Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-23 / 223. szám

N B P L ' P 1956 szeptember 23, vasárnap Ne becsüljük le az élő szó erejét A Minisztertanács leg­utóbb a mezőgazdasági ter­melés fellendítését, a ter­melőszövetkezetek erősödé­sét és további önállóságát elősegítő határozata a dol­gozó parasztság minden ré­tegét foglalkoztatja. Min­den újságolvasó s agrárpo­litizáló ember a maga gaz­dasági szemszögéből ítéli meg a felvetett problémá­kat s vonja le a következ­tetéseket. De egyben min­denki közös megállapításra jut: a termelőszövetkezetek s a legkülönfélébb terme­lési társulások előtt széles távlat nyílt, olyan út, amely ezek gazdasági megerősö­déséhez vezet, amivel a mezőgazdaság szilárd bázi­sa teremtődik meg. Több termelőszövetkezet­ben — mint például a bak- talórántházi Úttörő TSZ vezetősége tette — nem vártak a megszokott felső utasításra, hanem önállóan cselekedtek. Kérték az ille­tékes járási, községi szer­vek segítségét és közösen számba vették a határozat­nyújtotta lehetőségeket. így előzte meg a járási tanács mezőgazdasági osztályának tanácskozásait a kislétai Rákóczi Termelőszövetke­zet. Bár ez a tsz egy-két dologban régebben halad a határozat által mutatott úton — például az önálló építőbrigád szervezése és működése terén amely ed­dig milliós értékű építke­zést végzett s ezzel több százezer forintos megtaka­Budapesti levegő — Berlinben A „Neues Deutschland“ című lap „Budapesti levegő Berlinben“ címmel hangu­latos képet ad a Berlinben augusztus 24-én megnyílt magyar étteremről. A cikk mellett Oláh Kálmán képe látható a következő felirat­tal: A hegedű mestere. A német lap a többi között ezeket írja: A „Budapesti Ház“ pén­tek óta különleges mágnes­ként hat. Mint arról már hírt adtunk, 15 magyar szakember érkezett hoz­zánk, akik a lehető legna­gyobb igyekezettel ismer­tetnek meg bennünket az igazi magyar vendéglői kul­túrával. A meglepetések so­rozata már a kétnyelvű ét­lapnál kezdődik, amelynek tartalma minden túlzás nélkül egyedülálló. Az asz­talokon elhelyezett tarka kéziszőttes abroszok, a ze­ne, minden hozzájárul ah­hoz. hogy a levegő valóban bvdavesti legyen. Még a jó borismerőnek is nehezére esik választani a 25 fajta bor közül. A bort különben ezentúl a Tokaji Pincében is magyar szokás szerint, agyagkorsóból fog­ják inni pohár helyett. A magyar specialitások választéka rendkívül nagy. így például hetekint há­romszor érkeznek repülő­géppel süteménykülönleges­ségek Budapestről. Rövide­sen népművészeti emlék­tárgyakat is lehet kapni. A cikk a magyar pincé­rekről is megemlékezik, így például a két méter magas Majercsik Józsefről, aki a budapesti Bástya étterem­ből ment Berlinbe. A pin­cérektől még magyarul is lehet tanulni — írja a töb­bi között. Berlinben hamarosan megnyílik a ..Bukarest Ház“ is és Bulgáriával is folynak tárgyalások hasonló bolgár étterem megnyitására Ber­linben. Az NDK ezzel szemben Budapesten, a Lenin kőr­úton. továbbá Bukarestben és Szófiában nyit majd spe­ciális német éttermet. Eze­ket különböző újdonságok­kal rendezik be — így a többi között perlonszőnye- gekkel és perlonfüogönyök- ket, a pincérek előtt foto­cellák tárják fel az ajtókat, stb. Bizonyára a budapes­tiek és szófiai lakosok is ugyanolyan jól érzik majd magukat a „Berlin Ház“- ban, ahogyan ma a berli­niek a cigányzenés magyar étteremben. rítást ért el — mégis jóné- I váltásával megszilárdítja hány olyan lehetőség tárult | helyét a kiváló termelőszö- ki előtte, aminek valóra- | vetkezetek között. A tervek item beszélnek maguktól A kislétai Rákóczi TSZ a határozat segítségével is igyekszik formálni jövőjét. Lehetővé vált a Zetor vá­sárlás. aminek segítségével megoldhatják az évi 4—5 ezer mázsa burgonya, a 2—3000 mázsa kukorica, a 123 holdas gyümölcsös év­ről évre növekvő termésé­nek elszállítását és sok egyéb olyan munkát, ami miatt nagyszámú lóállo­mányt voltak kénytelenek tartani. A fölösleges lova­kat eladhatják, s jövőre kétszeresére, 1958-ban két és félszeresére emelik a te­hén létszámot, amit az idén 200.000 forintos saját erő­ből épített modern istálló­ban helyeznek el. 50 darab tehén, egy kisebbfajta tej- gyár. ami megteremti a to­vábbi segédüzemágak ki­bontakozásának reális lehe­tőségeit. A tsz területe mellett húzódó erdő a le­téteményese a további épít­kezéseknek s lendítője a bérfűrészüzem építésének. Létesítendő öt holdas fűz­vessző termelőtelepük a té­li foglalkoztatást elősegítő széles skálájú háziipar alapja. A jelenlegi állatsű­rűség nem kielégítő a Rá­kóczi TSZ-ben. Hogy ezt a hiányt — addig, amíg az állatlétszám negnövekszik. áthidalják, segítségül ve­szik a zöldtrágyás vetésfor­gókat, amelyek alkalmazá­sával növelik a terméshoza­mokat. Régi és új tervek talál­koznak itt s állnak a meg­valósulás küszöbén. Isme- rik-e ezeket a terveket? S vonzóak-e a község egyéni­leg dolgozó parasztjaira? Itt kell megállnunk egy percre. Mert úgylehet, hogy a régi terveket is csak e so­rokból ismerhetik meg a község dolgozói. Talán nincs népnevelő hálózat? Nincs, aki beszélten ezekről a dol­gokról? Erről nincs szó. Mert van. De mire az agyonszervezés során a já­rástól a dolgozóig szempont- szerűen eljut, addig üres szólamokká válik a dolog s a sorsa: érdektelenség. Meg kell szólaltatni az eredményeket A Rákóczi Termelőszö­vetkezetben jók az eredmé­nyek s égj-re jobban gaz­dálkodnak. Az idén átlag­terméseik magasabbak a múlt évinél s almából is el­érik a tavalyi eredménye­ket. 10 holdas zöldséges kertjük az idén is meghoz­za homokon, száraz műve­lés mellett a 60.000 forint jövedelmet. Ennek a terme­lési ágnak a hozamát, mi­vel a hozzáértésben nincs hiány, öntözéses gazdálko­dással, megtudná a tsz há­romszorozni. de erre eddig kevés gondot fordítottak. Ha kerül még hiba a gaz­dálkodásba, az már ele­nyésző, s ha a termelőszö­vetkezet tagjai terméke­nyebb kapcsolatot tartaná­nak a kívülálló dolgozók­kal, akkor a tapasztalatok kicserélésével ezeket a hiá­nyosságokat meg lehetne szüntetni és az ilyen kap­csolat tudná felkelteni az érdeklődést a tsz iránt az egyéni parasztokban. Ezt a kapcsolatot nem lehet ki­elégítőnek nevezni, mert maguk a tsz tagolt vissza­húzódnak s nemhogy a hiá­nyosságokról, de még az eredményekről sem szeret­nek beszélni, .Elismerik a kívülállók az eredménye­ket, mert látják. De ez nem elég. Csak a becsületes, ér­telmes szó, amelyik a tények erejével hat, képes arra, hogy megszabadítsa a szűk­körű szemlélettől s köze­lebb vigye az embereket egymáshoz. Bővítik, korszerűsítik a Sóstót, a nyíregyházi szállodákat, megyei útikalauzt, keskeny- filmeket, emléktárgyakat készítenek Intézkedések a inegye idegenforgalmú*iak fokozásaru SOLTÉSZ ISTVÁN Jíeb o q é lángok — Regényes történet az utolsó boszorkányégetés idejéből — Euuig: 1715. nyarán az áruló srot Karolyi sanaor es : mogszállO németek panaszkodnak a szatmári lezsuitak nak nogv a volt kurucok most sem nyunszanak Kérik az cayi'áz seaitséaét az egyház csoaat csinál Máriapo esőn s az egyszerű embereket megteiemlitve éket a esa. szar iránti hűséjve inti Ugyanakkor megkezdődik a »olt kuruc katonák elleni terrorhadjärat Elraboljak a lyukodi BabOcs es Kos csalán két fiúgyermeket Anna '•«döbben s tczsuOák egesz ármánykodására. András nclyébe lép. szervezni kezdi a kurucmozgalmat Eg.v ej szaka lovas hírnök érkezett Elmondta: Békesszentand- rason kuruofelketes tört ki s variák a szatmáriak, sza- oolcsiak csatlakozását is A nyin emberek megmoz duinak Anna asszonycsapatot szervez Károlvi a karolyi kastélyban összegyűlt uraknak beielenti a fel­kelés leverését. Annáék megérkeznek Károlyi kastélyá­hoz. Felelősségre vonják az árulót Károlyi az asszonyok vezetőit börtönbe ve’i sokakat gyermekeikkel együtt le gyilkoltál a katonákkal. A felkelő asszonyokat boszor. kányperbe fogják Kós Ilonát kínzásokkal kényszerí­tik arra. hogy Babócsné ellen valljon. bélieknek, akik megragad­ták a harsogva beszélő asz- szonyt, betapasztották a amikor eleven húsába vá­gott a kötelek szorítása, rán­gatózott a te~te, amikor tü­zes harapófogóval csipde- ték, lépték, de amikor újra és újra életre ’ácsolták, né­ma maradt. Egyetlen gyen­ge s.ó sem hagyta el a szá­ját, amelyből már bugybo­rékolt a vér. A bíróság tehetetlen volt. Egyre több külföldi ven­dég, kiránduló érkezik or­szágunkba, megyénkbe is. Sajnos eddig nem készül­tünk fel megfelelően arra, hogy a megyében megfordu­ló idegenek jól érezzék ma­gukat nálunk, megismerjék megyénk természeti, törté­nelmi. néprajzi, népművé­szeti és műemléki szépsé­geit. Nem tettünk meg min­dent azért, hogy vonzóbbá tegyük a dolgozók üdülését és részükre maradandó él­ményeket nyújtsunk ittjár- tük során. Pedig megyénk sok ilyen megtekintésre méltó érdekességgel rendel­kezik. Itt van Nyírbátor hí­res műemlékeivel. Bátorli­get ritka állat és növény­világával, a vajai várkas­tély, a kisvárdai vár, a több mint 1000 éves szabolcsi földvár, a csarodai teljesen ép Árpád-korabeli temp­lom, Petőfi sok szép versei­nek színhelye — a matolcsi kurta-kocsma környéke, a Tisza, Szamos, Kraszna, Tur-környéki festői közsé­gek — halásztanyák, az újabb létesítmények közül a Tiszalöki Vízmű, a Dohány- fermentáló és sok más meg­tekintésre érdemes létesít­mény és nevezetesség. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága néhány nappal ezelőtt megtartott rendes ülése határozatot ho­zott: ~fc Utasítja az igazgatási osz­tályvezetőt, készítsen két tervezetet a népművelési, kereskedelmi osztályok ve­zetőivel, valamint az IBUSZ vezetőivel közösen az idegenforgalom, a belföl­di vendégforgalom növelése érdekében, idegenforgalmi vállalat, vagy idegenforgal­mi bizottság létrehozását javasolják. Utasítja a ke­reskedelmi osztályt: intéz­kedjék, hogy a Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat haladéktalanul elkészítse I Nyíregyháza város terüle­tén a szállodák korszerúsí­Andrásnét átadják a város- bírónak felségsértés és lá­zadás bűnével, a boszor­kányság vádját pedig elej­tik. Nem égetik meg, de el­rettentés képpen addig is, amíg a lázadásért kerékbe törik, a máglya oszlopához kötözve kell végignéznie társai megégetését. Ennek kihirdetése után az áléit (35.) — Nem voltak bo­szorkánytársaim, de ha az igazat kérditek, megvallha- tom! — felelte ö és egy lé­pést előre lépett. Erezte, hogy utolsó perceit éli s érezte, hogy ezekben az utolsó percekben talán na­gyobb erőre van szüksége, mint egész életében eddig. Fohászkodva nézett fel, az égre, majd néhány pillanat után beszélni kezdett úgy, mintha csodálatos erő szá'li volna testébe. Valósággal megnőtt az alakja, felma- gaslott a máglyák felé is és hangja betöltötte a széles teret. — Nem vagyok boszor­kány. Sokan ismernek en­gem, Babócs Andrásáé ku- rucasszonyt, aki hűséggel szolgálta és szolgálja élete végezetéig a nagy fejedel­met. Ez az én nagy oünört ezért vonták kínpadra asz- szonytársaimat és ezért épí­tették nekünk a máglyákat,, ítéljetek hát felettem urak! Rajta, ne késlekedjetek, hadd Lobogjanak, a lángok olyan magasra, hogy Tyúko­dig ellátszodjanak! A szolgabíró intett a pri­szaját és lerántották róla rongyait. Megkezdték a tor­túrát. De Babócsnéból többé egyetlen szót sem vehettek ki. Elájult, amikor vizet töl­töttek bele, a földre rogyott, A törvények szerint nem le­hetett boszorkánynak mon- i dani s az egyre fenyegetőb­ben háborgó nép előtt sem mertek igazságtalansá rőt elkövetni az ítélettel. Ta­nácskoztak 3 végezetül arra juttatták, hogy Babócs asszonyt felhurcolták a máglyára és odakötözték az oszlophoz, majd a két má­sik asszonyt is. S most ismét néma lett a táj, elcsendesüllek az embe­rek. Az asszonyok térdre borullak és imádkozni kezd­ésére és bővítésére vonat­kozó terveket és költségve­tést, Biztosítsa, hogy a vá­ros területén szabolcsi sa­játosságnak megfelelő ven­déglátó üzemek működje­nek. Vizsgálja meg az ol­csó turista szállodák, diák­szállások, sátortáborok lé­tesítésének lehetőségeit s azt, hogy a megye terüle­tén hol van lehetőség nyárt vendéglő létesítésére, a ter­mészeti és történelmi adott­ságokkal rendelkező kirán­duló helyekre. Utasítja az oktatási osz­tályt: dolgozzon ki tervet az iskolai tanulók termé­szetjárásának, tanulmányi kirándulásainak megszerve­zésére, más megyék iskolái­nak, úttörőcsapatainak nyári táborozása csereakció­jára. Tervezze meg a neve­lő’- csoportos tanulmány­útjait, csereüdiiltetését. Utasítja a népművelési osztályt: biztosítsa, hogy a szabolcsi földvár rendbeho­zatalának pénzügyi fedeze­tét október 15-ig felhasz­nálja. Készítsenek felvéte­leket a megye földrajzilag legszebb tájairól, termelési, történelmi és irodalmi szempontból. Ugyanebben a csoportosításban dolgozzák fel írásos anyagban a me­gye hagyományait. Készít­sék el a megyei útikalauzt, a városnézőt. Készíttessen a megyébe érkező látogató­nak a terület érdekességeit bemutató vetítésre alkal­mas keskenyfilmeket, dia- pozitiveket, valamint mű­vészi levelező lapokat, al­bumokat, emléktárgyakat, botplakelteket. Gondoskod­jék a műemlékek számba­vételéről és táblával törté­nő megjelöléséről, azok vé­delme érdekében. Megbízza Hajdú Sándor vb elnökhelyettest, vizsgál­ja meg, hogyan hajtotta végre a városi tanács vb. a Sóstó korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó hatá­rozatokat, s egyben intéz­kedjék e tekintetben. tek, a férfiak pedig a mág­lyákat nézték vad, haragos tekintettel. Babócsné nem tudta mir, mi történik vele. Egy pilla­natra magához tért a mág­lyán, aztán újra ájulásba zuhant. A máglyákat lángra lob* bántották A tűzhyelvck pat­togtatva haraptak bele t szurkos, olajos hasábokba, majd magasra nyúltak s csapdosva keringlek az osz­lophoz kötözött asszonyok körül, akik sikoltozva hív­ták az istent segítségül s ret­tenetesen szenvedtek. Fe­kete füslfelhő csapódott az ég felé komoran és fenye­getően. S akkor újra felvetette ? szemét Babócsné. Tekintete a körülálló tengernyi népre esett, a térdeplő és imádko­zó asszonyokra, a konokul hallgató férfiakra és... és mintha, igen, mintha az egyik férfi arcában a fiát ismerte volna fel. Hangosat dobbant a szíve, az arcán egy mosoly szaladt keresz­tül. Aztán lehanyatlott a feje s ezzel az örömteli szép mo­sollyal halt meg ott fenn a máglyán. A tüzek magasra csaptak. Ügy tűnt, mintha a lobogó lángok messze, nagyon messze ellátszottak volna, Tyúkodig és Tyúkodon túl­ra örök emlékeztetőül. (VEGE.) **

Next

/
Thumbnails
Contents