Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-23 / 196. szám

<VilÄQ pF&tefarfaí egye nl!je fék /

SZABOLCS'

SZATMÁRI

^4* ötéves terv a megvalósulás útján

AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS, i APJA

XIII. évfolyam, 196. szám

ARA SO FILLER

1956 augusztus 23, csiitörtóV, I i

Az új tanév előtt

Egy aprócska fiú kocog édesanyja mellett az utcán. Nagyban vitatkoznak. Az asszony a fejét is csóválja néha, mert a gyerek váltig erősködik, a maga igazát bizonygatja, S hogy pontot tegyen a vita végére, hirtelen utána teszi mondatának: „De így vah, mert a tanító néni is igy mondta". ■

Számtalanszor hallani, látni ilyen eseteket. A szülők sokszor tapasztalják, hogy különösen kisebb gyerekeiknél a nevelő szava több, mint a szülőé. Természetes ez. Hiszen a gyermek a tanítóban találkozik először olyan emberrel, aki nyiladozó értelmét komolyan, tervszerűen csiszolgatja. A tanító lesz á gyermeknek az első példaképe Is. Az ő mozdulatait, beszédét utánozza elsőnek tudatosan a gyerek. Tehát a hatás, amelyet a pedagógus a tanítványra gyakorol, szinte felmérhetetlen, hiszen az értelem bimbózásától egészen az értelem kivirágzásáig a pedagógus kertésze ennek a legszebb, legnemesebb Virágnak.

Hogy újra megnyílnak majd az iskolák kapui, kell erről beszélni, de nemcsak most, hanem mindenkor az egyik legnagyobb gondja kell, hogy legyen társadalmunknak az ifjúság ügye, s hogy már is az, ezt sokszor tapasztalhatjuk. Egész sor példa bizonyítja falvakban és városokban egyaránt. A helyi tanácsok, a szülői munkaközösségek az elmúlt év folyamán sok segítséget nyújtottak tantermek, szükségtantermek létesítésével is. De mindez kevésnek bizonyul. Az idén r íjnos, megyénkben eddig még ismeretlen „három műszakos“ tanítási renddel is megismerkednek néhány helyen pedagógusaink. Ezekben a községekben különösen nagy feladatot jelent a gyermekek iskolázásának jó megszervezése.

A pedagógus társadalmunkban lassan az őt megillető helyre kerül. Pártunk, kormányunk többször adta már tanújelét a pedagógusok iránti megbecsülésének. Helyi párt- és közigazgatási szerveink is, — különösen az utóbbi években — nagyobb megbecsüléss-l foglalkoznak a pedagógusokkal, de koránt sem tettek meg még mindent. Pedig ha a helyi szervek joo- ban megbecsülik a nevelőt, akkor ez a megbecsülés B szülők széles rétegeire is hatással lesz, s nagyobb tisztelet fogja övezni pedagógusainkat, mint eddig. Természetes, ez kölcsönös. A nevelőtestületeknek s van ezirányban tennivalója. Váljanak olyan szilárd kollektívákká, melyeknek hatása jótékonyan érződik majd nemcsak az iskolákban, hanem a falvak, a városok életében is. A pedagógusok az oktatásokon túl a falusi kultúra szóvivői, művelői. Lássák el maradéktalanul ezt a feladatot is. S akkor még szeretet- tebb, még köztiszteletben állóbb tagjai lesznek a tár- - dalomnak.

Ebben az évben ismét közel 200 fiatal pedagógusiéi gazdagodott megyénk. E fiatalok most indulnak az életbe. De csak akkor tudják megállni helyüket a kívánalmakhoz képest falvai ikbah, ha a helyi tanácsok is nagy-bb gondot fordítanak az eddiginél a fiatal pedagógusokra, és h" idősebb kollégák segítik, nevelik az újonnan kikerülteket. Igyekeznek megszerettetni velük a községet, ahova kerülték, ahol élni fognak. I - otthonossá teszik számukra az iskolái s a I falut, akkor a következő években biztosan csökkenni ' fog aZ áthelyezést kérelmezők száma.

Ifjú-águnk nevelői: tanáfaí, tanítói most a nyári pihenő itán újra katedrára lépnék, hogy tanítsák, neveljék fiainkat, lányai ,kat. E munkához határtalan szeretet s odaadás kell. Hogy ez megvan; erről számot adtak már az Ambró Ilonák, Kolláth Lászlók, Margl- tics Gyulánék, Horváth Sándorok. A tanuló ifjúságnak is - retni és bee ülni kell őket ezért. Ezt az apró gyermek még nem érti, >k ér ' ezt, de a gimnazista már érti is. Az ő m ókájukhoz az iskolában ez a legnagyobb segítség, az iskolán Kívül pedig az égész társadalom szeretete és megbecsülése az, ami még jobb munkára, még nagyobb odaadásra serkenti a pedagógusokat.

