Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-18 / 218. szám

Wit,)o prat,túrjai re I/C.ifi Ijrfik / SZABOLCS­SZATMÁRI | AZ MPP MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCSJj\PJA_J A Tiszavasvári Alkaloida a magyar gyógyszergyártás központja lesz Leleplezték Kabay János szobrát Tiszavasváriban rkel Ünnepi nyitányának megrázó dallamai hömpölyögnek s az ércszcbor talapzatát elbo­rítja a koszorúk, virágok tömege. A szobor Kabay Já­nost, a nagy vegyi kutatót, a magyar morphingyártás megteremtőjét ábrázolja , kémcsővel a kezében. Ősei talán éppen ezen a helyen száguldottak keresztül Bocskay, Rákóczi hajdújaként, karddal a kezükben, csatázni a magyar szabadságért, a drága honi Jóidért. S egy szikrányival sem volt kisebb hős a kései unoka, századunk Kabay Jánosa, a Nyírség nagy szülötte. A tudomány kardjával csatázott, hogy gazdagabb legyen a nép, amelynek a szik, a futóhomok oly kevéske ke­nyeret termett asztalára az urak országában. Hogy a büdszentmikályi szegények, földnélküli jánosok élni tudjanak! Legendák keringenek munkabírásáról, szol­galmáról és emberségéről. S most végre szobrot kapott a legméltóbb helyen: a saját maga alapította üzemé­ben! Végre a megye köznyilvánossága előtt is elfog­lalta azt a helyet, amely egy sorban van a Nyírség és szatmári föld legnagyobb szülötteivel: Móricz Zsig- monddal, Esze Tamással. Tkirincz minisztere helyettes: Biztosítjuk ax egész évi folyamatos munkát Vasárnap tartották meg a tiszavasvári Alkaloida Ve. gyészeti Gyár dolgozói a meghívottak országos, és helyi résztvevőivel az üzem alapítójának, a magyar morphingyártás megterem­tőjének, Kaoay Jánosnak szoborleleplező ünnepségét. A szoborleleplező ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött a Himnusszal, majd Varga János gyárigazgató mondái megnyitó beszédet. Többek között elmondotta: — Szinte egy emberké t álltunk annakidején Kabay János mellé és mindannyian vállaltuk a velejáró nehéz­ségeket. Fűtött bennünket az a tudat, hogy a gyárat megmentjük és mégsem győz a kapitalisták állás­pontja, mely szerint a gyá­rat minden áron meg kell semmisíteni. Tragikus halá­lakor pedig megfogadtuk mi, munkások, hogy örök­ségét megőrizzük és tovább fejlesztjük. így adózunk an­nak emlékének, aki munka- fegyelemre, szorgalomra, hazaszeretetre nevelt ben­nünket. Nemcsak tudós, hanem munkásbarát is volt. Varga elvtárs azután ar­ról a nagy fejlődésről be­szélt, amely a felszabadulás után megháromszorozta az üzem termelését. Az Alka­loida ma már nemcsak a megye, hanem az ország egyik legfontosabb és egy­ben legkulturáltabb üzeme is. Varga János megnyitója után dr. Bognár Rezső Kos- suth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a Gyógy­szeripari Kutató Intézet igazgatója mondott emlék­beszédet. Beszélt Kabay Já­nos életéről, aki itt szüle­tett Büdszentmihályon, s a Horthy-korszak nehézségei, gáncsoskodásai közepette itt szülőfalujában, egyszerű falusi gyógyszerészként megalapította a magyar morphingyártást. Dr. Bog­nár Rezső ezután tudomá­nyos munkásságát méltat­va, megállapította: zseniá­lis tudós volt, aki méltán érdemli ki a szocializmust építő társadalom megbecsü- 1 sét. Az emlékbeszéd elhang­zása után lehullott a lepel Kabay János nagy ércszob­ráról, amely a tudóst ku­tatás közben ábrázolja. A mű B. Farkas Sándor alko­tása. Ezek után Erkel Ün­nepi nyitányának hangjai mellett kezdetét vette a ko­szorúzás, majd Szabó Sán­dor színművész, a Magyar Néphadsereg Színházának tagja két Ady-verset sza­valt a teremtő ember nagy­ságáról. A koszorúzás után Lő- rincz Imre vegyipari mi­niszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Lőrincz elvtárs Kabay érdemeinek, jelentőségének méltatás^ mellett a gyógyszeripar fel­adatairól, az Alkaloida munkájáról és jövőjéről beszélt. Bejelentette, hogy a Földművelésügyi Minisz­tériummal tárgyalva, jelen­tősen kibővítik a mákterme­lést az országban, hogy ele­gendő nyersanyagot tudja­nak a morphingyártás szá­mára biztosítani, jobban megszervezik a mákgubó begyűjtését. — Biztosítjuk az egész évi folyamatos munkát a-: Alkaloidában — mondotta Lőrincz elvtárs — s az Üze­met a magyar gyógyszei.