Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-19 / 219. szám

pr&ltt árjai rrjrjen’t'/r/i!: SZABOLCS­SZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 219. szám ' » A KA ff O FILLKR 1930 szeptember 19. szerda A jobb ellátás fontos része a kukoricaértékesítési szerződések teljesítése rJ'eSnap jelent meg a Minisztertanács rendelete az értékesítési szerződésen alapuló kukorica felvá­sárlásáról. Már az elmúlt évben is vásárolt államunk kenyérgabonát, kukoricát a szerződéses rendszer kere­tében. Nem új dologról van tehát szó, ami változtatás van, az a termelőknek jelent kedvezményt a tavalyival szemben. Az utóbbi években, de különösen a XX. kongresz- szus óta számos olyan intézkedést tett kormányzatunk, amely az életszínvonal emelkedését szolgálja. A ta­vaszi árleszállítás után augusztusban olcsóbb lett a zsír ára is. így a korábbi bérezések mellett is több árut tudnak vásárolni a dolgozók. Az alacsonyabb ke­resetűek és egyes szakmák bérrendezése, valamint a békekölcsön jegyzésének elmaradása azt jelenti, hegy sokkal több árut igényelnek a fogyasztók. A közelmúltban egyre javuló hús- és zsírellátást még tovább akarjuk javítani. Ez pedig csak egy úton valósítható meg, ha több hússal és zsírral rendelkezik az állam. A falun egyre több ruhát, cipőt, kerékpárt, műtrágyát és egyebeket keresnek. E cikkféleségek alapanyagát pedig jórészt külföldről hozzuk be. Más országok ezekért tőlünk legtöbb esetben mezőgazda- sági termékeket kívánnak. Egy nagy körforgás tehát az egész ellátás. Ez pedig csak úgy bővíthető, ha a ter­melők többet adnak. Más szóval: úgy jut több iparcikk a falura, ha több terményt, állatot adnak el. Az országban tervgazdálkodás folyik. A véletlenre államunk nem bízhatja a megnövekedett igények ki­elégítését. A gabona szerződéses vásárlása után azért hozott kormányzatunk határozatot a kukorica ilyen úton való felvásárlására. A szerződéses, kukorica felvásárlástól a múlt év­ben sem idegenkedtek a dolgozó parasztok. Ézt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy megyénk határ­időre szinte kötelezés nélkül teljesítette tervét. Az idei tervteljesítés egyik feltétele, hogy a dolgozó parasztok a legrövidebb időn belül megismerjék a felvásárlás fel­tételeit. A rendelet előírja, hogy az egy hold vagy en­nél nagyobb szántó területtel rendelkező egyéni ter­melőktől és termelőszövetkezeti csoporttagoktól meg­határozott mennyiségű kukoricát állami felvásárlási áron — értékesítési szerződés útján — kell felvásá­rolni. Egyes községekre, a holdakra eső előirányzatot a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg a várható termésátlagok és a sertésállomány figyelembe vételével. Ezen belül három birtokcsoportba kell so­rolni a termelőket (1—3-ig, 3—5-ig és 5 holdon felül). Az így megállapított kukorica mennyiséget a termelő szabad választása szerint lekötheti kukoricára, vagy helyettesítheti zabbal, árpával, továbbá lekötheti ser­tésben vagy baromfiban. Minden szerződésre lekötött hízó után 400 kiló kukoricát kell leírni a szerződéses kötelezettségből. A tavalyi szerződéssel szemben ked­vezmény, különösen a kis földterülettel rendelkezők számára, hegy baromfival is eleget tehetnek. Egy export minőségű hízott liba 20 kiló, egy