Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-23 / 196. szám

1956 augusztus 23. csütörtök NÉPLAP 9 Üdvözlő táviratok Románia felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából PETRU GROZA elvtársnak, % Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége elnökének, CHIVU STOICA elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, GHEORGHE GHEORGIIIU-DEJ elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Bukarest A Román Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, »7, ország felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a ma­gunk nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük a Román Népköztársaság népének, kormányának, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának és személy szerint Önöknek, kedves elvtársak. Szívből kívánjuk, hogy a testvéri román nép to­vább1 nagyszerű sikereket érjen cl a szocializmus épí­tésében, népgazdasága fejlesztésében cs a lakosság élet­színvonalának emelésében. Meg vagyunk győződve, bogy a népeink közötti szoros baráti kapcsolatok a jövőben tovább erősödnek és még szilárdabbá kovácsolódnak. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, GERÖ ERNŐ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének első titkára. Koszoríízási ünnepség Románia nemzeti ünnepén Románia felszabadu­lásának 12. évforduló­ja, a Román Népköz- társaság nemzeti ünne­pe alkalmából a buda­pesti román nagykö­vetség képviselője augusztus 22-én koszo­rút helyezett el Ma­gyarország felszabadí­tásáért vívott harcok­ban elesett román hő­sök debreceni sírjára. A koszorúzási ünnepsé­gen réjzt vettek a Kül­ügyminisztérium, vala­mint a Magyar Dolgo­zók Pártja Hajdú me­gyei és debreceni párt- bizottságának, a Deb­receni Városi Tanács és a Hazafias Népfront Hajdú megyei bizottsá­gának képviselői. ScpIJoT, a Szovjetunió külügy­minisztere fogadta a Lon­donban tartózkodó Sigemicu japán külügyminisztert, va­lamint Macumoto teljhatal­mú megbízottat és megbe­szélést folytatott velük, Egyiptomi vélemény az indiai javaslatról A Tanjug tudósítója je­len tiKairói politikai kö­rökben kedden hangoztat­ták. hogy Krisna Menőn in­diai küldött hétfői beszéde a diktátum elítélését jelenti és nagy támogatást nyújt Egyiptomnak. Kairói politi­kai körökben úgy vélik, hogy Dvlles. javaslata nem­csak, lényegénél, hanem merevségénél fogva • sem kielégítő s így nem szolgálhat alapul a to­vábbi tárgyalások szá- .... mára. Egzel -szemben Kairóban azt tartják, hogy Menőn ja­vaslata magában foglalja azokat az elemeket, ame­lyek lehetővé teszik a to­vábbi tárgyalásokat Egyip­tom szuverén jogainak tisz- teletbentartása mellett. -Kairóban várják, hogy (folytatás az 1, oldalról.) s az ellenszolgáltatást villa- mosenergiában kapnánk. Mezőgazdasági exportunk alakulásáról elmondotta, hogy jóval kisebb, mint a háború előtt volt. Expor­tunknak csak egy harmada Biézögazdasági tennék, míg iá háború előtt kétharmada volt. Kevesebbet szállítunk ki; -hagyományos cikkeink­ből, hagymából, baromfiból, libamájból, paprikából, ve­tőmagból. Mezőgazdaságunk fon­tos feladata, hogy a termelés fokozásával több termeket tudjon adui nemcsak belföldre, hanem régi külföldi piacai kielégítésére is. A következő kérdés az ipar és a külkeres­kedelem kapcsolatára j Vonatkozott. Helyes olyan módszere­ket találni — mondta —, amelyekkel az ipart több Londonban közelebb kerül­jenek egymáshoz az állás­pontok és megtalálják azt a formulát, amely Egyip­A Német Kommunista Párt betiltása után a nyu­gatnémet propagandagépe­zet valóságos hajtóvadá­szatot indított a Német