- ipar központjává tesszük. A miniszterhelyettes be­széde után Mészáros Zoltán főmérnök az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár nyilvános emlékpályázatát hirdette meg, amelyet minden év­ben megismételnek a gyógyszeripar és kutatás számára. Majd Varga János elvtárs emliekplaketteket osztott szét a gyár idősebb munkásainak és azoknak, akik segítettek Kabay Já­nos örökségének továbbfej­lesztésében. A plakettek kiosztását a debreceni MÁV Filharmo­nikusok hangversenye kö­vette. Este is hangverseny volt az üzem lakótelepi parkjában. Igen, valóságos legendák élnek Kabay Jánosról a tiszavasvári népben. Pgy idősebb parasziember, Ke­nyeres bácsi arról beszél, hogy amikor a szegény gyógyszerész kísérleti üstjeiben kincs készült születni, nagy tőkések ajánlottak neki Pesten, Miskolcon elő­nyös üzletet. De ő azt mondta: a gyárat szülőfalumnak akarom! S inkább szegénykédéit, küszködött egész életében. A munkások elmondják, hogy amikor vég­képp elfogyott Kabay pénze, ingyen dolgoztak tovább, hogy a nagy tudós terve valóra váljon. Micsoda nagy dolog volt ez abban az időben, amikor minden pete csak ny mort szült II r'hy-Ma yarországán! Sajnos, már nincs közöttünk, kutató lángelméje sírjában porlad. Ám marnak örökösei, tehetséges tu­dósok, ügyes mérnökök, szorgalmas munkások, akik K^'zay János egykori üzemecskéjét a magyar gyógy­szeripar j-Uegvárává teszik. S ez a legméltóbb emlék­mű Kabay János .zámára! Uj termelőcsoport alakul# Ombolyon Omboly községben, amikor tanulmányozták a dol­gozó parasztok a Minisztertanács termelőszövetkeze­tekről szólj határozatát, látták, hogy az alacsonyabb fokú társulásokat is milyen kedvezmények illetik és milyen lehetőségeik vannak a többtermelésre, elhatároz­ták, hogy termelőcsoportot alakítanak. A csoport szervezésében a kezdeményező Komá­romi András 11 holdas dolgozó paraszt volt, aki egy­ben a községi alapszervezet párttitkára is. A csoport alakulásakor 10 tagot számlált 76 hold földdel. Többek között a csoportba lépett Bucskó József 8 holdas. Szom­bati Károly 15 holdas középparaszt is. Elnöküknek Mudri Mihály 5 holdas dolgozó parasztot választották. A csoportjukat a nagy hadvezérről, Hunyadi Jánosról nevezték el. Már az alakuló gyűlésen arról beszélgettek, hogy közös juh- és sertéstenyészetet létesítenek. KULCSÁR MIHÁLY TSZ szervezési csoportvezető. Újabb Famir-csűcsot másztak meg a kínai és szovjet turisták Örömmel iogadták a míuiszlertanécs határozatát a tiszanagylalui Táncsics TSZ-bcn A kínai-szovjet közös expedíció, amely nemrégi­ben elsőként mászta meg a Musztag-Atát a Pamir- hegységben, amelyet a „Jéghegyek atyjának“ ne­vez a nép, most a Pamir- hegyseg egy másik óriását is legyőzte. Egy nyolctagú csoport megmászta a 7595 méter magas Kor.gurtyubo- Tagot, amely a Pamir-hegy- ség legmagasabb csúcsai közé tartozik, (Berliner Zeitung.) Tizennegyediken este köz­gyűlésre ültek össze a ti- szanagyfalui Táncsics TSZ tagja;. Ezen a közgyűlésen még egyszer felolvasták a Minisztertanács határozatát, mert a tagok egyrésze míg nem ismerte. A hozzászólásokban leg­több tag úgy nyilatkozott, mint Berbécs Sándor, aki azt mondotta, hogy ilyen termelőszövetkezeteket se­gítő határozatot ő még nem olvasott, övömmel fogad­ták, hogy a hitelrendezés során zárszámadáskor ? fo­rint 80 fillérrel leiz maga­sabb cgy-egy munkaegység értéke. A vitában javasolta a tagság, hogy szerezzenek tejszeparátort és a jelenlegi 20 darabból álló tehénállo­mányukat javítsák íe), a kevésbé jó tejelők helyett nagyobb hozamú tehenekéi állítsanak b-. Javasoltál;, hogy a községben lés ő je- , .lenleg.jiem használt páliil­kafüz'j felszerelést a tsz. hozza működésbe, ehhez meg van a gyümölcsű ük és szőlőterületük. A közgyűlés megbízta a szövetkezet vezetőségét, hogy járjon el az illetékes szerveknél a községben lé­vő 27 holdas erdő birtok- bajuttatása érdekében, ha­sonlóképpen az árterületben lévő .5—tí hoidnyi kihaszná­latlan nádast kitermelésre kérjék. A nádra nagy szük­ségük volna a pajtájuk rendbehozásíhoz. A szövetkezet tagsága annak a reménynek adott kifejezést, hogy a határozat után bizonyává az egyes szervek és vállalatok is jobban a szívükön viselik a tsz. ügyét. A rakamazi Tü- zépre eddig ezt nem l'h:- tett rámondani, mert a tsz-eknek járó e'őnyt nem biztosította számukra. Vadon Gábor instruktor. f Megvalésuló iérvek A megyei építőipari vállalatnak Szerencsen is van ; munkahelye. A 3. sz. főépítésvezetőség dolgozói a eso- j koládégyárban háromemeletes raktárépületet építenek. A raktárépületből már egy emelet kész. i„... László vasbetonszerelő szakmunkás két társával egy hét alatt készítette el a mintegy 900 négyzetméternyi fö­dém vasszerelését. A képen a szakmunkás Táncos Jó­zsef építésvezetővel és Dani István elvtárssal, a szak­ipari részleg vezetőjével, az építkezés további terveit beszélik meg. A második ötéves terv keretében építik a szerencsi gépállomást. Korszerű építési technikával, előregyár­tóit épületelemekből szerelik majd össze az épületet. Az elóregyártást a beépítés színhelyén végzik, hagy minél kevesebb anyagmozgatásra, munkára legyen majd szükség. '(Hamfnel József felvételei) Látogatókba! a nyírtelem wire löZCS-bee Vasárnap délelőtt a Nyír­telek Dankó-bokori Előre Termelőcsoport tagjai ven­dégeket fogadtak a csen- gerl, mátészalkai járások­ból és a nyíregyházi tanya­bokrokból. Mintegy negy­ven főnyi látogató sereg érkezett meg, akik részben már termelőcsoportok tag­jai, vagy előkészítő bizott­ságban vannak. Sztaskó György, a cso­port elnöke ismertette négyéves munkájukat. — 1952-ben 24 tag kezdte 240 hold földön a táblás gazdálkodást. Majd 1953- ban 7 tag kilépett. Azóta valamennyi visszalépett, sőt a Dankó-bokorból min­den volt egyénileg gazdál­kodó belépett ebben az esz­tendőben. Ma 45 család 75 tagja dolgozik a 281 holdas csoportban. A szántóföldi gazdálko­dást vetésforgó szerint végzik. Mir.dsn tag össze­állítja az egyéni vetéster.' vet, illetve helyezi el az egyes növényeket a neki megfelelő helyre. A szán­tást a gépállomással vé­geztetik. A felszántott területet nyílhúzással osztják szét, de nem minden esztendő­ben, csak három éven­ként, mert így a trágyázás hasznát az veszi, aki azt vé­gezte. Vannak növények, amit közösen termelnek, mint például a hevesi dohány, vagy a szerződött burgo­nya. A burgonyájukért a multévben is mázsánként több mint 200 forintot kaptak a tárolási térítéssel együtt. Az idei termésük gaboná­ból 12 mázsa volt. A szer­ződéses burgonyájuk 00— 100 mázsádkor ül hez hol­danként. Dohány után a múlt évben tagonként csak prémiumot 8000 forintot Kaplak. A közelmúltban megje­lent minisztertanácsi hatá­rozatról szólva Sztaskó elv­társ elmondotta, hogy ha a következő években olyan eredményt érnek el, mint tavaly a dohányból, akkor nem nyolc, hanem 16.000 forint prémiumot kapnak, mert a tszcs, premizálása megegyezik a tsz-ekével. A határozat szerint ők is kaphatnak agronómust a gépállomástól, ez szintén nagy segítség lesz szá­mukra. Jelentősek a 10—20 százalékos beadás és adó kedvezmények is, de a táb­lás gazdálkodás, a veté - forgó, a nemesített vető­mag, a gépi szántás, ezek adják azokat az előnyöket, amiért érdemes társulni, fe­jezte be mondanivalóját az elnök. A beszélgetés során szá­mos kérdést tettek fel a vendégek. Megkérdezték, hogyan műveli az a földjét, akinek 20—22 holdja van a társulásban és nincs mog-4 Eelelő munkaereje. A vá­lasz az volt: a kiosztott földet napszámba, vagy akár felébe is mindenki sza­badon kiadhatja, csak jól dolgozza vagy dolgoztassa meg. A csoport tagjai most tervezik a közös állatte­nyésztés megvalósítását. Ezt is többen megkérdez­ték, hogy miért akarják, hiszen egyéni portákon is jól tudnak állatot tartani. Az elnök azt a választ ad­ta, hogy vágómarhát, vagy sertést olcsón, szakszerűen hizlalni csak nagy tömeg­ben lehet. Az egyéni udva­1 (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents