Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-01 / 178. szám
1956 augusztus í, szerda NÉPLAP ,5 Rizstermelés a fehérgyarmati járásban w „Növeljük a takarmánymennyiséget...í6 — ígérik a Nyírbogdányi Állami Gazdaságban Pár évvel ezelőtt még nem nagyon gondoltunk arra, hogy a fehérgyarmati járásban, az ország északkeleti csücskében rizstermelés fog folyni. Az a felfogás alakult ki, hogy e részen már nem érik be a rizs. A kérsemjéni Űttörő TSZ valóban űttörő elnöke, Biró Lajos azonban 1955- ben kísérletképpen 3 hold területen termelt rizst. Az eredmény 45 mázsa lett, ami 15 mázsás átlagnak felel meg. Szép eredmény volt ez. Jóval magasabb a tavalyi országos átlagnál. A semjé- ni eredményekre többen felfigyeltek és ez évben már Szatmárcsekén is mintegy 90 holdnyi területen termelnek rizst. Persze ez évben 14 hold van már a semjéni Űttö- rőnél is. A szatmárcsekei rizster- /helés egy érdekes problémát vetett fel. Ugyanis a kérsemjéni tsz-nél a Szamosból történik az árasz- tása a rizstelepnek, míg a egekéinél a Túrból. Mi a nábrádi tsz-nél már ez évben is akartunk termelni rizst, de a Szamosból a vizet hosszú úton tudtuk volna eljuttatni, ami költséges. Viszont mi abban a hiedelemben voltunk, hogy a Túr vize nem alkalmas a rizs- termelésre, mert vize lúgos. Mi. az igazság? ,’f'.összehasonlítva a Szamos és Túr menti földeket, mit tapasztalunk? A Szamos folyása mentén gazdag termőtalajokat találunk (Tu- nyogmatolcs, Szamossá- lyi, Kérsemjén stb.) míg a Túr mentén gyenge termőképes talajok vannak (Vámos- . oroszi, Kölese, Csaholc stb.) A Szamos a szabályozás előtti kiöntéseivel maga körül hordalékos lösztalajt alakított ki. Azt mondotta a számosmenti gazda, hogy a kiöntés után még bővebb termés vc^t. Ezzel szemben a Túr mentén nincs hordalék és a Túr menti gazda a Túr vízére azt mondja, hogy ennek a vize éget, so- ványítja a talajt. A látszat ezt is mutatja, bár van ellentmondás a Túr menti gazda azon megállapításában, bogy míg a Túr vize a szabályozás előtt kijárt, addig volt jó fű, bő legelő, mióta nem önt ki, azóta gyenge a legelő a Túr mentén. Ügy a Túr, mint a szamosmenti gazdáknak a megállapítása a gyakorlati tapasztalat alapján születtek meg. Nézzük ezekután mit mond a tudomány a Túr vízéről és a túrmenti földekről. Megállapítást nyert az, hogy a Túr vize nem „éget‘‘ és nem lúgos, erről saját magam is meggyőződtem egy laboratóriumi vizsgálat során, ellenben úgy a víz, mint a túrmenti földek mészben igen szegények, majdnem semmi me- szet nem tartalmaznak. Tehát a túrmenti rizstermelésnél nélkülözhetetlen a meszezés. A meszezés jó hatással van e talajokra, példa rá a nábrádi Békeharcosnál végzett mésziszapos 'talajjavítás. A harmadik táblán 1955. év nyarán 12 kh. búzatarlón meszezés lett végezve a talajjavító vállalat által. Dacára, hogy e táblán ez évben már harmadszorra van vetve kalászos, mégis kiemelkedően jó búza van benne, annak ellenére, hogy tavaly már megmutatkozott a kalászos gabona utáni vetésének hátránya. Befejeződött az új vasútvonal építkezése, amely Lvov és Uzsgorod városokat köti össze. A vonalon megindult a rendszeres 1957-ben már Nábrád, Panyola, Fehérgyarmat tsz-ei is termelnek rizst. Az elsőnél a Turbói, az utóbbinál a Szamosból történik az árasztás. A semjéni Űttörő is további 20 kh- val növeli a rizs vetésterületét, azonban szó van arról is, hogy egyéni szakcsoportok alakulnak Kérsemjén és Panyola községekben. Az említett tsz-ek és községek (kivéve Szatmárcse- két) a fehérgyarmati gépállomáshoz tartoznak. Szatmárcseke környékén azonban szintén terjeszkedés lesz a rizstermelésbrn. Jelenleg úgy a semjéni, mint a szatmárcsekei rizsvetések fejlődése kielégítő, sőt a semjéni rizs mai állapotát a tavalyival összehasonlítva jobb képet mutat, ami arra enged következtetni, hogy az idén még 15 mázsa átlagtermésen is felül lehet a terméshozam. A semjéni Úttörőnél már a rizsföldi haltenyésztés is folyik. 60 kg. halivadék lett a 14 kh. rizstelepbe behelyezve (ponty). Az elmondottakból kitűnik, hogy érdemes rizst termelni a fehérgyarmati járásban, de csak akkor, ha a rizs helyes agrotechnikáját betartjuk (vetésforgó, meszezés, stb.) és ügyelni kell még arra, hogy egy-egy tsz-ben ne menjen túlzásba a termelése, csak annyi területen folyjon a termelés, mely a tsz . többi üzemágainak termelését nem rontja. Fábián Bertalan mezőgazdász. személy- és teherforgalom. Ez a második vasútvonal, amely átszeli a Kárpátokat. Egy liter tej 3 forint 90 fillér. Nem, nem a tejcsarnokban, hanem a Nyírbog- dányi Állami Gazdaságban került ilyen sokba a tej önköltsége. Vagyis 90 fillérrel drágább volt a tej előállítása, mint a fogyasztói ára. Guliev Sándort, a gazdaság igazgatóját kértük meg, hogy mondja el, ő miben látja okát. — A tehén takarmány útján adja a tejet. Ha jó és elég takarmányt tudunk Zeng a dal, amint feltűnik Mohács hajóállomása. A hajón kb. ezer középiskolás DISZ fiatal, köztük Szabolcs-Szatmár megye középiskolás diákjai, kipirult arccal, telve tettvágy- gyal, hogy résztvegyenek az árvízsújtotta vidék újjáépítésében. Június 25-én már a Mohács-szigeti „Dózsa önkéntes Építőtábor“-ban találjuk fiainkat Sárváron. 140 középiskolás van itt a nyíregyházi tanítóképző 32 diákjával együtt. Égnek a munkavágytól, alig helyezkednek el, már önkéntes munkában látjuk őket serénykedni. Brigádszervezés,, munkaelosztás, felszerelés — mindenki katonaruhát kap — és megindul az építés. A szétszórt tanyákból most egységes község alakul. A levert cövekrend- szer mutatja az utcák, leendő házsorok helyét. Néhány nap és már kiásott alapok, mésszel tele meszesgödrök, felhalmozott építőanyagok várják a szakmunkások seregét. adni a jószágoknak, akkor bőven tejelnek. Persze az önköltségi ár kialakulásánál az a lényeg, hogy mennyibe kerül a takarmány. Mert ha vásároljuk, akkor drágább, s nem is olyan minőségű, mintha mi termeljük. Tavaly kénytelenek voltunk sok takarmányt venni állatainknak és így történt, hogy az első negyedévben ilyen magas önköltsége volt nálunk a tejnek — válaszolta az ----------------------------------------Nem késnek. 8—10 ház építése indul meg egyszerre. Van segédmunkaerő, itt vannak az ifjú építők, kiket nem kell biztatni, akik 500 km távolságról jöttek a DISZ hívószavára, a bajbajutottak segítségére. 4—5 nap és áll az id. Csóka János háza, kőműves munkája befejezve és az ácsok szorgalmaskodnak körülötte. De ugyanígy emelkedik a Simráké, Mamusicsé, Filákovicsé, Vidáé és még sok másé, akik el sem tudták képzelni, hogy ilyen erőre képes az összefogás, ahol a dolgozók szive egyszerre dobban, egy célért küzd. Július 6-a, zárótábortűz. Elérkezett a válás napja, a munkakiértékelés napja. 80 000 Ft-ra tehető a fiúk munkájának értéke, ha csak a teljesített munka értékét mérjük le. „Azt gondoltam, e romokat látva, hogy hét évig sem fogok talpra állni. De eljöttetek ti, fiaim, és megvalósítottátok azt, amire legmerészebb álmainkban sem mertünk gondolni. állami gazdaság igazgatója. — Tettek már valamit, hogy leszorítsák a tej önköltségi árát? — volt a másik kérdésünk. Erre a következő választ kaptuk: — Ez évben kihasználjuk a lehetőségeket. Rétiszénából nem tudunk többet biztosítani, mert nincs hozzá területünk, így a másik, de nem rosszabb megoldást csináljuk: másod- és tarlóvetéssel növeljük takarmánybázisunkat. Állnak házaink, bizodalom költözött szívünkbe“ — így mondotta egy dolgozó paraszt. Ismét felzúg a hajókürt, hazaindul ezer fiatal a jólvégzett munka örömmámorában. Különös önbizalom tölti el a nyíregyházi tanítóképző „Makarenko“ brigádjának tagjait, kiket Samu István vezetett, mert ők, mint a tábor legjobb brigádja, a dicsérő oklevelet is megkapták. Vígan száll a dal: „Jöttünk, láttunk, győztünk.“ TAMÁSI GYULA 2000 férfiöltöny KÖZÜL VÁLASZTHAT a Nyíregyházi Kiskereskedeími Vállalat 15. sz. férfi konfekció szaküzletében KOSSUTH TÉR 13. MÜBÖRKABÁT ismét kapható 460 forintért. Vasútvonal a Kárpátokon keresztül Megjöttek a nyíregyházi diákok... — Igaza van tanító úr, nagyon igaza van. A gyermekek neveléséért a szülő pontosan olyan felelős, mint a nevelője. Szám tahin példa azt bizonyítja ... A középkorú vendéget a szikár, kopaszodó tanító félbeszakította. — A gyermekek helyes nevelését az édesanyai közreműködés nélkül a legkiválóbb nevelő sem tudja tökéletesen ellátni.' Éles, mélyenfekvő szemeit a fodrász fürgén csattogó ollójára függesztette. S elmöndott egyet, s mást több, mint három évtizedes tapasztalatokból született gondolataiból. Hogy be kellene vezetni az iskolába a kommunista erkölcstan oktatását, ami a többihez hasonlóan minősítve belekerülne az értesítőbe. — Ha hazudtál? Nem kaphatsz ötöst ebből a tárgyból. Ha elcsented szomszédod ceruzáját? Úgyszintén nem lehetsz jeles... S a gyermekek idővel az erkölcsi normáknak egy olyan magaslati pontjára eljutnának, hogy a sajtó.és az erkölcsrendészet egyre kevesebbet írhatna, beszélhetne a gyermekbűnözésekről, a lopásokról, csavargásokról... Elhallgatott. Nem szólt senki, talán azért nem, mert a gondolatok belopakodtak az emberek bensőjébe, szívükig. Csak az ollók csattogtak nagy igyekezettel a fodrászok kezében, hogy az ablaknál ülő fiatalemberre is hamar sor kerüljön. Az imént ugyanis azt súgta szomszéd ismerősének, hogy találkozója van a kislánynyal a Sóstón. Az öreg nyíregyházi tanító egy képesújságot vett a kezébe, s böngészgette. Voltak abban érdekes témájú, történelmi tárgyú cikkek, az egyikben még egy monda keletkezéséről, történetéről is szó volt. Az ajtóban pufók arcú, 11 év körüli legényke jelent meg. Zavartan állt, kissé szégyenlősen körülhordta tekintetét. — Ülj csak mellém, fiacskám — szólt kedves basszusán a tanító. A fiú leült. — No nesze, olvasgass, míg sorra kerülsz. A kis magyar kissé félszegen nézte a feléje nyújtott képes lapot, meg az öregedő embert. Nem vette el. — Te nem szoktál olvasni? — s erőszakkal a kezébe nyomta. A fattyú rándított egyet á vállán, felállt, a székre dobta az újságot és ráült. A vendégek kissé furcsának tartották a gyerek viselkedését. Egyikük — másikuk még a fejét is megcsóválta. A csendet a tanító hangja zavarta meg. — Fiacskám!. Nem tudod ki törte el Lehel kürtjét? ... ravaszan nézett rá csillogó szemüvege mögül. A fiú gondolkodott, s zavarában elpirult. — Arról sem tudsz, ki törte be Bizánc kapuját? A megsértődött diák nem bírta a ráme- redő kérdő tekintetek perzselését. Halántékán hevesen lüktetett egy ér, kerek arca majd kicsattant. — Ügy látszik, a bácsi mindenképpen rám akarja fogni egy rossz gyerek csiny- tevését... Én nem ismerem egyiket sem. — felállt és gyerekes sértődöttséggel elment. Bántotta a dolog, de a vendégeket még- jobban bántotta valami. Mégpedig a jelenlegi általános iskolai oktatás hiányos volta. S ezt az eléggé egyoldalúságot nem tanult, okleveles férfiak, tudósok, pedagógusok látják, érzik, hanem az egyszerű emberek. A molnár, a bányából a falujába igyekvő munkás, az áruház alkalmazottja, stb. Valamennyien szülök. Itt van egy 11 éves gyermek. Ügyes fiúcskának látszik, jóllehet, többet tud, mint húsz évvel ezelőtt egy legényember. Bizonyosan ismeri a százalékszámítást, a kénhidrogén vegyjelét is le tudná írni. Az is valószínű, hogy hallott a darwini elméletről, a naprendszerről. Arról viszont jóllehet, keveset tud, hogy a magyar irodalomtörténetben fennmaradt egy Lehel nevű vezér, aki hős volt. Arról is keveset tudott, hogy Bizánc nem egyszemély, aki Nyíregyházán lakik egy vaskapus házban, hanem egy történelmi város, melynek kapuját a rettegett erejű mondái hős, Botond törte be. Bizony, az általános iskolai oktatásnak nem válik ez nagy dicséretére! Mi, jónéhány évvel ezelőtt jártunk elemi iskolába. Az tény, hogy akkor apoli- tikusan neveltek bennünket — de ebben nagy politika volt! —. Azóta nagy időt megéltünk már. Egy pusztító háborút, egy ország újjászületését, egy új történelem kialakulását, szakadatlan fejlődését. S mégis, emlékszünk a képre, melyen Búvár Kund megfúrta az ellenség hajóját, még ma is magunk előtt látjuk Dugonicsot, amint magával rántja a feneketlen mélységbe a kopját kezében tartó törököt. Jóllehet, ezeket,a személyeket a nép nyelve, a mondák és legendák alakított- ták ilyen megbecsült hősökké! Lehet, hogy a „csacsogó jokulátorok“ képzelete szülte Botondot és a többit. De miért ne volnának számunkra kedvesek akkoris?! Más népek bőségében vannak a naiv eposzoknak. Olyan termékeny mondaviláguk van, hogy történetük kialakulását megismerhetjük belőle. S ezek az eposzok hosszú évszázadokon át nem veszítették el értéküket. Ellenkezőleg: a világirodalom gyöngyszemeivé lettek. Ki ne ismerné az ókori görög eposzokat, és e nép kimeríthetetlenül gazdag mondavilágát? Vagy a Kalevalát, és a többit? És hogy megbecsüljük ezeket a népeket, mert megőrizték nagy-nagy kincsüket! őrizzük hát meg mi is romantikus szépségű mondáinkat. Ne vessük meg a mi népünket, mert László királyról, Mátyásról modákat szült. Ha Vörösmarthy, Arany János érdemesnek tartott egy-egy mondát arra, hogy klasszikus remekműveket írjon nyomukban, miért ne bontakoztathatnák ki ezek a mi gyerekeink képzeletének szárnyait, hogy egy kissé nagyobb érdeklődéssel elkalandozzanak a legendák, mondák tetején táplálkozva a magyarság régi múltjába ... A szovjet gyermekek megszeretik történelmi nagyjaikat, az Igor hercegeket a filmekről, könyvekből. Szerettessük meg is ha regényeket, filmeket nem is adhatunk rendelkezésükre — a mi Mátyásainkat, Hunyadit, Rákóczit a mondák segítségével. Ez legalább van olyan fontos, mint egy 10—11 éves gyermek Ady szimbolizmusának, Móricz, vagy Mikszáth elbeszéléseinek feltűnően részletes elemzése. Időzzenek hát többet a fiatalok a haladó irodalom és történelem „ókorában“. Nagy szolgálatot jelent majd ez! Megszeretik a magyarságot, megtanulják megbecsülni ezt a hazát, amely annyi bajt, vért, és vihart látott már. S hisszük, ez nagymértékben elősegíti nevelésünk egyik legfontosabb céljának megvalósítását: a gyermekek lelkében az internacionalizmus szellemének kifejlődését, Miska János
