Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-07 / 235. szám
NÉPLAP 1056 október 7, vasárnap Hatalmas részvét mellett eltemették a párt mártírjait {Folytatás az I. oldalról.) rosabbra zárjuk sorainkat, tovább szilárdítjuk a párt elvi egységét Marx—Engels —Lenin eszméivel. Népünk szivébe zárja emléketeket, drága elvtársak! Az ércnél is maradandóbb emlékművet állítunk, mert megvalósítjuk mindazt, amiért harcoltatok, amiről álmodtatok, a szocialista Magyarországot! Ezután Rajk László spanyolországi bajtársai nevében Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság belgrádi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete be- szilt. Dr. Münnich Ferenc beszéde Tisztelt gyászoló közönség! Partizán és spanyolországi magyar harcos bajtársak! Tisztelt elvtársak! A magyar partizánok és a spanyolországi magyar harcosok nevében búcsúzom barátunktól, harcos társunktól és elvtársunktól, Rajk I ászlótól. Megrendülve állt nk ennek a kemény, a szocializmus győzelmét hitte] hivő elvtársunknak koporsója mellett. Sokan vele küzdöttük végig a munkás- mozgalom és a szabadság- harcok történetének egyik dicsőséges szakaszát, a spanyol nép forradalmi háborúját. A szabadságszerető demokratikus népi erők e gigászi harcában mutatkozott meg teljes egészében Rajk László minden nagyszeiű egyéni sajátossága: a kommunista elvi szilárdsága, a szabadságharcos bátorsága, ia politikus tájékozódó képessége, a rohanó események forgatagában, s a bajtárs, a 'bátor hűsége és őszintesége. Ezt a példamutató magatartást becsültük benne a ;francia reakció koncentrációs táboraiban is, ahol az éhezés, nyomor és megalázás mellett állandó provokációknak voltunk kitéve. Amikor a szovjet hadsereg által felszabadított országunkban kibontakozhattak népünk demokratikus erői, örömmel és bizalommal láttuk Rajk László elvtársunkat, az épülő új ország, a párt és az állam vezetőinek sorában. Ma temetünk és nem ítélünk, méltóan akarjuk meg- . dni a végtisztességet a párt halottjának, mozgalmunk mártírjának. Nem akarjuk ezt a napot megzavarni jogos felháborodásunk és elkeseredésünk kinyilvánításával. Azok, akiknek nevében fájdalommal búcsúztatom Rajk Lászlót, harcolni akarnak azért, hogy pártunkban a legmélyebben érvényesüljön a lenini demokrácia, országunkban megingathatatlanul erős legyen a szocialista demokrácia, a szocialista humanizmus és a törvényesség, mindaz, amire korszakalkotó tevékenységében a Szovjetunió Kommunsta Pártjának XX. kongresszusa rámutatott. Ez az ünnepélyes temetés és tiszteletnyilvánítás Rajk László elvtársunk emléke iránt nagy politikai jelentőségű cselekedete pártunknak. Bizonyítéka annak, hogy betört hozzánk és terjed a XX. kongresszus éltető levegője, bíztató jele annak, hogy most már nyíltan és véglegesen levontuk a * következtetéseket Rajk László elvtársunk tragikus halálából, ezzel hozzájárul tunk egy nagy történelmi hiba jóvátételéhez is, melyet a baráti Jugoszlávia el len követtünk el, az alávaló hamisításokra felépített Rajk-per felhasználásával. Mély fájdalommal búcsú zunk pártunk halottjától, Rajk László elvtárstól. Emlékét szeretettel őrizzük és az örökké fog élni dolgozó népünk szívében. A magyar néphadsereg harcosainak búcsúját Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes tolmácsolta. Janza Károly altábornagy beszéde Tisztelt elvtársak! ■ Ezekben az órákban pártunk és az ország élő lelkiismerete mélységes gyásszal búcsúzik Rajk, Pálffy, Sző- nyi és Szalai elvtársaktól e„y tragikus eseményekben bővelkedő időszak ártatlan áldozataitól. Az áldozatok egyike, Pálffy György altábornagy elvtárs, néphadseregünk katonája volt, és tőle, nekünk, a néphadsereg katonáinak, külön is el kell búcsúznunk. Katona sírjánál állni, aki az életét harcba vesztette el, mindig fájdalmas, de menynyivel fájdalmasabb olyan katonától venni örökre búcsút, kinek értékes, nagyra- hivatott, népe szabadságé, nak szentelt életét a törvénytelenség rabolta el. Pálffy György a régi hadsereg tisztje volt, a fasizmus szörnyűségei azonban már 1939-ben szembefordították az akkori rendszerrel, katonai rendfokozatáról lemondott és kilépett a hadseregből. Ekkor már a baloldali mozgalomnak aktív résztvevője és 1942-ben megtalálta a kapcsolatot a párttal. A párt 1944-ben a Magyar Nemzeti Ellenállási Mozgalom katonai vonalának vezetésével bízta meg. Pálffy elvtárs a II. világháború alatt, a Pesten működő partizáncsoportok egyik felső vezetője, iráryítója volt. E munkában számtalanszor tett tanúságot személyes bátorságról. A felszabadulas után először a katonai politikai osztály vezetője lett, majd a határőrség megszervezésével is megbízták, annak fő- parancsnoka volt. Ezután 1948-ban a hadsereg megszervezése lett a főfeladat, mint a honvédség főfelügyeJ lőjének, majd a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezték ki. Kiképző munkája során számos kiváló katonát, tisztet nevelt a pártnak, a hazának. Pálffy altábornagy elvtárs a rábízott hadsereggel úgy foglalkozott, hogy ő maga is mind szélesebben látó vezetővé vált. De abban az időszakban, amely a nemzetközi munkásmozgalomnak és hazánknak is oly súlyos károkat okozott, azok akiket pártunk azóta súlyosan megbélyegzett, annyi becsületes, jó elvtársunk mellett, koholt vádak alapján Pálffy altábornagy elvtársat is kivégeztették. Mélyen megvetjük azokat, kinek önkénye e bűnöket elkövette, de ugyanakkor előre nézzünk és azon igyekezzünk dolgozni, hogy jó- vátegyük, amennyire csak lehet az elkövetett törvénytelenségeket és megelőzzük ismétlődésüket. Ennek érdekében katonáinkat és tisztjeinket az emberi jogok biztosítása, a törvény és szabadság szellemében fogjuk nevelni. Népünk és hadseregünk, pártunk vezetésével e szent elhatározást, semmi kétség, valóra váltja és így adózunk legméltóbban mártírjaink emlékének. Dolgozó népünkkel szorosan eggyé- forrva őrizzük hazánk szabadságát és népünk alkotó békéjét. Az utolsó tisztelgés lobogóit néphadseregünk mély gyásszal hajtja meg a magyar nép nagy mártírjai előtt. Rajk László közvetlen munkatársai nevében Szász Béla író mondott gyászbeszédet. Szász Béla író beszéde Vértanúk ravatalánál állunk őrséget, hogy emléküket megtarsuk az eljövendő idők számára. Rajk László vádlott társaként búcsúzom a tisztaszívű, hű bajtárstól, a mindhalálig rendíthetetlen harcostól, aki már kora ifjúságában, egyetemi éveinkben az emberi együttélés magasabb, nemesebb formáit kereste és minden rezdülésével, egész életével, hitével csak az elnyomottak, csak a magyar nép ügyét szolgálta. Koholt vádak, bitó vetette hét évre jeltelen sírba Rajk Lászlót, de halála ma a magyar nép és a világ előtt (Folytatása a 3. ollcilon) lói halad a silózás a tiszalöki járás termelőszövetkezeteiben A tiszalöki járás termelőszövetkezetei az előző évi tapasztalatokból meggyőződtek arról, hogy a jó minőségben elkészített siló pótolhatatlan a takarmányszükséglet biztosítása céljából. Meggyőződésük alapján már az elmúlt évben elhatározták, hogy 1956-ban még tovább fokozzák a nagytömegű takarmányok besilózását (csalamidé, silókukorica stb.) Az eddigi eredmények mellett a siió- zás teljes ütemben tovább folyik. Megkezdődnek ugyan. (tsz. neve) Tiszadobi Táncsics Tiszavasvári Kossuth Tiszavasvári Űj Élet Tiszavasvári Munka Minden termelőszövetkezetünk ezidőszerint azon igyekszik, hogy a megérkezett nyersrépaszeletet. tö- rekkel és tépett tengeriszár- ral besilózza. A tengeriszár most még igen jó minőségű és kellő szorgalommal valóis a nyersrépaszelét-szállítások, s ahogy megérkeznek a tsz-be, azonnal besilózzák azt megfelelő száraz anyaggal (főleg törekkel) keverve; A járás termelőszövetkezeteinek tavaszi és nyári si- l zási terve 2948 köbméter. Ezzel szemben 4785 köbméter silót készítettek. Vagyis ezen időszaki tervüket 162 százalékra teljesítették. Különösen jó eredményt értek el a tavaszi és nyári silózási tervük teljesítésében az alábbi tsz-ek: (tervezett m3) (telj. */0); 250 300 270 270 250 120 600 100 ra válik tsz-eink azon számítása, hogy október 20-ig minden arra alkalmas mennyiséget besílózzanak. Mohácsi Ignác, a tiszalöki Járási Tanács főállattenyésztője. Ä tiszalöki l-@s gép problémája — Elmondta Fehér János kirendcltscgvexető — Szeptember 22-én 13 óra 3 perckor kapcsolták az országbs hálózatra elsőízben a tiszalöki 1-es számú gépet. Ekkor kisebb megszakításokkal 36 óráig működött és hárem megawatt energiát adott. A működtetés során ismerték meg a gép tervezői és szerkesztői a turbina műszaki hibáit, melyek kijavításához legalább négy hét kell, hogy a gép megkezdhesse a harminc napos próbaüzemeltetést. A turbina olajvezérlésű automata szabályzója még nem tökéletes, ezen kell javításokat eszközölni. Egyelőre azonban a nagyobb méretű javításokhoz nem kezdhetnek hozzá, mert az ország nehéz szénhelyzete miatt áramot kell szolgáltatnia a gépnek. Ez a kényszerhelyzet megint késlelteti a próbaüzemeltetést, ami azonban annyiban hasznos, hogy az esetleges rejtett hibák előbukkannak és még a próbaüzemeltetés előtt ki lehet javítani. így most csak a szervodugattyún, és hengeren eszközölnek apróbb módosítást és a gép továbbra is működni fog. A generátornál és a vele összefüggő villamos berendezéseknél a mérések és próbák alkalmával nem mutatkoztak hibák. A vízzel nincs probléma, bár a Tisza jelenlegi vízhozama két gépegység működtetésére már nem volna elegendő. A turbina víznyelő képessége teljes terhelésnél 100 köbméter/sec. Ez a vízmennyiség a száraz esztendő ellenére is megvan. Tehát amint végeznek a lökethatároló ütközők beszerelésével újra megindul a turbina. A nagyüzemi gazdálkodás szükségességéről A párt politikája a mező- gazdaság szocialista átszervezését illetően is a gazdasági törvényekre épül. Tehát a nagyüzemi mezőgazdaság megvalósítása társadalmi rendünkből szükségszerűen következik. A párt figyelembe veszi azt, hogy a szocialista termelési viszonyok nem máról holnapra valósulnak meg a mezőgazdaságban. A kisparaszti gazdaságok nem egyesülnek egycsapásra szocialista társas nagyüzemekké. Ezzel körülményeink között számolni kell. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az nem ismeri az életet. Az ipar átszervezése miután a munkásosztály megragadta a hatalmat, viszonylag könnyen és gyorsan végbement. Ott a termelési viszonyokat aránylag rövid idő alatt összhangba lehetett hozni a termelőerőkkel. Más a helyzet a mezőgazdaságban. Aki nem akar szembe helyezkedni a dolgozó parasztsággal — már pedig a munkásosztálynak ez nem érdeke — elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a munkásosztály szövetségese a dolgozó parasztság saját tapasztalata meggyőződése alapján felismerje, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtése az ő egyéni érdeke is. Szilárd, tartós, megbonthatatlan szövetség csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás győzelmével biztosítható a munkásosztály és a dolgozó parasztság között. Ezt kell magyaráznunk és bebizonyítanunk a dolgozó parasztság előtt. Ehhez elsősorban a jól vövedelmező termelőszövetkezetek megvalósításán keresztül vezet el az út. Tehát arra van szükség, hogy a mi termelőszövetkezeteink mint szocialista nagyüzemek bizonyítsák be fölényüket, mert ez a biztosítéka annak. hogy az egyénileg dolgozó oarasziok mint szükségességet is elismerjék a nagyüzemi pazdá’kr^ást. Ezt azonban nem szabad nekünk a spontar!4*sra. a véletlenre bízni. / ”-ndó, szívós felvilágosító munkát kell végezni, a türelmesség, emberiesség, a marxizmus- leninizmus elveinek az alapján. Világos, hogy a mi átmeneti rendszerünk sem támaszkodhat hosszú ideig két különböző alapra. Arra van tehát szükség, hogy a szocialista nagyipar mellett megteremtsük a szocialista mezőgazdaságot is. Fejlődésünk mai szakaszában is bizonyos mértékig hátrahúzó hatással van mezőgazdaságunk és egész társadalmi rendszerünk fejlődésére, előrehaladására a sole elaprózott kisparcellás gazdálkodás. Nem tudjuk már ma sem megfelelően kihasználni azokat a társadalmi termelőerőket amelyek rendelkezésünkre állnak. Hiba volna azonban ai-ra a következtetésre jutni ezek után, hogy ilyen körülmények között a mezőgazdaság terrr.éshozoma nem emelhető. Ez koránt sincs így. Mindent meg keli tennünk, hogy a termelőszövetkezetek állami gazdaságok terméshozama mellett a kisparaszti gazdaságok is a maximumát adják a jövedelmüknek. Azt azonban látnunk kell, hogy míg a terméshozamok növelésének szinte korlátlan lehetőségei vannak a szocialista nagyüzemekben, addig a nadrágszíj parcella ennek szűk korlátokat szab. A felszabadulás előtti nagybirtokok, s az amerikai farmok ma azért tudnak többet termelni, mert hatalmas földterületen gazdálkodnak, ahol mód és lehetőség van a korszerű technika alkalmazására. A kisparaszti gazdaságok nem versenyképesek ezekkel. Menynyivel többet tudunk majd mi is termelni akkor, ha uralkodóvá válik a szocialista nagyüzem, hiszen ezekben a dolgozó parasztok sa- ’át maguk földjén, a maguk és a szocialista társadalom iavára és hasznára gazdálkodnak. Méltó példái ennek a szovjet kolhozok, ahol a szovjet parasztság megtalálta igazi boldogulását. Modernabb mezőgazdasági gének (traktorok, aratócséplők, kombájnok, stb.) növelik a mezőgazdasági munka termelékenységét, csökkentik a termelési költségeket. Vajon ezeket a gépeket használhatják-e gazdaságosan a kisgazdaságok? Nem! Hiszen nem kifizető. Csak a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, a nagyüzemekben érdemes alkalmazásuk, ahol az embereket mentesíti a nehéz munka alól, s nagy jövedelemnek a forrását képezik. Korunk a gépek kora. Ma már egyre több olyan munkafolyamat van a mezőgazdaságban, amelyet géppel végeznek. Nyilvánvaló az is, hogy az ipar és a mezőgazdaság közötti külömbséget csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján oldhatjuk meg teljes mértékben. Ha ezt győzelemre visszük, csak akkor fog megszűnni a város és a falu közötti ellentét. Míg a kapitalista országokban éppen annak következtében, hogy a tőke beáramlik a mezőgazdaságba — mélyül az ellentét az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu között, addig a mai társadalmi rendszerünkben a kisparcellás gazdálkodásnak nagyüzemi gazdálkodásé szervezésével csökken ez az ellentét. A falu fokozatosan a város színvonalára emelkedik. S a külömbségek fokozatos megszüntetésében rendkívül nagy szerepük van a szocialista nagyüzemeknek, melyek az alapját képezik az. ellentétek megszüntetésének. A kapitalista társadalomban éppen a fejlődés következményeképpen egyre jobban háttérbe szorul a mező- gazdaság az iparral szemben, addig nálunk a mezőgazdaság és az ipar között mindinkább csökken a kü- lömbség. Ez megmutatkozik abban is, hogy a korszerű, nagyobb jövedelmet biztosító, magasabb termelékenységű belterjes gazdálkodásra térünk át, melyben nélkülözhetetlen szerep hárul egyre emelkedő gépesítésünkre. Tehát az ipar részaránya növekszik a mező- gazdaságban, annak gazdálkodásában. Minél nagyobb a gazdaság, annál több gépi munkára van szükség. S a nagy gazdaságokban nagyobb lehetőség van a gép kapacitására a kihasználáA nagyüzemi gazdaságok teszi klehetővé az új agró- és zootechnikai eljárások alkalmazását, melyek mint tudományos eszközök nagymértékben emelik az üzem termelésének növekedését, a termelékenységet, s csökkentik az önköltséget is. Csak a szocialista nagysóra. 3 _______________
