Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-14 / 189. szám

1956 augusztus 14, kedd NÉPLAP 3 Vízum nélkül utaz hatnak a magyar állampolgárok a Román Népköztársaságba A Román Népköztársaság kormányának javasla­tára a Magyar Népköztársaság, és a Román Népköz- társaság kormányai megegyeztek abban, hogy a két ország közötti utazások megkönnyítése érdekében augusztus 15-i hatállyal megszüntetik a vízumkény­szert. A megegyezés értelmében hivatalos és magánjel­legű látogatásoknál, valamint átutazásnál magyar és román állampolgárok vízum (illetve átutazó vízum) nélkül utazhatnak a két ország területén, amennyi­ben diplomata, szolgálati, polgári vagy kollektív út­levéllel rendelkeznek. Vízum nélkül lehet továbbá utazni Romániába a személyazonossági igazolvánnyal is, amennyiben a személyazonossági igazolvány tu­lajdonosa az IBUSZ-nál kiváltja a szükséges betétlapot. Hl Arab Liga helyesli az egyiptomi intézkedéseket Az AFP kairói jelentés^ szerint az Arab Liga politi­kai bizottságának augusz­tus 12-i ülésén egyöntetűen hozott határozata a Szuezi- csatorna kérdésében a töb­bi között ezeket állapítja meg: „Az arab országok Egyiptommal azonos állás­pontra helyezkednek és tel­jes mértékben támogatják mindazokat az intézkedése­ket, amelyekhez Egyiptom kénytelen lesz folyamod­ni.” Miért nem vesz részt Egyiptom u londoni tanácskozáson ? fl párt érdeke az egységes cselekvés ff oly tatás az l. oldali 61.) mét hívta fel Kádár elv­társi amikor arról szólott, hogy a páriélet lenini el­veinek valamennyi párt­szervünkben érvényesülni kell. A part minden tagjá­nak bátran, merészen, sza­badon kell véleményét, né­zeteit nyilvánítani, mert ez elősegíti a kollektív veze­tés elvének, a pártélet le­nini normáinak további ki­bontakozását, alkalmazását. Nyilvánvaló, hogy az ilyen légkörben lehetetlenné \á- lik a párttal szemben el­lenséges szólamok hangoz­tatása, mert ezt maga az egységes párttagság veri vissza. Ezek után hangsú­lyozta: „A párteUenes ellensé­ges nézetekkel szemben nincs türelem. Ezeket megtűrni a pártban nem lehet.” S ugyanakkor figyelmez­tetett arra. hogy nagy és fáradhatatlan elvtársi szó­ra, a meggyőzésre van szükség a becsületes párt­tagokkal szemben, amikor részükről találkozunk hely­telen, a párt ideológiájától és politikai vonalától eltérő nézetekkel. Kádár elvtárs hangsú-* lyozta: „A Központi Vezetőség júliusi határozata világos, félre nem érthető. A párt­tagok szilárdságának meg­ítélésénél most és a jövő­ben a fömérték az legyen: érti-e a Központi Vezető­ség határozatát, egyetért-e vele, kés-e dolgozni érte?” Ma ez a párt érdeke az egységes cselekvés, a párt politikájának megvalósítása érdekében. ^ J\assxer rádióbeszéde Nasszer elnök vasárnap este rádióbeszédet intézett Egyiptom népéhez. Beszédé­ben 2- hírügynökségi je­lentések .szerint — többek között a következőket mon­dotta: — Néhány nappal ezelőtt már azon a ponton voltam, hogy bejelentem: hajlandó vagyok elmenni Londonba, részt venni az augusztus 16-1 értekezleten. — Akkor azt gondoltam, hogy kimutathatom, meny­nyire ragaszkodik Egyip­tom a világbékéhez és a nemzetközi vitás kérdések békés úton történő rende­zésének elvéhez. Később azonban, főleg Sir Anthony Eden rádióbeszéde után rá­jöttem, hogy ennek az értekezletnek a célja az egyiptomi nép megalázása, hogy diktátumot kényszerít­senek rá a gazdasági nyomás és a katonai fenyegetések eszközé­vel. ^ Ezután a Nyugaton folyó katonai előkészületről szól­va kijelentette: — Nem félünk tőlük. Valamennyi arab nép hajlandó utolsó csepp vérét ontani Egyiptom védelméért. Készek vagyunk a totális háborúra, olyan háborúra, amelyet most az algériai nép vív a francia gyarma­tosítók ellen, mint amilyent s hős vietnami nép vívott ellene. Bekében akarunk élni, de nem riadunk visz- szg attól, hogy megvédjük hazánk javait, bármi le­gyen is az ár. Egyiptomnak nincsenek terjeszkedési szándékai, mint a Nyugat állítja, de országunk szilárdan tartja magát az önrendelkezés és a világbéke elveihez. Az ENSZ-ben éppen úgy, mint Bandungban, vagy Brioni- ban kifejezésre juttattuk ragaszkodásunkat a nemzetközi vitás kér­dések békés úton tör­ténő rendezésének el­véhez. A francia és az angol kormánv viszont bebizonyította, hogy tá­volról sem teszi magáé­vá ezeket az elveket. Tekintsenek csak arra, mit csinálnak a franciák Algériában. Hány alkal­muk lett volna már béké­sen rendezni ezt az ügyet, de mit tettek? Félmillió katonát küldtek Algériába, hogy a végsőkig vigyék a hős algériai nép elleni há­borút. Sőt ezzel sem elé­gedtek meg, még többet akarnak mozgósítani, hogy ellenünk is agressziót in­dítsanak. Nasszer elnök befejezé­sül kijelentette: Bízunk a népben, A nép segít ben­nünket, mint ahogy a múlt­ban is tette. Harcolni fo­gunk és ha kell megha­lunk jogunkért, független­ségünkért, szuverenitásun­kért. Nasszer vasárnapi sajtóértekezlete Újabb kedvezmény a termelőszövetkezeteknek Hegedűs András elvtárs a soproni népfront-gyűlésen A Hazafias Népfront sop­roni nagygyűlésén vasárnap Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Az ország dolgozói előtt álló politikai, gazdasági kérdésekkel foglalkozva ki­tért a mezőgazdaság fej­lesztésére is. Ismertette, hogy a dolgozó nép ellátá­sát javítani csak úgy tud­juk. ha gyorsabban fejleszt­jük a mezőgazdaságot. Be­szélt az anyagi érdekeltség szükségességéről, majd így folytatta: Mezőgazdaságunk korsze­rű színvonalának elérésé­hez feltétlenül szükséges, hogy előbbre jussunk me­zőgazdaságunk szocialista átszervezésében is, vagyis a termelőszövetkezeteket ne csak gazdaságilag szilárdít­suk meg, hanem számsze­rűleg is növeljük. Hegedűs elvtárs elmon­dotta, hogy a termel őszö- /etkezetek fölénye az el­Az AFP a kairói rádió alapján közli azokat a kér­déseket, amelyeket vasár­nap délután Nasszer elnök­nek sajtóértekezletén fel­tettek és a köztársasági el­nök válaszait a kérdésekre. Alább közlünk néhány kér­dést és választ. Kapott-e Ön szovjet aján­latot az asszuáni duzzasztó­gát megépítésére? — Igen, de a duzzasztó­gátat a volt csatorna-társa­ság jövedelméből tervezzüK megépíteni. A társaság a múlt évben 16 millió font tiszta jövedelmet könyvel: el, amelyből 5,5 milliót a tisztviselőknek fizettek ki, a többi a részvényeseké lett. A jövőben ez a jöve­delem nem paloták építésé­re fog szolgálni. A bevételi az egyiptomi nép rendelke­zésére fogjuk bocsájtani, amely igen alacsony szín­vonalon él. — Miért nem tájékoztatta az érdekelt hatalmakat e csatorna társaság államo­sítására irányuló szándéká­ról? — Azért, mert megtud­tuk, hogy összeesküvés fo­lyik a társaság koncesszió­jának meghosszabbítására és nem akartuk, hogy erős nyomást gyakoroljanak ránk. — Ügy véli-e, hogy az Qn kormánya elleni kampány ellenére még mindig nyitva áll az ajtó a megegyezés elolt a nyugati országokkal? — Hajlandók vagyunk el­felejteni a múltat és min­den vitás kérdésünket tár­gyalás útján rendezni. — Elfogadná-e, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete garantálja a hajózás szabadságát a Szuezi-csa­tornán ? — A legfontosabb az. hogy az egyiptomi kormány és nép maga garantálja a hajózás szabadságát. •— Mit tenne agresszió esetén? — Harcolnék. — Tekintettel az Egyip­tom ellen megtett katonai előkészületekre, miért nem fordul panasszal a Bizton­sági Tanácshoz? — Mi csak saját magunk­tól függünk. Egyébként még mindig van időnk arra. hegy a Biztonsági Tanács­hoz forduljunk, — ön azt mondja, hogy kormánya garantálja a ha­józás szabadságát. De vti történnék, ha a kormá­nyát egy másik váltaná fel? — Sohasem mondtam, hogy ellenzem a hajózás szabadságának nemzetközi garantálását. Mindamellett ellene vagyok a kollektív imperializmusnak. •— Mikor határozta el. hogy államosítja a Szuez- csatorna tánaic.yo ,7 Két és fél evvel ezelőtt már tervbe vettük ezt a le­hetőséget, végleges elhatá­rozásunkat azonban csők azután hoztuk meg, hogy angol-amerikai részről el­utasították az asszuáni gát megépítésében való segít • séget. Ekkor megé.'",et:uK, összeesküvést szőnek elle­nünk, hogy megtartsanak bennünk H nyomorunkban: Kénytelened voltunk tehál gyorsan cselekedni, hogy anyagi erőforrásokat és ra­gyogó jövőt biztosítsunk az egyiptomi népnek. Vidám ünnepségek a vasutasnapon Már szombaton megkez­dődtek a vasutasnapi . ün­nepségek Nyíregyházán és Mátészalkán. A vasúti üze­mekben, a fűtőházban, a pályafenntartásnál, az állo­másokon — ünnepi beszá­molók és jutalomkiosztá­sok voltak. A kormány- és minisz­tériumi kitüntetések mellett igen sokan ré­szesültek rendkívüli elő­léptetésben a VI. vas- utaenáp alkalmából« Másnap reggel zenés éb­resztőre kelt Nyíregyháza és Mátészalka. Mindkét r.v- iyen a vasutasok fúvósze­nekara szolgáltatta a zenei, amit a vasutas dísz-szazad felvonulása és az emlék­művek megkoszol úzása kő vetett. Nyíregyházán a délutáni órákban sportünnepéllyel folytatták a műsort. A Tö­rekvés-pályán sorraker Ü ló kövérek és soványak mér­kőzése nagy tetszést ara­tott a nézők közölt. A já­tékosok — fülig sárosán — küzdötted a győzelmet je­lentő gólokért. A küzdelem heves volt, és végered­ményben nem dőlt el a „rangadó", mivel az ered­mény 4:4 döntetlen lett. - Estére megteltek a kül- túrházak. A színvonalas műsor után vidám tánccal' és szórakozással töltötték el estéjüket a vasutasok és családtagjaik. Baráti kcc< cintással üdvözölték a "leg­jobbakat a kedves baráti ünnepségen. fl Néplap cikke nyomán termékeny vita volt az Áruházban A Néplap augusztus 8-i számában levelet írtam az Állami Áruház vezetőségé­hez. Ebben arról volt szó. hogy az égjük osztályon dolgozó lányok és asszo­nyok panaszkodtak osztály­vezetőjükre. Elkeseredet­ten mondták el, hogy em­bertelenül bánik velük és durva hangon beszél. A cikkben hibáztattam a vál­lalat vezetőségét, mert tu­dott az osztály problémái­ról, mégsem intézkedett, nem történt felelősségre- vonás. A szóban lévő prob­léma megvitatására az igaz- gató helyettese, az igazgat j kétheti távollétében, nem volt hajlandó egy értekezle­tet összehívni. Véleménye szerint a dolgozóknak nem volt joguk panaszt tenni. A cikk megjelenése után pénteken került sor az ér­tekezletre. Az áruház dol­gozói közül sokan részt vet­tek a vitában és hozzászól­tak a cikkhez, s problémá­hoz. Voltak akik könnyezve mondták el panaszukat, el­keseredésüket. Voltak olya­nok is, akik az osztályve­zető védelmére keltek. Többen, más vezetőbeosz­tású dolgozókat is bíráltak, akik egy-egy esetben „ló­hátról“ beszéltek beosztott­jaikkal, embertelenül vi­selkedtek velük szemben. Két osztályon azt java­solták a dolgozók: jobb volna, ha névaláírás nél­küli írásban közölnék mon­danivalójukat, bírálatukat. Nyilván azéri, mert félnek a bírálat következményei­től. Erre viszont nemigen van okuk. Az értekezleten nem igazolódott több dolgo­zónak az az állítása, hogy a vezetőség megtorolja a bírálatot. Nem tudtak meg­nevezni olyan dolgozót, akit a bírálat miatt elbo- csájtottak volna az áru­házból. A megbírált osztáljrvezetű önkritikát gyakorolt visel­kedése miatt, belátta, hogy •talán az utolsó figyelmez­tetés volt az áruház igaz­gatójának vele szemben fo­ganatosított fegyelmi intéz­kedése és a dolgozók bírá­lata. Megígérte, hogy soha többet nem fog előfordulni vele hasonló • eset. Hadd mondjam el még azt is, hogy a dolgozók el­ismeréssel beszéltek Ivanov elvtársról, akinek vezetése alatt sokat javult az áru­házban a kollektív szellem, a munkafegyelem és a terv­teljesítés. Ivanov elvtárs el­várja a dolgozóktól, hogy nagyobb bizalommal legye­nek hozzá panaszukkal is. A szóbanlévő osztályon át­szervezés lesz, ami minden bizonnyal hozzá fog járulni a problémák rendezéséhez, a hibák kijavításához. El lehet mondani, hogy a megbeszélés bátorítást je­lentett az áruházi dolgo­zóknak a hibák, panaszok további felvetéséhez és se­gített az elvtársiasság el­mélyítésében A tervek tel­jesítése alapján minden re­mény megvan arra, hogy az áruház harmadszor is el­nyeri az élüzem címet. Bi­zonyára ezután még jobb kedvvel, még nagyobb lel­kesedéssel, nagyobb össze­fogással fognak dolgozni újabb sikerek eléréséért. O. A. múlt években egyre inkább bebizonyosodott. Azok a szövetkezetek, amelyek nagyüzemhez méltóan be­rendezkedtek, minden te­kintetben felülmúlják a kisüzemeket. Ahhoz, hogy jól berendezett nagyüze­mek legyenek a szövetke­zetek, nagy befektetésekre is szükség van. A hitel te­rén is további kedvezmé­nyeket kapnak a termelő- szövetkezetek. Erről a kö­vetkezőket mondotta Hege­dűs elvtárs: Most dolgozunk ki olyan1 intézkedéseket, hogy a tsz-ck az eddiginél sokkal kedvezőbb fel­tételek mellett kap,iá­nak hitelt építkezé­seikhez, 25 évi lejárat­tal, évi egy százalékos kamattal1. Arról is gondoskodunk, hogy a termelőszövetkeze­tek régi hiteleit szintén át-, alakítsák 25 évi lejáratú’ hitelekké, ugyancsak évi1 egy százalékos kamat mel-l lett. Az elmúlt héten utasítást adtunk a Nemzeti Bank fiókjainak, hogy addig is, amíg ez a hitelrendezés nem történik meg, ne esz­közöljenek levonásokat hi­tel céljaira a termelösző-' vetkezetek számlájára ér­kezett befizetésekből. A beszéd további részé­ben hangsúlyozta Hegedűs elvtárs, hogy a szövetkeze­tek fejlesztésénél továbbra is szigorúan az önkéntes­ség alapján állunk. De le­szögezte azt is, hogy álla­munk minden erejével tá­mogatja a szövetkezeti utat választó dolgozó pa­rasztokat. Panaszunk van a Fehérgyarmati Gépállomásra Községünkben az ara­tás, illetve a hordás be­fejezése után megkezdő­dött az általános cscplés. Megkezdődött, de igen lassan halad. Éppen ezért nagy panaszunk van a Fehérgyarmati Gépállo­másra. Hol a cséplőgép­nek, hol az azt hajtó traktornak van mindig valami baja. S ha ez to­vábbra is így lesz, mi még szeptemberben sem fejezhetjük be a cséplést. Deliét miért kell nekünk elmaradni amiatt és resz­kírozni sokáig a többség­ben szabad ég alatt levő asztalokat, ha a gépállo­más rosszul végezte el a gépjavítást vagy nem elég körültekintően készült fel a cséplés végzésére? A gépállomás vezetősé­ge nem nagyon töri ma­gát a menetközben elő­adódó hibák kijavításár» sem. Példáiul folyó hi 6-án elromlott a cséplő­gép. Másnap sem indul­hatott meg vele a mun­ka. Telefonon felhívtuk a gépállomást, kérve, sür­getve a gép kijavítását, amire azt mondták: ér­tekezletük van. Köszön­jük szépen a választ, de ezzel még nem telnek meg élettel a zsákok. Községünk minden egyes dolgozója azt szeretné, ha mielőbb befejezhetné a cséplést. S amellett, hogy kenyérnekvalójnkat zsákban tudnák, beadási kötelezettségüket is ha­marabb teljesíthetnék. A Gépállomások Me­gyei Igazgatósága gondos­kodjon róla, hogy a Fe­hérgyarmati Gépállomás vezetősége sürgősen ja­vítsa meg munkáját. Angyal István vb-elnók,

Next

/
Thumbnails
Contents