Szö­vetségi Köztársaságban még megmaradt haladó szervezetek ellen. Ez a töb­bi között megnyilvánul azokban a nyilatkozatok­ban, amelyeket Thediek, a Német Szövetségi -Köztár­saság össznémétügyi mi­nisztériumának államtitká­ra adott. szállal tudjuk a kereskede­lemhez kapcsolni. Ezt szol­gálja az a kísérlet is, hogy néhány nehézipari üzemnek megadtuk az export Önálló lebonyolításának jogát. A jövőben több ipari szakembert fogunk kül­földre küldeni, ezenkívül van olyan javas­latunk, hogy az exportra termelő üzemek deyízafo- rintban is megkapnák, ter­vüket. Megkérdezték, hogy egyes külföldi gyógyszerek időnként miért hiányoznák. Válaszában a miniszter ki­jelentette, hogy sürgősen megvizsgálják a gyógyszer-export és import kérdését. Véleménye szerint haszno­sabb lenne kevesebb félő márkás gyógyszert gyártani és ezekből többet exportál­ni, viszont gondoskodni kell az itthon nem készülő fon­tos gyógyszerek zavartalan behozataláról, tóm számára is elfogadható lesz és amely alapul szol­gálhat az új tárgyalások számára. Mint a Die Welt című lap rámutat, Thediek aggó­dik „az álcázott kommu­nista szervezetek tevékeny­ségének megélénkülése“ miatt, A „kommunista tevé­kenység“ feltámadását lát­ja Thediek — folytatja a lap — a kelet-és nyugat­németországi tudományos és kulturális élet képvise­lőinek „össznémet találko­zóiban“ ,továbbá a munka- nélküliek, a menekültek, a parasztok szervezeteinek tevékenységében és a dol­gozók más nyugatnémetor­szági egyesületeinek mun­kájában, nem szólva arról, hogy a „munkásosztály ak­cióegységét“ a legnagyobb „kommunista veszélyének tekinti. A lobaui kőolajfinomííó vállalat (Ausztria) üzemi bizottsága a következő táv­iratot intézte a bonni kor­mányhoz: — A legerélyesebben til­takozunk a Német Kommu­nista Párt betiltása ellen. A karisruhei ítélet a de­mokratikus alapjogok meg­sértését jelenti. Ernst Schmiedt, az Aust- ro-Fiat gépkocsiműveK üzemi tanácsának elnöke, az Österreichische Volk.s- stimmének adott nyilatko­zatában többek között ki­jelentette: Az Adenauer-rendszer szégyenletes kísérletet tett. hogy 11 évvel a hitleri ura­lom bukása után kikap­csolja a közéletből a kom­munistákat, akik a legna­gyobb áldozatokat hozták a fasizmus elleni küzdelem­ben. De éppenúgy, mint Hitlernek nem sikerül í, Adenauernek sem sikerül­het a kommunistákat és a munkásmozgalmat elnémí­tani, Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Külföldi sajtónyilatkozatok és tiltakozások a Német Kommunista Párt betiltása ellen II román nép tizenkettedik felszabadulási ünnepe Ma ünnepli a Román Népköztársaság dolgozó né­pe hazája felszabadulásának 12. évfordulóját. Tizenkét évvel ezelőtt, 1944. augusz­tus 23-án a Szovjet Hadse­reg felszabadította az or­A Román , Népköztársa­ság dolgozó népe nemcsak országépítő munkájában ért el szép eredményeket. Nap­jainkban a Román Népköz- társaság külpolitikai hely­zete szilárdabb, mint vala­Csónakkirámiulái a Maroson. szágot és a román fegyve­res felkelés megdöntötte a fasiszta diktatúrát, lehetővé téve, hogy Románia csatla­kozzon azokhoz az orszá­gokhoz és népekhez, ame­lyek a fasizmus ellen har­coltak. A felszabadulás és a nem­zeti függetlenség kivívása a gazdasági és a kulturális fejlődés beláthatatlan távla­tait nyitotta meg az ország előtt. A városok és falvak dolgozó tömegei megterem­tették a népi demokratikus államhatalmat és felszaba­dult energiával láttak hozzá a Román Munkáspárt veze­tésével az ország talpraállí- tásához, majd az első ötéves ten' teljesítéséhez. Az első ötéves terv sike­res teljesítésének eredmé­nyeként jelenleg