Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-23 / 223. szám

Wilá# pr&lelnrjm tgynulfttek! SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A. MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 223. szám AHA HO FILLER 1956 szeptember 23, vasárnap Szedik az almát a vásárcs.iamenyi járásban is, K„vuct Ferencné és Papp Andrásnc arcán megelégedés látszik. Üdvözöljük a lányok, fiatalasszonyok találkozóját Első ízben történik, hogy megyénkben a DISZ és a Hazafias Népfront Nőtanácsa rendezésében találkoz­nak lányok és fiatalasszonyok, hogy tanácskozzanak az őket érintő kérdésekről, Eddig is növekedett es méginkább nőni fog a lá­nyok és fiatalasszonyok szerepe szocialista építő mun­kánkban, a társadalmi életben, a tanulásban. A fel­szabadulás óta mar több mint egy évtized telt el s kevesen vannak már a fiatalabb korosztályokból, akik óllék volna a régebbi idők életet. A nők jogainak je­lenlegi kiterjedtségét természetesnek tekintik. Van már női miniszterünk, akadémikusunk, számtalan női képviselőnk, sztahanovistánk, és mindenütt ott talál­juk a nőket, ahol építő munka folyik, de ott vannak a kitüntetettek között is, Nem tettünk eleget mégsem, hogy a jogok kel­lően érvényesüljenek. Nem foglalkoztunk eléggé a leányok munkára való nevelésével sem. A DISZ is el­követte azt a hibát, hogy sokszor nem arra a pályára hívta a lányokat, amely nekik legjobban megfelelt, amely fizikai adottságukat, képességüket, ügyességü­ket az élet különböző posztjain igényli. Utat kell törni a következő időkben azokon a pályákon, amelyek leginkább nőknek valók: a kereskedelem, mezőgazda­ság, egészségügyi, valamint a társadalmi és politikai élet minden területén. Nem vontuk be eléggé a nőket a vezetésbe sem. A legnagyobb hibát azonban abban kell keresni, hogy nem ismertük eléggé a fiatalok, a lányok és asszonyok problémáit, s az ezzel való foglalkozást a DISZ elmulasztotta. Tudjuk, hogy az életet nem lehet elválasztani a köznapi kis kérdésektől, különösen nem a nőknél, akik természetüknél fogva egy szőkébb család életkérdéseit komolyabban értékelnek a fér­fiaknál. A fiatalok előtt számos megoldatlan probléma áll. Ismeretes a lakásszükség, mely talán minden kér­déseiknél nagyobb. Nőm jutnak lakashob a fiatal há­zasok, csak elenyésző számban, s így kénytelenek a szülők otthonában családot alapítani. Ez a közös élet, gyakran közös háztartás súrlódásokra vezet, korlá­tozza a fiatal házasokat, különösen az asszonyokat, s nem egyszer a fiatalok válását okozza. A probléma megoldása nehéz. Hiszen a lakások számát csak terv­szerűen lehet emelni, s még számtalan súlyosabb helyzet van, mint a fiatalok szülőkkel való együttélése, például életveszélyes házakban laknak, zsúfoltan élnek egy szobában stb. Hogy nehéz a kive­zető út, nem azt jelenti, hogy foglalkozni nem kell vele. Tanács és útmutatás kell a gonddal küzdő fia­taloknak, nem csak itt, hanem más problémáikban is. Szükséges ezeket a gondokat meghallgatni, hogy még szélesebbé, igazabbá tegyük a nők jogainak va­lóságát. Azokét a nőkét, akik tanulva, vagy dolgozva iparban vagy mezőgazdaságban a társadalom emelke­dését szolgálják. Hisszük, hogy eredményes tanácskozás után közelebb jutunk majd kérdéseik megoldásához. Apró Antal nyilatkozata a területrendezésről Mint ismeretes, a Mi­nisztertanács elfogadta a területrendezésről az or­szággyűlés. elé terjesztendő javaslat szövegét. A Ma­gyar Távirati Iroda mun­katársa a javaslattal kap­csolatban kérdéseket inté­zett Apró Antalhoz, a Mi­nisztertanács elnökheiyctle- séhez, a területrendezési kormánybizottság vezetőjé­hez. Az alábbiakban közöl­jük a kérdéseket és Apró Antal válaszát. KÉRDÉS: Milyen célkitű­zések teszik szükségessé a Tegnap 13 óra 13 perckor a Tiszaioki Erőmű első szá­mú gépegysege belépett az országos hálózatba. A leg­első párhuzamos kapcsolás volt ez, mely után még egy félóráig próbaüzemelést tartottak. A próba teljes si­kerrel járt, mintegy 3 ezer területrendezést és milyen szempontok vezetik a kor­mányzatot a javaslat össze­állításánál? VÁLASZ: Az ország je­lenlegi közigazgatási beosz­tásának átszervezése, az el­aprózott megyéic, járások. Budapesten*! kis területek összevonása, olyan intézke­dés, amely elősegíti, hogy az állam mind eredménye­sebben teljesítse alapvető gazdasági-, szervező- és kulturális-, nevelő funk­cióit. ' kVVó-t szolgáltatott az első gépegység. A második gép­egység szerelési munkái is folynak. Ma délelőtt törté­nik meg az első gépegy­ség végleges bekapcsolása, s a mai naptól kezdve az crómü is áramot ad az or­szág villamos hálózatába. A nagyobb megyék, já­rások kialakításánál aura törekszünk, hogy az igaz­gatási egységek íenetoieg egyoe essenek a gazdasági körzetekkel es minél eg.. - szeruDD, mmél olc-óbb le­gyen az aliarnigazgatas. A Magyar D-ig-zO.i Párt­ja fii. koiigiess^usa k.mo.a- dotta: olyan leudszaba.yo- kat foganatosítsunk, ame­lyek az államigazgatást egyszeruobé, olcsóbba te­szik. E határozat végrehaj­tása során már eddig is tétiünk intézkedéseket. Á.- lamigazgatasunkban az el­múlt évoen is számos egy­szerűsítést hajtottunk vég­re, de látnunk kell, hogy az eddig végrehajtott egysze­rűsítési intézkedések, a mi­nisztériumok hatásköre egy- részének átruházása a fa* nácsokra, az önálló gazdál­kodás kialakítása a na­gyobb területeken szorosan összefügg a megyék és a járások területének átren­dezésével. A nagy történelmi múlt­ra visszatekintő megyei rendszert — termesze .esen — továbbra is fenntai ijuk. A megyek cs a járások területi összevonásánál a part es a kormányzat ügyei arra, hogy a tervezett in- .ezkedémk 1,gyeimmé ve­gyék a történelmi hagyo­mányokat. Ez msgnynvai.ui a megyék elnevezeseben is. Például a Szeged szekhcly- lyel megszervezendő dc,- tiszántúu államigazgatási egységnek a tervezetben a Békes-Csongrád megye el­nevezést javasoljuk. A Minisztertanács az cr- szággyűlésnck összevonás útján ÍZ megye kialakíta­tására tesz javaslatot. Ezek a következők: Ba­ranya megye, Bacs-Kiskun megye, Bekés-Csongrád me­gye, Borsod-Heves megye, Eejér-Veszprém megye, Győr-Vas megye, Hajdú megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs megy e, Szolnok megye, Zala megye. A területrendezés nem egyes megyék és járások megszüntetését jelenti, mert a fejlődés során kialaku.t társadalmilag, földrajzilag egységes, neprajzilag sajá­tos területek továbbra is fennmaradnak. E területek azonban nagyobb íö.drajzi egységekké alakulnak át.-------------­Mintegy 1000 szövetkezeti és számos állami üzletben kezdik meg hétfőn 600 ruházati cikk őszi kiárusítását fl mai naptál kezdve dolgozik a Tiszaioki Erőmű első számú gépegysége A Belkereskedelmi Mi­nisztérium idevonatkozó rendeleté szerint őszi ki­árusítást kell rendezni hét­főtől egyes ruházati cik­kekből. Mintegy 600 ruhá­zati cikk árait értékelték le az állami és szövetkezeti kereskedelemnél. Felkeres­tük a MÉSZÖV-nél Varga Gyula elvtársat és a kiáru­sítással kapcsolatban vele beszélgetést folytattunk. El­mondta, hogy például a fiú télikabátot hétfőtől 480 forint helyeit 229 fo­rintért. a leányka téli ka­bátot 460 forintos ár he­lyett 240-crt, a gyapjú csí­kos kamgárn-szövetet 372.50 forintos ar helyett 270-crí lehet vásárolni. Olcsóbb lett a teveszőr női kabát­szövet is: az edd<gi 2..2...0 forintos ár helyett hétfőtő. 200 forintért lehet kapni. A téli női kabátok ára: 840 forintról 490-rc csökken. Olcsóbbak leltek a férfi ruházati cikkek is? — Természetesen. A férfi vadászbakancsot ezután 330 forint helyett 260-irt, a férfi félcipőt 370 forint he­lyett 250-ért vásárolhatjuk. Még annyit, hogy számos férfi és női cipő árát csök­kentette ez a rendelkezés. A női bundacipö eddig 330 torint volt, hétfőtől 250 fo­rintért vehet a vásár.ó. Összesen hány cikk lelt olcsóbb? Mintegy 600 ruházati cik­ket áraztak le boltjaink. — Hétfőtől megjenkben 1090- nél több szövetkezeti bo’t- ban lehet kapni olcsón ru­haneműt. Az állami üzle­tekben szintén megkezdik az őszi kiárusítást. Jó vásárlást kívánunk. KÉRDÉS: Milyen elő­nyökkel jár a lakosság szá­mára a javasolt területren­dezés? VÁLASZ: Erre vonat­kozóan már vannak fa- pasztaiataink, ismeretes, hogy 1950-ben is haj­tattunk végre területren­dezést, s ennek során egye­sült például Borsod, Abaú. és Zemplén megye. A volt Abaúj és Zemplén megye lakossága már saját tapasz­talataiból tudja, hogy e fő­leg mezőgazdasági jellegi (Folytatás a 3. oldalon.) SOMOGYI FERENC a nyíregyházi do- aANKOVICS MtíiALYNE a nyíregyh«.j hányfermentálóból. Kiváló karbantartó. Tejüzemből. Kannamosó. 130 százalékra régi szakmunkás. Tudását szívesen adja teljesít, Erénye a pontos munka, kifogás­át a fiataloknak, Tálán tisztaság 1 Néhány an a le gjobbak kö? ü I LOVAS MIHÄLYNE a nyíregyházi da- OROSZ JÓZSEF a nyíregyházi Tejipari hányfermentálóból. Figyeln.es munkája Vállalattól. Túrókészítő. I. osztályú túrót, no meg szorgalma miatt büszkék reá gomolyát gyárt, 140—150 u/o*ra dolgozik, dolgozó társai, jó minőséggel,

Next

/
Thumbnails
Contents