Mindent összegezve, a következő tanévben még Jobb, még több munkát vár pártunk, államunk a pedagógusoktól. Nemcsak az iskolákban, hanem iskolád kívül is. A feltételeket az adottságokhoz képest a helyi szerveknek is biztosítani kell, mint ahogy pártunk, államunk országosan biztosítja azokat. Pedagógusaink képesek arra, hogy a követelményeknek minden körülmények között megfeleljenek és méltó példaképeivé legyenek ifjúságunknak, még megbecsültebb tagjai társadalmunknak.

Lezárult a begyűjtési verseny augusztus 20-i szakasza

A tömegekkel való kapcsolat megjavülása, a törvényellenességek megszüntetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megyénk második az országos begyűjtési versenyben.

Az éves verseny augusztus 20-i szakaszának értékelése alapján a megyei begyűjtési hivatal a következőket tette közzé:

A KÖZSÉGEK VERSENYÉBEN:

1. csoport

1, Nagyecsed

2. Nagykálló

2. csoport

1. Kisvárda

2. Nyírgelse

3. csoport

1. Besenyőd

2. Pusztadobos

A TSZ-EK VERSENYÉBEN:

1. csoport

1. Tlszavasvári Petőfi

2. Tiszalöki Űj Étek

2. csoport

1. Tunyogmatolcsi Szabadság

2. Eperjeskei Alkotmány

3. csoport

1. Tiborszállási Petőfi

2. Eülpösdaróci Zalka M.

A JÁRÁSOK VERSENYÉBEN:

1. Mátészalkai

2. Kisvárdai

3. Bakialóránthazi

4. Tiszalöki

5. Nyíregyházi

6. Nyírbátori

7. Nagykállói

8. Vásárosnaményi ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦»♦♦♦♦»♦»««♦«»«>

•- *Ünnepid

vasutasok

Szombaton este baráti hangulatú, kellemes ünnepséget tartottak a dohánybeváltó kultúrtermében a nyíregyházi MÁV pálya- fenntartási főnökség dolgozói. A főnökség az idén negyedszer kapta meg az élüzem címet és először a SZOT és a Minisztertanács vörös Vándorzdszlaját.

Papp Károly, a vasúti osztály vezetője üdvözölte a pályafenntartási főnökség dolgozóit és vezetőit, majd Feleki Pál, a SZOT kiküldötte és Szilágyi Sándor, a vasút politikái osztályának tagja szólt a kitüntetett főnökség dolgozóihoz.

A SZOT és a Miniszter- tanács vörös vándorzászlaját és a negyedik kitüntető élüzem jelvényt boldogan vették birtokukba a nyíregyházi vasutasok.

71 dolgozó kapott pénzjutalmat. 15.000 forintot oszlottak ki a legmagasabb teljesítményt elérők között.

A MÁV kultúrotthon kul- túrcsoportja és a MÁV tánczenekara előadásával élénkítette az összejövetelt.

9, Fehérgyarmati

10. Csengéri

KÁLLAI SÁNDOR begyűjtési hivatalvezető.

Befejezéshez közel áll a fehérgyarmati vil!anyma-| lom építése. A malmot a Malomipari ES saját beruhá-' zással készíti. Egy esztendeje kezdtek hozzá, s már csak a fedél hiányzik ahhoz, hogy átadhassák a ma-; lomszerelőknek. (Hammel József felvétele)1

A Szovjetunió javaslata a londoni értekezleten

D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere a Szuezi-csatorna ügyével foglalkozó londoni értekezleten elhangzott augusztus

21-i beszédében a következőket mondotta a csatorna hajózásának szabadságát szabályozó egyezményről: Az ilyen nemzetközi megállapodás körülbelül az alábbi fő kikötéseket tartalmazhatná:

A Szuezi-csatorna minden időkre szabad lesz és nyitva áll minden állam kereskedelmi és hadihajói számára a hajózási és kikötői illetékek és az összes ha-- józási feltételek tekintetében megvalósítandó egyenlőség alapján. Emellett a csatornát nem használják fel a csatorna hajóforgalmában érdekelt egyetlen állam rovására vagy hasznára sem.

Egyiptom, amelynek a csatorna szuverenitása alá, birtokába és irányítása alá tartozik, az alábbi kötelezettségeket Vállalja:

a) Minden szükséges intézkedést megtesz a hajózás teljes szabadságának biztosítására, valamint avégett, hogy a csatornát és létesítményeit a hajózási szabadság bárminő megsértésétől megóvja.

b) Olyan állapotban tártja a csatornát, hogy az megfeleljen a hajózás követelményeinek és a korszerű technika színvonalának.

c) Elvégzi a hajózás feltételeinek megjavításához szükséges munkákat, amelyek a csatorna kapacitásának növeléséhez szükségesek, hogy a szállítások volumene a világkereskedelem és Egyiptom érdekében növekedhessek.

d) Megfelelő tájékoztatást nyújt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Szuezi-csatorna működéséről.

A megállapodás összes aláírói vállalják, hogy semmi körülmények között sem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek megbontanák a Szuezi-csatorna sérthetetlenségét, vagy anyagi kárt okozhatnának a csatorna létesítményeinek, építkezéseinek s az ott folyó munkáknak.

Az 1888. évi megállapodás kikötéseinek értelmében

a Szuezi-csatorna sohasem lesz hadműveletek színhelye.

Nem engednek meg semmiféle ellenséges akciót vagy olyan akciót, amelynek célja a hajózás szabadságának megzavarása a csatornán és bejárati kikötőiben. A csatornát nem lehet blokád alá venni.

Olyan nemzetközi együttműködési formát vezetnek be a csatornái hajózás szabadságának biztosítására vonatkozóan, amely megfelél az új körülményeknek, az idők szellemének, valamint az Egyesült Nem- ----------------^ --------------------zetek Szervezete céljainak-: Ennek megfelelően, ha a Szuezi-csatornával foglalkozó tanácskozó bizottságot alakítanának a csatorna hajózási szabadságának

fenntartásában érdekelt országokból, véleményünk szerint ennek a bizottságnak például az alábbi íeiV adatai lehetnének:

a) Tanácsokkal _ szolgálhatna az egyiptomi csatornaigazgatóságnak a hajózás szabadságára, í valamint a tarifa-kérdések re nézve.

b) Szükség esetén megfelelő segítséget nyújthatna az egyiptomi kormánynak abban, hogy a csatornát hajózható allapotbah tartsák.

c) Felhívhatná Egyiptom kormányának cs az egyezmény bármelyik aláírójának figyelmét azokra az intézkedésekre, amelyeket a bizottság a megállapodás- kikötéseinek végrehajtása-; hoz szükségesnek tart.

d) Megfelelő kapcsolatot; tarthatna fenn az Egyesült Nemzetek Szervezetével, valamint' a nemzetközi hajózással összefüggő nemzetközi szervekkel.

e) A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos viták esetén intézkedéseket tehetne az ilyen viták rendezésére és szükség esetén az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordulna.

A tanácsadó bizottság összetételét és megalakítanának rendjét egyezmény | szabhatja meg.

Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban

A Külkereskedelmi Minisztériumban szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Bognár József miniszter Válaszolt az újságírók kérdéseire.

Külkereskedelmünk általános helyzetit ismer.et ve, a miniszter utalt aría, hogy a külkereskedelemnek több, mint 20 százalék a részesedése nemzeti jövede'münk- ben. Országunk kevés nyersanyaggal rendelkezik, és így sok alapanyagot kell behoznunk külföldről. A termelés csak akkor gazdaságos, ha nagy mérem, és iparunk a belföldi szükségleteken felül is képes termelni.

Az egyik kérdésre válaszolva

kiiliöidl ^osságainkról

a következőket mondottá a miniszter:

Az adósság mértékéről

túlzott híresztelések terjedték el.

A mi adósságunk nem nagy obü, mint a hasonló gazdasági erőkkel rendelkező országoké szokott lenni.

A nemzetközi gazdasági életben megszokott, hegy a fejlettebb országok hitéleznek. Nálunk az a hátrányos, hogy az adósság ösz- szétélele kedvezőtlen: sok a rövid lejáratú és nagyobb kamatú hitel, és elsősorban ezen igyekszünk változtatni.

A miniszter ezután utalt

a népi demokra!!us országokkal való együttműködésünkre.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak kereskedelmi forgalmunkat tudjuk növelni ennek révén, hanem iparunk is gyorsabb ütemben fejlődhet. Minden ország az adottságainak legjobban megfelelő cikkeket gyártja — természetesen nagyobb mennyiségben és olcsóbban, mint ha csak egyes darabok vagy kisebb sorozatok készülnének. A Kínai Népköztársaságnak segítséget tudunk nyújtani a víz:energia-termelés, a közlekedés fejlesztésében és a természeti kincsek feltárásában,1

Nagy perspektívái vannak a magyar-jugoszláv gazdasági együttműködésnek.

Mi most is importálunk villamosenergiát és még inkább szükség lesz erre a következő években, Jugoszlávia viszónt Európa egyik leggazdagabb országa viziénefgia-f orrásókban.; Ennek hasznosításához se-j gitséget kívánunk nyújtani,(

(Folytatás a 3, oldalon.}