖZÖS MUNKA GYÜMÖLCSE

VJ ár az állomástól kezd- ve, útközben Pátrics városáig, láttuk az elnyúló gyümölcsösöket és konyhakertészetekéi. Egy idősebb peiricsi lakos figyelve cs:- dálatial teit tekintetünket megdicsérte ezt a földet.

— Annak idején a jóisten olyan ajándékkal halmozott ei bennünket és aztán elhatározta, hogy átlépi Belaszica hegységét. Ez rendbe is volna, de megbotlott a hegycsúcsokba és az összes földek ajándékát a mi petricsi földjeinkre rázta ki.

Egyá.talában nem mondható ajándéknak, hanem munkával . és izzadtsággal elért eredményünk — mon- aot1a röviden Sztojcso, — de ez a petricsi „V-ik Kongresszus” Termelőszövetkezet tanulságos története.

Ez a szövetkezeti gazdaság 1949 tavaszán alakult. Az új termelőszövetkezet első lépései eléggé bizonytalanok voltak. A tagság nagy része szegény parasztokból állott, alig 7000 dekárnyi termőföld _t hoztak össze, de éltől várt mindent több mint 3000 ember.

Ha kevés is'a fö’d, ha van valami a •' fejünkben, meg lesz valahogyan —i mondottá az öreg Viso Kukaca bácsi a.-’szövetkezeti csoport megalakulásának egyik: harcosa Petries városában.

örökség ebben a tekintet- i

Irta:

NIKOLAJ ALEXANDROV (RÖVIDÍTÉS)

A petricsie.ínek lény cég volt valami a „fejükben ’ és idejéoen a be*terjes termeles, a korai gy ü- möics és zöldségfélén, fo.- dimogyoro, gyapot, dohány es löidiep-r lermelésé- nezdioK meg. Az öiöaség ebben a tekintetben ige- jelentékeny volt 63 de-ár gyümölcsöskert, 49 dekái paradicsom termelés, 64 dénár fö.dimegyoró ts csak 20 dekár földieper. Az „ajándékok” tehát nem voltak olyan mose menny,- ségDen, meg ael-ett azokat termelni.

Még az első évben gazdasági épületek, istállók, gyümölcsra-tárak , és do- hányszárítok építésével egyidősen,' a tagok hozzáfogtak tartós gyümölcsös és íöldiepér termeléséhez. — Ezen munkálatok száz és ezer munkanapot emésztat- tek fel és mégsem eredményezték semmit.

A negyedik évben azonban a sikerek iránytűje nem fordult már teleié, hanem 70 sztotinkával emelkedett felfelé. Ez a petricsi . szövetkezeti csoport fejlődése számára á fordulat éve Volt.- A sek- eztrnyi gyümölé.üi elkezdett gazdagon gyümölcsözni. Az őszibarack fák elkezdtek bő termést rd.ií. és ezáltal visszafizetni a

befektetett kollektív munkát. Ezeknek a terüiete mar nem 63 dekár volt, mint amennyi az első évben, hanem húszszor több, a-a«- 1512 dskár. A foldim-gya- róval ültetett terület 5003 dékárt tesz ki, tavasszal a töidieper nemcsak 20 da- kárcn piroslott, hanem 200 dekáron. A dohánytermelés területé kétszeresére emelkedett, a paradicsomé pedig négyszsresere.

A belterjes gazdálkodás kifejlesztésével egyidejűleg a szövetkezeti tagság nagy hozzáértésre tett szert a növények .ápolásában.

Azonkívül,' hegy a; petri- csiek értettek hozzá, hogyan használják ki a nap-t ők máshoz is értettek. E.- sajátították a „többemeletes földművelés" módját. Az egész területen amerre mentünk az őszibaiack fák árnyékában láttuk az eperrel, földimogyoróval, bab-, bal, vagy répával bevetett „első emeletet”, egy Kertben viszont az agronómus háromemeletes termelésre- hívta fel figyelmünket: íz első — . bab, a második’ -tz őszibarack" a harmadik- —- birsalma, .melyek az őszibá- rackok között nőttek. Míg a vízszintes terjeszkedést gátolták ez ugarok, megvoltak a függőleges gyarapodás lehetőségei és a tag* ság elhatározta ennek kihasználását. Az erős talaj, a tudomány és a saját 'tapasztalatuk bizakod^s-al töltötte el őket. Viso nem •vésett kijelenteni: „Meghódítottuk a földeket, mcfet pedig az eget is”.

A „Sokemeletes földművelés” .hozzájárult ahhoz, hogy az összes növények egyformán legyenek megmunkálva úgy, hogy ezer és ezer munkaegységet takarítanak meg és a dekáron- kinti átlagos jövedelem emelkedik. Csak így vált lehetségessé az 1949. évi 512 lévás jövedelem 195.J- ben 1.500 lávára emelkedett. 'A munkaegység értéke 12 láváról 1952-1953- ban 14 lávára, 1954-ben — 19 lávára, a múlt évben pedig 26 lávára emelkedett. Étben az évben a kilátások olyanok, hogy a tagok egy munkaegységre több, mint 30 lávát fognak kapni.

A termelőszövetkezet4 ^ „szökevényei”, akit a/ építés nehéz évéi o n rájöttek, hogy a méhkasukban folyik a máz, csoportosan kezdenek visszatérni.

•— Éppen készén lettünk a mocsárral és már megjöttek a békák is. — nn-árrH dotta Vrie Kukátá nevetve» rajtuk. ■ .

Annak ellenére, hogy kinevették őket,. nem ijedtek'- megr és' most a termel ájsó-j vetkezel körül a harc rent azért folyik, • hogy -ki-hagy-- ja el, hanem, hogy ki lépjen be,

•*#

J! ■'

Őszinte szavak a szakszeevezetről