Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-01 / 178. szám

* NÉPLAP 1956 eugusitus 1, szerda M is iik $kh a 11 n * Orszá g’g j tíI ém CFolytat&s n J. oWatrdU igazság, de engedje meg Földvári elvtárs, bogi' hoz­zátegyem: ezeknek a kérdé­seknek az orvoslása nagyon nagy mértékben a helyi szervektől függ. Ezt nem azért mondom, mintha a fe­lelősséget egyszerűen a he­lyi szervekre akarnám hárí­tani. Végső fokon minden hibáért, amit a helyi szer­vek elkövetnek, a Minisz­tertanács is felelős. De sze­retném felhívni a figyelmet arra. hogy sok lehetőséget nem használnak ki helyi szerveink az ilyen panaszok, orvoslására, amelyet pedig ki lehetne használni. Mi bízunk államapparátu­sunk dolgozóiban és azért bátran és határozottan aka­runk azon az úton haladni, hogy a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak, s azok elnökeinek és az igaz­gatóknak sokkal nagyobb hatáskört adunk azért, mert bízunk bennük. Ugyanakkor azonban meg kell mondani, hogy állam- apparátusunkban vannak olyan típusú dolgozók, akik nem oda valók. Ezeket ki kell tenni az államappará­tusból. Először persze bírál­ni kell, ha a bírálat nem segít, ki kell tenni. Nagyon helyeslem azokat a javaslatokat, amelyeket a képviselő társak az egysze­rűsítéssel kapcsolatban el­mondottak. Ezek a javasla­tok mind abban az irány­Az Országgyűlés jóváha­gyólag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámoló­ját az 1955. novemberi ülés­szak óta kifejtett tevékeny­ségéről és egyetért azon el­gondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Miniszterta­nács beszámolója az ipar s a mezőgazdaság további fej­lesztésére, a gazdasági veze­tés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami s a gazdasági élet demokratizmusának széles­körű kibontakoztatására ja­vasol; Az Országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóvá­hagyja a kormány külpo­litikai tevékenységét, meg­bízza a Minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már szé­les körben elfogadott, is­mert alapelve alapján ha­tározottan és következete­sen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse test­véri együttműködésünket a szocialista világrendszer or­szágaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugo­szláviával, valamint minden békeszerető országgal. 1953. július 4-én az Or­szággyűlés megválasztotta a legfőbb ügyészt, megindítot­ta a Magyar Népköztársa­ság alkotmányában lefekte­tett alapelvek szerint az új ügyészi szervezét működé­sét. Az új ügyészi szervezet alapvetően más. mint a régi. A régi „államügyész“ az igazságügy miniszternek alá­rendelt közvádló volt, aki­nek az volt a feladata, hogy a nyomozószervek adatai alapján vádiratot készítsen és a bíróság előtt a vádat képviselje. Az új, lenini elvek sze­rint létrehozott ügyészi szervezet a szocialista törvényesség legfőbb ban haladnak, hogy megfon­toltan, a kérdést nem az ak­ta oldaláról nézve nyúljunk hozzá „z államapparátus munkájának megjavításához és hogy az egyszerűsítést ne te­kintsük egyes rubrikák megszüntetésének, hanem a kérdést a másik oldaláról is nézve, az egy­szerűsítéssel együtt hajtsuk végre a szocialista demok­ratizmus fejlesztését és államapparátusunk bizo­nyos mértékig új módsze­reinek kifejlesztését. Engedje meg a Tisztelt Országgyűlés, hogy végeze­tül a Minisztertanács nevé­ben megköszönjem azt a bi­zalmat, amely a Miniszter- tanács munkája iránt a hoz­zászólásokban megnyilvá­nult, megköszönjem azt a bizalmat, amely megmutat­kozott abban, bogy a felszó­laló képviselőtársak egyet­értettek a Minisztertanács beszámolójával és elfogad­ták a terveket, elgondoláso­kat. Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a bizal­mat is. amety abban mutat­kozott meg, hogy a képvi­selőtársak bátran bírálták a Minisztertanács munkájá­nak fogyatékosságát. Ezután az Országgyűlés elnöke a Minisztertanács el­nökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati javaslatot ter­jesztette az Országgyűlés elé: Az Országgyűlés felhív­ja a kormányt, hogy a jövőben is tegyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében, s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését. A népek közötti barátságot, a tényleges le­szerelés megvalósítását s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának meg­valósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathas­sa békés építő munkáját megújhódott szocialista ha­zánk felvirágoztatására. Szavazás után az Ország- gyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját s az előterjesztett határozati ja­vaslatot egyhangúlag elfo­gadta. (Taps.) Ezután napirend szerint következett őre. Felügyel arra, hogy a minisztériumok és az összes állami és egyéb szervek, az állampolgá­rok megtartsák a tör­vényeket. Az ügyész felügyel arra, hogy a nyomozóhatóságok eljárásaikban a törvényes előírásokat betártsák és fel­tárjanak minden bűnrselek- ménvt. Az üüvész vádképvi­seleti jogán tűi őrködni kö­teles a bíróságok Ítélkezé­sének törvényessége felett. Az ügyész felügyel arra is, hogy a büntetések végrehai- tása a törvényszabta mó­don történjék. A törvény szerint az ügyész tanácskozási joggal résztvesz az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács, a megyei, járási, városi tanácsok, valamint a végrehajtó bizottságok ülé­sein, résztvesz a törvények és rendeletek megalkotásá­ban. Az ügyésznek törvé­nyeinkben biztosított joga, hogy megtámadjon minden törvénysértő rendelet.et, uta­sítást, intézkedést. Ilyen széles joggal felru­házott ügyészséget csak a szocialista állam ismer. A burzsoá állam — ahol napi­renden van a törvények ki­játszása — nem tűr meg ilyen intézményt. Alkotmá­nyunk a legfőbb ügyészt az Országgyűlésnek, a néo ál­tal választott legfőbb állam- hatalmi szervnek rendeli alá. így a demokratikusan megválasztott országgyűlés a legfőbb ügyész és a neki alárendelt szervezet útián a törvényesség felett hathatós ellenőrzést gyakorol. Államrendszerünk mélységes demokratiz­musa jut kifejezésre abban, hogy népünk választott képviselői tü­zetesen megvitatják a törvényesség megszi­lárdításában elért ered­ményeket, hibákat és az e téren előttünk álló feladatokat. Tisztelt képviselő elvtár­sak! Engedjék meg, hogy eleget tegyek az Alkot­mányban előírt kötelessé­gemnek és beszámoljak az ügyészi szervezet munkájá­ról. Három évre visszatekint­ve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevé­kenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásá­ban, amelyeket az 1953 jú­niusi párthatározat szelle­mében a törvényesség meg­szilárdítására hozott kor­mányzatunk, 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyé­szi szervezet résztvett az in­ternáltak ügyeinek felül­vizsgálásában. Ezek az in­tézkedések négyezerszáz- nyolcvannégy személyt érin­tettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rende­letet maradéktalanul végre- haitsák. A közkegyelmi ren­delet végrehajtásával több mint 23.000 személy került szabadlábra. Ezután Non György ar­ról szólott, hogy 1953. júli­usa óta számos új jogalko­tás fejlesztette tovább szo­cialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és an­nak demokratizmusát, majd részletezte a törvényalkotá­sunk előtt álló hatalmas fel­adatokat. Mint a törvényesség őre, örömmel üdvözlöm, hogy az Országgyűlés és az Elnöki Tanács a jövőben széleseb­ben él alkotmánybiztosítot­ta jogaival, megvitat és tör­vény útján szabályoz, min­den nagyobb jelentőségű in­tézkedést. Ezzel megfognak szűnni a rendeletalkotás te­rén eddig taoasztalt visz- szásságok, melyek nem egy­szer törvénysértő rendelete­ket és utasításokat eredmé­nyeztek. A kevesebb és közért­hető jogszabályok kö­zött az egyszerű df?go- zók is könnyebben el- icazodhetnak és e~ m?' önmccrában is a törvé­nyesség megszilárdulá­sát eredményezi. Örömmel üdvözlöm azt is, hogy kéoviselötársaim a jövőben élni kívánnak interpellácics jogukkal. Meggyőződésem, hogy de­mokráciánk további kibon­takozásának ez az újabb bi­zonyítéka egyben segít a törvénysértések feltárásá­ban, elkövetőik feleiősség- revonásában és ezzel növeli népünkben a rendszerünk és törvényei iránti bizalmat. — Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 42. paragra­fusa második pontja szerint: „A legfőbb ügyész a jogkö­rében ügyel arra, hogy a minisztériumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivata­lok. intézmények és egyéb szervek, az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák'.' Az ügyészi szervezet három éves mun­kájának felmérésénél meg kell állapítanom, hogy nem gyakoroltuk megfelelően a törvények, rendeletek, uta­sítások feletti törvényességi Tapasztaljuk, hogy egyes helyi tanácsok nem egyszer visszaélnek hatalmukkal. Nem ritka a dolgozók érde­keit figyelembe nem vevő törvénysértő tanácsi határo­zat. Ebben az ügyészi szer­vek is hibásak. A helyi államhatalmi és államigaz­gatási szervek munkája fe­lett nem tudtuk a törvé­nyességi felügyeletet ered­ményesen gyakorolni. A de­centralizálással egyidejűleg erősítenünk kell az ügyész­ség törvényességi felügyele­tét a helyi tanácsok határo­zatai felett. így kívánjuk segíteni a tanácsok és VB-ik tagjainak, elnökeinek mun­káját. Az ügyészi szervezet az állampolgárok lakásügyi, munkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésé­nek állandó javítására. Találkozunk olyan ese­tekkel, amikor a dolgozót azért helyezik át, vagy bo­csátják el, mert felfedi és bejelenti a vállalatnál ész­lelt hibát vagy visszaélést. Ilyen esetben a törvénysér­tően fellépő vezetők min­dent megtesznek, hogy hi­bát találjanak a dolgozó magatartásában, aki mint mondani szokták, „minden lében kanál" és túladnak rajta. Az ügyészi munka egyik hiányossága, hogy csak ritkán vonjuk felelős­ségre a hatalmukkal így visszaélő vezetőket. Ezért arra utasítottuk az ügyészi szervezetet, hogy a dolgo­zók jogait necsak azzal véd­je, hogy hatályon kívül he­lyezteti a törvénysértő hatá­rozatot, de hasson oda. hogy a dolgozót ért kárt jóvá is tegyék és a sértett teljes elégtételt kapjon. Az ügyészségnek a jö­vőben a szakszerveze­tekkel karöltve sokkal határozottabban kell fellépnie a munkavé­delmi előírások megsze­gőivel, a balesetek fele­lősegei szemben, akik nem hivatkozhatnak a termelés vélt érdekeire. Általános törvényességi felügyeleti munkánk fontos feladata a termelőszövetke­zetek védelme, a termelő­szövetkezeti mozgalom fej­lesztésének támogatása, ez­zel eavütt a már működő termel'■’szövet kezetek segí­tésé. Különösen fontos ez most, amikor egyes helye­ken az ellenség űiból táma­dást indított a termelőszö­vetkezetek ellen. A termelőszövetkezetek feilesrt.ésének alapelve a szövetkezés önkéntescége. Ennek megsértése súlvos törvénysértés, amely s'kn az üevészsé® köteles fellép­ni. Az önkéntesség nyilt felügyeletet. Nem léptünk fel elég eredményesen a rendeletek nagy számú kibocsátása ellen. Egyes te­rületeken elszaporodtak azok a belső rendeletek, utasítások, amelyeket sem a lakosság, sem a kérdések­kel foglalkozó jogászok nem ismernek és bürokráciát szülnek. A lakáslogot sza­bályozó 11/1953. sz. M. T. rendelethez például nem kevesebb, mint huszonkét utasítást tartunk nyilván, amelyek nyilvánosságra a Hivatalos Közlönyben nem kerültek. Az ilyen bürokra­tikus szabályozás is egyik oka annak, hogy e terüle­ten sok a panasz. ' A három esztendő mun­kája során 22.777 lakásügyi panasszal foglalkoztunk. megsértése ma már ritkáb­ban fordul elő. De még ta­lálkozunk félrevezető Ígér­getésekkel a belépni szándé­kozó parasztoknak jogaira és kötelességeire vonatko­zóan, elsősorban Vas, So­mogy és Zala megyében. Alkotmányunk negyven- kilencedik paragrafusa ki­mondja, hogy a „Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármely hátrá­nyos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a tör­vény szigorúan bünteti.” Elmondhatjuk, hogy a nik egyenjogúságát bizto­sító rendelkezések megsze­gésével szinte alig találko­zunk. Ugyanígy ténylegesen érvényesül a vallásszabad­ság is, ami annyit jelent, hogy mindenki szabadon vallhatja vallásos vagy ateista meggyőződését. Tör­vényeink maradéktalanul biztosítják a minden ma­gyar állampolgárt megillető jogokon túl az ország terü­letén élő minden nemzeti­ség számára az anyanyel­ven való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásá­nak lehetőségét. E jogok gyakorlati érvényesítését akadályozták a múltban fő­leg a délszláv nemzetisé­gekkel szemben elkövetett törvénysértések. Ezek nagy­részét kormányzatunk már orvosolta, illetve orvoslásuk folyamatban van. Az ügyé­szi szervezet e vonatkozás­ban is teljesíteni fogja kö­telességét. Az állampolgárok jogai­nak védelme a szocia­lista törvényesség egyik oldala. A törvényesség másik oldala, hogy az ál­lampolgárok is eleget tegyenek minden törvé­nyes kö tr Pe.zettségiik­nek. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy tovább erősödjék és szilárduljon a munka, a begyűjtési és az adózási fegyelem. Megkö­veteli minden állampolgár­tól a hatósági személyek megbecsülését és felelősség­teljes munkájuk segítését. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk szerint: ..A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság rendjét, bizton­ságát és függetlenségét sér­tő, vagy veszélyeztető min­dennemű cselekmény követ­kezetesen üldöztessék." Az az_ éles harc, amelyben népi demokratikus állami és társadalmi rendünk kiala­kult. az ellenséges erők el­szánt és veszedelmes táma­dásainak visszaverését kö­vetelte meg. Közvetlenül a felszabadulás után gyökere­sen új bűnüldözési és igaz­ságszolgáltatási szenekre volt szükség. A politikai rendészeti szervek, nép­ügyészségek és népbírósá­gok leleplezték és megbün­tették a háború és népelle­nes bűnöket elkövető fasisz­ta gonosztevőket, gyilkoso­kat. A népügyészi és népbí­rósági szervek megfelelő fe- lelősségrevonást alkalmaz­tak az ellenforradalmi bűn­tettesekkel szemben is. 1948. után azonban a fe­szült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztály­harc állandóan és minden területen élesedik. Kiala­kult a kritikát elfojtó sze­mélyi kultusz és cj.zel együtt a bizalmatlanság lég­köré. amelynek rossz hatá­sát csak fokozta az állam- védelmi szerveknek külön­leges helyzete. Ebben a lég­körben az államvédelmi ha­tóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan vissza-! éllek hatalmukkal, a meg-! felelő ellenőrzés hiányával.: Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyíté­kokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csi­kartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a ledurváb- ban megsértették. Lehetővé tette a törvény­sértéseket az is, ho^y sem az ügyészség sem más szer­vezet nem gyakorolt ellen­őrzést az államvédelmi szer­vek tevékenysége fölött, hi­szen az ügyészi szervezetet ezzel a feladattal csak 1953- ban bízták meg. A Központi Vezetőség 1953. júniusi ha­tározata megkövetelte a szo­cialista törvényesség meg­szilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálá­sát és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felül­vizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bű­nös tevékenységére. A kato­nai bíróság 1953. decembe­rében hozott Ítéletében megállapította: — idézem — „Péter Gábor és társai vezető beosztásukkal já­ró hivatali hatalmukkal visszaélve, egyrészt az államvédelmi munká­ban súlyosan törvényte­len módszereket honosí­tottak meg, ezáltal tu­datosan népellsnes irányban ferdítették el az. állam büntető politi­káiéi, másrészt mérhe­tetlen személyes Igé­nyeik kielégítése érde­kében éveken keresztül óriási mértékben fosz­togatták és pazarolták a társadalmi tulajdont.'* Ezután megkezdődött azok­nak az ügyeknek a felül- vizsaálata, amelyekben az elitéit volt államvédelmi vezetők irányították az eljá­rást. A bonyolult, nehéz, sú­lyos törvénysértések és bűn- cselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosz- szú ideig tartott. A felülvizsgálat nem ment könyen, lassan indult, von­tatottan haladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a végére értünk. A vizsgálat alapján be- igazolást nyert, hogy elv­társaink, akiket a törvény­telen perekben elitéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkí­vüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szer­vezet hiánya, Az Országgyűlés elnökének határozati javaslata Hon GrSrsv, a Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója üüami életünk decentralizálásával el kell érnünk, hogy az ügyek Intézését közei vigyük a dolgozókhoz

Next

/
Thumbnails
Contents