Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-06 / 234. szám

19S8. elttóbeF 8, ssombal

NÉPLAP

ÉLETÜK ÉS HALÁLÜK ÖRÖK EMLÉKEZTETŐ LECÍ1 E*

Bsjk Lássló

A magyar nép, a párt és a kormány ma adja meg a végtisztességet Rajk László elvtársnak, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő vezetőjének, a magyar függetlenség és szabadság nagy harcosának. Rajk László hősi életére és tragikus halálára emlékezik ezen a napon az egész dolgozó, küzdő magyar nép.

Rajk László elvtárs 1909 március 8-án született Székelyudvarhelyen. Apjának, az egyszerű székely csizmadiamesternek rajta kívül 12 gyermeke volt. A fiatal Rajk László sok nélkülözés közepette, nagyrészt saját erejére utálva, alkalmi munkákat vállalva végezte iskoláit. 1927-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudomány- egyetem bölcsészeti karára, tagja lett a legtehetségesebb tanár jelölteket magábafo- gadó Eötvös kollégiumnak.

A kiváló diákot lángoló ígazságérzete, keserves élet- tapasztalata és családjának nyomorúságos helyzete egyaránt a kommunista mozgalom felé vitte. 1930 végén került kapcsolatba a mozgalommal, s 1931-ben rmr tagja lett a kommunista pártnak. Mint ifjú kommunista, meggyőződéssel, vállalva minden üldöztetést harcolt a magyar népért, a párt soraiban.

Előbb Újpesten, majd Zuglóban dolgozott, később a kommunista ifjú munkás szövetség agitációs és propaganda osztályának vezetője: 1933 februárjában már másodszor tartóztatta le Horthyék rendőrsége, de akárhogy kínozták, nem tudták megtörni.

A 23 éves fiatalember, akinek tanárai nagy jövőt, fényes tudományos pályafutást jósoltak, akinek szeme előtt megcsillogtatták az egyéni boldogulás útját — akkor már végérvényesen a harc, a dolgozó nép boldogulásáért vívott harc útját választotta. Vasbetonszerelő lett, betanított munkásként dolgozott építkezéseken. A szakszervezeti mozgalomban küzdött tovább a párt céljainak megvalósításáért. Rövidesen nagy tekintélyre tett szert a munkások körében. Megválasztották az építőmunkás szakszervezet szervező bizottsága tagjává, s hamarosan vezetője lett a szakszervezet kommunista frakciójának. Közvetlen szervezője, vezetője volt az 1935-ös nagy építőmunkás sztrájknak. A harc idején a sztrájkbizottság tagja és a bizalmi testület elnöke volt.

Rajk elvtárs egyike volt azoknak az igaz kommunistáknak, akikben a hazafiság és a nemzetköziség tüze mindig egy lángként lobogott. Életét, biztonságát, személyes boldogulását bármikor kockára tette azért, hogy a magyar munkás jobban, szabadabban élhessen, de ugyanolyan bátorsággal vetette magát a harcba, amikor a fasizmus a spanyol munkásokra tört. A spanyol szabadságharc kitörése után kérésére és a párt jóváhagyásával Spanyolországba ment. A még kiképzés alatt álló magyar egység politikai biztosa lett. Az ő politikai vezetésével készültek harcra az Európa legkülönbözőbb részeiből összegyűlt magyar kommunisták. A zászlóalj először Estra-Ma- durában került bevetésre, majd Aragonban küzdött, később pedig résztvett a spanyol szabadságharc legvéresebb, legnagyobb ütközetében, a csaknem 3 hónapig tartó ebrói csatában. Rajk elvtárs akkor a

zászlóalj párttitkára volt —

1938 szeptemberében súlyosan megsebesült. Katalaniá- ban feküdt kórházban, majd

1939 februárjában, a kata- lániai arcvonal összeomlása után, még gyógyulatlanul, a nemzetközi brigáddal együtt elhagyta Spanyolországot. Franciaországban azonnal letartóztatták és koncentrációs táborba zárták.

Szabadulása után alig néhány nan telt el, s máris megtalálta a kapcsolatot az illegális párt vezetőségével, s a KV titkára lett. Csupán december 7-ig volt szabadlábon. de ez a néhány hét is erőt nem kimélő. nehéz küzdelemben telt el. Fegyvert igyekezett szerezni a munkásoknak, hogy megakadályozhassák a nyilasok hatalomra juttatását, a szégyenletes október 15-ét. Szervezte a nemzeti ellenállást, a függetlenségi harcot.

Ebben az időben kötött együttműködési megállapodást a kommunista párt az ugyancsak illegalitásba kényszerített szociáldemokrata párttal. Rajk elvtárs Bajcsv Zsilinszky Endrével és Kiss Jánossal együtt részt vett az ellenállási mozgalom irányításában. December 7-én elfogatása pillanatában is egy kiáltvány megszövegezésén dolgozott, amelyben elemezte az ország politikai helyzetét, kimutatta a fegyveres harc elkerülhetetlenségét. Ezzel a kézirattal együtt hurcolták el a főkapitányságra. Hiába vallatták, tagadott mindent. Sopronkőhidára szállították, itt tartották meg a tárgyalást s a hűtlenségi vádat bizonyítékok hiányában elejtették ellene, ügyét a polgári törvényszék elé utalták, tiltott hazatérés, hatóság elleni erőszak alkalmazása és kormányzósértés vádjával. Tárgyalásra már nem került sor, a többi fogollyal együtt gyalogmenetben Németországba hurcolták Rajk elvtársat, ahonnan bajor és osztrák parasztok segítségével 1945 május 13-án érkezett haza.

Bekövetkezett az, amiért Rajk elvtárs fiatalságát, vérét, szabadságát áldozta: felszabadult a haza, megnyílt az út a nép felszaba-' dítása előtt. S annyi kín, annyi szenvedés, megpróbáltatás után Rajk László ismét az első sorokban küzdött tovább a nép igazáért, a munkásság hatalmáért. Először a Magyar Kommunista Párt nagybudapesti titkára lett, majd 1946 februárjában kinevezték belügyminiszterré. Emlékezetünkben élnek azok az idők. Szervezte az új, a nép érdekeit szolgáló közigazgatást, a demokratikus népi rendőrséget, amely sikerrel védelmezte az ország rendjét, védelmezte az új forintot. Az első sorokban küzdött abban a harcban, amelyben a fiatal demokrácia úrrá lett a spekuláció felett, elfojtotta az ellenforradalmi bandák kísérleteit.

Mint belügyminiszternek, nagy szerepe volt a közigazgatás demokratizálásában. Az államapparátust megtisztította a népellenes elemektől, s tömegesen képeztette ki, állíttatta a munkásokat és parasztokat a közigazgatási funkciókba. Sokat tett azért, hogy rend legyen az önkormányzatok gazdálkodásában, s a rendelkezésekre álló anyagi eszközökből minél nagyobb részt fordítsanak a dolgozók javát szolgáló intézmények létesítésére.

Egyszerűség és szerénység» a nép és a párt hűséges

Gyász felen tés

Megrendültén értesítjük a mélységes béna* tankban velünk együtt érzőket, hogy 1949-ben 40. életévében mártírhalált halt

Hajk Léseié

exhumált földi maradványait a Kerepesi úti temetőben helyezzük örök nyugalomra.

Soha el nem múló örök szeretettel kísérjük utolsó útjára

A GYÁSZOLÓ CSALÄD,

‘ üzv. Pálffy Györgyné szül. Sármány Katáim és gyermeke, Pálffy Katalin tudatja, hogy a törvényt gyalázó önkény áldozataként 1949 október

24-én mártírhalált szenvedett, férje, illetve édesapja’ .

Pálffy Gyirgy

altábornagy,

az MDP Központi Vezetőségének tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg főfelügyelője, országgyűlési képviselő, a Szabadság-rend ezüst fokozatának, a Magyar Népköztársasági érdemrend II. fokozatának; a jugoszláv zászlórend III. fokozatának, a Polónia Res- tituta középkeresztjének; a Komán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság érdemrendjének cs más kitüntetéseknek tulajdonosa földi maradványait 1956 október 6-án 15 órakor helyezik örök nyugalomra, Budapesten a Kerepesi úti temetőben.

Élete, halála örök emlékeztető legyen.

PÄLFFY GYÖRGYNÉ és PÁLFFY KATALIN.

H *

Tudatjuk, hogy 1949 október 15-én ártatlanul kivégzett

dr. Szőityf Tibor,

a magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő, a magyar szabadság érdemrend ezüst fokozatának, a Magyar Népköztársasági érdemrend II. fokozatának és más kitüntetéseknek tulajdonosa földi maradványait 1956 október 6-án 15 órakor helyezik örök nyugalomra Budapesten a Kerepesi úti temetőben. SZÖNYI TIBORNÉ felesége, SZÖNYI PÉTER fia, SZABADOS OLGA és SZÖNYI ISTVÁN testvérei.

