Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-23 / 196. szám

NÉPLAP 1936 augusztus 2S, csütörtök Sz állam segítsége és a tagok szorgalma tette gazdaggá a vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezetet az if júság időszerű kérdéseiről Szép gondozott az egyko­ri Lichtmann tanya, a Mi­csurin Termelőszövetkezet belső portája. Pedig amikor íz első pár ember megve­tette a Micsurin alapjait, düledező házak, romos is­tállók, a teljes elhanyagolt­ság képe fogadta őket. Ba­logh János bácsi is jól em­lékszik erre. — A semmire könnyű visszaemlékezni. Indulás­kor a vagyonunk nem volt más, mint a föld, meg az épületek, amit Lichtmann itt hagyott. No, meg az ala­pító tagok erős akarata. Tehát a szokott módon kezdődött Vasmegyeren is a termelőszövetkezet élete. IFJ. POPOVICS MIKLÓS NEM BÁNTA MEG..-. Hét éve dolgoznak közö­sen a tagok. Voltak kisebb- nagyobb hibák, de hogy ez az út a helyes, azt tények bizonyítják. Ifj. Popovics Miklós 1951-ben még maga dolgozta meg a hat hold földjét. Mint gondos és a földet szerető ember nem sajnálta a fáradságot. Csa­ládjával — ha tehette vol­na — összeragasztotta vol­na az éjt a nappallal, csak­hogy minél többet arathas­son a hat hold földről. így emlékszák vissza ifj. Popo­vics Miklós az 5 évvel ez­előtti betakarításra: — Huszonkó'- mázsa ter­ményt csépeltem. Becsület­tel rendeztem a beadást, el­tettem a vetőmagot, maradt 13 mázsa kenyérnekvaló. i él holdon burgonyából 40 mázsa került a verembe. Abban az évben a faluban senkinek nem sikerült a cukorrépa. Pedig abból vár­tuk a pénzt, de a szerző­dött fél hold csak 25, vagy 26 mázsát adott. Elmentem állami gazdaságba, hogy az adóra valót megkeres­sem. — Amióta tagja vagyok a Micsurinnak, persze más­ként állnak a dolgok. Pél­dául tavaly volt a család­nak 000 munkaegysége. Ugyanannyian szereztük, mint ahányan a hat holdat dolgoztuk. Kaptunk tavaly 30 mázsa kenyérnek valót, de ebből már beadás nem volt. „Huszonnégy mázsa burgonyát szállítottunk ha­za. Hárem mázsa árpát, egy mázsa 22 kiló cukrot mér­ 20 tek ki. Jutott a munkaegy­ségekre 10 ezer forint és még 10 ezret kaptunk pré­miumként. Hát én nem bántam meg egy cseppet se, hogy „micsurinista“ let­tem... Nemrégen előlegosztás ■'■olt a Micsurinban. Mun­kaegységenként 3 kiló 75 deka kenyérgabonát osztot­tak a tagoknak. Sok olyan család van, mint idős Szabó Istvánék. akik az augusz­tus 1-ig szerzett munkaegy­ségekre 27 és fél mázsa kenyérgabonát és 9200 fo­rintot kaptak. Több tag­nak van saját motorkerék­párja. Idős Tolnai Antal pmikor megkérdeztük, hogy vajon a fiának mikor lesz motorkerékpárja, hamiská- stn mosolyogva így vála­szolt: — Lenne miből meg­venni, csak én ammondó vagyok, hogy a fiam köny­velő, egész nap az irodában ül, és biztos jól esik neki néha egy kis járkálás. Ha pedig Kemecsére vagy Nyíregyházára akarnak be­menni, a feleségének is van kerékpárja. MIT JELENT AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS? Mondja el ezt Szabó Ber­talan, a termelőszövetkezet elnöke: — Csupán a magunk ere­jéből nem igen jutottunk volna idáig, ahol most tar­tunk. Mindjárt az első év­ben kaptunk egy 30 anya­kocából álló sertéstörzset. Középlejáratú hitelre. Vagyis négy év alatt a 30 kocának megfelelő súly­ban kellett a sertéseket visszaadni. Ma már ott tartunk, hogy évenként 125—140 ezer forint tiszta jövedel­met hoz a sertésállomány. Az őszön 23, a tavaszon 30 hízottsertést adtunk át az államnak kisebbrészt be­adásba, nagyobbrészt pedig szabad értékesítésre. Jelen­leg 162 darab sertést hajt a sertésgondozó. Vagy ott van a juh. Az állam adott nekünk 26 ezer forint hitelt, hogy vásárol­junk juhokat. Vettünk 100 darabot. És már a követ­kező év tavaszán 18 ezer forintot hoztak a juhok a tsz-nek csak gyapjúból. Emellett volt 100 bárány­szaporulatunk is. Mi úgy számoljuk, hogy a gyapjú tedezi a gondozást és a ta­karmány költségét, és éven­te tejből, szaporulatból 10 —50 ezer forint tiszta jöve­delmet élvezünk. Nem be­szélve a trágyáról, ami nö­veli a föld termőerejét. Vagy beszéljünk az állami segítség más formájáról. Az idén 25 holdon termeltet velünk, az állam heterózis kukoricát. Magot a válla­lattól kaptunk. Jó magot, mert szorgalmai munkával 30 mázsás termésátlagot hú­zott. De a 30 mázsa tulaj­donképpen 45 mázsát je­lent nekünk, mert az állam a továbbszaporításra ter­melt mag mázsáját 150 ki­lónak számítja. Ez pedig hatalmas összeg. Hasonló a helyzet az Aranyalma elne­vezésű burgonyával. 25 hol­don termeljük ezt a fajtát, szintén továbbszaporításra. Lesz holdanként vagy 160 mázsa. Ezt a burgonyát 40 százalékos felárral veszi tő­lünk át az állam. AZ ÁLLAMI SEGÍT­SÉGHEZ KELL A TAGOK SZORGALMA IS! Igen, a szorgalom! Ez gyümölcsözteti a segítséget. Mert mit érne az, ha a gépállomás traktorai '"olcsón és jól megszántanák a föl­det, bevetnék maggal, ha a kukoricát nem kapálnák meg a tagok? Dudva te­remne ott, nem 30 mázsa kukorica, mint a Micsu­rinban. Egy holdon 160 burgonya! Ez is ifj. Tóth István és a többiek szorgal­mát dicséri. Kapájuk ak­kor lazította a földet, akkor szedte ki a gazt, amikor kellett. De a létet is akkor kaszálták, a lucernát is ak­kor gyűjtötték, amikor an­nak a legjobb ideje volt. Ez a titka, hogy a semmivel indult Micsurin ma milliós vagyonú tsz. MÉG GAZDAGABB IS LEHETNE A MICSU­RIN ... Gazdag a termelőszövet­kezet, tagjai jólétben él­nek, de meg lehetne találni a módját, hogy még gazda­gabb legyén, még többet juttathasson egy-egy zár­számadáskor tagjainak. Nemcsak a tagság, a ter­melőszövetkezet vezetőinek hibája, hanem a járási, a megyei szerveké is, hogy nem használnak ki Varme­gyére n minden kínálkozó lehetőséget. Valamikor, még Licht- mann Mór idejében gyü­mölcs, zöldség és burgonya tartósító üzem működött ott, ahol most a termelő­szövetkezet gazdasági ud­vara van. Sok. nagyon sok pénzt keresett ezen Lichl- mann Mór. Miért ne lehetne valami hasonló tartósító vagy fel­dolgozó üzemük a Micsurin tagjainak? Az erre a célra szolgáló épület, sőt a ha­talmas kémény is áll még és munkaerőben sem lenne hiány. Az épületet — igaz, javítani kellene, a beren­dezés is befektetést kíván, de többszörösen megtérül­ne rövidesen..: Még valamit, amit az il­letékes szervek figyelmébe ajánlunk. Nem messze a Micsurin gazdasági udvarától a szö­vetkezetiek lakóházai köze­lében van a földművesszó- vetkezet boltja. Forgalmas ez a kis üzlet, hiszen a mi- csurinistáknak van pénzük. Csak az utóbbi időben ha­ragszanak erre a boltra a termelőszövetkezeti tagok. Nem a boltosra, mert Habzsuda Béla megtesz mindent az üzlet jóhíre ér­dekében. Az aratás idején négykor már nyitott — in­kább hosszabb ebédidőt tar­tott — de este 10-kor is nyitva volt, , csakhogy az aratók megvásárolhassák a szükségest. Más a baj. Rossz az áru- iellátés. Ugyanis Vasme- gyerre a kisvárdai áruraa- tár szállít, amely mintegy 60 kilométerre van Vasme­gye rhez. Nyíregyháza — Vasmegyer új járási szék­helye — pedig csak 20 kiío- méteire. Mégis —- nem tud­ni milyen elgondolás alap­ján — a kisvárdai árurak­tár autója jár Vasmegyerre. Az az csak járogat. Előfor­dul, hogy két három napig nem' tud a falusiaknak élesztőt, sót vagy más átüt adni a boltos, mert nem kap idejében Kisvárdárol. Nem volna ésszerűbb, ha a közelebbi és áruval jói ellátott nyíregyházi árurak­tárhoz tartozna Vasmegyer? Zsurakovszki Mihály — Vass Ottó. Fiatal nevetők járjanak élen a DISZ-ben Az iskolás, gyermek ne­velése kétirányú. Miért? Mert még a nevelőtestület tagjai sem találták meg a helyes hangot az iskola és a szülők között. A pedagó­gusok feladata, hogy le­küzdjék ezt a kettősséget. Jobban be kell vonni a szü­lőket a nevelésbe. Minél több kiállítást rendezni, mely vonzza a szülőket. A nyári szünidőben több ki­rándulás szervezését javas­lom. A gyermek nehezen fog­ja az élet problémáit, az élet nehezebb oldalait is megszokni, ha korai évei­ben kiszolgálják őket s nem nevelik munkára, a nehéz­ségek leküzdésére, A gyer- megotthonokra gondolok főként. Itt is lehetne házi­munkára nevelni különösen a nagyobbakat, (mosás, va­salás, kézimunka, kertész­kedés stb.) sokkal jobban, mint eddig. A gyermekott­honból kikerülő ifjúságot, amennyiben otthonuk nincs, s a mezőgazdasági munka felé vonzódnak, azokban a cél — vagy állami gazdasá­gokban kell elhelyezni, ahol megfelelő munkásszállás .és felügyelet van. Még mindig helytelen az, ha ezeket a gyerekeket ilyen korban. örökbe adjuk, mert ez sok esetben csak kihasználásu­kat jelenti. A gyermek- és ifjúságvé­delem helyi tanácsainknak is feladata. Ez a munka még hiányos. A külön feladatra megbízott személyek sem élnek, jogukkal, nem ellen­őrzik a táncesteket, bálo­kat. Sok esetben a felnőttek­nek tetszik a legjobban, ha 8—10 éves gyermekek vo- naglanak a bugi-vugi üte­mére. A tanítóképzőkben oda kellene hatni, hogy a falura kerülő nevelő elé az iskolai munkán kívül élet­célul legyen kitűzve a DISZ-ben végzendő munka is. Szentesi Miklósné. ■ Automata üssem A moszkvai első’ csapagygyárban nem rég megkezdte a ter-1 melést a .csapágy-l gyártó automata üzem, amelyben va-*’ lamennyi munkafo­lyamatot automati-l zállak. A képen: Az auto­mata üzemben . l.t Mocsalov géplakatos ellenőrzi a köszörű-* automata működését.! (Foto V. Huhiajev> ★ 4..«JLAim RLfufiiu. u sin 0* .1 ii SOLTÉSZ ISTVÁNs Lángnak Regényes történet as utolsó bosxorkányégetés idejéből — Eddig: 1715. nyarán az áruló gróf Károlyi Sándor és a megszálló némoieli panaszkodnak a szatmári Jezsuiták­nak. hogy a volt kurucok most sem nyugszanak. Kérik az egyház segítségét. Az egyház osodát csinál Máriapó- oson s az egyszerű embereket megfélemlítve őket a csá. szár iránti hűségre inti. Ugyanakkor megkezdődik a volt kuruc katonák elleni terrorhadjárat. Elrabolják a tyukodj Babócs és Kós család két fiúgyermekét. Anna rádöbbén a Jezsuiták egész ármánykodására. András helyébe lép, szervezni kezdi a kurucmozgalmat. Ságot nem mutatott András előtt. Ez a magatartás nem volt számára terhes köteles­ség, magára erőszakolt te­her, hanem forró szerelmé­ből fakadt. Nem lett volna talán so­hasem oka a sírásra? Nem lett volna oka a panaszra? (20) Esztendők múltával Annát nem is nevezték másképpen, mint ,,kyruc- asszony“-nak. Sokan igazi nevét sem tudták. Pedig nevéhez, András nevéhez hű maradt. tJgy őrizte szerelmét, mint élete legdrágább kincsét, özvegyi éveinek egyikén újra fele­ségül kérték — fila- belije akarta asszonyának venni. Anna gondolkodás nélkül visszautasította ké­rőjét, bármilyen nehéz volt az élete és bármennyire fel­fért volna az erős férfikéz # családban, amelynek egy aggastyán, egy nő és egy serdülő gyermekiagja volt. Komoly, hűséget tartó szive volt és el sem tudta képzel­ni az életét más férfivel András után, szerelme után. Hiszen oly szépen és csodálatosan élték életüket, amíg együtt lehettek. Meg­értette, hogy férjének nem­csak az otthoni munkát kell ellátni, hanem más köteles­ség is szólítja. Nem zúgo­lódott, nem zsörtölődött, pa­naszos szó el nem hagyta a száját sohasem. Inkább könnyezett titokban, ha már túl nehéz volt, de szomorú­Hiszen bármilyen jó és sze­rető a férfi, még akaratán kívül is bánthatja az asz- szonyt. De szabad-e ezeket a sérelmeket oly naggyá növelni panasszal, könnyel és zsörtölődő szemrehányás­sal, hogy akárcsak piciny árnyékot is vessen a szere­lem napfényére? Igen, a szép és igazi szerelem öröm és fájdalom, — de mégis­csak sugárzó napfény, amely elűzi az élet minden árnyékát. Anna csupa nap- fény volt András számára és az maradt a síron túl is. Hűséges szerelmese, Hogyan tudott ilyen lenni egyszerű jobbágyasszony létére? Nem azért, mert so- 7cat töprengett, filozofált volna az élet rejtelmein, a szerelmen, hanem azért, mert igazi asszonyszive volt. Hiányzott belőle minden fondorlat, képmutatás. S mert ilyen hűség, ilyen szerelem lakott a szívében, azért tudta férje munkáját oly nagy ügyességgel, rá­termettséggel folytatni. Va­lóban ügyesen dolgozott, nem jött nyomára a jezsui­ták kémhadserege. Ki is gondolta volna, hogy az öreg koldúsasszonyok képé­be öltözött két tyükodi me­nyecske rebellis eszméket hordoz a vászon átalvető- ben. A Kós lánynak külö­nösen hasznát vette, mert szépen tudott énekelni, Ha összegyülekeztek egy-egy háznál, vagy réti mocsár szigetén, erdők belsejében, a lány minden beszéd nél­kül ékesebben énekelt. Ak­kor keletkezett, vagy éppen születő dalokat. Mint azt, hogy Nincs boldogtalanabb a paraszt embernél, Mert nyomorúsága na­gyobb a tengernél. Soha nyugta nincsen. Éjjel nappal készen, A talpán kell állni, A szavak kétszeres vissz­hangot keltettek az embe­rek szivében, mert kétsze­resek voltak a terhek is. Az uraságok nem osztottak új jobbágy telkeket, a gyerme­kek nőttek és egytelkes családokból féltelkesek, ne­gyedtelkesek, nincstelenek lettek. Nőtt a nyomorúság. Különösen akkor, amikor kiütött a lengyel háború. III. Károly, az osztrák csá­szár, s a magyar urak ki­rálya hadat üzent Lengyel- országnak, hogy trónra se­gítse III. Ágost szász vá­lasztófejedelmet a pánok bi­rodalmában. Ezért a segítsé­gért viszont azt kívánta, hogy Ágost fejedelem vég­legesen elismerje: ha Mária Terézia lép majd az osztrák és magyar trónra, akkor ah­hoz Máriának teljes joga van. Persze a szabolcsi és szatmári jobbágyok mitsem tudtak a császári ház ma­nőverezéseiről, azt sem tud­ták, hogy kicsoda Ágost és mi baj van Lengyelország­gal. ök csak azt éreztek•* hogy több lett a hadiadó> több lett a katona, nagyobb a porció, sűrűbb a zaklatás* Ebben az időszakban* egy zivataros éjszaka lovas jobbágy érkezett Tyúkodra*' Ronggyal bugyolálta be a l'o? , va lábát, hogy ne verje fel : dobogásával a falut és úgy léptetett be szép csendesen Szatmári Istvánék udvará­ba. Az eperfa alatt leszállt a lóról, hátra vezette a nyá­ri számyékhoz és egy osz- laphoz kötötte. Látszott* hogy ismeri a járást, ottho­nosan mozgott. Aztán oda­ment az ajtóhoz és megko­cogtatta. Az öreg Szatmári szólott ki dörmögve, mor­golódva, mint akit jó álmá­ból vernek fel. — Ki az? Mit akarsz? — Rodostó — szólt vissza folytott hangon az érkezői Ez jelszó volt, csattant a kallantyú. az öreg kinyitot­ta az ajtót. A férfi belépetti. a házba. ■ ■■ v Bizonyára fontos hírrel érkezeit. (Folytatjuk.) *■» rsä

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents