Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-08 / 184. szám

NÉPLAP 1956 augusztus 8, szerda Felszólalások a megyei pártaktíva ülésén (Folytatás az 1. oldalról) tett a . dolgozó parasztok körében, hogy a törvény előtt minden ember egyen­lő. Nem szabad, hogy ez csak jelszó maradjon, jóvá kell tennünk például azo-' kát a hibákat, amelyeket a középparasztokkal szemben követtünk el. Nem arról van szó, hogy a kulákokat nem tartjuk ellenségnek, ha­nem arról, hogy tiszta vizet akarunk önteni a pohárba, nem akarjuk összekeverni a kuláko­kat a középparasztok­kal. Az osztályellenséggel ter­mészetesen nem alkuszunk meg. Miből adódtak a hi­bák? Az elbizakodottság­ból, önelégültségből. Ezt nekünk nyiltan, őszintén el kell mondani és ki kell ja­vítani a hibákat, mert nincs az az építő hatalom, amely egyetlen napig is nélkülözhetné a dolgozók bizalmát, támogatását. — Még szorosabbra kell ten­ni a kapcsolatot. És éppen ezért minden párt és állami vezetőnek meg kell ér­tenie: nem kormá­nyozni kell, nem ural­kodni, hanem a népet szolgálni. (Viharos taps.) Ez különbözteti meg a kommunista funkcionáriust a régi Horthy tisztviselőtől. Felszólalása további ré­szében a termelőszövetke­zeti mozgalommal foglal­kozott és a türelmes, fel­világosító munkára hívta fel a figyelmet. Nem szabad az inga­dozókat ellenséges han- gulatúaknak minősíteni, nem szabad lenézni őket, hanem barátilag kell beszélgetni velük és számukra elfogad­ható érveket adni. Vannak ilyen érvek. Job­ban gazdálkodnak a ter­melőszövetkezetek, á párt és a kormány messzeme­nően segíti a szövetkezeti parasztokat. így például rendezik a hiteleket, s az intézkedéseket az öreg ter­melőszövetkezeti parasztok ellátásáról szóló intézkedés tetőzi be. Matolcsi elvtárs ezután a bürokrácia elleni harc fontosságát hangsúlyozta; majd jó egészséget kívánt az értekezlet részvevőinek a feladatok megoldásához, Végezetül Varga Sándor elvtárs válaszolt a felszó­lalásokra. Válaszában rá­mutatott arra; szükséges, hogy ismerjük hibáinkat, vegyük figyelembe a dol­gozó tömegek igényeit. A szocialista demokratizmust, amely már kezd kibonta­kozni, a mindennapi gya­korlati életben kell meg­valósítani. A pártaktíva az Interna- cionálé hangjai mellett ért véget. Tanácskoztak megyénk gyümölcstermelői A megyei tanács nagytér- mében több mint 200 rész­vevővel gyümölcstermelési ankétot tartottak tegnap délelőtt. Az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek gyümölcskertészein kívül számos egyénileg termelő paraszt is résztvett a ta­nácskozáson. Az elnökség soraiban foglalt helyet a megye vezetői szakemberei mellett Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutatónk és a gyümölcstermelés országos­hírű szakembere Mohácsi Mátyás Kossuth-díjas tu­dós. Westsik Vilmos meg­nyitója után Nagy Sándor kertészeti felügyelő tartott beszámolót a gyümölcster­melés időszerű problémái­ról. Az értekezlet ismerte­tésére későbbi lapszá­mainkban visszatérünk. Újabb levelek százaiért A Központi Vezetőség nem rég megjelent hatá­rozata, második ötéves tervünk irányelveinek széleskörű nyilvánosság­ra hozása, valamint az országgyűlés új ülésszaka az eddigieknél nagyobb helytállásra és lelkesebb munkára mozgósítják dol­gozó népünket. E fontos határozatokról, intézke­désekről és elhangzott beszédekről sokat beszél­nek a dolgozók. Levele­zőink figyeljenek fel a dolgozók hangulatára és írják meg a különböző véleményeket ezzel kap­csolatban. Bátran, őszin­tén közöljék a szerkesz­tőséggel áz észrevétele­ket, javaslatokat és el­gondolásokat. Nagyszerű terveink megvalósításához, a min­dennapi munkában való helytálláson kívül szük­ség van a dolgozók jobb­nál-jobb ötleteire és kez­deményezéseire. A Nép­lap levelezőinek népes tábora tűzte most maga elé célul, hogy juttassa el a szerkesztőséghez a dolgozóknak azokat a ja­vaslatait is, melyek a tervek még gyorsabb és sikeresebb megvalósítását segíthetik elő. Hogyan le­hetne hamarabb, jobban, gazdaságosabban megva­lósítani a terveket? Ho­gyan lehetne jobban megszervezni a munkát, takarékoskodni a terme­léshez kiadott anyaggal, hogyan lehetne csökken­teni a ráfordítási költsé­geket, hazai, vagy helyi anyaggal pótolni az im­port és nehezen beszerez­hető anyagokat, növelni a termelékenységet, csökkenteni a költsége­ket, — ehhez várunk sok jó javaslatot, levelet. SÖTÉT VAN Természetesen. nem mindig és nem mindenütt. Amikor a nap süt, álta á- ban világos van Nyíregy­háza utcáin is. (Még jó, hogy ez nem a tanácstól és a villanyteleptől függ.) Világos van akkor is, amikor szép, derült, hold­fényes éjszaka van. Már­pedig a nap nem süt min­dig, a holdat is elég gyak­ran felhők takarják. Nyír­egyháza éjszakai közvilá­gítása pedig főként erre a két égitestre van bízva. Ebből következik, hogy igen gyakran (általában éjszaka) rossz a világítás, a közbiztonság pedig egy­általán nem biztonságos. Szükséges és érthető is az éjszakai csökkentett világítás. Egyes helyeken viszont már odáig vitték, annyira csökkentették a világítást, hogy egyáltalán nem látni. Nem- is akár­hol uralkodik ez a pokoli sötétség, hanem a város szívében, a Dózsa Györsy út elején, a Kossuth té­ren, a Zsdánov utca ele­jén. Ez a sötétség senki­nek sem kedvez — esetleg a szerelmeseknek, vagy a virágtolvajoknak, — ép­pen ezért érthetetlen a gyakorlat, hogy a város világításáért felelős ele­mek olyan következetesen ragaszkodnak ehhez. Es ha már a sötétségről be­szélünk, akkor meg kell említeni azt is, hogy a város egyes bel- és külte­rületi részén egyenesen veszélyes sötétedés után a közlekedés. így a Sós­tói úton, a Báthori utca környékén, a Színház ut­ca nagyobb részén, a buj- tosi részen. A városi tanács felada­ta arról gondoskodni, hogy a város közvilágí­tása megfelelő legyen. Világosság kell és szük­séges. Nem szabad az áramtakarékosság jelsza­va alatt megfosztani a vá­ros lakóit biztonság érze­tüktől és alkalmat adni arra, hogy egyesek vissza­éljenek a sötétséggel, A jó tömegkapcsolat - a begyűjtés alapja A nyírbátori begyűjtési állandó bizottság hétfőn ta­nácskozásra gyűlt össze. Részt vett az áb. tanácsko­zásán a helyi begyűjtési aktívahálózat, ott voltak a járás községeinek begyűjté­si áb. elnökei, s a helyi ta­nácsok titkárai. A tanács­kozás céíja a helyi, időszerű begyűjtési kérdések megbe­szélése s ezen túlmenően az, hogy a meghívott vendégek megismerjék a nyírbátori begyűjtési áb. munkáját s kicseréljék tapasztalatai­kat. A beszámolót Pólyák Mihály a községi begyűjté­si állandó bizottság elnöke mondotta el. Hangsúlyozta, hogy a o jó begyűjtés sikere addig lesz biztosítva, amíg az állandó bizott­ság, az aktívahálózat szoros kapcsolatot tart a dolgozó parasztokkal, a tanáccsal, s mégjobban elmélyíti együttműkö­dését a népfronttal. Ezután kitért az áb. mun­kamódszerének aktívaháló­zata felépítésének részletes elemzésére, ismertette mun­kásságuk eredményét, majd így folytatta: Nyírbátorban az előző években is elenyé­sző volt az elszámoltatások száma, az elmúlt évben is összesen három esetben kel­lett ezt a módszert alkal­mazni. Az idén egyetlen elszámoltatás sem történt. Van eset, amikor némi ha­ladékot adunk a beadásra kötelezetteknek, s ezt nyu­godtan tesszük, mert a be­gyűjtés szervezésével foglal­kozó aktívahálózat alapos, s nemcsak egyoldalúan a begyűjtéssel foglalkozó munkája eredményeként minden dolgozó parasztot ismerünk. Ez az esetenként alkalmazott eljárás eddig soha nem mondott csődöt, mert a megértésen alapuló bizalom kölcsönös. A beszámoló, amely rész­letesen, a számok tükrében ismertette az eredményeket — nem adott módszert a meghívottaknak arra az esetre, amikor hátralékosok­kal s olyan hátralékosokkal kell megértetni a begyűjtés fontosságát, akik jelentő­sebb mennyiséggel adósak államunknak. Az állandó bizottság tag­jainak s az aktíváknak a hozzászólásai (összesen 18) nagy érdeklődésről tanús­kodtak, s arról tettek bi­zonyságot, hogy nem szem­ellenzős „csak begyűjtési'“ aktívák, hanem a dolgozó parasztok minden olyan ügyes-bajos problémáival foglalkoznak, amelyek a nép jólétét, többtermelését elősegítik. Kremper József azt tette szóvá, hogy a tanács eré­lyesen lépjen közbe a mű- malom mázsálási ügyeivel kapcsolatban, mert nyílt dolog, hogy a mázsálás kö­rül baj van s ezzel a pa­rasztok károsodnak. Divi- nyi Péter pedig a cséplö- munkacsapatok nem kielé­gítő munkája ellen emelt szót. Fülöp Béláné a nép­front asszonyainak begyűj­tési aktivitását hangoztatta.- Az asszonyok — mondotta- — a házkörüli gazdaság parancsnokai. A férfiak aligha tartják számon a ba­romfiállományt, a tojáster­melést, s így kevesebb gon­dot fordítanak a baromfi termékek beadására is. Ma­gyarázzuk meg az asszo-' nyoknak, hogy vegyék ke­zükbe a baromfi, tojás, tej beadásának ügyét. A vendégek hozzászólása­ikban ismertették közsé­geik begyűjtési helyzetét, de korántsem éltek a lehető­séggel, hogy a járás legszer­vezettebben dolgozó be­gyűjtési aktívahálózatának, munkamódszerét minden, részletében megismerjék. Emigránsok utaznak haza a Szovjetunióba Július 12-én Buenos, Airesből a Salta nevű gő­zösön körülbelül ezer emig­ráns indult haza a Szovjet­unióba. (Izvesztyija!-v :v v. :v -v-^-v -v -v .w- -w -v .x.w.ox'v.xn'v .x. -v-.-v x\x „Számomra minden új és nagyszerű volt“ Beszélgetés Szilágyi Gyula országgyűlési képviselővel [V agyon véletlenül jött most haza — ” szólal meg Szilágyiné. — Nem jár ebédelni csak nagyritkán, akkor is tíz percig marad. S mint látja az elvtárs, a gyerekek az újságokkal fogadják. Meg­szokták már, hogy ha hazajön, első dol­ga kezébe venni az újságot. írni a dolgo­zók ügyében, számítgatni a termésered­ményt és mindén mást. Nemigen, fekszik le 11 előtt..; —- Hogy lehetnék különbén képviselő? — békíti az asszonyt Szilágyi elvtárs. Felnéz az újságlap mögül és alig észre­vehető mosollyal, gyengéden pillant a fe­leségére: — Te is jól tudod — hiszen ott voltál az ülésszakon — a feladatok, a kö­vetelmények mindég nagyobbak és ma­gasabbak lesznek. A párbeszéd végéhez érve elnézést kér­tem, hogy megzavarom Szilágyi elvtárs ebédjét. A képviselő leintett: — Örülök, hogy választóim az újságon, keresztül is megismerhetik munkámat — bár azt inkább' a gyakorlatban szeretem. De mindenfelé nem juthatok el hamaro­san és el kell mondanom, amit érzek az országgyűlés legutóbbi ülésszaka után. Mert hétéves képviselői tevékenységem ideje alatt nem találkoztam hasonló meg­kapó és érdekes, őszinte s pátor beszá­molókkal,' vitákkal, interpellációkkal. Számomra ezén az ülésszakon minden új és nagyszerű volt. .... ]k| ivei is kezdjem? Talán azzal, hogy azelőtt magam , .sem-voltam meg­elégedve munkámmal, A dolgozók nem Jártak hozzám sűrűn, nem jötték, hogy: Intézze el áz ügyünket képviselő elv-- társ.“ Ha jöttek, úgy jöttek, mint a Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet elnöké­hez. És, persze legtöbbször szövetkezeti ügyekben. Nem mintha ez baj lett volna. Dehogy. Csak gondolkodóba ejtett, hogy elég-e úgy képviselni választóim érde­keit, ha évenként felutazom kétszer Bu­dapestre, ott vagyok egy-két napig és nem szólok bele az ország ügyeibe, majd mint aki jól végezte dolgát, hazajövök és belemerülök a napi gondba-bajba. — A XX. kongresszus után igazolni láttam magam és nagyon sok képviselő- társam addigi elégedetlenségét saját munkájával szemben. Azóta pedig, — ezt már mindenki látja — sokat változott a helyzet e tekintetben is. — Három községben tartottam meg a képviselői beszámolót. Mindhárom község tanácsa jól szervezte meg a gyűlést, egy egy helyen 200-nál is többen voltak. Most előveszi a nagy gonddal összeállí­tott beszámolót, amely számot ad a vá­lasztóknak: Szilágyi Gyula sokat javított a képviselői munkáján, teljesíti köteles­ségét. S úgy mondja nagy szomorúsággal: — Nemcsak Gelsén, Bogáton, és Mihály- diban voltam én. Elmentem Nyírgyulaj- ba -és Máriapócsra is. De az ottani veze­tők már nem olyanok, mint a másik há­rom faluban. Nem érdekli őket a mun­kám, semmit sem tettek azért, hogy a vá­lasztók eljöjjenek a beszámolóra. Még ki sem hirdették. jVÍ őst azonban új erővel kezdek mün- - ■*-’•*- kához-. Sokat vártam - az új ülés­szaktól. • S még többet kaptam. Az ú.i ülésszak tekintélyt szerzett nekünk- a helyi politikai és allamhatalmi • szervek előtt, de ami a legfontosabb: közelebb ju­tottunk a néphez. Közelebb jutottunk a vitával, az interpellációval a szocializ­mus útján is. — Fel akartam szólalni — mondja Szi­lágyi elvtárs, aki azelőtt soha nem fog­lalkozott ilyen gondolattal. Szerénysége és bizonyos mértékben bizonytalansága akadályozta meg legtöbbször ebben. De legutóbb a rohanó és száguldó események hatására elhatározta; hogy elmondja, amit érez. Sok volt azonban a szólásra jelentkező és ezért nem szóban, hanem papíron juttatta el észrevételeit az or­szág vezetőihez. Kis cetlire írta és úgy nyújtotta át az ülés szünetében Erdei elv­társnak, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek. Első kérdés: Tudja-e a Miniszterta­nács, hogy a nyírbátori járásban nincs helyiség, ahol az orvos megvizsgálja a gyermekeket? Nem arányos tehát az egészségügyi beruházások elosztása, az országon, a megyén belül. A másik kér­dés azzal foglalkozott, hogy a gépállomá­sokat, a területen dolgozó szakembereket is kérdezzék meg a gépek gyártása előtt: milyen típusra van ott szükség. Ne vesz- szenek el ennek hiányában milliók, mint ahogy ez ma megvan. (A homokon nem használhatjuk a kuítivátort.) A harmadik kérdés: Mit tesz a földművelésügyi mi­niszter a pótalkatrészek hiányának meg­szüntetéséért? D iztos benne a nyírbátori képviselő, ■*-* hogy ezekre a kérdésekre ugyan­úgy válasz érkezik, mint ahogy választ kaptak a többiek Hegedűs, Erdei, és a miniszter elvtársaktól. Szilágyi elvtárs; nem felejti el ezeket a papír nélküli, ér­telmes, őszinte, a hibákat nyiltan elisme-. ■ró. s azokon javítani szándékozó válaszo­kat. A képviselő elővesz egy levelet. — A város és községgazdálkodási miniszté­riumtól érkezett nehány oraval ezelőtt — mondja. Azt írják benne, hogy egy nap múlva jönnek és együtt vizsgáljuk meg1 az Aporliget Üj-tanyai lakósok panaszát. A z országgyűlés ülésszaka előtt ugyanis küldöttség kereste fel in­nen, hogy segítségét kérjék ,a házépítési engedélyek ügyében. 60 csalad építkezne ezen a tanyán, de csak a faluba akartak1 adni nekik építési engedélyt..; Hogy járok e a tanács üléseire? Most- már azt mondhatom: igen. Meghívnak a' községi, a járási, sőt a megyei tanács üléseire is, s ez nagyon üdvös dolog. Itt nagyon sokat tanulok, azonkívül elmon­dom az általam tapasztaltakat. Elmon­dom legközelebb a járási tanács ülésén is, hogy egyesek még mindig hanyagul, ; nemtörődöm-módra kezelik a dolgozók bejelentéseit, panaszait. Kovács Jenő, a járási tanács pénzügyi osztályvezetője: például hosszabb ideje nem válaszol egv problémára, amelyet én juttattam el hoz­zá. — A területrendezéssel kapcsolatban is szereztem, már tapasztalatokat, amelyeket az országgyűlésen is el akarok mondani, — fűzi hozzá, S azzal búcsúzunk, hogy nem havonként, hanem minden vasárna­pon beszámol választóinak. Legközelebb Kislétára látogat el Szilágyi Gyula,' aki­ben a közösségért dolgozó képviselőt, hi­báival együtt is kiváló szövetkezeti elnö­köt, értelmes, tanulnivágyó parasztembert ismertem meg. T gy ismerik őt választói a nyírbátori járás minden községében. Szerény, a néphez hű képviselőnek, gerinces, be­csületes vezetőnek, aki még — nemcsoda — sokszor határozatlan, de aki a dolgo­zók szolgálatában vált ki magának egy­re nagyobb, tekintélyt és tiszteletet. Köp ka JanoSi rm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents