Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-01 / 178. szám
NÉPLAP 1956 ftUEtíSStus 1. izeráa SOLTÉSZ ISTVÁN: Jlfíboqé látiqők — Regényes történet as utolsó hossorkányégetés idejéből — Eddig: 1715 nyarán a labanookhoj »ártott gróf Károlyi Sándor és a szatmári császári főkapitány kérésére a Jezsuita rendfönök megígéri: segít megzabolázni a lá- zongókat Megbízza Lőcseit, hogy készítsen elő csodát Pócson a nép s a robotot megtagadó oócsiak megfélemlítésére. Mas szerzeteseknek egyéb megbízást ad Közben Tyúkodra hazaérkezik Babócs András bujdosó ku- ruo. A faluban érmen egykori kedves Daitásának Kiss Annának az anvlát temetik. Stólát nem tud fizetni: esv Jezsuita utoiso kecskéiét rabolja el. Ezalatt Löosei megérkezik Pócsra. ismerkedik a környezettel. Babócs András feleségül veszi Annát A falu vénje a lakodalmon megesketi őket » bujdosó Rákőozi hűségére is. Lőcsei Pó. oson ..megkönnyezte«” a képet olajjal, pénzt alándékoz Vátrálv Mihály pócsiparasztnak. A pawk s?en"beszé- ilet tartanak: „imádkozzatok a császárért!” 9. (11) András valóban sok pajtásával, háborús cimborájával találkozott Mária- pócson. Pócsiakkal is: Lábistyák komával, aki soha nem kötött kardot, hanem egy istentelen nagy fejszével hadakozott és azzal kongatta a labancvérteket. Bojcsikkal, aki nem volt ugyan sudár ember, de ha kezetrázott valakivel, annak összeragasztotta az ujját. Mitruska sógort is megismerte. Vele különösen jó barátságban volt, mert amikor egyszer ketten jártak előőrsben, együtt fogtak el tíz megrakott német társzekeret. Császlói- akkal is összeakadt: Reke- tye Jánossal, Cigány-Hor- váth Istvánnal. Horváthra a kuruc táborban akasztották rá a „cigány" előnevet, mert jobban hegedült, mint a muzsikusok. Nagy örömmel köszöntötték egymást és valamennyiük gondolatát mondta ki Babócs, amikor megbeszélésre hívta pajtásait. A pócsiak vállalták, hogy alkonyat után elvezetik őket egy biztos helyre, a mocsár közepébe egy szigetre, ahol nem lepheti meg őket senki. Andrásnak nem volt terve semmire, csak arra, hogy beszélgessenek, sgámbavegyék ki hol van, milyen a hangulat, mi a panasz, a keserv. Alkonyat után összegyűltek vagy húszán a szigeten. Csendben érkeztek és egymásra vártak a szóban is. Valahogy nem akart megindulni fi beszélgetés, legtöbbjük még a tegnap történtek hatása alatt állott és nem oldódott fel. Lábistyák koma találta fel magát először. Odahúzódott Cigány-Horváthoz, sugtak-bugtak valamit. Horváth, akinél most is ott volt a hegedűje, pattogtatva stimmelt a húrokon, azután intett a komájának. Lábistyák felemelte a kezét. t— Hallottátok-e az új zsolozsmát? Figyeljetek jól a szent énekre, Kacsintott egyet és rekedt, reszelős hangján rákezdett, hogy: — vagyon hazánkban két gonosz ember; Portio Pá| és Porspont Péter Az emberek elmosolyí- tották magukat, mintha most ébredtek volna hosszú napok kábultságából. Ez a Portio mindent földhöz vér Forspont pediglen ökröt, lo- vat kér. Cigány-Horválh monoton dallamot pengetett hozzá kíséretül. Lábistyák koma elkomolyodott, felállt a helyéről és hangosabban mondta a nótát: Ez a Portio micsoda emberi Lovon jár, kiállt; „cib mien Pfertj Haberl” Házamban beszáll ágyamban hever. Magamat pedig hidegre kiver. Az emberek mozgolódni kezdtek és egymásra tekintettek. Szívük szerint való volt a dal, saját magukról szólt. A tűz, amely csák éppen parázslóit, megvilágította az énekmondó elszomorodó arcát. A Portiéért mindent eladtam, örökségemet zálogba hánytam. Rongyos bocskorban alig maradtam, öt, hat. hét rívó gyerek van rajtam. Két kaszakövem, egy esépha- daróm. Egy fatarisznyám, egv somfabotom, Semmim ninos több. mégis untatom A portioérí exeauáltatom. S ömlött tovább a fájdalmas panasz, mindannyi- uk keserve Lábistyák koma szájából Két tulkom vala. azt is megölte, Bonta kecskémet tava) meg. ette. Legjobb disznómat szekérre tette, A tikjaimnak nvakokat szegte. Nem volt ebben az énekben semmi költői szépség, sem cifra szó, csak a keserű valóság pontos rendbe szedve. Ez ejtette rabul az embereket. Az éneklő kis szünetet tartott, hogy új lélegzetttel vágjon bele. Fogjuk meg koma, ezt a portiót. Vessük sáncra az ececutiót. Aki minékünk nem hoz semmi jót. Ne mondjon hazánkban ez. után „berdó”-t. Vedd el. Úristen, rólunk e terhet, Vesd ki hazánkból e rossz két embert: A Portió Pált és Forspont Pétert. Tehessünk mégegyszer ökörre s lóra szert Vége volt a dalnak. Lá- bislyák leült a tűz mellé, a hegedű is elhallgatott, az emberek arca pedig olyan volt, mintha birkózott volna rajtuk a bőr. Haragvó ráncok vonaglottak, s mutatták mi dúl az emberek keblében, lelkében. És mintha gát szakadt volna át, így kiálltott fel egy idős őszhajú jobbágy. — Csak ne nyúzna bennünket két úr: a magyar meg a német! Valóban gátszakadás volt a kiáltás, mert utána zuhogó áradásként ömlött az emberek száján a panasz. Bojcsik Márton a pócsiak- ról beszélt. — A nagy ég tudja, csak, hogy kinek az igája nehezebb, Károlyié vagy a németé?! Az úr szedi a kilencedet, a robotot, a cenzust, az egyház a tizedet, s aztán rajtunk a német a porcióval, a hadiadóval, így jutottunk odáig, hogy azt mondtuk a grófnak: mi Rákóczi fejedelem jobbágyai vagyunk. A szabadság boldog, szép idejét akartuk. Mitruska sógor, a másik pócsi vette át a szót. — S mi lett a vége? Végigvertek ' rajtunk, nyakunkra ültették a német vasasokat. Tömni kell őket kenyérrel, lovukat szénával, zabbal, és nekünk falat sem marad. Oda kell adni a fekhelyünket, tüzet, világítást, naponta forspontra rendelnek bennünket és meg is aláznak bottal és szóval. A lányom elbújdosott, csak néha lopakodik haza, mert a bitangok rávetették a szemüket, (Folytatjuk.) sertéshizlalási szerződést t Jól jár, mert magas vételárat, kukoricabeadási kedvezményt biztosit a szerződés. Részletes felvilágosítást az Allal- forgalmi Vállalat kirendeltségei és felvásárlói nyújtanak. Jelentéi a faliakból Csépelnek es nyíresaholYiak A nyírcsaholyiak régen elfelejtették az aratást. Vége felé járnak a hordásnak és javában halad a cséplés. A cséplőbrigádok közül Szikora Sándoré a legjobb: a brigád az élő- csépléssel együtt több mint 900 mázsa gabonát csépelt el 1070-es cséplőgépével. A község dolgozó parasztjai az aratás-csépléssel nem tudták le a terménybetakarítási munkálatokat. Az aratást nyomon követte a tárló- hántás s eddig 400 holdon végezték el a másodvetést. A gazdák a cséplőgéptől közvetlenül viszik a beadási gabonát a begyűjtő helyre. De nemcsak a beadásit, hanem a szabadgabona-feleslegüket is sokan azonnal átadják az államnak. Kopasz Mihály például 16 má-; zsa szabad terményt addtt át. aki példamutatóan végezte az aratási munkálatokat is: százszázalékosan el-' végezte a tarlóhántást és a másodvetést. A szabadgabo- na szerződéskötésben eddig 160 nyírcsaholyi termelő követte Kopasz Álihály pél-, dáját. Befejezte a cséplést a tuzséri Béke TSZ A tuzséri Béke TSZ tagsága — a gabona keresztekben forrása után — megkezdte a hordást s vele egy- időben a cséplést és ezt a munkát négy nap alatt be is fejezte. A kenyérgabona beadási kötelezettségüknek egyenesen a géptől tettek eleget. A tsz tagsága elégedett. Szép a határ; jó termést Ígérnek a kapások. A gyümölcsös terméskilátásai is biztatóak. A tsz sertés és tejbeadási kötelezettségét egész évre rendezte, s most már szabadon értékesítik tejfeleslegüket. Különösen büszkék a tsz tagjai arra, hogy nincs adósságuk s a 8 forint értékű munkaegység előleget is teljesen saját erőből biztosították. Olcsvaspáti csatlakozol! a „Cséplutől a begyüjlőhelyre“ versenymozgaSomhoz Olcsvaapátiban a múlt héten tanácsülést tartottak, amelyen 50 fő érdeklődő jelent meg a tanácstagokon kívül. Napirenden a gabona begyűjtése szerepelt. Igen sokan szólaltak fel a tanácstagok közül is és a meghívottak közül is. A hozzászólók egyhangúlag elfogadták Aranyosapáti község versenyfelhívását és csatlakozásukat jelentették be a „Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre“ mozgalomhoz. A tanácstagok vállalták azt, hogy körzetük dolgozóival ismertetik a gyors gabonabeadás jelentőségét és azt, hogy ellenőrzik a cséplőgépek munkáját a minél kevesebb szemveszteséggel történő cséplés érdekében. Beszélgetéseik során olyan hangulat kialakítására tö-- fekszenek, hogy mindenki felszólítás nélkül tegyen eleget a csépléssel egyidejűleg beadási kötelezettségének. A tanácsülésen jelen volt Varga András, a járási begyűjtési hivatal vezetője, aki válaszolt a feltett kérdésekre. Balogh Áron vb. elnök. Holdanként 16 mássa búzatermésre számítanak, a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban Az elmúlt hét szombatján a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban befejeződött az aratás. Ösziárpa, borsó már száz százalékban el van csépelve, a búza és a rozs pedig 35 százalékban. E hét végére a cséplés teljesen befejeződik. A várható terméseredmény búzából átlagosan 16 mázsa holdanként, míg a rozs 14—15 mázsa átlagterméssel fizet. A tarlóhántást elvégezték és ezideig mintegy 200 hold. kukorica és csillagfürt má-j sodvetése van a gazdaságnak, Bodnár György Gyulatanya Sikeres részvétei a baktalóráutbázi járási mezőgazdasági kiállításon A rohodi Űj Élet Termelőszövetkezet is részt vett a Vaján megrendezett járási mezőgazdasági kiállításon. Az Űj Élet TSZ a kiállított dohánnyal első díjat — egy rádiót — nyert. A tehenek között is nevezett tsz-é volt Nagy Albert 14 holdas nagyari egyénileg gazdáit kodó középparaszt a helyi népfront bizottság elnöke, élenjár a tarlóhántás és a másodvetés végzésében. Le- szántotla 4 és fél holdas tarlóját s eddig 600 ölön végzett másodvetést, zöldtrágyának. * Szabolcsmegye minden járási székhelyén nyílik ismeretterjesztő filmraktár, amelyeket a járási művelődés házban helyeznek el. Országos atlétikai verseny iesz Nyíregyházán A Törekvés augusztus 5- én délután fél 5 órakor országos atlétikai versenyt rendez Nyíregyházán.. Eddig debreceni, kecskeméti, békéscsabai és helyi versenyzők jelentették indulásukat. Több budapesti SK közölte részvételét, de név- szerint még nem nevezett. Az indulók ismertetésére még visszatérünk. Bányai István. a legszebb és ez elsőségével egy értékes fényképezőgépet nyert Az első díjat nyert tehén fejőnője, Éles Margit pedig egy fejőköpenyt és oklevelet kapott jó munkája elismeréséül. Helmeczi Ilona, a rohodi Új Élet TSZ tagja. Apróhirdetések Honvéd u. 6. nz. ház eladó. Érdeklődni a második kapun. A nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum 1956. év november hó 7-én ünnepli fenn állásának 10. évfordulóját. Az ünnensés: rendezésével kapcsolatban áz iskola kéri minden végzett tanulóját. hogy címét é© beosztását közölje a technikumi igazgatóságával. Drótfonat és kerítésoszlopok esetleg részletre is süreöaea. eladók. Kozma Budaneuít. XII. Goldmark u 15. Két leket© 5 hónapos eüldó 30-án délután a Csipke u. 26. szám alól elkóborolt». Kéretni, ha valaki tud róla jutalom ellenében értesítsen. Mindenfajta lábbeli javítását 3 nap alatt, fejelést 2 hét alatt készít Minőségi Cipőipari Vál- lalat Zrínyi Hona u. 4 ________ 3»taüulcs-Sz<ilmári N e P L A P Szerkeszti: a szerkesztő bízott-1 ság. — Felelős kiadó: MDF ázaboies-Szatniár Megyei Bízótteása. — Szerkesztőeeg? N viregvhaza. Sztálin tér 21* szám — Telefon: 11*70. 11*71 Ll-76. — KiadóhivataJ* N.rír-j egyháza. Zsdánov u 1 Telefon :| 30-00. Terjesztik: a. Megyei Postahíva* Dal hniauoőzlái.va es ». hinan« kézbesítő postahivatalok. Elő-j fizetés: postahivataloknál éö kézbesítőknél Havi előfizetési díj 11 forint Szabolcs-Szatmár Megyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyházán i l-ícIób vezető: Szilágyi József i Kössön minden termelőszövetkezet és egyéni gazda
