Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-19 / 219. szám
N ! P L ' P 1956 szeptember 19, szerda Tegnapi, rendkívüli ülésén tárgyalta meg a városi tanács ülése: hogyan hatolt be a tanácsi munkája a szocialista demokra, izmus, hogyan mélyült a tanácstagok kapcsolata a dolgozókkal. illetve a végrehajtó bizottsággal és a hivatali apparátussal A 107 tanácstagból 7j jelent meg ezen az ülésen, A jelenlévők általában aktívan kapcsolódtak be a vitába, hozzászóltak olyan kérdésekhez is, amelyek nincsenek kapcsolatban közvetlen munkájukkal. Az élénk vitához hozzájárult, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága általában véve jól készítette elő és szervezte meg ezt a ülést, s az ideiglenes bizottság, amely a tanácstagok közül alakult meg, többé-kevésbé kielégítően vizsgálta a tömegkapcsolat alakulását s erről elfogadható jelentést készített a tanácstagok számára. Mi a pozitív e beszámolóban? Elsősorban talán az, hogy a figyelmet az eddigiektől eltérően arra fordította. hogy bebizonyítsa: jz adóbevételi terv, a begyűjtési terv teljesítése, a mezőgazadsági munka értékelése mellett többet kell foglalkozni a végrehajtó bizottságnak és a tanácstagoknak is a dolgozókat érintő fontos területekkel. Tájékoztatni kell a tanácstagokat és a lakosságot a városfejlesztés hogyanjáról, az egészségügyről, az oktatási, népművelési s más kérdésekről, amelyek közvetlenül vagy közvetve mutatják, hogy a tanács és a tömegek kapcsolata kiclégítő-c, vagy sem? őszinte volt a beszámoló, önbírálatot gyakorolt. Ismertette, hogy az elmúlt évhez képest javult a tanácstagok megjelenési százaléka az egyes üléseken. A megjelenési arányszám átlaga azonban mindössze 64 százalék. Ez évben is, a tanácstörvényben a határozat meghozatalához szükséges kétharmad többségről szóló rendelkezést alig tudják betartani. Bár nem általános, de sok esetben előfordul, hogy a tanyavilágban élő tanácstagok nem merik elmondani véleményüket, nem kérik a vb. segítségét a problémák megoldásához. A jelentést elkészítő ideiglenes bizottság általában felmérte a tanácstagi munkát s nemcsak a tanácsüléseken megjelenés vagy a tanácsüléseken kifejtett aktivitás alapján értékelte azt, hanem elment a választó körzetekbe s ott szerzett tapasztalatokat. Volt szó arról, hogy az egyes szakosztályok dolgozói, vezető; nem tartják szívügyüknek a dolgozók panaszainak. bejelentéseinek gyors elintézését. Ez a hanyagság kárt okoz s egyszerre rombolja a tanácstagi munka és az államhatalmi szervek tekintélyét is. így fordult elő, hogy a városi tanácstagok egy része nem tartja meg rendszeres fogadóóráját és félévi beszámolóját. A tanácstagoknak sokszor nincs mit el- mondaniok választóik számára, hiszen a végrehajtó bizottság nem tájékoztatja megfelelően őket, és sok esetben hiába fordulnak kéréssel, tanácsért a vb. függetlenített tagjaihoz is. Számos tanácstag mondotta el véleményét a tanács és a vb. munkájáról. Egyöntetűen szerepelt valamennyi helyen az a kérdés. hogy a tanácstagok tájékoztatásának hiánya, az általuk felvetett problémák, panaszok elintézetlen volta akadályozza, hogy jól végezzék felelősségteljes megbízatásukat. A városi tanács vb. csak most vonla felelősségre az ügyintézés elhanyagolásáért Czinc elvtársat a mezőgazda- sági- és Földes elvtársat a vkg osztályvezetőjét. Helyesen bírálták a tanácstagok és a végrehajtó bizottság tagjai a megyei tanács végrehajtó bizottságát. A tanácstagi munka lanyhulásához köze van a megyei tanács hiányos ellenőrző munkájának, annak, hogy nem segítette még tanácsokkal sem a városi vb-t és a tanácsot. Nem segített a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tanácsülések beszámolói színvonalának emelésében s abban sem, hogy a város sajátos arculatához mérten kapjanak oktatási, népművelési beruházást. A beszámolót és hozzászólásokat értékelve meg kell állapítani a következőket: keveset és csak utolsó helyen szólt az ideiglenes bizottság a szocialista demokratizmus érvényesítéséről, a tanácsi munka valamennyi területén. Pedig manapság semmi sem fontosabb ennél, s ebből kiindulta kellett volna vizsgálni a tanács és a tömegek kapcsolatát a város szociális. kulturális, gazdasági fejlődését. Bár a beszámolóban számos jó konkrétum szerepelt, azt kell mondanunk, hogy mégsem volt sajátos nyíregyházi arculatú a beszámoló, ez az előterjesztés. Nem volt az, éspedig azért, mert sz;níe gépiesen igyekeztek a megyei tanács vb. intézkedési tervében foglaltakat lemásolni. — A tanácsülés végeztével ezektől függet e- nül azzal mentek haza a városi tanács tagjai, hogy a tapasztalatokat választó- kerületükben felhasználják. Konka János. Beszéltek arról a hozzászólók, hogy a tömegkapcsolatot eddig szűkén értelmezték s nem beszéllek például a tömegszervezetekkel való kapcsolatról, nem mérték fel, mit segíthet a tanács munkájában a Hazafias . Népfront, hogyan dolgozhat a város szépítéséért az ifjúság. De, ami a beszámolóból és hozzászóló, sokból is egyaránt hiányolható: a városi tanács végrehajtó bizottsága nem mérte fel, milyen rétegekhez kell szólniuk a város tanácstagjainak, vezetőinek, milyen munkás-paraszt vagy értelmiségi csoportokra számíthatnak egy-egy feladat megoldásánál. Sajnos. régi szűk területen, a tanúcsmunkának is egészen szűk szempontjából foglalkozott az ideiglenes bizottság jelentése a város mai he'.vzetével. Nem mérték fel a lehetőségeket egyéni parasztokra, orvosokra, munkásokra, pedagógusokra. kisiparosokra, jogászokra nézve, s így csupán általános képet kaptak a tanácstagok s a meghívott vendégek is a tömegekkel való kapcsolatról. Egyszerűen mondva nem volt szó arról, hogyan alakult eddig a tanács kapcsolata az egyéni parasztokkal, az orvosokkal, tanárokkal stb., milyen hiányosságok tapasztalhatók e téren, s hogyan akarjuk a hibákat kijavítani. Ped:g a tömegkapcsolat vizsgálata csak úgy lehet egész, ha valamennyi területre kiterjed. Felvetődött a városi tanács ülésén, hogy a szakosztályok egyes dolgozói nem tartják be a törvényességet. bár a Minisztertanács 1059-es Szabolcs-Szat- már megyéről szóló határozata a legszigorúbb büntetést helyezi kilátásba a Október 19-én ül össze a Közalkalmazottak Szakszervezetének III. kongresz- szusa. — Ez irányban intéztünk kérdéseket Fuok György elvtárshoz, a szak- szervezet megyei területi elnökéhez. KÉRDÉS: Mirőt tárgyal a kongresszus? VÁLASZ: A párt Központi Vezetőségének júliusi határozata többek között leszögezte, hegy a szakszervezetek határozottabban, harcosabban lépjenek fel a dolgozók érdekeinek védelmében, következetesebben állítsák munkájuk középpontjába a dolgozókkal velő törődést. Ezen a té'en sok tennivalónk van. Nem tártuk fel nyíltan és őszintén például azokat az indokolatlan szociális különbségeket, amelyek az ipari munkásság és a közalkalmazottak között állanak fenn. Elhanyagoltuk a dolgozók érdekvédelmét. KÉDRÉS: Milyen javaslatokat terjesztenek a megye küldöttet a kongresszus elé? VÁLASZ: A dolgozók fokozott érdekvédelmének biztosítása érdekében javasoljuk, hogy olyan közszolgálati illetményrendszert vezessenek be, amelyben elismerik a szakképzettséget, huzamosabb időn keresztül egy helyen töltött szolgálatot. Javasoljuk, hogy saját kezelésű üdülök létesítésével szélesítsük az üdülők körét. Mi már egyet létesítettünk á Sóstón, örültek neki a tanácsi do’gozók és jól ki is használták már az els" idényben. Ez a sóstói üdülő a tanácsi dolgozóké, de jó lenne hasonlót létesíteni más közalkalmazottak részére is. Egyébként javasoljuk az országos üdülőkeret felemelését. Az üdüléssel kapcsolatos a másik javaslatunk is. Figyelembe véve, hogy a dolgozók egyrésze hivatali érdekből két részben veszi ki a szabadságát, szükséges lenne évenként kétszeri alkalomra biztosítani az 50 százalékos utazási kedvezményt. Szükségesnek tartjuk azt is. hogy megnyugtatóan rendezzék végre a jogos munkaruha ellátást is. — Több figyelmet kell fordítani a falusi közalkalmazottak kulturális igényeinek kielégítésére. Véleményünk szerint ezt csak úgy tudjuk megoldani, ha más szakszervezettel, mint a Pedagógus Szakszervezettel — összefogunk. így nagyobbak az anyagi lehet ő-: ségek is. KÉRDÉS: S a munka- versennyel kapcsolatban? VÁLASZ: Természetesen erről nem szabad megfeledkeznünk. Sajnos, a múltban mechanikusan próbáltok kopírozni az ipari üzemek munkaversenyét és azt átültetni a hivatalokba. Ez> enyhén szólva ostobaság volt. Most igyekszünk kialakítani a munka segítésének saját módjait. Például mozgalmat szerverünk* a bürokrácia ellen és így tovább. KÉRDÉS: Az elhangzott javaslatok kifejezik-e a közalkalmazottak kivárnák gait? Azt hiszem, ez így van. De természetesen az elkövetkező napokban és;, he»- teltben megtartjuk a szakr szervezeti taggyűléseket, melyeknek a napirendjén a kongresszus szerepel. A taggyűléseken elhangzott javaslatokat összegyűjtjük s azokat szintén tolmácsoljuk maid a kongresszus színe előtt. SOLTÉSZ ISTVÁN: Jlo-büí/x) Lányok _ Regényes történet «* utolsó bossorkunyégetés idejéből — | annak közelgő pcrzsclcsct, I felsikított. j — Hagyjatok, vallani fa- ! gok! j Ám a porkoláb jónak látta, hogy megízleltesse a tüzes vasat a lánnyal és egy hirtelen mozdulattal belecsípett annak bőrébe, húsába. Sisteregve pörkölödött meg a bőr, émelyítő füst- csíkocska kavarodoít a levegőben, a lány mellénél eleven barna-vörös folt jelezte a harapófogó helyét. A szolgabiró megállította | a hóhér kezét és a pribékek az asztal elé lökdösték a Kós lányt, akit már-mír ájulás környékezett. Jékey arcára diadalmas földelem, ült ki cs elterpeszkedve látott neki a kihallgatásnak. A jezsuita is érdeklődéssel hajolt előre "zekén. A szó1- | gabiró kérdezett. I — Hát miképpen és mi formában adtad magad boszorkányságra? Kós Ilona hallgatott, hiszen mit is mondhatott v~i- na?i Kínjában, szörnyű félelmében sikoltolt ki belőle a szó, hogy vallani fog, i de most nem tudta ind (32.) A lány szakadatlanul jajgatott, hiszen majd. hogy eltört a karja. Nyolcat csavartak a kötélen, akkor megelégelték. — Vallasz hát gaz lelke0! — rivalt rá Jékey. A lány a földre rogyott, amint leoldották köteleit és kicsorduló vérével pirosra mázolta a padló köveit. Zihált a melle, kapkodva szedte a lélegzetet. — Mondd hát az igazat! A lány azonban konok és bátor maradt. Talán azt gondolta, hogy nagyobb kínok úgy sem jöhetnek a történlek után? Megrázta c fejét és úgy nyögte: mondjon. Állt tehetetlenül és új rémüld szállta meg hátha kínozni kezdik ismét. — Na, szólj! — kiáltott Jékey. — Ugye Babócs Andrásáé vezetett a bűnre cs Szilágyi István házában kényszerűéit arra, hogy boszorkány legyél? Babócs- né még károm sing vásznat is adott neked, hogy teljesítsd a parancsát. így volt-e? Hátul a parázson megcsörrentek a harapófogók. Az egyik pribék igazgatta azokat. A lány iszonyodva gondolt vissza a néhány perccel ezelőtti kínra, amelyik még most is ott tüzelt a mellén. Gyorsan, gondolkodás nélkül bólintott. — És mi formában lett a közéjük állásod? Mit kellett tenned? Lőcsei, a jezsuita most szólalt meg először. — Meg kellett tagadnod az istent, azt mondván ok neked, hogy ne liigyjél mindenkor az istennek és ne híjad őt mindenkor segítségedre, mert anélkül is elmehetsz, ahová altars.:. Ugye így volt, bűnös lány?! — Igen... — rcbegte. u' — És isten neve helyeit csak azt kell mondanod: ,.flip, hop, ott legyek, ahol akarok“. A miatyánk imád- sánhól is lei kell ’11 megszabadíts a gonosztól *. | — Ezekután kozibéjük esküdtél! — vágott közbe a szolgabíró és meg sem várva, amíg a lány mindezt helybenhagyja, máris új ké-déssel csapott rá: — És mit tettetek azután ? Ilona hallgatott, várva, hogy újra elmondja vala- melyikőjiik helyette, amit akarnak. De most egyik vallatója sem beszélt. Vártak. Egy percet, két percet, aztán Jékey megismételte a kérdést. Hátul újra megcsörrentek c tüzes harapófogók. -4 lány összeszedte minden csepp erejét, a gondolatok szélsebesen kergették egymást a rémülettől agyában és valami isteni sugallat folytán éppen most jutottak eszébe azok a rémtörténetek, amelyeket anyjától, de még inkább nagyanyjától hallott boszorkányokról, ördögökről és egyéb földöntúli gonosz alakokról. Motyogni kezdeti: — Engem megnyergel- tek... egy nyeregforma csontot téve a hátamra ... — Babócsné! Igen?! A lány rábólintott és folyó tatla a közbeszólás után: — Valamely kenőccsel a fejem tetejét, két tenyeremet és mindkét talpamat megkenvén, hátamra ült cs kiszálltunk a kulcslyukon... elmentünk egy puszta há ba... — Mit csináltatok akkor azon puszta házban? Istent gyalázíálok, a pócsi szűz Máriát szid aim azt átok! — Ettünk... ettünk valami rossz, nyúlós húsból való, igen rossz ctelt... — Bort is ittatok! — Bort is ittunk... tán-' coliunk egy Jtrtály órát. — Mikor az italt, láncot és egyebet ott elvégeztétek,i azután mit csináltatok? — Mindnyájan szárnyakra kelve, Babócsné a há- tamri ülve, Tyúkodra, ki-ki a maga lakóhelyére, hazamentünk. — Zászlótok is volt? A lány hallgatóit, beismerésnek vették. — Más boszorkánykompániának, így a tyukodi kompániának ,s volt zászlójuk és micsoda formájuk voll? — kérdezte a szolgu- biró és mindjárt elő is vett egy csomagot, amelyből Rá lcóczi zászlaj it hámozta elő. — Ilyen volt-e a zászló? De a lány már nem tudott felelni. Összeesett, ájultaá zuhant a földre. (Folytatjuk.)! Szűnjön meg a bürokratikus ügyintézés erezzenek érvényt a tanácstagi munka tekintélyének « ■ Ülést tartott a városi tanács Mit- várunk a Közalkalmazottak Szakszervezetének kongresszusától Inter in a megyei icriilcti elnökkel — Nincs mit megvalla nőm. A szolgabírót vörös dúl öntötte el és parancsot adc/t arra, hogy a kínzások ne gyeáik nemének is vessél alá a lányt. Már ott izzót a szénen a három harapófogó. Amelyik már-már !e hér szikrákat vetett, az ragadta fel a porkolábot egyike és mint egy> öcs mány ragadozó száját. < a fogó tüzes torkát ránvi tóttá a lányra, aki borzad va hátrált a börtön fala felé. Ügy meredt rá az izzi vasra, mintha megbabonáz ta t olna. S amikor már o' volt a mellénél s már éré:’ Eddig: 1713. nyarán a* áruló grot Karolyi Sándor cs a megszabó nemetek nanajzkodnak a szatmári jezsuiták- nak nogy a volt kurucok most sem nyugszanak Kérik az egyház segítséget Az egyház csodát csinál tvtáriapo- csőn 9 az egyszerű embereket megfélemlítve őket a csavar iránti hűségre inti Ugyanakkor megkezdődik a volt kuruc katonák elleni terrorhadjárat Elrabolják a lyukodi Babocs cs Kós csalau két fiúgyermeket. Anna 'auohben a tezsuitak egesz ármánykodására. András helyébe tép. szervezni kezdi a kurucmozgalmat Ee.v éjszaka lovas hunok crkc-ett Elmondta: Békesszeniand- rason kuructelkeles tört ki s «árják a -zatmannk sza- ootcsiak csatlakozását is A nyln emberek megmozdulnak Anna asszonycsapatot szervez. Káro.yi a , i- - karolyi kastélyban összorvűlt uraknak bdelenti a felkelés leverését. Annáék megérkeznek Károlyi kastélyához. Felelősségre vonjak az árulót. Károlyi az asszonyok vezetőit börtönbe ve'i sokakat gyermekeikkel együtt le gyilkoltat a katonákkal. A felkelő asszonyokat boszorkányperbe fogják.