a Román Népköztársaság ipari lerme- léséberb ,a nehézipar rész­aránya' 60 százalék. Ugyan­akkor az első ötéves terv­ben évenként 12 százalék­kal növekedett a közszük­ségleti cikkek termelése. Az ország évről-évre nagy óbb sikereket ért el az iparosí­tás, valamint a falvak szo­ba. Az ország kormányzata következetes politikát foly­tat a béke érdekében, a né­pek közti együttműködés és barátság érdekében. A Ro­megismerésre és az együtt­működésre a különböző rendszerű államok között. ■ A Román Népköztársaság következetes békepolitiká- jának ékesszóló tanúbizony­sága az ország fegyveres erői létszámának kétszeri csökkentése. 1955-ben 40.000 fővel csökkentették 3 román néphadsereg létszá­mát és a legutóbb egy köz­lemény bejelentette, hogy a; Minisztertanács még szep­tember 1-e előtt újabb 20.000 fővel csökkenti a hadsereg tényleges állomá­nyát. Á Román Népköztársaság különös figyelmet fordít ji nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok, a kulturális, a tudományos, a turisztikai és a sport találkozók fejleszté­sére, a különböző országok vezető személyiségeinek ta­lálkozásaira. Jelenleg a Ro­mán Népköztársaság 70 or­szággal folytat kereskedel­Múzeum a Sztálin vidéki Ra-sinari falui.»..n. mán Népköztársaság meg­javította kapcsolatait szá­mos nyugati országgal, 1956-ban pedig lépéseket kezdeményezett, hogy nor- malizálja kapcsolatait Gö­rögországgal és Törökőr­Kézi perforatorokat készítenek a Baia Deziderin üzemben. met. Az utóbbi időben gyors fejlődésnek indultak az or­szág. kulturális- és tudomá­nyos kapcsolatai Is. A leg­utóbb például a román ma­tematikusok kongresszusán a különböző országokból 72 tudós, köztük számos világ­hírű tudós vett részt. Ugyanakkor a román tudó-, sok is részt vesznek a nem­zetközi tudományos ülése­ken. Augusztus 23-án ünnepéi a Román Népköztársaság dolgozó népe és miközben mérleget készít elért ered­ményeiről, szilárd fogadal­mat. tesz, hogy tántorítha- tatlanul halad előre azon az utón, amelyet a Román Munkáspárt jelölt ki számá­ra, hogy maradéktalanul teljesíti a II. pártkongresz- I szuson kitűzött nagyfontos- Mare-i Hutira i sáSú feladatokat, hogy min­cialista. átalakításának: út­ján. Sohasem tapasztalt mé­retekben bontakozott ki a kultúríorradalom. Jelenleg a román nép má­sodik öté\es tervének telje­sítésén dolgozik. 1956— 1960 között az ipari terme­lés 60—65 százalékkal fo­kozódik, ami pedig a mező- gazdaságot illeti, 1960-ban a gabonatermés legalább T5 millió tonnára emelkedik. A kereskedelem állami és szövetkezeti szektorában az áruforgalom 1960-ban eléri a 45—46 milliárd lejt, azaz további 16 százalékkal emelkedik. A második öt­éves terv a nemzeti - bevé­teleknek mintegy 50 száza­lékos növelésével egyidejű­leg a következetes árleszál­lítások révén előirányozza a dolgozók reálbérének 30 szá­zalékos növekedését, szaggal, hogy megjavítsa vi­szonyát az Amerikai Egye­sült Államokkal. A világ- béke érdekében igen jelen­tős a Román Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szövet­ségi ■ Népköztársaság közötti baráti együttműködés visz- szaállítása. Tito elnököt ro­mániai látogatása során ki­törő örömmel fogadta az ország dolgozó népe és ez a látogatás megteremtette az együttműködés továbbfej­lesztésének szilárd alapját. M. 'Sarvapalli Radhakrish- man, az Indiai Köztársaság alelnökének romániai láto­gatása megmutatta, hogy milyen sok lehetőség van a közeledésre, a ' kölcsönös Birsanai (Nagybánya-vidék) templom. den erejét latbaveti a szo­cialista jövő felépítése és a világbékc biztosítása érde­kében,

Next

/
Thumbnails
Contents