Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-09 / 236. szám

'VHÁq fiFcletárini fQtittufftfth *

SZABOLCSSZATMÁRI

AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIII. évfolyam, 236. szám ÁltA 50 IILLLIH

1936 október 9, kedd

Hazaérkezett Gero Ernő eleiért cs a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége

Gerő Ernő elvtárs, a* MDP Központi Vezet&age» nek első titkára, aki rendes évi szabadságát töltött« a Szovjetunióban, valamint Kádár János, Hidas 1st» van és Szántó Zoltán elvtársak, akik az MDP Kö*>- ponti Vezetősége küldöttségeként részt vettek a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán, visszatértek Budapestre.

Rövid beszélgetés Sáliul Sándornéval

a nyíregyházi tanügyi problémákról

flz első interpellációs illés

Aprómagcséplés

a vásárosnaményi járásban

Riporter: Néhány héttel utána vagyunk már a tanév kezdésnek, javában folyik az oktatás. Mégsem árt ha néhány tanulságot levonunk az elmúlt időszakból a mostani javára. Mindenekelőtt azt kérdezném meg mit jelentett az értelmiségi határozat a város nevelőire nézve:

Sallainé: Az én véleményem az, hogy szükség volt erre a ha ározat- ra. A saját munkám területét értékelve elmondhatom azt, hogy az oktató-nevelő munka a tanügy kérdése, edd g nem foglalta el méltó helyét a tanács végrehajtó bizottság munkájában. Az utóbbi időben kezd ezen a téren a helyzet megváltozni és komoly segítséget kapunk a végrehajtó bizottságtól. Szükség volt a határozatra azért is, hogy a pedagógusok munkáját az eddiginél sokkal jobban megbecsülje az egész társadalom.

Riporter: Ügy gondoljuk, hogy most előtérte került a hazafias nevelés.

Sallainé: Feltétlenül ez az egyik legnagyobb nevelési problémánk, de nem csak most, hanem évekre visszamenőleg ts. Tárgyi tanítás mellett nagyon fontos a hazafias neve'és. Ezen a téren már ke moly eredményeket éltünk el, nevelőink többsége érti és tisztában van a haiafiság fegauna- val és ki tudja használni tantárgyon belül az ad itt lehetőségeket. Ezen a téren azonban még vannak nthézsftgek. Egyes esetekben mée nem tisztázódott eléggé a proletár interna- ciorzVzmus lényege és sovinizmus kérdése. Élen ; és eleven vitákban Msz- táziuk nz elmúlt évben a hazafiság, a pártos ne 'elles kérdéseit. Ezeket a vitákat tovább folytatju,;.

Riporter: Vannak-e nehézségek, amelyek gátolják a nyíregyházi pedagógusok^ munkáját,

Sallainé: Sajnos, kevés a tanterem, összesen 142. Ezen a téren a fejlődé a szükséglethez mértei kevés. Viszont a tanulók száma évente körülbelül 300 gyermekkel növekszik. A tanterem hiánya miatt van délelőtt és délután is tanítás. E két- műszakos munka miatt nem tudnak megfe’e'.öen helyet adni a szakköröknek, az úttörőknek, a korepetálásnak.

Riporter: És ami a nevelőket illeti?

Sallainé: Kevés a szolgálati lakás. A tanyai nevelők tekintélyes része a

városból jár ki tanítani. Ez azt hozza magával, hogy az iskolánkívüli népművelési munkában nem tud megfelelően részt venni.

Riporter: Hogyan lehetne segíteni a helyzeten?

Sallainé: Feltétlenül

szükséges lenne az, hogy a felszabadult épületekből jutna az iskolák számára, hogy enyhülne a tanterem hiány, egyben nevelői lakásra is. Sokat jelent a társadalmi segítség is. A nyíregyházi iskolák szülői munkaközössége ez év első felében mintegy hatvanezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Azt akarom ezzel mondani, hogy a tanügy fontos társadalmi probléma. Arra törekszünk, hogy a társadalom figyelmét még jobban iskoláink problémáira hívjuk fel és még- jobban kiépítsük az iskola és a szülők közötti kapcsolatot. Az a célunk, bogy a hivatalos szervek mellett az egész társadalom segítségét biztosítsuk.

z iroda itt van, de a gyümölcsös Jármi latt az út baloldalán. Egy kis dűlőn kell bemenni. Igyekezzen az elvtárs, ha még valakit találni akar. Nemsokára négy óra.

Ezekkel a szavakkal gazdagodva indultam a mátészalkai Zalka Máté Termelőszövetkezet irodájából, ki a gyümölcsösbe, ahol a Jonalhán szüretet végzik. Egy kérdőjel befészkelte magát a fejembe. Ugyanis a könyvelő azt is mondta; azért fejezik be már négykor a munkát, mert reggel eső volt. Ezt nem értettem S nem is akartam megérteni,

ért határoztam el: a helyszínen szerzek bizonyosságot.

Menet közben kerékpáros fiatal lányokkal találkoztam. Igyekeztek hazafelé. A beszédjükből ítélve, tsz-bcliek voltak.

• A fák között a lehulló alma gyakori huppanó esése tokozott zajt. Egyik fasorból j beszéd foszlányai szálltak ) szakadozottan a gályák között. Két ember dolgozott ott, egy asszony és egy férfi. A férfi jóval túl az élet deUn, s az asszony is már javak'rabeli.

Hozzájuk mentem. A beszélgetés nehézkesen bontakozott ki. A szóeresztékek nyikorogva, bizalmatlanul engedtek. Érezni lehetett; nem túlságosan nagy itt a bizalom. Az ágak között ülő férfi tudomásomra is hozta;

A megyei tanács október

5-én tartotta rendes ülését. Napirenden a mezőgazdaság szocialista átalakításával és a mezőgazdasági termelés fokozásával, vaiammt a lakosság gazdasági, kulturális és szoc.ális h-lyzeténea fokozottabb k.e.égítésé.e, kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Újszerű volt az, hogy a szokástól eltérően a beszámolókat nem a végrehajtó bizottság, hanem a múlt tanácsülés által megválasztó it ideiglenes bizottságok készí.ették el. A beszámolók sokoldalúan foglalkoztak az említett területek legfontosabb problémáival, i.mer- tették az eredményeket, feltárták a hibákat, módszereket adtak a munka megjavítására. Mindez jó alapot nyújtott a vita kibontakozásához. Ez megmutatkozott abban is, hogy a tanácsülés rendkívül élénk volt, sokan szólaltak fel, számosán fettek kiegészítő javaslatokat. Ugyanakkor bírálták is az ideig’enes bizottságok jelentése't,

mert azok több fontos dologról, mint a. szövetkezeti üzemágak létesítése, a szövetkezetek kulturális élete, a takavmányalap biztosítása, az állategészségügy helyzete, a lakáskérdés egyáltalán nem, vagy csak részben tettek említést. — A tanácsülés a hozzászólásokban felvetett javaslatok alapján a feladatokat ponkércm az ember néha rosz- szul lesz, amikor a stúdióból hallja, vagy az újságból olvassa a híreket erről, vagy arról a tsz-röl. Akkor bősz- szánt a dolog, amikor a saját magunkéról hallunk olyasmit, ami nem igaz. Mert az úgy van, hogy ha valamit itt lent tervezgetnek, mire felkerül már úgy néz ki, mintha készen is lenne. Felfújják.

r/ sebrevágok minden írószerszámot, inert látom, másként nem jutok sokra. Ki kell engesztelnem i belészorult bizalmat. Beszélgetünk erről, arról, az időjárásról, a termésről. így kerülgetjük egymást, ml- "zben még ketten érkeznek s kapcsolódnak a beszélgetésbe: Szabó Sándor bácsi,

aki 75 éves és a kertre vigyáz ás egy fiatalember Tóth Béla. Most már folyik a szó. Maguk között mondják, de nekem címezik.

— Itt van a fiatalság — kezdi Fóti bácsi. — Reggel, hogy eső volt, későn jöttek ki s már haza is kerékpároztak. Pedig de elkelne most a szorgalom. Egy hideg hajnal, egy kis eső után már folyik le az alma a fáról. Több mázsát kell naponta felszedni a fa alól. Mit bánják ezt a lányok. Ez az

tosan megjelö.ö határozatokat fogadott el,

Ezután a részvevők elhatározták, hogy a legközelebbi tanácsülésen egyik fo napiréncii pontként a megye mezőgazdasági távlati lejlesziési tervének végrehajtását vitatják meg.

A tanácsülés második részében interpellációs kérdésekre válaszoltak. Ez voit az első olyan tanácsülés, amelyen imerpeliáCiOs kérdésekkel fogla.koztak, s ez alkalommal ni tanácstag tett lel kérdéseket, amelyekre B’ekszi István, a végrehajtó bizottság elnöke és az egyes osztályok vezetői válaszoltak. Dr. Mos- kovits Karoiy azt kéi’uezte meg: milyen intézkedések történtek már annak érdekében, hogy megjavuljon a közlekedés a város szélén lévő megyei rendelőintézethez, ahova van ugyan autó- buszjárat, de ez, különösen most az ősz és tél beál.tá- val nem kielégítő. A válaszadásban Fekszi István, a VB elnöke elmondotta, hogy ez ügyben már töobször fordultak a felettes szervekhez, de eddig még nem kaptak kieiégí.ó választ.— Megígérte, hogy újból a közlekedésügyi minisztériumhoz fordulnak, s ha nem intézik érdemlegesen, akkor a miniszertanácrhcz terjesztik fel az ügyet.

Az ülés ismerte'.érére meg

asszonyka — mulat Szücs- nére — már reggel fél hatkor itt van s dolgozik ameddig látunk. „Munkaidő után“ még ketten szerzünk egy munkaegységet.

— Nem is tetszik ez a többieknek — mondja Szücs- né remegő hangon. Azt mondom nekik, hogy siessenek egy kicsit s erre letorkolnak. Azt mondják: én nem is vagyok csak családtag, nincsen én rám itt szükség, mert munkaéhes vagyok s be sem írják a munkaegységemet. Tíz évig éltem Pesten, a tavaszon jöttem haza. Segítek, mert felfér itt a dolgos kéz. Nem jó hűségesen se dolgozni, ha igy bánnak az emberrel — mondja miközben igyekszik visszaszorítani köny- nyelt.

— Engem meg a dohányból áttették takarmányos- nak, mert soknak tartották a munkaegységemet az olyanok, akik csal; 13—13-öt kerestek egy hónapban — kezd a beszédbe ismét Fóti András.

— Mert maga meg munkaegységéhes — vágják ketté a beszédet a többiek nevetve.

— Nem arra vagyok én éhes — veszi komolyra a tréfát az öreg — hanem arEz a járás éghajiad és talajviszonyainál fogva kiválóan alkalmas az aprómagvak, elsősorban a vörösnél emag termesztésére. Igaz, h-gy az elmúlt évb-n sem a magfogasra mogna- gyott terü.et, sem az átlagtól mése.e nem ütötték meg a kívánt mértéket. Mindössze 500 holdon fogtak magnt, amely 80—100 kiló át agterméssal fizetett. Az idén a kedvező időjárás mellett elsősorban a jobb szerződési frltctelek és az apjrómagvak m g_.s átvételi ára ösziönzta a teime- lőket arra, hogy a magfogás területét négyszeresére emeljék.

A magterrríesztésre meghagyott 2.000 hold terülei kisebb re.ze lucerna és szarvaske:ep, nagyobo része vöröshjre. A járás községeinek nagyabbik részében a csépés már megtöi- tént. Mint gy 1.500 hold termését csépelték el október 5-ig. Az eddigi eredmények szerint az átlagtermés vöröshsréből 220—250 kiló között váltakozik közsé- genkint. A lucerna vált no vel kevesebbet, a s arvas- ketep ped;g 100 kiló körül fizet átlagosan. Jelenleg Barabáson, Tarpán, Lónyán, Fejércsén, Marokpapiban, Gei gclylugornyán és Táltoson folyik az aprómagvak

ra, hogy csinálni kell a dolgot, hogy nagyobb legyen az eredmény. Ót éve vagyok már itt, nem is élek rósz- szabbul, mint egyéni koromban, de mennyivel jobb lenne, ha mindenki legalább úgy dolgozna, mint én 62 éves fejjel. Melyik fiatal állt ki a nyáron hajnali háromkor kaszálni? Egy se. Egy hónapban volt 60 munkaegységem is. Zárszámadásig meg lesz az 500. S irigy- lik? Én nem báncm, de ne ölhetett kézzel irigykedjenek.

Így dohog magában az öreg, míg kezük nyomán egyre szaporodnak a mosolygós Jonathánnal teli ládák. Négy-öt. Tényleg meglesz még az egy munkaegység, sürvedésig. Szaoó Sándor bácsi a botjára támaszkodva hallgat s nézi őket. Ki tudja, mire gondol? Szücsné töri meg a hallgatást. — Nem fázik, Papó — kérdszi tőle.

— Hát nem mondom — kezdi az öreg komótosan — reggelre bizony átfáznak ezek az öreg csontok. Karácsony havában már hetvenötöt írnak nekem. A lányom könyvén csöszködök még itt valameddig. Azután meg...?

csáplése. A cséplőgépek áltálában kifogás tanul cs folyamatosan cs-pc1..cá. — Hosszabb időre szóló gép- kiesés eddig csak Takuson forult ciö, ahol tengelytörés miatt 3 nap g szüreteit a munka. A járásban dolgozó 18 cséplőgép előrelát-: natólag rövidesen befejezi az aprómagvek csépiéséu

A csépiéssel egyidejűleg a begyűjtés is lépást tait. Az eddig begyűjtött tprómeg- vak mennyisége meghaladja az 1.000 mázsát.

Közösen gyorsabban megy a munka.,,

Az NDK pritzwalki körzetének falvaiban már 70. állandó munkaközösség alakult. Egy-egy ilyen munkákon segben három-hat es*» Iád végzi közösen a mező-1 gazdasági munkákat. Aratáskor a közös munka sokuknak hozta nee^ az aratás gyors elvégzéséért júiő prem úrnőt. Ilyesmire nem volt példa, míg egymásunkban dolgoztunk — jelentette ki Rcgrlinki, Schmidt é% Gragert egyénileg d olgozó paraszt, akiknek csoportja Laaske községben elsőként végzett.

— Na, na Papó! — mondja az asszony ingerkedve, (Az előbb még sírt, most már nevet. Úgy látszik ilyenek az asszonyok.) Egy-egy jóképű menyecske néha csak megmelegíti, ha fázik.

— Akkor ne menjen maga se haza lelkem — áll rá az öreg a tréfára — van. itt takaró is, ha hideg lesz.

— Maradok, Sándor bácsi — egyezik az asszony — majd betakarom én magát, ne féljen.

17 őzben a szürkület be-*

**- vonta a tájat. Megtelt a hét láda. Szücsné még szedni akar, de Fóri bácsi már készülődik. Menni kell, mert feljön a fiastyúk mire hazaérnének, biztatja az asz-1 szonyt. Szedelözködnck.

— Isten vele, Papó! —t

mondja az öregnek Szücsné, s már megy is, Sándor bácsi csalódottan játszva szól utána: Még se marad itt,

húgom? Maradhatna nyugodtan, én már úgy sem teszek kárt az almában, rósz- szak hozzá a fogaim ..,

Vidám, dolgos /találókról akartam írni. Helyette az öregek gazdag élettapasztalatával találkoztam, öregek 'életéről írtam — fiataloknak. Az öregek igazságát okulásképpen.

Almaszüret a mátészalkai Zalka, Máté Termelőszövetkezetben