Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-15 / 190. szám

195$, augusztus 15, szerda N G P L A F Göröngyök cs tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala TSZ-ben A mezőgazdaságban most van a munka dandárja. Ja­vában folyik a cséplés, az élet betakarítása. A tunyog­matolcsi Szabadság Hajnala TSZ-ben is jól állnak a fontosabb munkák végzésé­vel. Termésátlagaik nagyon szépek. Kár, hogy mind­emellett sok időt pazarol­nak civódásra, belső problé­mák fölötti vitára. Miért fordulhat elő eb­ben a jó hírű gazdag tsz- ben, hogy nem teljes a rend, a békesség és hogy új el­nökválasztás problémájával tépelődnek? Kiss Béla elvtárs jó aka­ratú elnök. Érdeme, hogy idén a tavalyinál sokkal jobban gazdálkodnak, szeb­bek az eredmények. A ta­valyi 42 forint munkaegy­ség átlaggal szemben idén 50 forintnál is többre szá­míthatnak Amikor a tag­ság megválasztotta Kiss elv­társat, hallgatott szavára és bízott benne. Mégis néhány hónapja arról beszélgetnek a tsz-ben. hogy más elnök kellene. Szinte kivétel nél­kül jó embernek mondják Kiss elvtársat, de azt kifo­gásolják, hogy nem szilárd­kezű vezető, hagyja elnézni a tsz-en belüli rossz indu- latú csoportosulást. Ügy mondják a tagok, hogy három elnökük van. Az egyik Kis elvtárs, a má­sik Jakó Károly a tsz régi elnöke, (akit egy esztendeje leváltottak s most megpró­bálja magaköré csoportosí­tani azokat a tagokat, akik hallgatnak a csábításra), a harmadik „elnök" Kiss elv­társ felesége, aki a tagok nagy bosszúságára sokszor jogtalanul avatkozik bele a vezetőség dolgába és diktál­ni akar a tsz-ben. Emiatt a tagság úgy érzi, hogy nincs rendjén náluk a szö­vetkezeti demokrácia. Személyeskedések miatt kárt szenved a tsz Jakó Károlyt azért vál­tották le az elnökségről, mert a tagság megkérdezé­se nélkül a saját előnyére jószívüsködött a közösség vagyonával. Nagyobb meny- nyiségű almát ajándékozott községi vezetőknek, hogy ezzel behízeleghesse ma­gát és hogy alkalomadtán nézzék el neki, ha hibát vét. A megyei pártbizottság ki­vizsgálta ezt az ügyet, és nem maradt el az intézke­dés. Az elfogadott gyümölcs­árát ki kellett fizetni a tsz-nek. A tagság több más hiba miatt leváltotta Jakót és helyébe Kiss Béla elv­társat választotta meg. Mit tett ezután a régi el­nök? Szembeállította a ta­gok egyrészét az új vezető­séggel és az alapszabály el­len izgatta őket. Az első szénabetakarításkor a tsz vezetősége úgy határozott, hogy kinek-kinek a végzett munkaegység szerint és az alapszabálynak megfelelően osztják ki a porciót. Jakó a vezetőség határozata ellen hangolta a tagok egyrészét, azt állította, hogy a tagság úgy cselekszik, ahogy akar s ha vele együtt mások is az alapszabály ellen cse­lekszenek, úgy sem büntet­nek meg mindenkit. Első­nek ő vitt haza a közös ta­karmányból annyi mennyi­séget, amennyi előre egy egész esztendőre járt volna neki. Ezt látva a többiek, hasonlóan cselekedtek. Majd Kiss elvtársat arra akarták rábírni, hogy cse­lekedetüket jegyzőkönyvileg hagyja jóvá. S amiért Kiss elvtárs nem írt alá, a tagok egyrésze elhatározta, hogy -eváltják. fl harmadik „elnök“ magatartása Olajat öntött a tűzre Kiss elvtársnő, az elnök felesé­ge azzal, hogy sok hibát fel­nagyítva, kiélezve hozott mindenki tudomására. Szí­totta az ellentéteket. Be­avatkozott olyan ügyekbe, amibe nem volt joga. Nincs is tisztázva, hogy tagja-e a tsz-nek. Ugyanis koráb­ban még a régi elnök ide­jében kizárták, később pe­dig nem határoztak vissza­vétele ügyében. (Felvételé­ről nem találtunk jegyző­könyvet.) Tagkönyve sincs, 8 ebben az esztendőben még egyetlen munkaegysé­get sem szerzett. Betegsé­gére hivatkozik, ugyanak­kor ennek ellenére a „veze­tésbe" beavatatlanul bele folyt. Kissné a Néplap leve­lezője. amit az újságba írt az helytálló volt. Megpró­bálta ezt a bizalmat arra kihasználni, hogy a tsz zűr­zavaros dolgaiban a Néplap segítségét remélve valami­lyen úton-módon előbbre jusson. Ez nem sikerült. A Jakóval szemben felhozott hibák helytállóak ugyan, de Kiss elvtársnő pártszerűt- lenül vetette fel a hibákat, személyes ellenségnek te­kintette a régi elnököt. Emiatt nem egyszer majd­nem verekedés lett.'S hogy érvényre juttathassa saját igazát, többször befolyásol­ta férjét a vezetésben. Nem csoda, hogy ilyen körülmé­nyek után egyetlen olyan taggal sem tudtunk beszél­ni a tsz-ben, aki a pártját fogta volna. Ki iegven az elnök ? A termelőszövetkezet a tagságé. Elsősorban a tag­ságnak van joga dönteni a tsz. ügyeiben, így abban is, hogy új elnököt választ­hasson saját soraiból. De vajon elegendő-e ez? Meg­oldja-e a problémákat? Vé­leményünk szerint nem. A jóakaratú elnököt jósága miatt szeretik a tagok. — Nagy kár, hogy nem hív­ták fel idejében a figyel­mét a tsz-ben elmérgesedő helyzetre, arra, hogy le­gyen határozottabb, szilár­dabb vezető. Ilyen támo­gatás helyett magára hagy­ták Kiss elvtársat. Az el­lenőrző bizottság sem élt jogkörével, amikor enged­te, hogy csorba essen a szö­vetkezeti demokrácián. Néhányan még mindig nem látják be, hogy pél­dául: a szénaügy hátrányt jelent a közösnek. A szarvas­marhaállomány gondozója panaszkodott, hogy a ko­rábbi 12 literről 6 és fél literre csökkent a fejési átlag, ö úgy látja, baj van a szarvasmarhák takarmá- nyozásval. Ez a kár a tsz. minden tagját érinti. Hi­szen, ha így megy tovább, akkor csökkenni fog terv­be vett jövedelemük. Most már egyre többen vannak, akik elítélik a széna meg­gondolatlan szétosztását és Jakót, amiért a maga ér­dekében rossz útra vezette őket. Segítsen a járási pártbizottság a tsz-nek A fehérgyarmati járási pártbizottság jól ismeri a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala problémáját. Jakó Károly fegyelmit kapott, Kiss elvtársnővel pedig el­beszélgettek a hibáiról. — Mindez véleményünk sze­rint nem elegendő. Fejlett vezetőket kell odaküldení. Segíteni kell az elnökvá­lasztási problémában, bel­ső rend helyreállításában, segíteni kell a tsz. pártszer. vezetőnek harcrabuzdítá- sában. Segítsenek a kom­munisták a tagoknak meg­látni, hogy kik okozzák a zavart, valamint segítsenek dönteni abban, hogy ki le­gyen az elnök. A tsz-ben nincs jelentő­sebb baj a munkák végzé­sével. Azonban előnyükre lenne, ha a problémák fö­lötti vitatkozást nem mun­kaidő alatt, hanem dolog­idő után végeznék. Látniok kell, hogy kenyér, hús és zsír nem születik az ilyen vitatkozásokból. Arról is kellene beszélniük, hogy milyen hasznos lenne, ha megvalósítanák szamosparti földjeiken az öntözéses gazdálkodást. Fontos dolog az, hogy rend legyen a ve­zetésben és jó legyen a tsz-tagok közötti viszony, Ez a saját érdekük. Hiszen úgy tudnak nagyobb ered­ményeket elérni. Orosz András. 88 millió forint értéhben építenek megyénkben dohányszárítókat a második ötéves tervben A második ötéves terv | irányelveiben 240 millió fo- : rintot tervez államunk do- 1 hányszárítók építésére. Eb­ből az összegből mintegy 80 millió forint jut a nyír­egyházi dohány jer mentáló- {gyár körzetéhez tartozó te- j rületre. I A dohányszántók építésé­re új eljárást dolgoztak ki a dohányfermentáló és a megyei építőipari vállalat mérnökei. Crasselli elvtárs a fermentáló főmérnöke, Bodánszky elvtárs a megyei építőipari vállalat főmér­nökének és a vállalat ter­vező részlegének segítségé­vel olyan új módszert dol­goztak ki, aminek segítsé­gével gyorsabban, olcsób­ban, a faanyag megtakarí­tásával korszerűbb dohány- szárító színeket építhetnek megyénkben. Eddig fából építették a szárítószínek vázát. Ez költ­séges és a faanyag megta­karítás figyelembevételével nehezen is folytatható. A szárítószínek új készítési módja jelentősen eltér a régitől. Egy nagyméretű előregyárlótelep létesítését tervezik, ahol a tél folya­mán folyhat az előregyár- tás és nyáron egy-egy szín összeállítása egy nap alatt megtörténhet. A szárítók váza vasból készül, az egészet úgy állítják össze, hogy bármikor szét lehet szedni, és más helyre szál­lítani. Eddig a régi módszer szerint egy-egy szekciók építési költsége, mintegy 30 ezer forintot tett ki. Most az új módszer alkalmazá­sával a hihetetlenül gyors elkészítés mellett alig kerül többe 21 ezer forintnál az építés. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy az elő­regyártó telepen készülő elemek a legkorszerűbb gé­pek alkalmazásával készül'1 nek el. Az új szárítók használata a dohány minőségének meg- javulásában is jelentős sze­repet fog játszani. A jelen­leg használatban lévő szá­rítók korszerűtlenek és a dohány minőségének rom­lását is okozzák, A dohány ki van téve az időjárás vi-1 szontagságainak, (köd) ésj ez minőség csökkenést okoz. Az új szárítók segít­ségével mindez megszűnik1 és jelentős minőség emel­kedés várható. A szárítók új módszerű építése nagy jelentőségű megyénk szempontjából. A dohánytermesztés fellendü­léséhez és a szabolcsi do­hány minőségének mcgja-. válásához fog vezetni ez az új eljárás. Lakóházak — habiivegbői A mesék üvegkastélya már nem a fantázia bizarr szüleménye. Sőt, egész üvegvárosok építése se len­ne probléma, dehát ki sze­retné, ha mindenki belátna lakásába? A taubenbachi óraüveg­gyár, amelyben a „habüveg- kutatóállomás" dolgozik, egv völgykatlanban fekszik. Itt „sütik“ a habüveget. — Valóban sütik. A kis varázs­műhely legfontosabb kellé­ke ugyanis három kemence. Ezekbe rakják az „élesztő­vel" elkészített üvegpor- tésztát „kalácsformákban“ — s a kemencéből kikerül egy 50x50 cm nagyságú, 10 cm vastag szürkésfekete tömb. Ennek a tömbnek a súlya fele annyi, mintha parafából lenne, vagyis úszik a víz felszínén. Ezen­kívül még sok érdekes tu­lajdonsága van. így például egészen könnyen fűrészel­hető, szeget lehet belevemi, elnyeli a hangot, vízhatlan, Korrózióálló és hőszigetelő. Bikafogás Biriben A Német Demokratikus Köztársaság auerbachi „Es- ,da" gyárában a Monofil- harisnyagyártásnál egy új kötési módszerre térnek át, amely véget vet a haris­Kígyósi Imrét a biri-i apaállatok gondozóját di­cséret illetné, amiért a bi­kák jó erőben vannak, ha... Éppen ennél a nagyjelentő­ségű „ha" szócskánál ütött be a baj. Jó a kondíció, te­hát a fölös erőből futja egy kis testedzésre is. Miből áll egy bikának a tornája? Be­melegítésként szörnyesen fúj, kaparja a földet s az­tán usgyi futásnak ered. Ilyenkor aztán legény a talpán, aki a vérbenforgó szemű, önmagát felpapriká­zó, dühös óriást megfékezi. Hiába futott utána Ki- gyósi Imre is, a távolság csak nem akart közöttük csökkenni. (Lehet, hogy közrejátszott az is a dolog­ban, hogy Kigyósi elvtárs termete sem gazdasszony gy alázó.) Egyszóval futottak. A bi­ka elől felcsapott lobogó fa­rokkal, utána a két puli acsarkodóit s igyekezett el­kapni a bika fülét, orrát s a horgasinát. A menet végét az apaállatgondozó zárta le. A rossz szerencse éppen ekkor hozta oda Garai elv­társat a járási tanács mező- gazdasági osztályáról. Garai elvtárs rögtön átlátta a helyzetet, kezébe vette az irányítást és jól leteremtet- tézte nem a bikát, hanem az apaállatgondozót. — Hogy lehet egy apa­állatgondozónak ilyen mu- lyára elhíznia — mondta felsőbbsége tudatában. — Vagy, ha nem tud úgy fut­ni, mint a bika, akkor tart­son több kutyát — adta meg a kiküldött a szakmai utasítást. De mennyit tartson, ta­lán egy egész falkát? Egy­két kutya jó pásztor ember­nél szinte családtag számba megy. De egy kutyanyáj? Az már nem él meg a friss levegőből. Nem is ez a fon­tos — mert Kigyósi elvtárs eddig is megoldotta felada­tát s ezután sem lesz rosz- szabb apaállatgondozó — hanem az a hangnem, ami­vel a járási osztály dolgo­zója kiállott, az nem igen simogatta meg Kigyósi Im­re önérzetét s azokét sem, akik tanúi voltak a jelenet­nek. Éppen ezért azt java­soljuk Garai elvtársnak, hogy „instrukcióit“ más munkaterületek felé irá­nyozza az ilyenek helyett és főleg emberséges formában — mivel emberekkel van dolga. * A levélnek van aláírója, de kéri, hogy nevét ne kö­zöljük, mert nem szeretné, ha Garai elvtárs személye­sen felé irányítaná „opera­tiv segítőkészségét." A Szovjet Tudományos Akadémia egyik laborató­riumában új fényképezőgé­pet állítottak össze. A géppel másodpercen­ként két és félmillió képet lehet felvenni. Az új fényképezőgép nem túlságosan nagy méretű, ké­nyelmesen kezelhető és üzembiztos. Tulajdonkép­pen három fő részből áll: a fölvevő kamrából, a vezér­lőasztalból és az objektív­ból. A fel vevőkamra zárja kü­lönleges lencsék és fényre­keszek rendszeréből, vála-j mint egy tükörből áll, an^elyi percenként 3—75 ezer for­dulatot tesz. A rendkívüli gyorsaság­gal dolgozó fényképezőgép1 gyorsan lezajló fizikai fo­lyamatok felvételére szol­gál, mint például robbanás, égés, villamos kisülés, rob­banási hullámok terjedese stb. Már használják is arra, hogy tanulmányozzák a! robbanásbiztosságot a szén-' bányákban. Menetközben felfújható autógumik A „ZISZ-157“ tehergép­kocsin egy krompresszor segítségével szabályozzák a gumikban a nyomást. A kompresszort gumitömlők és fémcsövek kötik össze az autógumival, s ezeken ke­resztül tudja pótolni a rossz kiengedett levegőt. Földúton az autó teherbiróképessége két és fél tonna, betonúton 4.5 tonna, legnagyobb se­bessége óránként 65 kilomé­ter. Nein fut többé a harisnyaszem nyaszemek lefutásának, A gépeket úgy állítják az új módszerre, hogy év végéig már az összes harisnyák egyharmadán nem futhat lé a szem. Uj sebességi világrekord a vízen óránként 325.6 kilométeres átlagsebesség mellett. A tel­jesen fémből készült motor­csónaknak hólégsugaras hajtóműve van, súlya 2.5 tonna. Donald Campbell ismert angol versenyző új sebessé­gi világrekordot állított fel vízen. „Kék madár" nevű gépe a Wiliswater-tavon 346.13 kilométeres legna­gyobb sebességet ért el, Magyar viiiamosmoíor Harkovban A képen: A har­kovi viilamosgep- gyárban D. Csered- nyicsenko (jobbol­dalt) brigádvezető és I. Reznyikov, a Magyar Népköztár­saságban készült 2580 kilowattos vil­lamosmotort pró­bálják ki. (Foto I, Jaszenov! &------------- — A TECHNIKA VILÁGÁBÓL Két és 'félmillió fényképfelvétel egy másodperc alatt

Next

/
Thumbnails
Contents