Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-06 / 208. szám

NÉPLAP 1336 ssepteuíSérTS, esSWKSIT €-SJESH 20 százalékkal lesz magasabb a téli alma termelői ára A növényvédő anyagok alkalmazásának kiszélesí­tésével, új, bavált szerek megszerettetésével s a leg­megfelelőbb termelési mód­szerek alkalmazásával ed­dig is sokat tettünk az al­matermelés megjavításáért, ánd olyan kis /alti, mint a Szamoshoz legtöbb községe. Ilyen nevű szomszédok társaságában él, mint Nemesborzova, Kc- mörő, Penyige és Nagysze­keres. Valamikor sokat szenvedett ez a régi kis te­lepülés, a török hódítóktól. Még most is él a mesék vi­lágában, hogyan rabolták el a szultán parancsára a falu legszebb lányát, Márton Katicát. Ott, ahol hajdan a No- borda vize mosta a határt, csinos fehér cseréppel — mint delinkendős asszonyok I— parasztházak üldögélnek. Csak a Csomota csatorna kiszáradt medre maradt meg a régebbi korból, arra néznek a házak ablakai, esős időben pedig kacsák, libák futkároznak benne. Ebből a 4—500 lelket szá- montartó faluból hozott le­velet a posta a megyeszék­helyre. Aki a levelet fogal­mazta, kevésbé ismeri, mi­lyen szép és történelmileg gazdagmultú helven él. Túl­sókat még nem igen hallott a falu nagyjairól, a 48-as hősökről, nevezetesen a mándi ősökről. Még nagyon fiatal. . -. A mából merítette leve­lének tartalmát és a falusi lány minden zárkózntt.sáaát és szófukarságát félretéve kitárta életének „titkait“. — 15 éves kislány va­gyok. honii miért, írtam a szerkesztőségnek, további soraimból megtudják. Már én is beléptem a DISZ-be, de nem érzem jól magam. Volt egy gyűlésünk, egy táncmulatság megrendezé­sével kapcsolatban. Minden­ről volt ott szó, csak a táncmulatságról nem, és telt-mvr-‘ n.z idő. és ponto­san 11 óra volt, amikor ha­a minőségi áruk előállítá­sáért, Annak érdekében, hogy a minőség tovább ja­vuljon, a Zöld-jég, Gyü­mölcs Értékesítő Vállárát rendezte a különböző mi­nőségi osztályokba sorol­ható téli almának az árát. zamentünk. Apukám hara­gudott, amiért sokáig vol­tam, azt mondta, hogy nem enged többet... A Szamosköz szikkadt ta­laján egri életerős virág­bimbó kér éltető nedvet és napsugarat egy egész vi­rágoskert helyett. Megható és elnondolkoztató a biza­lom és ragaszkodás a távoli barátokhoz, omely a levél­ből árad. „Kérem a szer­kesztőségei adjon tanácsot, mitévő legyek ...“ lgyelcszünk eleget tenni kötelességünknek: arra kér­jük Mészáros Marika édes­apját, akivel személyesen nem találkoztunk, hogy bi­zalommal és nyugodtan en­gedje Marikát a DISZ-be, sőt maga is nézzen el egy- sze~-kétszer, győződjön meg róla, hogy mit tanulnak ott a fiatalok. Mindenekelőtt azonban ezúton hívjuk fel a fehér- gyarmati járási DISZ-bi- zott.ság dolgozóinak figyel­mét: fényszórókat Mándra irányítani. Nem kell hozzá recept, hironvára sürgősen megtalálják a módját, mi kell ahhoz, hogy Mán dón is jól érezzék magukat Mészá­ros Marikáék és a kis falu­ban élő 30—40 fiatal mi­előbb ízzig-vérig megismer­je és tisztelje szülőhelyük és a környék hősi múltját, jelenét, kedvére olvasson, tanuljon, kézimunkázzon, szabjon, varrjon, énekeljen, sportoljon, divatosan öltöz­ködjön és művelten visel­kedjen ... Mészáros Marika ezek- után tudni fogja, mitévő legyen. Érzi majd, hogy érdemes manapság fiatal­nak lenni. Több vígság, elégedettség, és kulturált­ság költözik így az ősi Sza- inosközbe. Ezeket az áraka, úgy ál­lapították meg, hogy a jó munka eredményeként elő­állított minőségi áruért a termelő megküiönoöztetett, magasabb árat kapjon. Az értékesítési szerző­dést kötött termelőszövet­kezetek és egyénileg gaz­dálkodó termelők Kamat­mentesen előleget kap­nak, elsősorban biztosítják részükre a göngyöleget c:s az áru átvételét s a le­szerződött gyümölcsöt a vállalat elszállítja. Emel­lett ezek a termelők 5 szá­zalékos felárat is kapnak. Eszerint a piros áru ex­port I—II. minőségért 5.40 forintot kapnak kilogram­monként. Több, mint 20 százalékkal többet mint tavaly. A fenti minőségű fehérárukért 4.80 forintot. Szabadáron a pirosárut 5.10 forintért, a fehéret 4.60 forintért veszik át. Az alacsonyabb minőségekért jóval kisebb árat adnak, ami a jobb minőség ter­melésére ösztönöz. A göngyöleg kellő meny- nyiségbsn áll rendelkezés­re, s eddig mintegy 70 szá­zalékát a helyi felvásárló telepekre leszállították, ami a termelők rendelke­zésére áll. Az idén nem fordulhat elő az a nagy­fokú minőségi romlás, amit a prizmában való tárolás az elmúlt évben eredmé­nyezett. A szerződött mennyisé­get a vállalat fennakadás nélkül elszállítja a terme­lőtől s megvan a lehetőség arra is, hegy a szabsdáku egy részét is a vállalat szállítsa a gyűjtőhelyre. A zavartalan szállítás ezek- után a MÁV-on múlik. A termelőkön van a sor! Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek dolgo­zóin és szakemberein, az egyéni gyümölcstermelő­kön, hogy a még hátralévő növényvédelemmel, a szü­ret és a feldolgozás jó megszervezésével minél több első osztályú télial­mát adjanak át fogyasz­tásra, Érdemes-e fiatalnak lenni Mánden ? A íüdórák műtét útján gyógyítható 1>R HUGO GLASER professzor (Becs) cikké ML A statisztikai adatok be­számolnak a tüdórákmeg- betegedéseknek az utóbbi években történő mind na- gyobbmérvú elterjedéséről. Eleinte hajlandók voltak azt hinni, hogy ez az emel­kedés csak látszólagos és csupán a diagnosztika fej­lődése okozza, amely lehe­tővé teszi, hogy a tüdőrá­kot egyre könnyebben meg­állapíthassák. De nemcsak erről van szó. A tüdőrák­esetek szaporodnak és ez a betegség ma az orvostudo­mány egyik legfontosabb problémája. Meg kell jegyezni, hogy ez a kifejezés: tüdőrák, anatómiailag nem is helyes. Mert nem maga a tüdő, hanem a bronchiális elága­zások, a légcsövek elágazá­sai betegednek meg. Ez aztán mindenesetre behatol a tüdőszövetekbe és ezeket elpusztítja. A klinikánk kimutatása 360 ilyen esetet tüntet fel. Ezakriek a pácienseknek zöme 50 és 60 éves kor kö­zött volt, míg ennél fiata­labbak vagy öregebbek igen szórványosan jelentkeztek. Érdekes az is, hogy a tü­dőrákban sokkal több férfi betegedett meg, mint nő; az említett 360 eset közül 329 férfi és 31 asszony volt. A kezdeti szimptomák és általában a betegséget el­áruló tünetek igen jelen­téktelenek és nem riasztók és ez a legfőbb oka annak, hogy számos ilyen beteget már elkésetten operálnak meg. A korai stádiumoan a betegek leggyakrabban kö­högési ingerről és nyálksp- zödésről panaszkodnak, a pácienseknek csak a fele panaszkodott fájdalomról és ezek a fájdalmak is csak akkor öltenek na­gyobb mértékét, amikor a daganat átterjed az ide­gekre. Az esetek némelyi­kében, körülbelül egyne­gyedében, a köpstben Vér- nyomokat is találnak és ezt is inkább akkor, mikor a betegség már előrehala­dott stádiumba jutott. Vannak-e foglalkozások, amelyek különösképpen ár­talmasak és tüdőrákot idéz­»'VV V--V .-V V-■%>.■* hétnek eiő? Ezt a kérdezi tették fel régebben is és ezt isme; fei Keil tenni ha tudni akarjUK, miért sza­porodtak meg az ulóbb: időben a t"'doráKos esete*. Eleinte azt hntex, hogy ez a motonzá.assal függ ösz- sze, hogy az autók kipuffo- gó gázában talán olyan anyagok foglaltatnak, ame­lyek belélegezve a légcsö­veket és kiagazásaikat in­gerük és a rák keletkezé­sét előmozdítják. Ez a fel­tevés azonban nem bizo­nyult indokoltnak és a kli­nika statisztikája is mu­tatja, hogy a tüdőrákban megbetegedettek között csupán 31 gépkocsivezető volt, viszont 157 olyan volt, aki munka közben port nyel, ugyanakkor 69 hivatalnok is, akik nem sok port nyelnek. A többi 103 eset megoszlik a különféle foglalkozások között. A nagy aránytalanság a ión; és női betegek közölt arra is enged következtet­ni, hogy talán a nikotin él­vezete idéz; elő a betegsé­get, jóllehet ma már nem olyan nagy az eltérés a dohányzó nők és férfiak szama között. És ha a sta­tisztika azt mondja, hog/ a szóbanfrrgó esetek közül 166 az erős dohányzó és 55 a nemdohányzó, úgy a do­hányzásra sem lehet ok­vetlenül a baj okát áthárí­tani, mert manapság a leg­több felnőtt férfi dohány­zik. A statisztikákból kitűnik, hogy lényegesen sűrűbben lép fel a betegség a jobb tüdőben, mint a balon; az említett statisztikában az arányszám 215—145. Ez a különbség kizárólag az al­só lebbenyre vonatkozik;a felső lebbenyeket jobb és baloldalon egyaránt éri a támadás. Fontos a korai felismerés kérdése. Sajnos eddig sem­miféle eszköz sincs, amely egymagában biztosítaná a tüdőrák diagnózisának biz­tosságát, még a röntgenát­világítás sem, sem a pozitív, sem a negatív röntgenkép nem döntő abban a kér­désben, vajon egyes esetek­ben tüdőrákkal van-e dol­gunk vagy sem. Az a né­zet hangzik el, hogy íya- nus esetekben ne sok időt vesztegessünk a várakozás­sal, és ne sokat bízzunk a heteken át húzódó röntgen- ellenőrzésre, mert ez alatt — főleg ha fiatal emberről van szó — a rákdaganat gyorsan megnő és azután már a műtét sem segít, —■ Egyik legfontosabb vizsga­lati módszer a bronchosko- pia vagyis a nagyobbik lég­csőjáratok közvetlen meg­vizsgálása lámpácskákkal felszerelt csőformájú ké­szülékkel, amelyen át a daganatot gyakran közvet­lenül meg lehet figyelni, sőt belőle egy darabocskát el lehet távolítani, hegy- azután ezt mikroszkóp alatt kielemezzék .Feltehető, hogy ez a vizsgálat az esetek 80 százalékában helyes ered­ményt nyújt. Természete­sen más módszereket is al­kalmaznak, hogy a tüdő­rák diagnózisát meg tud­ják állapítani, ilyen mód­szer a köpet, a váladék megvizsgálása ráksejtben. Amit még egy évvel ez­előtt kizártnak tartottak, az ma, hála a sebészet e^ főleg az ilyen esetekben szükséges légcsőnarkózis előrehaladásának, lehetsé­ges t. i. a tüdőrák meggyo- gyítása műtét útján. Azok az eredmények, amelyeket ilyen műtétek útján elér­nek, egyre biztatóbbak. — Mikor ezeket a műtéteket elkezdték, csak a megbete­gedett tüdőlebbeny eltávo­lítására szorítkoztak. Ma előnyösebbnek tartják, ha a beteg oldalt egészen ki­veszik, mert ez inkább biz­tosítja, hogy a betegseg gócát is kiirtották. 61 beteg közül, akiknél az egyik tüdőszárnyat a rák miatt kioperálták — tehát az egész tüdőt és nemcsak a lebbenyt — 4ö gyógyultan távozott, 16 meghalt a műtét után. De ezek a számok is javulnak, Most már csak arról van szó, hogy azokat a betege­ket, akik tüdőrákban szen­vednek, kellő időben fek­tessék a műtőasztalra. Néhány nmé a cigányok helysotéről in. Megoldását sürgeti a szo­Az eddigiek után feltehet­jük a kérdést: hogyan ve­zethetjük a cigány népcso­portot a gazdasági és kultu­rális felemelkedés útjára? Ezzel a kérdéssel sokan foglalkoznak mostanában. Járásiatok — Mindezekből az is követ­kezik, hogy rendkívül sok­féle javaslat, elgondolás, vélemény, tanács kerül fel­színre e kérdéssel kapcso­latban. A sokféleség ellené­re mégis három csoportba oszthatnánk ezeket. Még­pedig: a) A cigányok felemelése esak Szigorú törvényekkel érhető el, mert a cigány- kérdés rendőri kérdés. b) A cigányok a zenében igen tehetségesek, ezért megérdemlik, hogy „csín­ján“ bánjunk velük. c) A szorgalmasabb és megtelepülni, dolgozni kész cigányokat meg kell becsül­ni és segítem kell, de a töb­bieket állami munkatelepe­ken munkára kell kénysze­ríteni. Egyikkel sem érthetünk egészen egyet. Az elsőnek nincsen igaza és emberte­len módszer. __Ellenkező cialista demokrácia elvé­nek érvényre jutása és a; alkotmány törvényeinek be­tartására való törekvés fo­kozódása. elgondolások eredményt érnénk el vele. A történelemben már pró­bálkoztak hasonlóval, de mindig hasztalanul.. Le keli szögezni, hogy a cigányság problémája csak annyiban rendőrségi kérdés, ameny- nyiben bűnözésre való al­kalmakat és okokat rejt magában. A bűnüldözésre persze szükség van, a bűnüldözés egymaga azon­ban sem a bűnözést, sem a cigányság kulturális-szociá­lis elmaradottságát nem tudja kiküszöbölni. A ci­gányság felemelése tehát társadalmi probléma, amit nemcsak azért kell megol­dani. hogy bűnüldöző szer­veinknek kevesebb gondja legyen, hanem azért is — és ez a legfontosabb —, me~t a cigány népcsoport velünk egyenjogú, beleértjük n nép fogalmába és felemel­kedéséért küzdeni köteles­ségünk, A második felfogással szintén nem érthetünK egyet, mert amellett, hogy faji megkülönböztetés is húzódik meg benne — még ha a cigányok javára is — rossz útra tereli a megol­dást: a túlzott ..csínján“ bá­nással, a csupa engedmé­nyekkel a cigányokat nem kivezeti a régi formák kö­zül, a régi szokásokból, ha­nem ezek kultuszába hajt­ja. A harmadik álláspont szintén hibás, mert a ma A cigányok életformáján, csak a cigányok segítség# vei lehet változtatni. Nél­külük nem. Mellőzésük si­kertelen próbálkozásra kár­hoztatná törekvéseinket. Arra van tehát szükség, hogy a cigányok, a cigány származású és a cigányok­kal szorosabb kapcsolatot tartó értelmiségiek meghall­gatásával keressük a meg­oldás útját. Ennek az írásnak az ele­jén azt mondottuk, hogy a legjobb módszer alapjának kell tekintetünk azokat a cigány kézműiparos szüvet- I kezeteket, amelyek itt-oít még kóborló cigányokat ki­zárná a társadalmi neve­lésből és egy társadalmi intézményre bízná: a dolog­házra. Ez pedig bármeny­nyire hatékony is, olyan sokoldalú még sem lehet, hogy a bűnözés-, a kóbor­lásokozta bajokat megszün­tesse. Mindemellett a gyer­mekek nevelése alól a kó­borcigányok dologházi ne­velésével kihúznánk azt a kis családi alapot is, amit az apa, vagy anya otthon­léte ad. az országban, megyékben megalakultak. A cigányo­kat nem lehet megtelepíte­ni. tartósan munkában tar­tani, ha számukra csak egy-két munkakört, munka- területet biztosítunk: ha csak mezőgazdaságban í karjuk őket dolgoztatni. Minden cigánycsoport szá­mára — bejás, rumung-.o, kolompár stb. — biztosítani kell annak a foglalkozás­nak az úzését, amit eddig •is, hagyományszérűep mű­velt. — Pl. teknőkészítés, vályogvelés stb. — de szö­vetkezeti alapon. Kezdemé­nyeznünk kell, hogy me­gyénkben igen rövid időn belül vályogvető, szegverő, teknővájó stb. szövetkezet­be tömörüljenek a cigá­nyok. A szövetkezés, amel­lett, hogy megélhetést is biztosít, művelődési lehető­séget ad, tömöríti és együtt is tartja a cigányokat. Eh­hez azonban az is kell, hogy ezek a szövetkezeteK megfelelő támogatást kap­janak. Nemcsak a megin­duláshoz, hanem a fenn­maradáshoz elegendő anya­gi eszközöket kapjanak. Arra való tekintettel, hogy a cigányok felemelé­sét még a szövetkezetek sem oldhatják meg máról holnapra, gondoskodnunk kell a cigányok neveléséről úgy is, hogy fokozott gond­dal, munkával segítjük a tehetséges cigány fiatalok is­koláztatását és értelmiségi sorba emelkedését. Ezekre az értelmiségiekre vár a c'gány népcsoport lelkivi­lágának átformálása, a ci­gányhagyományok értéke­lése és új tartalommal való megtöltése. Addig azonban míg a cigányok nevelésére a mai cigányfiatalok felnő­nek, magunknak kell ezt is kezünkbe venni és tapinta­tos, hozzáértő kézzel vé­gezni, Ügy hisszük, a cigányok felemeléséhez az is szük­séges, hogy a módszereket, és az utat a megyék és szomszédos országok szan- emberei megbeszéljék. Ez azért szükséges, mert a kó- fcorcigányok a határőrzés ellenére is átszivároghatnak annak az országnak a terü­letére, ahol kóborló élet­formájukon nem akarnak, vagy lelkiviláguknak, ter­mészetüknek jobban meg-, felelő módszerrel próbál-1 nak változtatni. Ebben a cikkben csupán arra törekedtünk, hogy né­hány megjegyzést fűzzünk a cigány népcsoport élet- prolémájához. Célunk az volt, hogy a cigányság problémájával foglalkQZÓK előtt valamennyire is bebi­zonyítsuk: jól meg kell fon­tolni minden lépésünket ezen a téren, jól meg kell választanunk a módszere­ket még mielőtt bármihez hozzáfognánk. A nagy fel­adat megoldására törekvők ügyszeretetében, buzgalmá­ban lehet bízni, körültek in­tő, jól haladó munkával sikert várhatunk. SZABÓ GYÖRGY,. A cigányok segítségével keressük a megoldást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents