Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-01 / 178. szám
* NÉPLAP 1956 eugusitus 1, szerda M is iik $kh a 11 n * Orszá g’g j tíI ém CFolytat&s n J. oWatrdU igazság, de engedje meg Földvári elvtárs, bogi' hozzátegyem: ezeknek a kérdéseknek az orvoslása nagyon nagy mértékben a helyi szervektől függ. Ezt nem azért mondom, mintha a felelősséget egyszerűen a helyi szervekre akarnám hárítani. Végső fokon minden hibáért, amit a helyi szervek elkövetnek, a Minisztertanács is felelős. De szeretném felhívni a figyelmet arra. hogy sok lehetőséget nem használnak ki helyi szerveink az ilyen panaszok, orvoslására, amelyet pedig ki lehetne használni. Mi bízunk államapparátusunk dolgozóiban és azért bátran és határozottan akarunk azon az úton haladni, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak, s azok elnökeinek és az igazgatóknak sokkal nagyobb hatáskört adunk azért, mert bízunk bennük. Ugyanakkor azonban meg kell mondani, hogy állam- apparátusunkban vannak olyan típusú dolgozók, akik nem oda valók. Ezeket ki kell tenni az államapparátusból. Először persze bírálni kell, ha a bírálat nem segít, ki kell tenni. Nagyon helyeslem azokat a javaslatokat, amelyeket a képviselő társak az egyszerűsítéssel kapcsolatban elmondottak. Ezek a javaslatok mind abban az irányAz Országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámolóját az 1955. novemberi ülésszak óta kifejtett tevékenységéről és egyetért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Minisztertanács beszámolója az ipar s a mezőgazdaság további fejlesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami s a gazdasági élet demokratizmusának széleskörű kibontakoztatására javasol; Az Országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevékenységét, megbízza a Minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már széles körben elfogadott, ismert alapelve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista világrendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerető országgal. 1953. július 4-én az Országgyűlés megválasztotta a legfőbb ügyészt, megindította a Magyar Népköztársaság alkotmányában lefektetett alapelvek szerint az új ügyészi szervezét működését. Az új ügyészi szervezet alapvetően más. mint a régi. A régi „államügyész“ az igazságügy miniszternek alárendelt közvádló volt, akinek az volt a feladata, hogy a nyomozószervek adatai alapján vádiratot készítsen és a bíróság előtt a vádat képviselje. Az új, lenini elvek szerint létrehozott ügyészi szervezet a szocialista törvényesség legfőbb ban haladnak, hogy megfontoltan, a kérdést nem az akta oldaláról nézve nyúljunk hozzá „z államapparátus munkájának megjavításához és hogy az egyszerűsítést ne tekintsük egyes rubrikák megszüntetésének, hanem a kérdést a másik oldaláról is nézve, az egyszerűsítéssel együtt hajtsuk végre a szocialista demokratizmus fejlesztését és államapparátusunk bizonyos mértékig új módszereinek kifejlesztését. Engedje meg a Tisztelt Országgyűlés, hogy végezetül a Minisztertanács nevében megköszönjem azt a bizalmat, amely a Miniszter- tanács munkája iránt a hozzászólásokban megnyilvánult, megköszönjem azt a bizalmat, amely megmutatkozott abban, bogy a felszólaló képviselőtársak egyetértettek a Minisztertanács beszámolójával és elfogadták a terveket, elgondolásokat. Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a bizalmat is. amety abban mutatkozott meg, hogy a képviselőtársak bátran bírálták a Minisztertanács munkájának fogyatékosságát. Ezután az Országgyűlés elnöke a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztette az Országgyűlés elé: Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a jövőben is tegyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében, s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését. A népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építő munkáját megújhódott szocialista hazánk felvirágoztatására. Szavazás után az Ország- gyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps.) Ezután napirend szerint következett őre. Felügyel arra, hogy a minisztériumok és az összes állami és egyéb szervek, az állampolgárok megtartsák a törvényeket. Az ügyész felügyel arra, hogy a nyomozóhatóságok eljárásaikban a törvényes előírásokat betártsák és feltárjanak minden bűnrselek- ménvt. Az üüvész vádképviseleti jogán tűi őrködni köteles a bíróságok Ítélkezésének törvényessége felett. Az ügyész felügyel arra is, hogy a büntetések végrehai- tása a törvényszabta módon történjék. A törvény szerint az ügyész tanácskozási joggal résztvesz az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a megyei, járási, városi tanácsok, valamint a végrehajtó bizottságok ülésein, résztvesz a törvények és rendeletek megalkotásában. Az ügyésznek törvényeinkben biztosított joga, hogy megtámadjon minden törvénysértő rendelet.et, utasítást, intézkedést. Ilyen széles joggal felruházott ügyészséget csak a szocialista állam ismer. A burzsoá állam — ahol napirenden van a törvények kijátszása — nem tűr meg ilyen intézményt. Alkotmányunk a legfőbb ügyészt az Országgyűlésnek, a néo által választott legfőbb állam- hatalmi szervnek rendeli alá. így a demokratikusan megválasztott országgyűlés a legfőbb ügyész és a neki alárendelt szervezet útián a törvényesség felett hathatós ellenőrzést gyakorol. Államrendszerünk mélységes demokratizmusa jut kifejezésre abban, hogy népünk választott képviselői tüzetesen megvitatják a törvényesség megszilárdításában elért eredményeket, hibákat és az e téren előttünk álló feladatokat. Tisztelt képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy eleget tegyek az Alkotmányban előírt kötelességemnek és beszámoljak az ügyészi szervezet munkájáról. Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, amelyeket az 1953 júniusi párthatározat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányzatunk, 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet résztvett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedések négyezerszáz- nyolcvannégy személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végre- haitsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23.000 személy került szabadlábra. Ezután Non György arról szólott, hogy 1953. júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát, majd részletezte a törvényalkotásunk előtt álló hatalmas feladatokat. Mint a törvényesség őre, örömmel üdvözlöm, hogy az Országgyűlés és az Elnöki Tanács a jövőben szélesebben él alkotmánybiztosította jogaival, megvitat és törvény útján szabályoz, minden nagyobb jelentőségű intézkedést. Ezzel megfognak szűnni a rendeletalkotás terén eddig taoasztalt visz- szásságok, melyek nem egyszer törvénysértő rendeleteket és utasításokat eredményeztek. A kevesebb és közérthető jogszabályok között az egyszerű df?go- zók is könnyebben el- icazodhetnak és e~ m?' önmccrában is a törvényesség megszilárdulását eredményezi. Örömmel üdvözlöm azt is, hogy kéoviselötársaim a jövőben élni kívánnak interpellácics jogukkal. Meggyőződésem, hogy demokráciánk további kibontakozásának ez az újabb bizonyítéka egyben segít a törvénysértések feltárásában, elkövetőik feleiősség- revonásában és ezzel növeli népünkben a rendszerünk és törvényei iránti bizalmat. — Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 42. paragrafusa második pontja szerint: „A legfőbb ügyész a jogkörében ügyel arra, hogy a minisztériumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok. intézmények és egyéb szervek, az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák'.' Az ügyészi szervezet három éves munkájának felmérésénél meg kell állapítanom, hogy nem gyakoroltuk megfelelően a törvények, rendeletek, utasítások feletti törvényességi Tapasztaljuk, hogy egyes helyi tanácsok nem egyszer visszaélnek hatalmukkal. Nem ritka a dolgozók érdekeit figyelembe nem vevő törvénysértő tanácsi határozat. Ebben az ügyészi szervek is hibásak. A helyi államhatalmi és államigazgatási szervek munkája felett nem tudtuk a törvényességi felügyeletet eredményesen gyakorolni. A decentralizálással egyidejűleg erősítenünk kell az ügyészség törvényességi felügyeletét a helyi tanácsok határozatai felett. így kívánjuk segíteni a tanácsok és VB-ik tagjainak, elnökeinek munkáját. Az ügyészi szervezet az állampolgárok lakásügyi, munkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésének állandó javítására. Találkozunk olyan esetekkel, amikor a dolgozót azért helyezik át, vagy bocsátják el, mert felfedi és bejelenti a vállalatnál észlelt hibát vagy visszaélést. Ilyen esetben a törvénysértően fellépő vezetők mindent megtesznek, hogy hibát találjanak a dolgozó magatartásában, aki mint mondani szokták, „minden lében kanál" és túladnak rajta. Az ügyészi munka egyik hiányossága, hogy csak ritkán vonjuk felelősségre a hatalmukkal így visszaélő vezetőket. Ezért arra utasítottuk az ügyészi szervezetet, hogy a dolgozók jogait necsak azzal védje, hogy hatályon kívül helyezteti a törvénysértő határozatot, de hasson oda. hogy a dolgozót ért kárt jóvá is tegyék és a sértett teljes elégtételt kapjon. Az ügyészségnek a jövőben a szakszervezetekkel karöltve sokkal határozottabban kell fellépnie a munkavédelmi előírások megszegőivel, a balesetek felelősegei szemben, akik nem hivatkozhatnak a termelés vélt érdekeire. Általános törvényességi felügyeleti munkánk fontos feladata a termelőszövetkezetek védelme, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének támogatása, ezzel eavütt a már működő termel'■’szövet kezetek segítésé. Különösen fontos ez most, amikor egyes helyeken az ellenség űiból támadást indított a termelőszövetkezetek ellen. A termelőszövetkezetek feilesrt.ésének alapelve a szövetkezés önkéntescége. Ennek megsértése súlvos törvénysértés, amely s'kn az üevészsé® köteles fellépni. Az önkéntesség nyilt felügyeletet. Nem léptünk fel elég eredményesen a rendeletek nagy számú kibocsátása ellen. Egyes területeken elszaporodtak azok a belső rendeletek, utasítások, amelyeket sem a lakosság, sem a kérdésekkel foglalkozó jogászok nem ismernek és bürokráciát szülnek. A lakáslogot szabályozó 11/1953. sz. M. T. rendelethez például nem kevesebb, mint huszonkét utasítást tartunk nyilván, amelyek nyilvánosságra a Hivatalos Közlönyben nem kerültek. Az ilyen bürokratikus szabályozás is egyik oka annak, hogy e területen sok a panasz. ' A három esztendő munkája során 22.777 lakásügyi panasszal foglalkoztunk. megsértése ma már ritkábban fordul elő. De még találkozunk félrevezető Ígérgetésekkel a belépni szándékozó parasztoknak jogaira és kötelességeire vonatkozóan, elsősorban Vas, Somogy és Zala megyében. Alkotmányunk negyven- kilencedik paragrafusa kimondja, hogy a „Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármely hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti.” Elmondhatjuk, hogy a nik egyenjogúságát biztosító rendelkezések megszegésével szinte alig találkozunk. Ugyanígy ténylegesen érvényesül a vallásszabadság is, ami annyit jelent, hogy mindenki szabadon vallhatja vallásos vagy ateista meggyőződését. Törvényeink maradéktalanul biztosítják a minden magyar állampolgárt megillető jogokon túl az ország területén élő minden nemzetiség számára az anyanyelven való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. E jogok gyakorlati érvényesítését akadályozták a múltban főleg a délszláv nemzetiségekkel szemben elkövetett törvénysértések. Ezek nagyrészét kormányzatunk már orvosolta, illetve orvoslásuk folyamatban van. Az ügyészi szervezet e vonatkozásban is teljesíteni fogja kötelességét. Az állampolgárok jogainak védelme a szocialista törvényesség egyik oldala. A törvényesség másik oldala, hogy az állampolgárok is eleget tegyenek minden törvényes kö tr Pe.zettségiiknek. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy tovább erősödjék és szilárduljon a munka, a begyűjtési és az adózási fegyelem. Megköveteli minden állampolgártól a hatósági személyek megbecsülését és felelősségteljes munkájuk segítését. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk szerint: ..A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék." Az az_ éles harc, amelyben népi demokratikus állami és társadalmi rendünk kialakult. az ellenséges erők elszánt és veszedelmes támadásainak visszaverését követelte meg. Közvetlenül a felszabadulás után gyökeresen új bűnüldözési és igazságszolgáltatási szenekre volt szükség. A politikai rendészeti szervek, népügyészségek és népbíróságok leleplezték és megbüntették a háború és népellenes bűnöket elkövető fasiszta gonosztevőket, gyilkosokat. A népügyészi és népbírósági szervek megfelelő fe- lelősségrevonást alkalmaztak az ellenforradalmi bűntettesekkel szemben is. 1948. után azonban a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és cj.zel együtt a bizalmatlanság légköré. amelynek rossz hatását csak fokozta az állam- védelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan vissza-! éllek hatalmukkal, a meg-! felelő ellenőrzés hiányával.: Erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a ledurváb- ban megsértették. Lehetővé tette a törvénysértéseket az is, ho^y sem az ügyészség sem más szervezet nem gyakorolt ellenőrzést az államvédelmi szervek tevékenysége fölött, hiszen az ügyészi szervezetet ezzel a feladattal csak 1953- ban bízták meg. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. A katonai bíróság 1953. decemberében hozott Ítéletében megállapította: — idézem — „Péter Gábor és társai vezető beosztásukkal járó hivatali hatalmukkal visszaélve, egyrészt az államvédelmi munkában súlyosan törvénytelen módszereket honosítottak meg, ezáltal tudatosan népellsnes irányban ferdítették el az. állam büntető politikáiéi, másrészt mérhetetlen személyes Igényeik kielégítése érdekében éveken keresztül óriási mértékben fosztogatták és pazarolták a társadalmi tulajdont.'* Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek a felül- vizsaálata, amelyekben az elitéit volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűn- cselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosz- szú ideig tartott. A felülvizsgálat nem ment könyen, lassan indult, vontatottan haladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a végére értünk. A vizsgálat alapján be- igazolást nyert, hogy elvtársaink, akiket a törvénytelen perekben elitéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya, Az Országgyűlés elnökének határozati javaslata Hon GrSrsv, a Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója üüami életünk decentralizálásával el kell érnünk, hogy az ügyek Intézését közei vigyük a dolgozókhoz