Édesanyja, kisleánya és felesége soha cl nem múló fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették

Szólal Rndxás,

a Magyar Dolgozók Pártja káderosztályának helyettes vezetőjét, a magyar szabadság érdemrend, a Magyar Népköztársaság érdemrend, tiszti érdemrend nagykeresztje és más kitüntetések tulajdonosa, akit a népellenes törvénysértések során fosztották meg harcos, fiatal életétől, folyó hó 6-án, délután 3 órakor kísérjük utolsó útjára a Kerepesi úti temetőben.

özv. SZALAI LÁSZLÖNÉ édesanyaja, ANNA kisleánya, ZORA felesége.

szolgálata — ez jellemezte minden lépését, minden szavát, minden tettét.

Az 1945-ös választásokon képviselővé választották. A parlamentben is kérlelhetetlenül küzdött a néphatalomért, á dolgozó emberek sorsának javításáért. 1946-ban a politikai bizottság tagjává, később a titkárság tagjává, majd főtitkárhelyettessé választották. 1943-ban a kül- ügyminisztériumi tárcát bízták rá.

1949-ben következett be a meggyőződéses, hű kommunista szörnyű tragédiája: Rajk László elvtársat, a munkásmozgalom, a magyar nép e nagyszerű harcosát, koholt vádak alapján kivégezték. Halála súlyos veszteség, tragédiája ezerszeres fájdalom a párt, a nép számára. Drága és feledhetetlen Rajk László elvtárs emléke. A magyar nép örökké emlékezni fog nagyszerű fiára, akinek harcos élete példakép lesz a magyar kommunisták, a magyar ifjúság előtt,

Pálffy György

Messziről érkezett a kommunista mozgalomhoz Pálffy György elvtárs. Ludovi- kás tisztből lett a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja.

1909-ben Temesvárott született. Családja biztosítani tudta számára a nyugodt, gondtalan életet, a tanulás lehetőségét. Érettségije után 1927-ben maga dönthetett, milyen pályát választ. Katona lesz. Tehetsége biztos karriert jelent itt számára. S bár hivatását, amelyet a Ludovikán tánült, nagyon szerette, a Horthy-rendszer katonaiskolájának szelleme még sem ejti rabul. A Lu- dovika akadémia negyedéves növendéke a falukutatók munkáját figyeli, az ő műveiket olvassa. Bár már ekkor szocialistának vallja magát, az út az igazság teljes felismeréséig még igen hcsszú, a katonai pálya még tartogat buktatókat. Pálffy elvtárs, s néhány hasonló gondolkodású társának szocialista világnézete a környezettel folytatott állandó harcokon keresztül edződik meg. Végülis döntenie kell, egy évvel századosi kinevezése előtt lemond rangjáról. A biztos katonai karrt ért bizonytalan jövőre cseréli. Erkölcsi, emberi tulaj donságai, népe és hazája iránti szeretete, tisztánlátása el tudta szakítani azokat a szálakat, amelyekkel a Hcrthy-rendszer politikájához akarták kötni.

Budapesten az Egyesült Izzóban lesz kisfizetésű tisztviselő. Tudására, szorgalmára és hallatlan érdeklődésére itt is felfigyelnek. 1942-ben már cégvezető. Ekkor kerül közvetlen kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal. A gyakorlati pártminka terére lép. A magyar kommunista mozgalom történetének egyik legnehezebb, legválságosabb, legveszélyesebb ideje ez. Statárium van, az illegális munka egyet jelentett az élet kockáztatásával — s ekkor kezdett el dolgozni Pálffy elvtárs a kommunista párt céljaiért. A párt utasítására a független kisgazdapárt ekkor alakított értelmiségi tagozat bizottságainak munkáját igyekszik felhasználni Kállai politikája elleni harcra. 1944 március 19-e, az ország német megszállása után, amikor minden demokratikus szervezetet betiltanak, az illegális békepártban dolgozott tovább. 1944 júliusában lesz a párt tagja. Katonai vonalon dolgozik, a párt katonai bizottságának vezetője.

Pálffy György elvtárs fel- szabadulás utáni élete, tevékenysége rövid. Neve azonban elválaszthatatlanul összenőtt a magyar néphadsereg szervezésével, amelynek 1945 márciusában lett tagja. A katonai politikai osztály vezetésével bízzák meg. 1946-ban ő lett az akkor alakult határőrség parancsnoka is. Megválasztják a párt katonai bizottságába. Fáradhatatlanul dolgozik. Járja az egységeket, előadásokat, pártnapokat tart. Hirdeti a Magyar Kommunista Párt politikáját. 1948 tavaszán a honvédség főfelügyelője, majd rövidesen honvédelmi miniszterhelyettese. 1948 június 13-án a Magyar Dolgozók Pártjának egyesülési kongresszusa a párt Központi Vezetőségének tagjává választja. Ezután már csak egy évet dolgozik. 1949 júliusában letartóztatják és néhány hónappal később halálra ítélik, kivégzik.

Az 1954 szeptemberében tartott perújítási tárgyalásom Páiffy György elvtársat felmentették a koholt vádak alól. De nem elég a bírósági felmentés — a magyar munkásmozgalom nemes alakjai közé helyezzük őt, szívében és emlékezetében megőrzi nevét a nép.

Dr.Ssosiyz Tibor

Szőnyi Tibor elvtárs egész életét a munkásosztály, a dolgozó nép felszabadításának szentelte. 1903 december 31-én született. Mint fiatal gimnazista érte meg Komáromban a Tanácsköztársaság dicsőséges napjait. A 16 éves diák egész érdeklődését lekötötték a forradalmi események, gyűlésekre járt, agitált, szív- vel-lélekkel magáévá tette a proletariátus ügyét Ezekre az időkre gyakran emlékezett vissza és sokszor beszélt arról, hogy ifjúkori élményei szabták meg életútját.

A középiskola elvégzésé után a bécsi egyetem orvosi karán végezte tanulmányait.1 Diplomáját minden anyagi! támogatás nélkül, önerejét bői szerezte meg. Már egye-1 térni évei alatt kapcsolatot' teremtett a munkásmozga-i lommal és a bécsi magyar emigránsokkal. Szorosabb kapcsolatot azonban csak az! egyetem elvégzése után, a húszas évek végén már itthon, Magyarországon talált a párttal, s 1930-ban lett tagja a kommunista párt nak. Itthoni munkáját azon-! ban hamarosan meg kellett) szakítania: miután több, ve-! le kapcsolatban álló elvtár-’ sat letartóztattak, Szőnyij elvlárs a párt utasítására! külföldre költözött.

Több országban dolgozott lankadatlan energiával, a! munkásosztály felszabadj-;

fásáért. Csak csodálatos kitartásával, szilárd akarat-! erejével magyarázható, hogy nem egyszer igen nehéz! helyzetben, rendkívül inten J zív mozgalmi munkája, ille-i galitás és letartóztatások! közepette is mindig módot talált arra, hogy tovább kéJ pezze magát és mint orvos] is lépést tartson szakterülete] fejlődésével. Külföldön igen! sokoldalú mozgalmi munkát! végzett. Különösen szerették, és nagyrabecsülték Szőnyi elvtársat az osztrák kommunistáit. Ausztria hit-j leri megszállása idején! Bécsben tartózkodott és az; utolsó repülőgéppel menekült Prágába.

Közvetlenül a háború kitörése előtt Svájcba ment, ahol csakhamar egyik legtekintélyesebb alakja lett ai baloldali emigrációnak- Igen jelentős politikai munkát végzett a különböző nemzetiségi emigránsok között de! legjobban ekkor is a hazai! események kötötték le a fi"-' gyeimét.

Szőnyi elvtárs példaképe volt a széles látókörű, mű-1 veit kommunistának. Min-! den érdekelte: művészet,!

irodalom, közgazdaságtan,' technika. Szakmájának kiváló ismerője volt. A kép-1 zett idegorvos, leküzdve azt1 a komoly hátrányt, amelyet' külföldi mivolta jelentett, csakhamar megbecsült tagja lett a zürichi orvostársadalomnak. Orvosa, tudományos munkatársa lett az egyetem ideggyógyászati klinikájának! Nagyra értékelte Szőnyi el »társ munkáját, szakértelmét Minkowsky professzor, a klinika világhíres igazgatója. Szőnyi elv- társ már hazatért Magyar- országra és a Központi Vezetőség szervezési osztályán dolgozott, amikor Svájcban kiadták azt a nagyobb neurológiai tudományos munkát, amelynek 6 is társszér-l zője volt.

Svájci tartózkodását a háború alatt úgy fogta fel, mint a hazatérés előkészítő korszakát. A kinn élő magyar elvtársakat igyekezett minél jobban előkészíteni az itthoni munkára. A svájci magyar kommunisták a háború utolsó évében az ő vezetésével megteremtették a lehetőségét egy illegális magyar népfront-lap kiadásának. Szőnyi elvtárs álláspontja az volt, hogy mihelyt lehetőség kínálkozik, haza kell jönni, részt kel! venni az ország felszabadításáért folyó küzdelemben. A hazatérésre azonban csak az ország felszabadulása után nyílott lehetőség. Szőnyi elvtárs itthon teljes erővel belevetette magát az új Magyarország felépítéséért folyó küzdelembe,

(Folytatás a 4, oldalon.)

m