kacsa vagy pulyka 10 kiló, az egy kilón felüli csirke pedig 4 kiló kukoricának felel meg. A kukorica mázsánkénti ára májusi morzsoltra számítva 240 forint. Szerződéskötés­kor, ha a termelő kívánja, a terményforgalmi vállalat 8 vételár 50 százalékát elő égként folyósítja. A kuko­ricát a beadási kötelezettséggel egyidőben kell át­adni. Amenyiben a beadást a termelő már teljesítette, a szerződéskötéstől számított öt napon belül kell ele­get tenni. Az átadást a szerződésben meghatározott időben kell teljesíteni. A termelőszövetkezetekkel a szerződéskötést a járási szervek végzik. A községi tervek ismerete után a tanács végre­hajtó bizottsága a párt és tömegszervezelek segítségé­vel indítja meg a szerződéskötés munkáját. Nagy fel­adat vár a begyűjtési állandó bizottságra. Szükség van helyi ismeretükre. Ezt bizonyítja a gabonaszerződések kötése is. Vaján, Nyírbátorban vagy Nyírgelsén, ahol igen jó eredményeket értek el mindenütt, az állandó bizottság járt elől ebben a nounkában. Nyírbátorban például, ahol a terményforga’mi vállalat egyik dol­gozója nem tudott jó eredményt elérni, abban rz utcá­ban az állandóbizottsági tag mindenkit leszérződtetett. Mint minden feladat végrehajtásánál, itt is a kommu­nisták, a tanácstagok példamutatására van szükség. A Központi Vezetőség júliusi határozatának a végre­hajtása, pontos betartása fentröl csak úgy várható, ha azért lent is megtesznek mindent. Az éleíszínvonal emelkedésének egyik feltétele, hegy a falu biztosítsa sz elegendő húst, zsírt. Három napos árubemutató az Irodaház nagytermében Szovjet-magyar szövetkezeti árucserejorgalmi egyezmény Moszkva, (TASZSZ). A A főidény a kereskede­lemben az év utolsó három hónapjára esik. Ebben az időszakban nagyobb forgal­mat bonyolítanak le, mint az esztendő bármely másik negyedében. Érthető tehát, hogy ke­reskedelmi szerveink igyek­szenek időben kellő meny- r.yiségű és választékú áru­val felkészülni a csúcsfor­galomra. Az ipar is sok újfajta, szép kivitelű cikket gyárt, amire a falu éppúgy igényt tart, mint a főváros vagy a vidéki városok dolgozói. A nagykereskedelmi vál­lalatok megbízottai rend­szeresen felkeresik a legel- dugodtabb községek fö’.d- művesszövetkezeti boltjait is és bemutatják mintada­rabjaikat. Vannak azonban olyan szakmák, amelyek aprólékos, sokszáz fajta árucikke nem vihető ki a boltokba. Hogy a boltve­A magyar ENSZ társa­ság intéző bizottsága ked­den délelőtt ülést tartott, amelyen az ENSZ baráti társaságok világszövetségé­nek XI. közgyűlésén részt vett küldöttek beszámoltak munkájukról, a közgyűlé­sen szerzett tapasztalataik­ról. Utána az elnökség ja­vaslatára az intéző bizott­ság elhatározta, hogy októ­ber 24-én a világ többi országai sorában Magyar- országon is megrendezik az A nyíregyházi tanya­bokrokban régi szokás sze­rint ilyenkor sok helyen van kukoricafosztó. Nap­pal a kukoricaföldeken van a tanyák apraja- nagyja. Púposán rakott szekerekkel hordják a le­tört kukoricát. Este aztán a tanyabokorban három, négy helyről is vidám nó- tázást hallani, mintha itt is, ott is lakodalom lenne. Súlyán bokorban Recs- káéknál szombaton este volt a fosztó. A család tag­jai és a környékbeli szomszédok, ismerősök, szaporán hántották a ku­koricát. Ott volt a Horá- nyi-család, Grekszáéktól két fiú és két lány, Tor- máéktól Jancsi és Panni, Szmolárék és Nagyék csa­ládostól. Nem kellett, vi­lágosság, hiszen a hold- fénynél jól lehetett látni, annyira, hogy a gyerekek meglátták az üszkös kuko­ricát. Egyik-másik lányt a cirógatás és simogatás leple alatt alaposan ki­maszkírozták üszőkkel. A többiek jóízűen nevettek a csínytevésen, No, meg zető mégis mintakollekció és ne szóbeli áruajánlás alapján rendelje meg a szükséges áruféleségeket három napon át tartó áru­bemutatót rendeznek az Irodaház nagytermében az illetékes nagykereskedelmi vállalatok. Ez a bemutató, szept. 18-tól 20-ig tart, na­ponta reggel 8 órától dél­után 5 óráig nyitva van. A meghívottak között szere­pel a megye valamennyi állami és szövetkezeti ipar­cikkbolt vezetője. A Divatárunagyker., Óra- Ékszer, Ofotért és Sport- Hangszer-Játékáru Nagyke­reskedelmi Vállalat szak­emberei gazdag választékú árukészlettel várják a bolt­vezetőket, akik az őszi és téli újdonságokból adnak fel megrendelést helyszínen történt választás alapján. Raducziner I,ászióné tudósító. ENSZ-napot. Ebből az al­kalomból a Kossuth-klub- ban ünnepi estét rendez­nek az ENSZ megalakulá­sáról és jelentőségéről. A vidéki városokban ugyan­csak ünnepségeken méltat­ják a világszervezet tevé­kenységét. Iskoláinkban is­mertetik az ifjúsággal az ENSZ céljait, feladatait. A szervezet megalakulásán S.li évfordulója alkalmából pla­kátokat is megjelentetnek. jókat nevettek a Horányi Jani és Greksza Miska tréfáin. Nagy Pista fáradhatat­lanul harmonikázott. Mi­kor a fiatalok kifogytak a tréfából, rázendítettek a nótára, csak úgy vissz­hangzott a környéken: A sulyáni utca ligetes, ligetes. Arra jár a rózsám, egyenes, egyenes. Egyenes vagy rózsám, mint a náci, De kedvemre nevelt az édesanyád. A gyerekek újra csak találtak maguknak elfug- lalságot. Kivágták egy óriás tök gyomrát, és ha­lálfejet csináltak belőle. Gyertyát helyeztek a tők belsejébe és a világító­szemű, orrú, szájú figurá­val ijesztgető körútra in­dultak. A kutyák hadának végtelen csaholása kísérte ŐKet. Éjfél körül elfogyott bántani való kukorica, tréfákból kifogytak a le­gények, de a nótából és a. Centroszojuz és a SZÖVOSZ képviselői Moszkvában tár­gyalásokat folytattak. A teljes megértés és a barátság légkörében lefolyt tárgyalások eredményekép­pen P. A. Kabanov és Sz. T. Kotov, a Centroszojuz igazgatóságának elnökhe­lyettesei, valamint Vas Zol­tán, a SZÖVOSZ igazga­Gyakorlott szakemberek, felsőbb mezőgazdasági vég­zettségű agronómusok és a járás vezető emberei vesz­nek részt a folyamatos szakmai továbbképzésben, cserélik ki tapasztalatai­kat, A szakmai továbbképzést a járási párt-végrehajtóbi­zottsága és a járási tanács végrehajtó bizottsága szer­vezte és már is beigazoló­dott a résztvevők megálla­pításán keresztül, hogy szükséges az elmélet to­vábbfejlesztése és a gyakor­lati megvalósítása. Az előadás után igen sok olyan kérdés van, melyre konkrétan kell megállapí­tani a legsürgősebb teendő­ket: 1. Mit tegyen egy olyan termelő gazdaság, hol a ta- lajcrőpótlás el van hanya­golva, eddig rossz volt az agrotechnikai eljárás és je­lenleg is alacsony az átlag­termelés. Válasz: Azonnal térjen á: a megfelelő minőségi, mély- művelésre és most a mély­szántásoknál, úgy az ősziek, mint a tavasziak alá kát. jókedvből nem. Hosszú ideig fáradhatatlanul rop­ták a körcsárdást. Bent a háziasszony for. golódott, ügyeskedett a két lányával, Évával és Klári­kával. Már a fosztó köz­ben beszéltek róla a ven­dégek, hogy milyen jó a főtt csemege kukorica, mákkal vastagon beszórva és finom akácmézzel lo­csolva. A vendégségen aztán jóízűen falatoztak a finomságból. A háziasz- szony szőlővel és más gyümölccsel, valamint fi­nom süteménnyel látta vendégül a kukoricafosztó népét. A 8 holdas gazda a le­gényemberekkel fedél alá hordta a lehántott kukori­cát. Jóleső érzéssel ma­gyarázta ismerőseinek, hogy négy hízó hízik txz ólban, lesz mivel hizlalnia őket. Még sokáig beszél­gettek az idősebbek, a fiatalság pedig a tanya­udvarán táncolt virra­datig, O. A, tóságának elnöke kölcsönös sen előnyös árucsereforgal­mi szerződést írt alá. A Centroszojuz személy­gépkocsikat, motorkerékpá­rokat, mosógépeket, órákat, fényképezőgépeket és más cikkeket szállít Magyaror­szágra. Ezért cserébe kü­lönféle szöveteket, lábbeli­ket, varrógépeket és más közszükségleti cikkeket kap. holdanként legalább 1 má­zsa szervesen szemcsézett szuperfoszfát műtrágyát szórjon ki, illetve szántson alá. A vetésforgót állítsák be és azon vetésforgó sza­kaszokon, hol a termőtalaj szervesanyagban gazda­gabb, műtrágyából poralak­ban is adhatják a szuper­foszfátot, teljes alappal, az­az nitrogén, és káli műtrá­gyák hozzáadásával. Ili gyomos a terület, vagy nem pillangós zöldtrágyanövényt szántanak alá, a kát. hol­danként! 100 kg nitrogén műtrágyát nem lehet nél­külözni. Az őszi kalászoso­kat megfelelően megülepe­dett magágyba, 5 cm mé­lyen, korán vessék és a ve­tőmag minőségi, tisztított, nedvesen csávázott legyen. A vetőmagmennyiségnél az 1000 szem súlyát vegyék fi­gyelembe, illetve a folyó­méterenként a 65—70 sze­met. 2. Mikor jó előveteménye a kukorica az öszibúzának? Akkor, ha a kukorica, vagy annak előveteménye istálló, illetve zöldtrágyát kapott, a kukorica területe jól beműveltf gyomtalan, porhanyós és olyan korán takarítható le, hogy a vető­ágy kellően megülepszik. 3. Szabad-e 30 cm-nél egy­szerre nagyobb mélységre mélyíteni? Ha az altalaj jó, nyár vé­gén, illetve kora őszön le­het, mert ekkor még a 'ta­lajbaktériumok elszaporo­dásához hosszabb ideig me­leg áll rendelkezésre. A 30 cm-nél mélyebb szántás után, még a jó altalajnál is csak tavaszi kapást ajánla­tos vetni és igen jó apili- szerves istállótrágyával fe­lülszórni, majd a lassabban, fejlődő kapásnövényt sor-! fejtrágyázni nitrogénnel. A mélyművelés hosszú időre magasabb termésát­lagot biztosít. (Tiszavasváii, Üj Élet 19 mázsa búza kat.! hold.) A szakmai kérdések meg­vitatása elsősorban a ke­nyérgabona, de valamennyi növényféleség termelésénél a terméshozam emelését biztosítja, és a résztvevők közös megállapítása, hogy a szakmai továbbképzést folyamatossá kell tenni. Róka László Járási főagronómus. Tiszaiok, Október 24-én országszerte megiinneplik az ENSZ napját Kukorícafoszíóban Hasznos szakmai megbeszélések Lobogó lángok (2. oldal) * A Minisítíeplaiiács ülése a illegjék területrendezéséről (3. oldal.) # SPORT (6. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents