Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-05 / 207. szám
(Világ, pnxldárfal tgi/e sitiié fék ! SZABOLCSSZATMÁRI az;mop megyei bizottsága és.* a megyei tanács lapja XIII. évfolyam, 207. szám AKA 50 FILLKR 1956 szeptember 5, szerda I gépállomás! tanácsülések feladatáréi Ezekben a napokban minden gépállomáson tanácskozásokat tártanak. Nem a hosszú beszédek, a nagyszavak hallatása lesz ez, hanem a mindennapi feladatok részletes megbeszélése. Szinte parcelláról- parcellára itt beszélik meg a következő idény teendőit. Az esztendő legnagyobb munkacsúcsa következik a mezőgazdaságban. Ha egyéb munka nem volna, csak a jövő évi kenyerünk magjának a földbe juttatása, ez is nagy jelentőségűvé tenné ezt a megbeszélést. A gépállomások évről-évre nagyobb részt kérnek a betakarításból is. Tavaly még csak 6 darab burgonyaszedőgép volt a gépállomásokon, az idén már több mint 50 darab segíti ezt a munkát. Szaporodtak a silótöltők, egyre több kombájn vágja — járva silózóvá alakítva — a kukoricaszárat. Az aprómagot cséplő gépek száma 200 fölé emelkedett. A szántás-vetés mellett tehát sokirányú egyéb feladatot is el kell végezni. A gépállomások és termelőszövetkezetek korábban elkészítették munkaerő mérlegeiket, megállapították a szükségleteket növényenként időrendben. Sajnos ezeket a terveket kevés helyen forgatják. A mostani tanácsülések kiindulási alapja lehet ez a terv. Ha az élet módosítást kíván, kössenek pótszerződéseket. Az igények és a lehetőségek most már jól beláthatok. A termelőszövetkezetek és alacsonyabb társulások most az idény kezdetén jelentsék be valamennyi szükségletüket, mert munka közben már nagy zavart jelent egy-egy gép hosszabb ideig váló üzemeltetése. Ez legtöbb esetben mások kárára megy. Számos eset bizonyítja, hogy burgonyaszedő vagy egyéb gép munkaközben tetszik meg egy szövetkezetben és akkor a szerződöttnél sokkal nagyobb területet akarnak vele elvégeztetni. Az ilyen óhajok, ha hallgat rá a gépállomás, felborítják a további tervszerű munkát. Ebben a szövetkezetben dicsérik a gépállomást, de a soron következőkben annál jobban szidják. Különösen fontos az olyan gépek menetrendjének a legrészletesebb megbeszélése, amelyeket több termelőszövetkezet használ. A gépek jó kihasználása és a jó minőségű gyors munka végzése érdekében már most névszerint rögzíteni kell hogy kik azok a szövetkezeti dolgozók, akik az egyes gépi munkáknál segédkeznek. Ne forduljon az elő, hogy a megérkezett gép nem tud dolgozni, mert nincs aki vele menjen. A burgonyaszedő folyamatos kiszolgálásához negyven főre van szükség. A vetőgépek, műtrágyaszórók kezelésére ne sajnálja a szövetkezet a legjobb tagokat küldeni, mert a felületes munka, a hiányos vetés később már nem tehető jóvá. Ajánlatos volna a pontos vetést premizálni. A szövetkezeti és gépállomási brigádok munkájának összehangolásánál a feladat oroszlánrésze az ag- ronómusokra vár. Mint szakemberek, ők ismerik legjobban, hogy melyik növény után mi következik a vetésforgóban, melyik tábla az, amelyiket előbb kell letakarítani, hogy szánthasson a traktor. Ök a minőségi munkának is a legjobb szakértői. Most ebben a száraz időben mindenhol követeljék meg a két henger közé való vetést. A járási agronómusok is érvényesítsék minőségi ellenőrzési jogukat, mert még nem kevés azoknak a traktorosoknak a száma, akik csak a mennyiséget hajszolják. A kenyérgabona vetése mellett, a takarmány vetésről sem szabad megfeledkezni. Tavasszal megállapítjuk mindig, hogy silóznánk, ha volna takarmánykeverék, de ilyenkor kevesebbet beszélünk és még kevesebbet teszünk azért, hogy legyen is mit silózni. A megtermett takarmányok idejében való betakarításáról ugyanilyen hiba volna mégfeledkezni ezen a tanácsülésen. Az aprómag cséplése a vetési-szántási problémák mellett szintén nem szorulhat háttérbe. Ahogy tervet készítenek a vetésre, ugyanúgy meg kell a cséplőgépek menetrendjét beszélni. Az őszi esőzések előtt minden apró magot el kell csépelni. Az aprómag a termelőknek jópénzt, államunknak valutát jelent, ami végülis mindnyájunkat érint, mert a külkereskedelem állása izorosan összefügg az életszínvonallal. A gépállomási ülések sikere nemcsak attól függ, hogy miről beszélnek ott, hanem legalább annyira függ a részvevőktől, hogy kik azok. Ha nincsenek ott minden szövetkezetből és minden község tanácselnöke, — sőt kívánatos volna az egyéniek jobb gépellátása érdekében a földművesszövetkezetek ügyvezetőit is meghívni — akkor nem tölti be feladatát a gépállomási tanácsülés. Egyre tökéletesedik a gépimunka a transzformátor javító üzemben A nyíregyházi transzformátorjavító üzem dolgozói az üzem fennállása -óta számtalan újítással tökéletesítették gépeiket és a munka folyamatát. Saját készítésű szigetelőgépekkel végzik a transzformátor huzalok szigetelését. E gépeken a növekvő kapacitás folytán az utóbbi időben hiány keletkezett. Hozzákezdtek saját erőből egy szigetelőgép előállításához. Az új gépen az eddigi X szigetelőfej helyett már négyet alkalmaztak, így ennek az egy gépnek kapacitása négy gépével ér fel, megtakarították három motor beépítését. A gép október folyamán készül el. A közeli napokban nyert befejezést a szociális beruházási keretből létesített füstelszívó berendezés. E berendezés célja, hogy a szárítókemence nyitásakor kiszálló olajgőzök a műhelyben dolgozók egészségét ne rontsák, a füstelszívó a levegőt teljesén tisztán tartja. Tervbe van véve a belső futódarupálya villamos mozgatásának kivitelezése. Vetnek a nyírtét! határban Községünkben az Űj Élet Termelőszövetkezet szeptember 1-ig 7 hold őszi árpát és 15 hold rozsot vetett cl. E megkezdett munkát a tsz. tagsága jó len-, dülettel folytatja tovább. Az egyéni dolgozó parasztok sem akarnak lema-' radni. Ök is megkezdték a vetegetést. Ezideig Poór József, Hadházi József, Lukács László és özv. Molnár Józsefné egyéni termelők vetették el a legtöbb rozsot. Hadházi Mihály Nyírtét. HE SEC JUTALOM 25 évi helytállás a munkában, a hivatásban nem kis idő. A megszületett gyermek szülővé válik eny,- nyi idő alatt. Sok tapasztalat és élmény gazdagítja az olyan embert, aki ennyi időt töltött egy helyen, mint például Bolyán Miklós hivatalsegéd, a Zsdánov utcai tanítóképzőben. Alaposan ismeri az iskola zegét-zu- gát, a tantermek titkait, a diákcsínytevéseket, és a tanárok szokásait. Külön- külön történeteket tudna róluk beszélni, de ugyanúgy őróla is sok érdekeset és jót tudnak mondani azok, akik ismerik. Sokszor látták vidámnak, boldognak, de olyannak egyszeí sem, mint szombaton, amikor a 25 évi szolgálat után megkapta a hűségjutalmat,1 A borítékban kapott 1 havi' fizetésnél is nagyobb kitüntetés volt számára az a szőreiét és megbecsülés, amelyet ezen a napon tapasztalt. Hűségjutalmat kapott az; iskolában Farkas Istvánná pedagógus és Nyulasi Imré- ná, a közoktatásügy kiváló dolgozója, a „magyar nyelv szerelmese” is. Az iskola növendeseivel és ismerőseikkel együtt a szerkesztőség is erőt, egészséget kíván a további munkához. Megyei vállalat hazai nagy építkezéseken Az ország legnagyobb víztornyát építi Tiszapalkonyán a megyei 6. sz. Mélyépítő Vállalat Rövidesen megkezdi a 6. sz. Mélyépítő Vállalat Tiszapalkonyán az ország legnagyobb víztornyának építését. A torony előregyártott betonelemekből készül, melynek alapozási munkáit ez év december 31-ig be kell fejezni. A tervek szerint a víztorony az eddigiektől lényegesen eltérő konstrukcióval épül meg, s erősen igényli az építők szaktudását. A Borsodi Vegyikombinátnál már második éve dolgoznak a 6. sz. Mélyépítő Vállalat brigádjai. Utakat, csatornákat készítenek. A brigádok közül kivált Szabó Sándor, 16 fős kubikos brigádja, legutóbbi teljesítményük 193 százalék. E munkahelyen jelentős balesetvédelmi újítás született. A munkagépek 380 Voltos feszültsége sok balesetre adhat alkalmat a kapcsolásoknál. Az újítás szerint a kapcsolás 24 Voltos kapcsolóval történik. Ennek érintése semmi veszélyt nem jelent. Rövidesen minden munkagépet ellátnak ezzel az újítással. Már az 1957-es gazdasági évről tárgyait a nyíregyházi Ságvári tsz. közgyűlése A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet legutóbbi közgyűlése már az 1957. évre való felkészüléssel foglalkozott. Általában meghatározták azokat a feladatokat, amelyeket meg kívánnak oldani a tsz. tagsága jövedelmének emelése érdekében. A közgyűlés elhatározta, hogy az 1957. évi termésátlagok növelése érdekében mintegy 60 vagon szervestrágyát vásárolnak. Kertészetüket a jelenlegi 15 holdról 30—35 holdra növelik. Ennek megvalósítása a tagság érdekében azt jelenti, hegy a kertészet jövedelme a most betervezett 260.000 forintról 500.000 forintra emelkedik s az egy munkaegységre eső érték 10 forinttal növekedik. A meglévő üvegházat ebben az évben nem tudták gazdaságosan kihasználni, azért most elhatározták, hogy a jövő gazdasági évben virágkertészettel is foglalkoznak. Ez biztosítja majd az üvegház teljes éa folyamatos kihasználását, de ugyanakkor lehetőséget! ad a magasabb jövedelem' eléréséhez is. Természetesen a kertészet területének növelésevei fokozottabban szükségessé válik a tsz. számszerű fejlesztése is, A tagság azonban bízik abban, hogy e gazdasági év végére a jó eredmények, a munkaegység-részesedés emelkedése biztosítani fogja ezt. Szilágyi János, a nyíregyházi városi tanács dolgozója. A MESTERSÉGES VESE Az emberi szervezet életműködése egy vegy;- kombindt működésére emlékeztet. Ugyanúgy, mint a vegyikombinátban, ahol különböző üzemrészekben történik a kívülről bevitt nyersanyag átalakítása változatos és bonyolult termékké, bizonyos melléktermékek, hulladékok kiválasztásával; a táplálék testünkben is olyan új anyagokká dolgozódik át, melyek az összes sejtek és szövetek felépítésére használódnak fel, s ugyanakkor sok hulladék is keletkezik, amelyek ártalmasak a szervezetre s ezért abból kiválasztan- dók. Az egyik legfontosabb, ezt a funkciót végző szervünk a vese. A vese működésének köszönhetjük, hogy szervezetünkből eltávoznak a fehérje molekulák bomlásakor keletkező melléktermékek, főként hugyany, kreatin, kénvegyületek, foszfor, ammóniák, nátriumsók, kálium, kálcium és néhány más anyag formájában. Ezeknek a funkcióknak a zavara feltétlenül többé vagy kevésbé komoly, néha azonban élet- veszélyes és halálos betegségeket okoz. Ismeretes például, hogy a vesebajosoknál olykor váratlanul gyengeség, álmosság, rendkívül erős fejfájás, ismételt hányás, a látás ideiglenes elvesztése és ehhez hasonlók jelentkeznek. Súlyos esetekben a beteg félrebeszél, eszméletét veszti, parallels következik be. Más esetekben a vese főfunkciójának zavarai miatt, amikor a fehérjetermékek kiválasztása akadályoztatva van és így azok a szervezet vérében és szöveteiben felhalmozódnak, a betegnél a súlyos mérgezés tünetei halmozódnak fel. A beteg étvágytalanságra és erős szomjúságra, gyors fáradásra, a látás fokozatos romlására panaszkodik. Orrvérzések és bör- viszketegségek állnak be. Ua a vese funkciói nem kerülnek vissza a normális kerékvágásba, akkor az urémiás beteg fokozatosan kimerül, súlyos vér- szegénység fejlődik ki, a szívműködés és lélegzés zavarai állnak be s végül is meghal. Az imént leirt és néhány más vesebetegsag gyógyítására az orvosoknak egészen a legutóbbi időkig nem állt rendelkezésükre megbízható gyógyító szer. Csak nemrég sikerült több országban a tudósoknak egy érdekes készüléket szerkeszteniük, amely segít az erős veseelégtelenségekben szenvedők gyógyítását megköny- nyiteni. Éz az úgynevezett „mesterséges vese". Közismert dolog, hogy húgysavnak, a kreatin- nak, kreatininnek stb. viszonylag alacsony a molekulasúlyuk s ezért át tudnak haladni a sóoldatban a féligáteresztő hártyán, mely annak másik oldalán van. A fehérjecsere végtermékeinek ezt a tulajdonságát kihasználva és a sebészet és az ipari technika korszerű vívmányaira támaszkodva, a tudósok egy olyan készüléket szerkesztettek, amelynek fő alkotórésze egy igen vékonyfalú celofáncső (legfeljebb 0,00% mm-es). Ennek egyik végét üvegcsövecske segítségével összekötik az ember artéria radialis-ával, másik végét pedig a lábvénával. Magát a csövet egy hengerbe helyezik, amelyben meghatározott összetételű, melegített adóoldat cirkulál. Az artériából kifolyó vér, mely a celofáncsőbe kerül, a sóoldattól csupán a vékony féligáteresztő hártyával van elválasztva. Ennek következtében a .ehérjebomlás vérben előforduló végtermékei kiválasztódnak. A vérkeringés ezen a rendszeren keresztül 1-től 4 óráig tarthat. Ez alatt az idő alatt a vér megszabom dúl a szervezetre nezve ártalmas termékektől és a szervezet mérgezettsége csökken, vagy teljesenj meg is szűnik. Az ered-': mény az, hogy a beteg' állapotában javulás áll be, s a többi gyógyszerekI segítségével sikerül kigyógyítani a vese szövetei-1 nek azokat az elváltozásait, amelyek a kiválasztási funkció elvesztései előidézték. Ilyen a „mesterséges ve- séitek“ nevezett készülék felépítésének általános elvi sémája. A legsikerültebb ezek közül K. Meller (Hamburg) modellje, amit a Szovieunióban is alapul vehetnek a hasonló készülék megszerkesztéséhez. Egyik asszonynál például a legsúlyosabb urémia fejlődött ki és semmilyen gyógyszer nem segített. A mesterséges vese alkalmazásának eredményeként a beteg asz- szony hamarosan helyrejött és 61 nap elteltével teljesen meggyógyult. Egy 66 éves betegen műtétet végeztek egy rosszindulatú daganat eltávolítása végett. A műtét után avuria, szívműködési elégtelenség és tüdővizenyő lépett fel a betegnél. Néhány kezelés azonban a mesterséges vesével ezt a beteget is helyrehozta. (Nauka i ZsiznyA
