Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-18 / 218. szám

népi ' r 1956 szeptember 18, kedd Egy óra beszélgetés sok problémáról dr. Biró Bélával, a városi tanács vb. egészségügyi osztályvezetőjével L1 lhanyagolt, régen fes- tett falu szoba. Tele íróasztallal, könyvekkel, mű­szerekkel. A helyisegoen, — amelyik nem nagyobb, mint bármely orvosi íenderó, — emberek várakoznak. Bete­gek. Hárman foglalkoznak velük. Két előadó, s a fu- orvos, aki befelé invitál. — Jó, hogy most jött — kezdi a beszélgetést. — Máskor úgysem ,enne időm. Látom, nehezére esik. hogy nem kínálhat meg székkel. De a szoba lassan megürül, az ügyintézés a szociális csoport helyiségé­be tette át székhelyet, Ud­variasan megkérdezi: — Mi érdekli legjobban? — Legelőször talán a vá­ros közegészségügyi hely­zete ... — Sokat javult, de még nem kielégítő. A bölcsődék száma, de a férőhelyek szá­ma is szaporodott. Tovább szeretnénk fejleszteni a bölcsődei hálózatot. Űj anyatejgyűjtő állomás léte­sül a Sztálin téren. Vizet azonban nem tudtunk sze­rezni hozzá. Csak az ud­varbeli ásott kútból, azt pedig állandóan fertőtlení­teni kell. \T édőnőinket dicséret il­~ leti munkájukért. Bár mindössze nyolcán vannak, s egy-egy 6000 embert lát [el. Annál rosszabb az is­kolaorvosi ellátottság. 10.000 iskolás egészségének meg­őrzése jelenleg 3 orvos fel­adata. Természetesen több orvos kellene ehhez. Ha a [tanyasi iskolákat is szá­mítjuk, az iskolások száma még nagyobb. Szerencse, hogy meghallgattak ben­nünket és január 1-től ka­punk az iskolaorvosok mel­lé 3 diplomás védőnőt. Az üzemi egészségvédelem ál­talában kielégítő. — Hogyan ítéli meg a gyógyszerellátás helyzetét? —A felszabadulás előtt 9 gyógyszertár működött a városban. Ma mindössze 6. Nem értem milyen szem­pontok vezéreltek egyese­ket, amikor fűszerüzlettel cserélik fel a gyógyszertá­rakat. Feltétlenül új gyógy­szertárat kell építeni az SZTK-rcndelő közelében. A gyógyszerellátásnál mu­tatkozó hibák még külön említést érdemelnek. — Milyen Nyíregyháza orvosi ellátottsága? — 14 a körzeti orvosi státus, s ez elég is lenne. Azonban a szabadságolások és megbetegedések miatt ez a szám sosincs meg. Ez vi­szont nem hozza magával, hogy a orvosi munkában lenne fennakadás. A köz- egészségüggyel viszont van. Üzemek, üzemi konyhák el­lenőrzésére már alig jut idő. Nemcsak erre, másra sem. Vannak orvostovább­képző előadásaink, havon, kénti összejövetelek — csak hallgatójuk alig. Vidékről még inkább bejönnek. Pe­dig ezekre az előadásokra mindnyájunknak igen nagy szüksége van. Kutatni kel­lene, keresni a módot, hogy leküzdjük a jelentkező ne­hézségeket. Már. nagyon örültünk, amikor az elmúlt évek során az országos át­lag alá szorítottuk a gyer­mekhalandóságot. S most? Űjra veszélyesen felszökött a halálozási grafikon. Eh­hez köze van annak is, hogy a kórház nem kap elegendő beruházást. Kevés az ágy, a lehetőség meg­előző munkára. tTiányzik az orvosok együttélése. Barátsá­gos viták, megbeszélések, — társadalmi élet kellene — ez is kitűnik a beszélgetés során. És még az orvosi munka teljes megbecsülé­séről sem beszélhetünk. Az SZTK-adminisztráció egy emeletes épületet foglal el — az éjjeli, vasárnapi ügyelet, a tanács egészség- ügyi osztálya néhány kis szobát. (Melyik a fonto­sabb?) — És most a köztiszta­sági problémákról szeret­nénk hallani. — Hát kérem, megálla­podtunk abban, hogy ez a város csak egy jó. kiadós eső után tiszta teljesen. Még mindig sok baj van a piaccal, a Tőzeg és Kavics kitermelő Vállalattal, a Városgazdálkodási Válla­lattal is. Senki nem vonja őket felelősségre, ha fertő­zést idéznek elő az egész­ségügyi szabályok megsér­tésével. — Utoljára talán egyéni problémáiról . , , — Dolgozok. Elvégzem, amit reám bíznak. Nem könnyű persze, de én sze­retem ezt a várost és szí­vesen dolgozok érte. em mond többet. Az ab­lakon haragos szél nó­tája zenél, s dr. Biró Bála szája szögletén megtört egy kikívánkozó mondat. Vagy talán annál sokkal több ... Később tudom meg, hogy 18 helyen végez társadalmi munkát. Bírósági szakértő, számtalan egyesület, szerv és szervezet tagja, fe­lelőse. Ideje nagyrészét Ma kiállítás nyílik divatáru és kultúrcikkekböl Nyíregyházán, az Irodaházban Ma nyílik meg és három napig tart a Mészöv, és a divatárukkal, valamint kultúrcikkekkel foglalkozó nagykereskedelmi vállalatok együttes rendezésében Nyíregyházán az Irodaházban az új cikkek kiállítása, melyek a közeljövőben kerülnek forgalomba. A bemu­tató alapján adják majd rendeléseiket a földműves. * szövetkezetek, hogy kellő időben biztosíthassák a la­kosság zavartalan őszi áruellátását. Bírósági hírek A fehérgyarmati járás- bíróság Kopcsik András 27 éves segédmunkás, ro- zsályi lakost, aki 1956 március 6-án a rozsályi földművesszövetkezet elől egy kerékpárt ellopott, azt lakásán átfestette, szá­mát megváltoztatta, 6 hó­napi börtönbüntetésre ítélte. ☆ Ugyanez a járásbíróság Károly. lopásért, már három ízben bünte­tett szalmái csőkéi le kost, aki 1936 júniusában B'ró Gábor sértette] a korcs- .óban italozott és zz erő­sen ittas sértettet haza- kísérte és lakásáról 15 darab háziszöttes lepedőt s 80 m. háziszőttes vász­nat ellopott, egy évi és 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte, a köz érdekében használja fel. Naptára tele feljegy­zésekkel: Bölcsőde, sport, iskola, üzletek, bíróság, SZTK, piac, üzem, éjjeli ügyelet és még száz tenni­való. Mindezek mel'ett négy gyermek atyja. S most szomorú atyja. Két kitű­nően végzett gyermekét nem vették fel az egye­temre. Igen. S e problémák megoldásában nem se­gített sokat a tanács. Közel három éve tárgyalta a tanácsülés a város egész­ségügyi helyzetét, a végre­hajtó bizottság pedig utol­jára áprilisban! Minden fontos, mindenre jut a na­pirendi pontokból,. de az egészségügyre vajmi kevés. Már a Minisztertanács is tárgyalta a megye helyze­tét, vizsgálta az egészség­ügyi problémákat is. Ideje lenne napirendre tűzni ezt a városi tanács vég­rehajtó bizottságának is. Harcolni, verekedni kell, meg kell követelni, hogy napirendre tűzzék az egész­ségügyi osztály és annak vezetője munkakörülmé­nyeit. Űgyhisszük, egyet­ért ezzel velünk az osz­tályért felelős Máté elvtárs. Mert elvtársak, talán a fentiek is hozzájárulnak az orvosok — ha így lehet nevezni — közönyéhez a társadalmi élet iránt. A pártnak az értelmiségről hozott és értelmiségi kö­rökben nagyon áldásosnak tartott határozata önmagá­ban még nem elég! Kopka János. Fejlődnek a nyíregyházi helyi Ipari vállalatok A nyíregyházi helyi ipari vállalatok tovább fejlődnek. Ebben az tsi- tendöben betonfeldolgozó részleggel bővül az Épitő- anyagipari Vállalat mint­egy 300 ezer forintos beruházással. Ez a bőví­tés helyes .lépés volt, mert a tetőcserepe.k, mo­zaiklapok ízléses, jó elő­készítésével sokat ságit a vállalat az építkezések anyagellátásában. A vál­lalat e részlege havonta mintegy 80.000 forint ér­téket termel. Jelentős változás kö­vetkezik be nemsokára a Finommechanikai Válla­lat életében. Egy helyre költözik a vállalat — a most különlevő részlegei a volt páncélos laktanyá­ban kapnak helyet. Ter­mészetesen ha az üzemré­szek együttműködése meg­javul, a vállalat jobban ki tudja szolgálni a kö­zönség igényeit. A Zrínyi Ilona utcán lévő, rövid fennállása alatt is nagy népszerű­ségre szert tett Ruha­ipari Vállalat tovább bő­vítette üzemét s most újabb 15 munkás dolgo­zik a szabóságban. Bő­vült a Cipőipari Vállalat is. A Dimitrov utcában a lakosság kérésére cipőja­vító műhelyt nyitott. Helyi ipari vállalataink tehát egyre inkább be­töltik igazi szerepüket: a lakosság helyi igényeinek kielégítését. (S I.-né) 24 helyen kezdődik meg az ezüsl" kalászos tanfolyam első éve Nagy érdeklődéssel fo­gadták már az elmúlt esz­tendőben is dolgozó pa­rasztjaink az ezüstkalá­szos tanfolyamot. Az idén tehát újra kezdetét veszi a tanulás a falvakban. — 24 első évfolyam és 23 másodéves tanfolyam kez­dődik a jövő hónapban, októberben. A tanfolya­mokon fontos mezőgazda- sági, növény és gyümölcs­termesztési, állattenyész­tési szakismereteket sa­játíthatnak el a hallga­tók. A tanfolyam sikeres elvégzése után minden gazda ezüstkalászos gaz­daoklevelet kap. A tanfolyamokat a köz­ségi tanácsok végrehajtó bizottságai szervezik, te­hát rajtuk múlik, hcl és hogyan kapcsolódhatnak be a dolgozó parasztok a fontos tanulásba. <ÁK.) Száznégyre emelkedett a szakcsoportok száma Megyénkben mindjobban közkedvelté válik a kü­lönböző termelési társulás. Csaknem gombamódra sza­porodnak, s a meglévőkbe is számos egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt lép be. A múlt héten létrejött szakcsoportokkal 104-re emelkedett, számuk és a tagok száma meghaladta a kétezret. Többek költ ú’ szakcsoport alakult az el­múlt héten Tiszabercelen, Nagysron, Ercsencsen, Nyírpilisen és Ajakon. A tapasztalat azt bizo­nyítja, amelyik községben helyesen törődnek és fog­lalkoznak a termelési tár­sulások szervezésével, ot. megértik az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok és be is lépnek. Jó példa rá Ajak község. A tavaszon több hetes házi agitáció és Összejövetel után tömörült az egyéni gazdálkodók egy- része a burgonyaterme'ő szakcsoportokba. A nyáron megízlelték a.lexBlslésl tár­sulást és megszerették. Ez elősegítette, hogy a gépi- társülás is megalakuljon, Hasonló a helyzet Nagyar- ban, ahol már korábban megkezdte egy gyümölcs­termelési szakcsoport az életét, s a napokban 15 egyénileg gazdálkodó tár­sult ugyanannyi hold föl­dön rizstermelő szakcso­portba. A tiszavasvári rizster­melő szakcsoportba négy és a nábrádiba pedig ti­zenhárom tag lépett be az elmúlt héten. Varga Gyula. Lámpa sieiuíc- tiUus /aíirból Egy amerikai gyár szin­tetikus fehérzafírból készí­tett lámpát, ame,y sokkal nagyobb mennyiségű ibo­lyántúli sugarat bocsát ki, mint íiz eddig ismert fény­források. „ÄZ ősi és úi Nyírbátor" /V yírbátor a Nyírség ae. 1 ’ leti szélén van, a régi ecsedi láptól nyuga.ra. Vi­déke valósággal íelkínálkc- zott az ősidőkben telephe­lyül, mert a dombokat er­dők, ligetek tarkították, a lápok, nádasok közti hajln- tokbai- dús rétek zöldelltec és a hely vadban, halakban bővelkedett, azonkívül nem ismert végzetes szárazságot és így állattenyésztésre, sőt még a legkezdetlegesebb földművelésre is megfelelt. Nyírbátorról nem tudjuk, hogy mikor keletkezett, kik alakították. Mikor a XIII. század utolsó éveiben az okleveles emlékekben Bátor először feltűnik, bizonyosan eltelt már 150—200 eszten­dő attól az időtől kezdve, mikor az első települő itt a nyírfaerdők fájának vetette fejszéjét. A település kialakulása után éppen a kedvező fek­vésénél fogva a község ro­hamosan fejlődésnek in­dult. Már 1329-ben 1. Éá- roly engedélyt adott Nyír-1 bátornak, hogy csütörtöki; napon minden héten vásá­rokat tarthasson. Az egyre ragjobb számmal látoga­tott vásárok szinte köve­telőén írták elő a község továbbfejlesztését. 1850-ben ■ pült a köz. ág első iparvál­lalata, mely a jelenlegi Bóni gyártelep alapját ké­pezte. A község fejlődését nagy­ban előlendítette az 1886- ban megindult Nyíregyháza — Nyírbátor — Mátészalkai vasútvonal építése, amit 1887-ben adtak át a forga­lomnak. A felszabadulás döntő je­lentőséget adott Nyírbátor fejlődéséhez is. Szinte év- ről-évre mérhetővé vált a községben a szociális és kulturális elmaradottság felszámolása. Ma már új kép tárul elénk Nyírbátor községben.; A forgalom, különösen az idegen forgalom, megsok­szorozódott a felszabadulás előttihez viszonyítva. Ez érhető is, hisz 1945. előtt csupán a már meglévő vasútvonalon utazhatlak a községbe a környező közsé­gek lakói. Autóbusz nem volt. Ma korszerű autóbusz- szal utaznak Nyírbátor felé a környék lakói. A mezőgazdaság területén község 3 termelőszövetiíe- zete, - Petőfi, a Vörös Csil­lag és a Lenin, 1 gépállomás mutatja a fejlődést. A ter­melőszövetkezetek példás munkájukkal, a jövedelmük állandó növelésével mutat­ják a jövő útját a község egyéni gazdáinak. A pár évvel ezelőtt alakult ter­melőszövetkezetek erős gaz­dasági egységet képeznek. Ez évi jövedelmük jóval felül fogja múlni múlt évi jövedelmüké*. A Lenin TSZ crupán dinnyéből eddig 300.000 forintot árult. Ez évben 30 hold gyümölcsöst telepített s e gyümölcsös­ben köztesként termelték a dinnyét. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet ez évben 60 hol­dat fog gyümölcsfával te­lepíteni. Ennek a szövetke­zetnek ma már önálló ku;- túrcsoportja van. A község­ben 20CO holdon folyik a nagyüzemi gazdálkodás. A szövetkezet tagjainak a ter­méshozam növeléséért indí­tott harcuk az aszályos idő­járás ellenőr- is az eddigi felmérések, szerint ' ered*. inénj't hozott. Míg az egyé­niek ez évi kenyérgabona átlagtermése 8.65 q volt, ad­dig a tsz.-ekó 13.31 q. A község kereskedelmi hálózata a múltban elég fejlett volt. Ma korszerűen berendezett népbolt és föld­művesszövetkezeti boltok­ban vásárolhatnak a dolgo­zók. Szembetűnő a fejlődés a közoktatás terén. Az általá­nos iskolai tantermek száma kettővel több, az óvodák szá­ma is több, mint 1945 előtt. A felszabadulás előtti kis- létszámú és korszerűtlen polgári iskola helyett most épül a községben az eme­letes új 8 tantermes gim­názium, amelyben korszerű előadói termek és tanter­mek is lesznek. Jóval több a nevelők száma is, mint 1945 előtt. Ma 8 orvos latja el az orvosi teendőket a községben. A dolgozók kívánsága tel­jesült akkor, amikor 1943- ban szülőotthon létesült. Ma már az otthon 24 ágyas­sá fejlődött. Nemcsak a községből, hanem a járásból is sók szülőgnya felkeresi. Négy év óta 35 férőhelyes bölcsőde van - most készült el a 90 ágyas csecsemőott­hon. A község büszkesége az 1948. évben Készült 1000 személyt' befogadó kultúr- ház. A községnek az a része, mely ivóvízben szegény volt, négy új fúrottkútat kapott. Utcákat bővítettek, úttörő tábort létesítettek a községben. Ezek az eredmények még csak kezdeti eredmények, de máris gyökeres változást jelentenek a községben. Még sok-sok tennivaló van, hogy a dolgozók igényei megfe­lelően kielégítést nyerjenek, A községben már 50 éve van villany, de még jelen­leg is mintegy 6 km. útsza­kaszon szükséges a villany­hálózat bővítése. A Bajcsy utcai lakosok évtizedes kí­vánsága teljesül, amikor a Hunyadi utcai csatornának ez évi meghosszabbításával az ettani talajvizek leveze­tése megtörténik. Az Édes­anyák útján — mely úton van a gimnázium, a böl­csődé, a szülőoíhon, az álta­lános iskola és az óvoda — ez évben betonjárdát építe­nek. A másodig ötéves terv keretében nagymértékben bővülni fog a növényolaj­gyár s új gyertyagyár épül, ahol az eddiginél sokkal nagyobb számban lesznek munkások foglalkoztatva. Látható, hogy az emberi kéz kultúra; teremtő ké­pessége, az ember alkotó ereje az 1945. óta eltelt év­tized alatt sokat alkotott a községben. Nyírbátort sze­retik lakói, ez ígéretet je­lent arra, hogy alkotóere­jük további kibontakoztatá­sával, lelkes munkájukkal tovább fog épülni és szé­pülni Nyírbátor. iífe. Bélil,, •»

Next

/
Thumbnails
Contents