Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-19 / 219. szám

1956 szeptember 19, szerda N f PU P Közös összefogással meggyorsítliatjiik a gépfársulssok szervezését és a gép szántási szerződéskötési Jól fizet az idei paprika a nyíregyházi Ságvá.'i Termelőszövetkezetben. ★ Mozik műsora: Béke mo­zi: Visszaélés. Dózsa: Vis­szaélés. Gorkij: A hárem jóbarát. Kertmozi: Tiltott szerelem. ★ Holnap este a városi ta­nács népművelési csoportja és a TT1T művészeti szak­osztálya 8 órai kezdet­tel a Bessenyei klub­ban (Szabadság-tér 1.) Pa­ganini estet rendez Pauk György fiatal hegedűmű­vész közreműködésével, aki ez év őszén Génuában részt vesz az ottani nemzetközi Paganini hegedűversenyen. Paganiniről rövid ismerte­tést" tart Vikár Sándor ze­neiskolai igazgató. A mátészalkai és csen- geri járásokban eddig há­rom és féle>. er darab liba hizlalására kötöttek szer­ződést. Külföldön különö­sen keresett a libamáj — kilónként 9U forintot fizet­nek érte a felvásárló szer­vek is. Várható időjárás szerdán i estig: kevés ielho, legfel­jebb egy-két helyen kisebb j eső. Mérsékelt keleti szél.1 , Erős éjszakai lehűlés, egyes : | helyeken talajmenti fagy. A j nappali felmelegedés a í nyugati határszélen növelt- ! szik, máshol alig változik, j Várható legmagasabb nap- I pali hőmérséklet szerdán: ! 17—20 fok között. ★ Megkezdte a'.matermése j értékesítését a Tuzsári Vö- 1 rös Csillag TSZ. A szállí­tásra váró almának m'nt- j egy 80 százaléka exportáru. | Eddig 3 vagon almát szü- I retellek és osztályoztak. Szeptember 23-án Nép- I hadsereg Napjá-t rendez­nek Baktalórántházán. — Többek között repülóbemu- tató is szerepel a műsoron. Fel fog lépni a debreceni „Dongó”-együttes is. ★ Dögében negyven egyem dolgozó paraszt fogott ösz- sze a géptársulási szakcso­portba. A helyi fmsz. se­gítséget ad burgonyáiéime- lési társulás megalakításá­hoz is. ★ A fehérgyarmati járás földművesszövetkezeteingk tagjai már közel százezer forintot adtak össze ez év­ben szövetkezeti üzletek, felvásárlási raktárak és más épületek építésére. A kelesei tsz-tagok a rész­jegy befizetésen felül hoz­závetőleg tízezer forint tár­sadalmi munkát is felaján­lottak. A földművesszövet­kezetek — az építőanyagok előteremtésére — félmillió tégla égetésére tettek ígé­retet. Már több mint há­romszázezret kiégetlek. Dolgozó parasztságunk mind szívesebben szántat a gépállomásokkal. Mag az egyéni dolgozó parasz­tok is kedvet kaptak a gépi szántásra. Belátják, jobban megműveli a gép a földet, mint a jószág­gal vontatott eke. Domb- rádon már számos közép­paraszt szántat a helyi gépállomással, pedig áz istállóban jó erőben lévő lovaik vannak. S nem vi­tatják: alka’mas-e a gép a talajuk művelésére, s attól sem félnek, hogy letapossa. Az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok annyira megszerették a különböző gépeket, hogy versengenek érte. A me­gye számos községében géptársulási szakcsopor­tokba tömörülnek. Leg­először Encsencsen ala­kult meg, s ma már Dö­gén, A jakon és más köz­ségekben is működik. — Például a dögéi géptár­sulásba negyven egyéni gazda szövetkezett a gé­pierő jobb, szervezettebb kihasználására. Jól jár­nak. mert a szakcsopor­tokba tömörült dolgozó parasztok gépigényeinek kileégítése a tsz-ek és termelőszövetkezeti cso­portok után következik. Ha a szakcsoportok ösz- szefüggő területe a har­minc kát. holdat megha­ladja, tszcs-kel azonos f.- zetési kedvezményben ré­szesülnek. Máskülönben az egyéni dolgozó pai asz­tok által fizetendő terí­téstől 10 százalékkal ke­vesebb. Tehát időt és pénzt nyernek, ha a gép- társulás, vagy más szak­csoport tagjai. Az egyéni dolgozó pa­rasztok élnek a lehető­séggel és igénybe veszik a fir,sz-ek segítségét a termelési és gépnaszná- lati társulások létrehozá­sára. S ma már több mint száz működik. — Azonban nagyban gátolja a számuk növekedését egyes gépállomások von­tatott, lassú intézkedése. Több gépállomás még nem ismeri a szubadgép- kapacitását. Például a fe­hérgyarmati járásban csak a járás székhelyé­nek gépállomása tájéko­zott c kérdésről, a többi nem. Pedig a helyi fmsz-ek már többízben kérték a . gépállomások vezetőségét. Helyes lenne, ha sürgősen intézkedné­nek és a fmsz-kel együtt működnének. Közös erő­vel sokkal könnyebben menne a munka. V. Gy. Tözeyfcészleteink helyes felhasználása a mezőgazdaságban Érdekes hírek Csebotarjev professzor, a fizikai és mennyiségtan) tudományok doktora kiszá­mította, hogy a Föld és Hold közötti út oda-vissza tíz nap alatt megtehető. Hcnny Portent ki akarják lakoltatni Henny Portent, az egy­kor világszerte ismert né­met filmszínésznőt ki akar­ják lakoltatni Hamburg kö­zelében fekvő lakásából. — Henny Porten évek óta rossz anyagi helyzetben él. A „Frankfurter Rund­schau” című nyugatnémet lap keserűen jegyzi meg: A bonni állam; pénzbeli se­gítségére aligha lehet szá­mítani, miután „Henny Porten férje nem volt sem követ, sem gauleit'er, még- kevésbé tábornok, hanem orvos és zsidó.” (Berliner Zeitung) I Nyugatnémet ipari küldött­ség a kínai embargo enyhí­tését követeli Egy nyugatnémet ipari küldöttség, amely ez év elején Kelet-Ázsia orszá­gaiban járt, most ismétel­ten követelte, hogy eny­hítsék a Kína elleni em­bargót. (Berliner Zeitung) Kínai gyártmányú automata szövőszékek Egyiptomnak Sangháj két textilgépgyá­rában 195ö-ban 250 auto­mata szövőszékei és 4200 orsóval Xelszetek tíz szövö- telepei gyártanak Egyip­tom számára. Szabolcs-Szatmár megye természeti kincsei között szerepel egy uiyan nyers­anyag, ani-ly mezőgazda- .. águnk fejlesztési te. vének megvalósításánál igen ko­ma./ szerepet játsznat. Ez a nyersanyag a tőzeg, amelynek mezőgazdasági felhasználása mám az á.- iatok aim ázásánál, mindpe- dig trágyázás céljára rend­kívül nagy jelentőségű. Ha figyelembe vesszük, hogy megyénk 11 járása közűi a statisztikai adatok szerint csak a fehérgyarmati, cmn- gen, vásárosnaményi és nyíregyházi járások együt­tes szántóföldi és ketté­szeli tragyaellátottsága ki­elégítő, míg a többi 7 járás trágyaszükség e ét saját ter­melésű trágyából csak 45— 70 százalék között tudja fedezni, nyilvánvalóvá vá­lik, hogy mindazon anya­gok, amelyekkel trágya el­látottságunkat fokozni tud­juk, létfontosságúak. Az almozásnál nagy je­lentősége van a tőzeg nedv­szívó képességének, aminek folytán a trágyalevet kitű­nően felszívja és a gyors bomlással járó nitrogén­veszteségtől megóvja. Ez teszi jelentőssé a pöcegöd- rök, emésztőgödrök tőzege­lését is, amivel sok száz­ezer kiló nitrogéntápanyag elbomlását akadályozhat­juk meg. Trágyázás céljára a tőzeget 1/5—1/4 mennyi­ségű istállótrágyával és a szükségletnek megfelelő műtrágyával keverjük ösz- sze, dúsítjuk. Bács-Kiskun megyében Kecelen például 100 má­zsa tőzegkorpához 80 kg. pétisót, 100 kg. szuperfosz­fátot és 100 kg. kálisót ke­vernek és az ilymódon dú­sított tőzeg elsősorban gyümölcsösök és szőlők trágyázására kitűnően fel­használható. A kísérleti eredmények szerint a dú­sított tőzeggel trágyázott gyümölcsösök és szőlők semmivel nem teremtek sem kevesebb, sem pedig rosszabb minőségű gyü­mölcsöt és mustot mint az istállótrágyával trágyázot- tak. Bács-Kiskun megye j évente mintegy 10 ezer va- i gon dúsított tózegtrágyát 1 hoz majd forgalomba és a ROMÁNIAI ÚTIJEGYZETEK Vasárnap hajnalban ér keztünk Már amarosszig ét­re. A csoport fogadása ben­sőséges kis ünnepség volt. A fáradtság ellenére már megvirradt, amikor szállá­sunkra tértünk. (A mára- marosszigeli Erdészeti Technikum kollégiumában helyeztek el bennünket) Csak néhány ófát pihen­tünk, s délelö't frissen, jó­kedvvel útnak indultunk .i szigeti állami gazdaság megtekintésére. Az állami gazdaság igazgatóját, Mar- kovics Emár.uelt már a ha­táron megismertük. Elén' c jött, és így most, mint -s- merost üdvözölhettük bi­rodalmában. A gazdaság fejlett állattenyésztéséről híres. A nálunk is jólismerí borzderes szarvasmarha fajtát tenyésztik itt. Végig­jártuk az istállókat s el­mondhatjuk, hogy nagyon tetszett nemcsak a tenyé­szet, hanem ** tisztaság, s a gondozottság is. A gazdasá-r megtekintése után terített asztal vil bennünket a gazdaság kert­jében, A festői szépségű hely Máramarosszigei. itt /- újra és újra megállapíthat­juk, hiszen körül hegyko­szorú övezi és erdő, erdő erdő mindenfele. S a pari­ban, melyben évszázados fák mellett itt-ott gyümölcs­fák is meghúzódnak, még zöld minden, az ősz ha be­kopogtatott is, még nem volt ideje szalmasárgárd, bordópirosra, meggyszínűre festeni a fák koronáját. Itt a parkján kacagás. ünneplés, ismerkedés. Ro­mánok, erdélyi magyarok ez magyarok ülnek együtt. Vendéglátók és vendégek beszélgetnek együtt, miről másról? Mint az életről fo­lyik a szó. A mieink meg­kérdezik a fizetéseket, s uz ottaniak viszont összehaso :- lítgaiják helyzetüket, az árakat. Megtörténlek ae első meghívások is. Brenner Ilona, az állami gazdaság egyik dolgozója enge n is meghívott. Még aznap délután meglátogat­tam a Brenmr-családot otthonában. A Firinu utcj- ban laknak. Brenner Gyönjy ; a vágóhíd dolgozója. Erdí- j lyi magyarok. így hát miß i I volt nehéz beszélgetni. Kis |kétszobás családi házban laknak, néhány lépésre a vágóhídiól. Brenner bácsi­nak nincs hát messze a munkahelye, annál mgs:- szel b az állami gazdaság. Keresztül kell menni a: hosszú városon, de ehhez Brenner Ilonának kerékpár-j ja van. Méghozzá csehszlo-' vák gyártmány. Ma mar persze Romániában is gyártanak kerékpárt, de még a kezdetén járnak, ezt bizonyítja a kerékpár ára is. Egy külföldi géphez 1200—1500 leiért lehet hoz­zájutni. Ez bizony igen ma­gas ár. Hiszen általában egy lei-t két forintba váltanak be. Dekát Brennerék meg- takaríiották a kerékpár árát, hiszen ketten keres­nek. Brenner bácsi fizetése 800 lei körül van. Ugyan­akkor egy közepes öltöny- ruha 500—600 lei, egy par cipő 2—300 lei között van. a zsír 14 lei. Tehát a szor­zószám általában megfelel, Néhány iparcikknél viszont komolyabb eltolódás mutat­kozik, ilyen a kerékpár, motorkerékpár, fényképező­gép, s a neylon áru. A 80ó lei tehát jó átlagmunkás fi­zetés. S Ilona fizetésével együtt szépen élnek'belőle., Hízójuk van, szép nagy J kertjük, berendezett lakd- ; suk, úgy mint nálunk egy \ meggyökeresedett, jól dol-\ gozó munkás családnak. I Erről folyik a délutáni be­szélgetés. Brenner bácsi később ma-; gyarországiak után érdeklő-1 dik. Végigjárta Debrecent, Nyíregyházát, Budapestet, s több apró községben is volt. Katona ismerőse sok­sok magyar faluban van. Róluk kérdezősködik, arra kíváncsi, vajo . hogyan él­nek ők. Általában a talíl- kozásoknak ez a jellemző- J je. Mindig az élet lehető­ségeit mérlegelik, hasonlíi-l gatják az emberek, de ez; természetes is. Ez a légkör-, vellenebb, s legemberibbj dolog. (Folytatjuk/) (H. SZABÓ jj párt és kormány határoza­tának megfelelően ezt a teljes mennyiséget a mező- gazdaságban kell felhasz­nálni. Jócsik Lajos adatai sze­rint Szabolcs-Szatmár me­gyében még ma is igen jelentős tőzegkészletck van­nak, bár a feudalism ura­dalmi gazdálkodás — terü­letének növelése érdekében — óriási tőzegkészletéket égetett fel és pusztított el. Az eddigi kutatások sze­rint azonban Kisvárda kör­nyékén, Nagyecscd, Ny r- adony, Dernecser, >_. o Nyírjakó, Bili, Magy, I!a- mocsaháza és még több más község határában je­lentős tőzegkészletek talál­hatók, 50—100 centiméterre la föld felszíne alatt, tehát ! még a gazdaságos kiter- ] melhetóség határán beiül. Ezekre a tényekre fel kell figyelnünk és megyénk tőzegvagyor.ának felkutatá­sa ügyében mindent meg kell tennünk. Óriási jelentősége volna annak, ha az erősen tra- gvaigényes kukorica és burgonya számára biztosí­tanánk. — különösen a tra- gyrszegény járásokban —a rendelkezésre álló trágya­készleteket és gyümölcsö­seink, valamint szőlőink számára dúsított tőzeggel oldanánk meg a szerves és tapanyag visszapótlás kér­dését. A rendelkezésre á!ió ada­tok szerint Szabolcs-Szat­már megye meglévő és né­hány éven belül termőre- forduló hatalmas gyümöl­csöseinek összes trágyasllá- tása, ’ — mely 1—2 éven veiül sok nehézséget fog jelenteni — éveken at megoldaná a zöld ti ága­zással és a tőzegvagyon f. '- használásával. Ez az .dő nyilván teljesen elegendő volna arra, hogy a mező­gazdaság most még lema­radóit állatállománya •'el­szaporodjon, a takarmány- termelés felerősödjön év ezek biztosításával a tra - gyaíermelő kapacitás ts fel­fokozódjon. Ez tenné lehe­tővé, hogy a gazdaságosan kitermelhető tőzegkevzle- i:ek fokozatos csökkenésé­vel megyénk egyik legna­gyobb kincsének, az ai.m- termelésnek szervestrágya ellátása — a mezőgazdaság akkor már felerősödött ál­latállománya trágy&táítftc- lásé. ek igénybevételével — isniét biztosítva legyen. Szakátsy Gyula vezető kutató, Üjfehér ó. készül Szabolcs- Stalmár népi íáncmonográfiúja A Népművészeti Intézet nápitánckutató munkakö­zössége — Pesovár Ernő, Martin György, Maácz László és Pesovár Ferenc — a „Somogyi táncok” c. munkája után a jövő év folyamán közreadja S:a- bolcs-Szatmár megye népi táncmonografiáját. A mun­kaközösség tagjai hosszabb időt töltöttek a megyében, számtalan községet keres­tek fel s a magyar és ci­gány táncokból mintegy tíz­ezer méter filmet készítet­lek. Az összegyűjtött anya* get tudományosan elemzik,) egyrészét . telj.es egészében! a közönség rendelkezésért? bocsátják. 15)50. szeptember lO, szerda Vilma _______5 .cuugjduuüuui a jaiasi iaaa.ä .* és Cégenydányádról a tánccsoport ötnapos kirándu- ison volt a baráti Romániában. A Máramarossziget- íjon látta vendégül a"kulturális küldöttség tagjait. Legismerték Máramarosszigetet és festői környéket, elléptek Márama rossziget egyik kultúrpalotájában. A igénydányádiak táncai után Kálmán Imre: Obsitos mű operettjét adták elő a fehérgyarmatiak. Meglátogatták a máramarosszigeti állami gazda- igot, az Unitáte Kötszövő szövetkezeti üzemet, ki­indultak az Tzorára (Forrásiiget). Egyszóval dús -ogramban volt részük, gazdag élményekkel tértek iza. A kiránduláson részt veti a megyei népművelés’ ztály néhány tagja, s lapunk munkatársa is. Ciku- irozatban számolunk be az ottani élményekről.

Next

/
Thumbnails
Contents