Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-10 / 237. szám

1936 október 10, szerda. I» ' ’ '■ UH ■■ I—— Fekete túlóra — helytelen bérezés a vendéglátóiparban A szakszervezeti kongresszustól várják a megoldást A Nyíregyházi Vendéglá­tóipari Vállalat dolgozóit ép- mint a kereskedelmi vállal*^’- most különösen foglalkoztatja a KPDSZ kongresszusa és so­kat várnak attól. Szakszer­vezetünk legutóbb 1952-ben tartott kongresszust, amióta igen komoly változások tör­téntek úgy a kül- mint a belpolitikában. Szervezeti és gazdasági téren is javultak eredményeink. Fejlődésünk azonban nem kielégítő. En­nek oka az állami és tár­sadalmi életben eluralko­dott, túlzott centralizmus és a XX. kongresszuson fel­tárt. nálunk is megtalálha­tó hibák voltak. A vendéglátóipari vállalat dolgozói az elmúlt eszten­dőben nem kaptak olyan megbecsülést, mint más ipar dolgozói. Történt ugyan e téren változás a párthatá­rozat óta, de még mindig van tennivaló. N E PL A V mmmmmmeaamm Könyvjutalmai- kapnak a Néplap szorgalmas levelezői A szerkesztőség szeptem­ber végéig 6922 levelet ka­pott. A szeptemberi 511 le­vélből 112 leve’et közöl­tünk az újságban. A szorga’mas leve’erők közül az alábbiaknak p:s- tán küldünk könyvjutal­mat: Bányai István Nyír­egyháza, Bodnár György Gyulatanya, Endrész László Mátészalka. Gottfried Gyula Kék, Gáczi Árpád Nyír­egyháza, Hován József Kisvárda, Hajdú András Nyíregyháza, Illés Béla Nyírbátor, Kovács Endre Nyírbátor, Kováé> Józsefné Zsurk, Petőfi TSZ, Kalló Gy'ula Tuzsér, Vörös Csil­lag TSZ, Nyeste András Szabolcsbáka, Raducziner Lászlóné Nyíregyháza. Ri- bóczi Pál Nyíregyháza, Szilágyi Gyula Nyíregyhá­za, Róka László Tisza lök, Tamási Sándor Ör, Varra Gyula Nyíregyháza. Öten a Néplap levelezők albumából Hibák, amiről a felsőbb szervek is tudnak A vendéglátóiparban igen sok hiba volt és megtalál­ható még ma is. Megtalál­ható annak ellenére, hogy dolgozóink már többízben szóvátették azt és tudnak erről a felettes szerveink is. Mindennek dacára a mai napig sem történtek intéz­kedések. Ilyen hiba főbbek között a térítés nélküli túl­óra, az úgynevezett fekete túlóráztatás, ami abból adó­dik. hogy a dolgozók a 8 óra nyitvatartás után még kitakarítják az üzletet, el­számolnak és ezért semmi­féle néven nevezendő térí­tést nem kapnak. Van tennivaló a bérezés terén is. A jelenlegi bér­rendszerünk nem veszi fi­gyelembe a szakképzettsé­get, a fizetési besorolásnál. Különösen nagy az arány­talanság az alacsony kere­setűek bérezésénél. Egyet­értünk azzal, hogy a mini­mum fizetés 600 forint le­gyen. De nem helyeseljük azt, hogy olyan dolgozók­nak, akik már 10—15 éve dolgoznak szakmájukban, alapbérük szintén 600 forint legyen, mivel erre béralapot nem biztosítottak és így nincs lehetőség különbséget tenni a régi és az új dol­gozók bére között. Kétség­telen, hogy ez nem helyes, hiszen a 10—15 évi szakmai gyakorlatnak a fizetésben is meg kell látszania. Czine Ferenc agronómus, Mátészalka Megoldást várunk a munkakörülmények megjavítására Nagy várakozással tekin­tünk a kongresszus elé, azért is. mert reméljük, hogy szó lesz arról, hegy a vállalatoknak a tervenfelüli nyereségből engedélyezzék a munkakörülmények meg­javítását. Ez szükséges azért, mert az előírt munka- védelmi és munkásellátási berendezések, valamint fel­szerelések ma még nincse­nek biztosítva minden üzem. egységben. Nagyon sok he­lyen nincs öltözőszekrény, rendes mosdó, a veniilláto- rok és kályhák legtöbb he­lyen nincsenek meg, vagy rosszak. Ezek apróságoknak tűnnek fel, de szükségesek, mert dolgozóink ezen ke­resztül mérhetik le a gon­doskodást és megbecsülést. A kereskedelmi dolgozók lelkesedéssel készülnek a szakszervezet november ele­jén megtartandó kongresz- szusára. Túlteljesítik tervü­ket, igyekeznek növelni a forgalmat, udvariasak, elő­zékenyek vevőikkel szem­ben. Javaslataik is vannak és kérik, hogy kapjanak több beutalójegyet Hajdú­szoboszlóra, mivel állandó­an hidegvízzel dolgoznak és igen gyakori az izületes megbetegedés. A kereske­delmi dolgozók azt kérik, hogy készítsenek egy böl­csődét és napköziotthont gyermekeik részére. Ez an­nál is inkább indokolt, mi­vel a kereskedelemben dol­gozók több, mint 50 száza­léka gyermekes édesanya. Elhangzott olyan kérés is, hogy a szakszervezeti tagok részére évenként kétszer biztosítsanak kedvezményes utazást, mivel szabadságu­kat legtöbb esetben két részben kénytelenek kiven­ni. Ehhez a javaslathoz tar­tozik az is, hogy a kedvez­mény ne csak vonatra, ha­nem egyéb járműre is ter­jedjen ki, Reméljük a kongresszus figyelembe veszi a javasla­tokat. és eredményesen vég­zi munkáját. Hornyák Gusztávné, szb. elnök. Barcsai Sándor Csenger, Járási Tanács G. Tóth József Mátészalka Hajdú András Nyíregyháza, KISZÜV Nagycserkeszíek figyelmébe! A Néplap szerkesztősége levelezői és Néplap olvasói ankétet tart ma este a nagycserkeszi iskolában Nagycserkesz és környéki tanyák lakóinak. Az érdek­lődőket szeretettel hívjuk és várjuk. Jóri István Nagyhalász, ÁMG VÁLASZ „Balázs Imre körzeti e 'enőr“ című cikkre Ezzel a címmel szeptember 30-án jelent meg egy cikk a Néplap mellékletében. Az alábbiakban néhány megjegyzést szeretnék tenni s kérni a cikk helyesbíté­sét vagy akár kivizsgálását. Mindenekelőtt a cikk írójához: Ha már megtudta azt, — és itt jegyzem meg, hogy helytelenül — hogy árukészletem b .5.000 forint, feitételezhető-e az hogy a havi forgalmazás mindössze 9.000 forint? Ha kicsit is józanul gondolkozunk, ez lehetetlen! Ügy látszik azon­ban, hogy a cikk írójának egy nulla ide vagy oda, mit sem számít. Vagy csak az a lényeg, hogy egy cikk meg­szülessen? Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy ezt nagyon sokan olvassák és vajon, hogy véleked­nek egy ilyen boltról? De tériünk vissza a 345.000 forinthoz. Itt „csak“ kb. 120.000 forintot tévedett a cikk írója. Mert én nem ne­vezem saját üzletem árukészletének azt, amit mint köz­pont megkapok, de azonnal átadom a 2 fióküzletnek, Nyírtétnek. Pedig az a kis liszt, zsír, petróleum, stb. éppenséggel nem mondható csekélységnek, hiszen ára több mint 100.000 forint. A Szabad Nép nem is olyan régen közölt egy kis cikket, amiben egy nulla jelentő­ségét mutatta meg a béketábor erejének növekedése javára — én sem engedek át egy nullát a cikk írójá­nak javára. Én ugyanis nem 9.000 forintot forgalmazok havonta, hanem 90—110 ezret. Hogy mást ne említsek; a cikk megjelenésének napján, szeptember 30-án, vasár­nap. nyitva volt az üzlet és a forgalmam egy nap alatt meghaladta a cikkíró által írt havi forgalmat, mert 9.128 forintot árultam. Nem tudom, hogy a hó került tévesen a nap elé, vagy a nulla maradt el véletlenül, de mind a kettő hiba. Azzal sem értek egyet, hogy sok az elfekvő áru és méginkább azzal nem. hogy áruhiá­nyom lenne. Nem tudom, hogy azt is honnan vették, hogy Ófehértóról az apagyi szövetkezetbe tűzhelyet hoz­tak. Itt mindég volt amennyi fellett. Igaz, hogy elfekvő tűzhelyem sohasem volt és pedig azért, mert ismerem a község dolgozóinak igényét. Mindent összevetve: Nem tudom, hogy ki írta és honnan vette az adatokat. Egyet kérek, hogy cikkem jelenjen meg a nevek megjelölésével vagy pedig a Nép­lap közölje a nevezett cikk helyesbítését. Üdvözlettel: Dévényi Kálmán, boHkezelft. Ui.: Én nem Kálmánná vagyok, ahogyan azt a cikk­ben írták. A szerkesztőség megjegy­zése; Eleget tettünk a levélíró kívánságának, közöltük le­velét, úgy ahogyan azt hoz­zánk elküldte. Szükséges­nek tartjuk azonban meg­jegyezni a következőket: Az írás nem a Néplap­Leányszálláson bátortalanul lépett be az utcai ajtón. Az udva- ron nem járkált senki. A Kórházi tudósítónk jelenti N. Tóth Miklós és Zsíros Mihály újfehértói lakoso­kat borozgatás közben Sáf­rány János újfehértói lak'S mollbeszúrta. A szúrás kö­vetkeztében Tóth Miklósnál; és Zsíros Mihálynak légmei- 'p keletkezett, azóta mind­ketten nehezen lélegzeneK. A szóváltás előtt N. Tóth Miklós nyolc deci, Zsiros Mi­hály 12 deci bort fogyasz­tott. Állapotul; a beszállítás óta nem változott. ★ Kozák István 39 éves nyír. pazonyi tsz. elnököt tánc­mulatság közben ismert egyének megverték. Vere­kedés előtt 6 deci bort fo­gyasztott. Sérülés következ­tében halántékán lebenyeg zúzott seb keletkezett, erős artériás vérzéssel. Mentői; szállították a sebészeti osz- tálj ra. H. Lakatos Mihályné 55 éves bökönyi lakost szom­szédja, Sarkadj Sándor megverte. Az ütlegelés so­rán igen súlyos szúrásos- ütéses fejsérüléseket szen­vedett és a beszállításig igen sok vért veszített. A sértet­te. Sarkadi Sándor fához kötötte, majd úgy verte, utána elhúzta a harmadik szomszédba, hogy tettét lep­lezze. Koponyáján és ái- kapocscsontján törést szen­vedett. Vérátömlesztés után állapota javul. .4 meiitőkocsit sem kímélik... Üj mentőkocsit kapott a Nyíregyházi Mentőállo­más. így a mentőkocsik sza­ma ötre emelkedett. Az uj mentőkocsi első útján, ötö­dikén a délutáni órákban notorkerékpárral hátulról a mentőkocsinak rohant Makai István helybeli lakos. Az összeütközés pillanatá­én elveszte te eszméletét, a bal-set körülményeire nem emlékszik, csupán csak arra, hogy a mentők a hord­ágyra tették. Súlyos agyráz­kódással ugyanaz a mentő- ' öcsi szállította a sebészeti osztályra. # Zágolencki Zsuzsanna 12 éves nyíregyházi kisleányt testvére játszadozás közben haltával hasbavágta és a hasán mintegy 8 centiméte­res vágást ejtett. Műtét után állapota javult. férfi és női szállások abla­kai sötéten néztek az éjsza­kába. Alig egy órája, hogy elment innen, s azóta úgy Hiszik, lecsT podott min­den. Keresztül megy az ud­varon. Az előszobában már hallja, hogy ->dabent a háló­ban még mindig az esti ese­ményeket tárgyalják a lá- : yok, itt-ott egy-egy asz- szonynak a hangja is be­kapcsolódik a beszélgetésbe. Most éppen az az asszony beszél, aki durván rákiabált h^-y mit hallgatózik az aj­tóban, amikor először járt itt: — Csak tu.lnánk, hogy ki roh az, aki benézeit. Hátha a új lány. Vajon ki lehet? Marika most má ■ bátorsá­got érez magában, hogy elé­jük álljon, ezek elé a kardos amazonok elé, akik az imént védték meg az otthon becsületét, s kiközösítettek maguk közül két lányt, mert erkölcstelen magatar­tást tanúsítottak. Kopogtat, s feleletet sem sem várva, belép. — Jó estél! — Jó estél! — hangzik, innen is, onnan is — Te vagy az új lány? — Én. Hol alkatok? — Gyere ide. Mellettem van egy üres ágy — hívja erezsiné. Amíg nagyjából elhelyezi csomagját, s bebújik a ta­karó alá, Kerezsiné elme­séli, mi történt itt az előbb. — Volt itt két nő — kezdi „ ..s.zony nagy lendülettel, s fel is ül az ágyban, hogy jobban lássa, mit csinál az új lány. — Szabolcsi volt mind a kettő. Rendes lá­nyok voltak ezek otthon, a csalad is rendes, csak itt ette meg a fene őket. Saj­nos, nem vigyáztunk rájuk eléggé, amikor észbe kap­tunk, már késő volt. Minden este férfiakkal társalogtak. Még az nem is lenne olyan nagy baj. A legnagyobb az. hogy ki-kimaradoztak éj­félig, meg hajnalig. Persze, másnap nem dolgoztak. Tegnap mindenki otthon volt, csak ők maradtak itt néhány férfi-j U, s ott alud­tak azoknak a szállásán. Eddig még tűrtünk nekik, beszélgettünk velük, de most aztán megtelt a po­hár. Te honnan jöttél? — fordult a lányhoz Kerezsiné — Nagyhalászból. Apu­kám gépész a kendergyár­ban, az egyik testvérem is ett dolgozik. Édesanyám be­teg. s. Kell a pénz, de nem akartam már én is a gyárba me .ni, hát eljöttem ide. Mondja, aztán mindig van­nak ilyenek? — a kiközösí­tett két lányra céloz. — Á, nem mindég — szól át másik oldalról Csikós Juci. — Mostanában sajnos, gyakrabban. Ott volt a Magda-féle eset is a jó múltkorában. — Kibújik a takaró alól, s odajön a Ma­'ka ágyára. — Az volt még csak egy nő. Idejön egy hétfőn, hogy ő Hogyan Jó­zsefné pesti fodrásznő, 5 ezer forintos tangóharmoni- kíja van, meg más ilyen badarságokat mesélt. Más­nap ellopta az egyik lány fehérneműjét, a másiktól kiémet. Este már a rendőr kereste itt. Harmadnap el is vitte. A Dunántúlra kísér­te bírósági tárgyalásra. Lo­tt ott is. Hallottuk, hogy megint körözik. Marikát lassan elnyomja az álom, vagy inkább az iz­galom. Almában sok-sok rémséges dolgot lát, s elha­tározza, elmegy innen. Visz- sza a mamához, vagy a hú­gához a gyárba. Reggel rossz kedvvel ébred, de úgy dönt, hogy mégis itt marad. * Sorosi Marika április óta megszerette az építőipari vállalatot és jól érzi magát a lányszálláson is. Ebédfe­lelős a dohánygyári építke­zésnél. Marika meg van elégedve _ munkájával. Szeretik a munkások is. A „mi Mari- kánk“-nak nevezik és na­gyon rendesen bánnak vele. A szálláson is minden rendben van mióta kiközö- sí* ették azt a három jóhírű nőt. őrzik is most mór az otthon becsületét, mint a sajátjukét. KENYERES IRMA-, _______3 ban, hanem a földműves­szövetkezeti mellékletben jelent meg. A cikket Varga Gyula elvtárs, a MÉSZÖV mun­katársa írta, amennyiben abban tévedések vannak, ől terhelik.

Next

/
Thumbnails
Contents